Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-19 / 194. szám

PÉNTEK, 2005. AUGUSZTUS 19. • AUGUSZTUS 2 0. • 9 Az Elnöki Tanács elnöke az emlékparkban, 1978-ban. Balról jobbra: Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke; Koncz János, a megyei párbizottság titkára; Losonczi Pál; Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese; Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója Fotó: DM/DV SZOBORI BÚCSÚBÓL MUNKÁS-PARASZT TALALKOZO A szobori búcsú hagyományaira gondolva, szeptember első vasárnapjára - állítólag Komócsin Zoltán javaslatára - 1957-ben a Hazafias Népfront népgyűlést szervezett, melyen a tudósítók szerint hétezer ember vett részt. Az Árpád-emlékmű előtti első népszónoklat tiszte 1957. szeptember l-jén Nagyistók Józsefnek, az Országgyűlés alelnökének jutott olvashatjuk a 2005-ben kiadott Legendák földjén, fejezetek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark krónikájából című albumban. A munkás-paraszt találkozókon szónokként legközelebb 1975-ben képviseltette magát az Országgyűlés, akkor az elnök, Apró Antal tette tiszteletét. Az Elnöki Tanács elnökhelyettese, illetve a népfront országos elnöke ugyancsak kétszer jelent meg az itteni nép előtt. Később elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt különböző funkcionáriusai domináltak a díszvendégek között. Például a visszaemlékezők által vérbeli szónoknak minősített Komócsin Zoltán - az MSZMP politikai bizottságát képviselve, illetve egyszer a Népszabadság főszerkesztőjeként, majd a központi bizottság titkáraként - összesen hatszor állt mikrofon mögé. A kormánytagok közül Péter János külügyminiszter négyszer, Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezési miniszter (úgy is, mint a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság akkori elnöke) egyszer tartott itt beszédet. Az utolsó őszi munkás-paraszt találkozón, 1977-ben a pártvezetőnek is számító, de inkább a szegedi egyetem korábbi rektoraként ismert Márta Ferenc mint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára közölte gondolatait. recz János), egy országgyűlési képviselő (1991-ben Pozsgay Imre) mellett az Országgyűlés négy elnöke (1989-ben Szűrös Mátyás, 1992-ben Szabad György, 1994-ben Gál Zoltán, s 2001-ben Opusztaszer első női szónokaként - Szili Katalin). Miniszterelnököt kétszer köszönthettek az Opusztaszerre zarándoklók (1995-ben és 1997-ben is Horn Gyulát). A kormánytagok közül megjelent itt két belügyminiszter (1993-ban Boross Péter, az idén Lamperth Mónika), két külügyminiszter (1999-ben Martonyi János, 2002-ben Kovács László), két művelődési (1984-ben Köpeczi Béla, 2003-ban Hiller István), továbbá egy igazságügy-miniszter (1996-ban Vastagh Pál). A névsorból kilóg, mert nem politikus a Magyar Tudományos Akadémia itt (1998-ban) beszédet tartó elnöke, Glatz Ferenc. Az érdekességek közé tartozik, hogy az emlékmű körüli ünnepélyek e második-harmadik korszakában három személyiség kétszer is szónoklatot tartott: Szűrös Mátyás (1987-ben MSZMP KB titkárként, 1989-ben pedig házelnökként), Horn Gyula miniszterelnökként és Frank József (2000-ben és 2004-ben) a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökeként. Szent István ünnepe Minden Árpád-szobor alatti szónoklat utalt a honfoglalókra. Ugyanakkor csak 1990 után bukkant föl Erdei Ferenc gondolata, mely szerint Opusztaszer a kettős honfoglalás kultikus helye. Mert III. Béla király kancellárja, Anonymus szerint Árpád és vezérei itt „ejtették meg a szerét az ország egész dolgának", de Nagy Imre vezényletével itt verték a földbe az első karót az 1945-ös földosztáskor, s ez a második honfoglalás kezdete. Új gondolatként mindkétszer szónoklatába emelte Szűrös Mátyás „a történelem viharaiban határainkon kívülre került" magyarokat. De neki sem sikerült - az emlékbizottság Losonczi leköszönése után 1988-ban megválasztott és a testület 1997-es feloszlatásáig aktív elnökeként elérnie -, hogy az ONTE-t történelmi emlékhellyé minősítsék. Minden opusztaszeri szónok késztetést érzett az összegyűlt, egy-egy esztendőben akár 20-25 ezresre is dagadó tömeg láttán politikai üzenet megfogalmazására. „Aki akar tenni, tud is tenni!" - ismételte a történelmi helyen Antall József jelmondatát Szabad György. A rendszerváltás első időszakában Torgyán József személyében Ópusztaszeren rendre megjelent az ellenszónok, aki például 1995-ben is az ország kiárusításával vádolta a kormányt, amely „a magántulajdon szentsége helyett a tolvajok társadalmát hozta létre..." Az itt beszédet tartó másik államfő is fordulatot hozott az ÓNTE történetében: 1990-ben kezdődik a harmadik szakasz, amikor Göncz Árpád, a harmadik Magyar Köztársaság elnöke azt mondta, hogy ezentúl augusztus 20-án elsősorban Szent Istvánt ünnepeljük. Lapunk tudósítása szerint a szónok azt hangsúlyozta, hogy „a királynak - a legjobb királynak is - csak alattvalói vannak; a köztársaságnak - a szabad emberek társult közösségének - csak polgárai, akik egyként felelnek a haza üdvéért, s akik jogaik - polgári és emberi jogaik - tudatában bátran kezükbe veszik önnön sorsuk intézését... és soha, egy pillanatra sem felejtik el, hogy a közigazgatásnak kell őket szolgálnia, s nem nekik a tisztségviselőket". ÚJSZÁSZI ILONA SZ0N0KLAT Általában minden jelentősebb beszéd, mely formailag is művészibb színvonalon áll: szónoklat - írja a Pallas nagylexikona. A szónoklatnak Arisztotelész szerint 3 faja van: a tanácskozó, a törvénykezési, és a díszszónoklat. A tanácskozó szónoklat arról beszél, ami hasznos és jó, a törvénykezési arról, ami igazságos, a díszszónoklat (ide tartozik az alkalmi, akadémiai, sőt az egyházi szónoklatok nagy része is) azt fejtegeti, ami szép és dicső. Fél évszázad cikcakkjai az opusztaszeri Árpád-emlékmű előtti szónoklatfolyamban Emlékpark, nem történelmi emlékhely Szili Katalin házelnök, Opusztaszer első női szónoka az ünnepen Fotó. Miskolczi Róbert Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel a megyék emlékkövét Fotó: DM/DV Politikai és történelmi személyiségek mondtak szépeket, kikacsintottak és üzentek a népnek az Árpád szobra alatt egyre gazdagodó emlékparkban, de nem segítették a nagy cél, Opusztaszer történelmi emlékhellyé minősítését. Az opusztaszeri szónoklatokban mint cseppben a tenger - ott a kor, a néptribunok nevét és beszédeit egymás mellé rakva pedig kirajzolódik az utóbbi fél évszázad cikcakkos történelme. Államfők látogatása hozott fordulatot az Árpád-emlékmű körül Erdei Ferenc által megálmodott emlékpark történetében. A mai opusztaszeri augusztus 20-i népünnepélyek eredete az Arpád-szobor előtti szeri búcsúra, az uradalmi cselédek ünnepére vezethető vissza. E hagyományra építve szervezték meg 1957 és 1977 között szeptember első vasárnapján a millenniumi emlékmű körüli munkás-paraszt találkozót. Az alkotmány napja A gyűlés országos népünnepéllyé 1978-ban lépett elő, amikor az Opusztaszeri Országos Emlékbizottság új elnökének Losonczi Pált, az MSZMP politikai bizottsága tagját és az Elnöki Tanács elnökét választották. Az államfő által az Árpád-emlékmű előtt tartott első augusztus 20-i szónoklat évtizedekre megadta a szobor körüli rendezvény hangsúlyait. Középpontba az alkotmány került, ugyanakkor már Losonczi is kiemelte: „ez a szépségesen szép nyári ünnepünk azzal emelkedik ki, hogy jelképeivel szerteágazó, több eszmét hordozó gondolatot és érzelmet vált ki belőlünk". Ő mondta ki, amit utána sokan ismételtek: ' „alkotmányunk napja a munkás-paraszt szövetség ünnepe, és ünnepe az újkenyérnek". Már ebben a szónoklatban is tetten érhető az aktuálpolitikai, az ország népének szóló üzenet: „Igyekszünk nagyobb összhangot kialakítani a teljesítmények és a jövedelmek között" - mondta. Lapunk korabeli tudósítását olvasva úgy tűnik, hogy - modern kifejezéssel élve - pr-szempontból már akkor fölépítették az Opusztaszeri Nemzeti Történeneti Emlékparkbeli népünnepélyt. Megteremtették az új kenyér megszegésének kultuszát, ugyanakkor a több ezres tömeget ellátták étellel-itallal, kitelepültek a vásárosok, a romkert nyújtotta látnivalón túl populáris programokat, például térzenét, néptáncbemutatót kínáltak, de hangsúlyt kapott az is, hogy a díszvendég egész napját a nép között tölti, fotók dokumentálták, hogy Losonczi megkóstolta a bográcsost, beírt a Budapest Táncegyüttes emlékkönyvébe, kezet fogott egy kisfiúval. Néptribunok sora Befolyásos szónokok fölkérésével igyekeztek növelni a súlyát és rangját az ÓNTE-nak - adta magyarázatát a tekintélyes névsornak Szabó G. László, aki 1976 óta részt vesz az ünnepségeken eleinte mint megyei tanácselnök-helyettes, majd 1990 óta mint a Feszty-Körkép Alapítvány titkára. Az általa összeállított listát böngészve látható, hogy a millenniumi emlékmű lépcsőin kipróbálhatta magát néptribunként például az MSZMP hét politikusa (KB-titkárként mondjuk 1988-ban Be-