Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-22 / 195. szám
HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 22. • MEGYEI TÜKÖR* 3 Nyári piknikre gyűltek Ópusztaszerre az emberek István és Árpád emléke Az emlékparkban jó időben ünnepelhettük augusztus 20-át Fotó: Schmidt Andrea Egy ünnep színei SZAVAY ISTVÁN Már hosszú napok óta nem láttunk kék eget, napfényben ragyogó zöld lombokat felhőszakadások mosta, vízárak sújtotta országunkban. Aztán az ünnepre, mintegy ajándékképpen, kiderült az ég. E meteorológiai véletlent nyilván nem írhatom az égiek különös kegyének számlájára, de az biztos, hogy jól jött már ennek az országnak a derűs égbolt a maga természeti valójában. No meg áttetten is. így, az ünnep elmúltával az ragadt meg bennem, hogy hál' istennek képes ez az ország jól érezni magát, ha hagyják. Amióta az eszemet tudom, ünnepeinkre mindig rátelepedett a politika, amit most - bölcsen - elmulasztott megtenni. És az ország szemlátomást fellélegzett. Megtehette, hisz az, hogy a Sólyom László által a budapesti tisztavatáson mondott beszédben a minősíthetetlen jelzővel illetett politikai akarnokság bölcsen a háttérbe húzódott, lehetőséget adott arra, hogy feledjük lassan viselhetetlen pártoskodásainkat. Hogy baráti-családi beszélgetéseink ne alakuljanak rossz ízt maguk után hagyó vitákká annak következtében, mert vagyunk oly bolondok elhinni a bóvlit, amit a pohtika tart és sulykol belénk magáról, hogy csakis egymást kizáró megoldások lehetnek hajainkra. És csakis egyik vagy másik oldal lehet az igazság, a tisztesség és a hazaszeretet kizárólagos letéteményese. Szerencsénk volt Szent István napjával. Az ország végre érezhette, hogy az ünnep mégiscsak a miénk, civileké. Hogy e derűs napon mindenkinek egyformán jólesik a sör, hogy érdemes belekóstolni az újszegedi grillfesztivál finomságaiba, és hogy az esti tűzijáték pártállástól függetlenül is sokszínű, és éppen ezért megkapó élmény. Olyan sokszínű, mint maga az élet, a valóság, melyet egyre inkább hajlamosak vagyunk monokrómmá tévő szemüvegen át látni és láttatni a hétköznapokban. Nem csoda, ha mind szomorúbb lesz ez az ország. Szükség van az ünnepekre. Leginkább akkor, ha olyanok, mint ez a mostani volt. Sokszínűségével, barátokat és családokat öszszehozó, gazdag programjaival. És ha ilyenkor valóban rányílik e színes napra a szemünk, tán az ünnep múltán is nehezebben hisszük el, hogy egyszínű, csakis kétféle - és egymást kizáró módon ítélhető meg a világ. És ha ez csak kevesekben is él majd így tovább, Szent István napja akkor is sokat tett e kedvetlen, sokszor önnönmagára is acsargó, megosztott, végletekig polarizált ország jobbításáért. Állami kitüntetések Sok százan látogattak el a 35 éves Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba augusztus 20-án. Lamperth Mónika belügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: a hazaszeretet nem szó, hanem cselekedet. Fúvósok pattogós muzsikáját vitte a szél az opusztaszeri emlékparkban augusztus 20-án délelőtt. Idén először elmaradtak a mutatványosok, így céllövölde és a dodzsem helyett a kiállítások, az erdei tornapálya, a fajátszótér, a nomád lovasok világa kötötte le a látogatók figyelmét. Az ünnepségen a megyei közgyűlés elnöke, Frank József azt hangsúlyozta: a magyarság sikeres nép, de egyéni sikereinkhez az kell, hogy a sikeres ember ne irigyelt, ne kiközösített legyen, hanem segítsék - hangoztatta. Lamperth Mónika belügyminiszter szólt arról, hogy milyen hagyománya van Szernek a magyar történetírásban, ismertette az ünnep hagyományát a különböző történelmi korszakokban. Államalapító Szent István királyt méltatta, kitért törvénykezésére, a nemzetségi szervezetet területi szervezetté alakító döntéseire. Magyarország akkori politikai helyzetét a jelenlegi uniós tagsággal és csatlakozással állította párhuzamba. - Szent István életet és lakóhelyet adott egy aprócska vándornépnek. A hit és sokszor a fegyElőször ünnepeltek a városi polgárok közösen Sándorfalván. A július elsején városi rangra emelt település polgármestere átvehette a város kulcsát a belügyminisztertől. A helyiek koncertekkel, tűzijátékkal, színes programokkal emlékeztek meg államalapításunkról. Szikrázó nyár végi napsütésben ünnepelte a hét végén Sándorfalva várossá nyilvánítását és a nemzeti ünnepet. Szombaton kora délután a mazsorettek és a fúvószenekar az árnyékba menekülve várta a főtéren, hogy a nagy, fekete autók illusztris utasai felsorakozzanak a koszorúzáshoz. A vidám mazsorettparádé után sokak megdöbbenésére a gyászinduló hangjaira indult Lamperth Mónika belügyminiszter koszorúzni. - Temetik a falut, éljen a város - jegyezte meg valaki a tömegben. Miután a polgármester is elhelyezte a megemlékezés virágait Szent István szobránál, újra vidámabb muzsikát fújtak a rezesek, és a mazsorettek fölvezetésével a vendégek és a helyiek elindultak az iskola felé. Ott színpadra lépett Darázs Sándor polgármester, aki köszönetet mondott az elődöknek azért, hogy elérhették: Sándorfalva város lett. „Különösen nehéz volt ez Szeged árnyékában" - fűzte hozzá. Szerinte nem szabad hagyni, hogy az elért eredmény egy egyszerű cím verek ereje kellett, hogy egy pogány népet megzabolázzon mondta a belügyminiszter. Lamperth Mónika szerint ma is építeni kell a nemzetet. Feladatunk az, hogy megőrizzük önmagunkat, igazodjunk Európához - fejtette ki. - Az igazi hazaszeretet nem szó, hanem tett - hangsúlyozta. - Család és közösség, haza és Európa, jog és esély, szabadság és szolidaritás, biztonság és megújulás a nemzet legfontosabb alkotóelemei; azok az értékek, amelyek összekötnek bennünket - fogalmazott. Elsősorban hazafiak és demokraták vagyunk, és csak utána liberálisok, konzervatívok vagy baloldaliak - mondta. Szerinte tettek kellenek a „nemzeti közös" érvényre juttatásáért. A hagyományoknak megfelelően Makra József, Ópusztaszer polgármestere szegte meg az új kenyeret. A parkban korzózó tömeg ekkor már az ebédet kínáló lacikonyha felé vette az irányt. Nagy táblák hirdették, hogy pörkölt, babgulyás és oldalas kapható. Sütött a nap, sült a hús, kellemes szellő ropogtatta a nemzeti zászlókat, egy sátorban citeramuzsika szólt, csapolták a hideg sört. A szegedi Kertész család a hűvös erdőszél felé vette az irányt. - Örülök, hogy idén is eljöttünk - mondta Kertész Péter. - A gyerekek szeretnek itt csatangolni, és szívesen mutatom meg nekik a látnivalókat. Ez a csodálatos idő ajándék. Végtelen kéknek tűnik itt a pusztán az ég, jólesik majd ebéd után kicsit heverészni. MOLNÁR BALÁZS IMRE gyeszékhely fejlődik, az húzza magával Sándorfalvát is. A műsort több száz érdeklődő figyelte a Kastélykertben. Újvári Istvánné szerint fejlesztésekkel jár majd az új cím. A polgárok azt remélik, több támogatáshoz jutnak. Szépíteni kellene a köztereket, a faluközpontot, azaz most már városközpontot - magyarázta az asszony. - Nincs kövesút mindenütt, a piacot is rendbe kellene hozni - sorolta a feladatokat. Bene József is az infrastruktúra fejlődését várja az új cím elnyerésétől. Szerinte a szennyvíz elvezetését kellene sürgősen megoldani. Az utcák egy része szinte járhatatlan, azokat burkolni kellene. De nagyon nagy szükség volna munkahelyekre. Mindezek elérésében - mondta - jelenthet valamit, hogy várossá nyilvánították Sándorfalvát. Talán így jobban részesülhetnek támogatásokban - tette hozzá. Az ünnepi hétvégén számos program várta a polgárokat, talán ezért is voltak kevesebben a hivatalos ceremónián. Az ünneplésbe bekapcsolódtak a testvértelepülések küldöttségei is. A falu utcáin itt is, ott is török címerrel díszített pólóban feszítő vendéggyerekek bukkantak föl. Mutatványosok, kirakodóvásár, tűzijáték, koncertek szórakoztatták a helyieket Sándorfalva város első ünnepén. M. B. I. Kiváló munkája, életpályája elismeréseként számos Csongrád megyei és szegedi személyiség vehetett át kitüntetést az ünnep alkalmából. A köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta jogászi életútjáért Horányi Miklósnak, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyészének; nemzetközileg is ehsmert, a kisebbségek érdekében végzett tudományos, szakmai-közéleti munkásságáért Kaltenbach Jenőnek, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Tanszéke tanszékvezető egyetemi docensének; közel három évtizedes tudományos, oktató-nevelő munkássága elismeréseként Szabó Gábornak, a műszaki tudomány doktorának, a Szegedi Tudományegyetem rektorának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapta életműve elismeréseként Füzesi Kristóf, az orvostudomány kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára. Kimagasló szakmai munkájának elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (katonai tagozata) kitüntetést kapta Lukács János r. dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta Duda Ernő, a szegedi székhelyű SOLVO Biotechnológiai Rt. elnök-vezérigazgatója. Ugyanezt a kitüntetést vehette át Ihpp István, az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóság vezetője három évtizedes munkája elismeréseként. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozták Balló Zoltánnak, a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatójának, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet Kevevári Józsefnek, a Csongrád Megyei Iparszövetség (Kiszöv) elnökének. Kimagasló szakmai munkájuk elismeréseként pedagógusok, a felsőoktatásban tanító és oktatási szakemberek vettek át állami kitüntetéseket a szaktárca vezetőjétől, Magyar Báhnttól. A köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Karsai Lászlónak, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara egyetemi tanárának, a történelemtudomány doktorának; a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést Lednitzky Andrásnak, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara hivatalvezetőjének, centrumtitkárnak. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapta Heim Géza, a csengelei Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda igazgatója. Trefort Agoston-díjat kapott Horváth ¡ánosné, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete könyvtárosa és Pádár Zoltánné, a szentesi Boros Sámuel Szakközépiskola igazgatója. A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetést kapta: Heim Gézáné, a csengelei Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda tanára, Korom József, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára és Kovács Istvánné, a Szegedi Tudományegyetem TTK Dékáni Hivatal tanulmányi osztályvezetője. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült Kikli Tivadar nyugalmazott újságíró, dalszerző. Életfa-díjat kapott Török fózsefné nyugalmazott tanítónő, a Tápai Hagyományőrző Együttes művészeti vezetője. A Népművészet Ifjú Mestere díjat vehette át a szegedi Nagy Gábor - a Rozsdamaró népzenei együttes számára. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Lázár Sándorné, a Csongrád Megyei Önkormányzat Vakok Otthona igazgatója a halmozottan fogyatékos .személyekért végzett munkájáért. Magyar Köztársasági Érdemkeresztet kapott Mesterházy Ákos, a gabonakutató tudományos tanácsadója. DÍJAZOTTAK Csongrád megye alkotói díja: llia Mihály irodalomtörténész; Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője; Vladlszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Csongrád megye egyéni külföldi állampolgár alkotói díja: Jochen Glaeser, Breisgau-Hochschwarzwald járás elnöke. Közösségi alkotói díj: Móra Ferenc Népszínház. Csongrád megye Sajtódíja: Honti Katalin, a Magyar Távirati Iroda tudósítója. A Magyar Köztársaság belügyminisztere „Védelmi igazgatásért" arany fokozatú emlékérmet adott át a temesi és a vajdasági árvíz következményeinek enyhítése során tanúsított példamutató magatartásáért Kató Sándor polgári védelmi ezredesnek, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettesének. „Védelmi igazgatásért" ezüst fokozatt kapott Balázs Gábor polgári védelmi főhadnagy, a vásárhelyi kirendeltség vezetője, bronzot Rókus Imre tűzoltó százados, főreferens. Csatornázást, útépítést remélnek a helybeliek Sándorfalván a város kulcsa Lamperth Mónika koszorúz Sándorfalván Fotó: Schmidt Andrea legyen, azt meg kell tölteni tar- belügyminiszter a polgármester talommal. szavaira reagálva kifejtette: SánLamperth Mónika adta át a vá- dorfalva számára Szeged nem árros kulcsát a polgármesternek. A nyék, hanem napsütés, ha a me-