Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-17 / 192. szám

SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 17. • KAPCSOLATOK* 13 A karmester A zenekar előtt kerekes szék, benne a tanár, az igazgató, a kántor, a díszpolgár, Galli )ános, a karmester A szerző felvétele Egy kép, sok kép, mind-mind ünnepi, mert Ő ott van, és szol­gál, szolgálja az embert. Az embert, például a kisembert mint tanár, igazgató egy dolgos életen át. Május 1-je, vonul a nép, felvonul mindenki, az isko­lák is, ki így, ki úgy. Van, ki zász­lóval, van, ki sörrel a kezében, de vonul. O a diákjai mellett, vállán harmonika, szívében muzsika, lelkében szeretet. Hogy éppen az a nap virradt, talán mindegy, merthogy mindennap ott van ta­nártársaival, teszi a dolgát, mű­veli a hangvarázst, ami meg­érint, iskolát alapít. Aztán a Teremtő pihenőjén, ünnepén, vasárnap ott van a nagymisén és orgonál. Megint csak szolgál, szolgálja az Urat, s annak teremtményét - a sokszor méltatlant -, az embert, bennün­ket. A város köszönti, és a legna­gyobb elismerésben részesíti: Csongrád díszpolgára. Már régen pihenhetne - talán kellene is hiszen ő is csak em­berből van, s a több mint 60 ak­tív dolgos év koptat, bár ez csak valós látszat. 2005. augusztus: körmenet a csongrádi nagytemplom körül, nagyon nagy tömeg, és ez igazi öröm. A stációknál fúvószene­karunk kíséri az éneket, ami kedves a Teremtőnknek, kedves nekünk. A zenekar előtt kere­kes szék, benne a tanár, az igaz­gató, a kántor, a díszpolgár, Galli János, a karmester. Ott álltam, lábam szinte a földbe gyökeredzett, egy pilla­natra talán a körmenetet is fe­ledtem, szívem elszorult. És ak­kor csoda történt: két taktus között kipillantott rám, egy üd­vözlő mosoly, benne egy üzenet: „Gyerünk, haladjunk, mert jön a következő stáció!'.'. Megértet­tem, és egyszeriben elszállt szo­rongásom. Hirtelen az jutott eszembe, hogy Arany János, kedves János bátyám talán rólad vette, megve­tette papírra a példát, amikor mindenkinek azt ajánlja: „árban és apályban, Szirt a ha­bok közt, hűséged megálljon!". Te ezt teszed. MURÁNYI LÁSZLÓ, CSONGRÁD Hódmezoi és a Dé Ákosé Az utolsó hangos da Hódmezővásárhely, Szent István tér 2005. augusztus 21 20.00 A koncertre a belépés ingyenes. DÉLVILÁG ^ilgigy Állatbalesetek és -támadások Az állatvédelem célja az, hogy az állatok közvetlen védelmét szolgálja. Sajnos az állatvédelem a gya­korlatban nem prevenciós, vagyis megelőző tevé­kenység, mert az állatvédőknek már kiteljesedett problémákkal kell szembenézniük - szinte anyagi bázis nélkül. Az állatvédelemnek mint élőlényvédő tevékeny­ségnek a közvetett hatása révén - kevesebb állat születésével a tartási és a tenyésztési higiénia is javul - a társadalom és a tartott állatok viszonya is jobbá válik. Tehát az állatvédelem mindannyi­unk közös érdeke. Hallani olykor véres története­ket, melyek a valóságot ismertetik: állatok mar­cangolnak szét embert. Mindezek előzményei vizsgálhatók: mire nevelték a támadó állatot? Mi­lyen hatásra, közvetlen ok miatt vált támadóvá, önmagát védővé? A statisztikai adatok azt mutat­ják, hogy az ember ellen támadó állatok (legtöbb­ször kutyák) nem kifejezetten csak harci jelle­gűek. A kutyák közül a harapások számát töredé­kében harci kutyák valósítják meg. Csíp vagy ha­rap meg embert macska, madár, kis rágcsáló is, de ettől általában nem lesz súlyos a sérülés. Persze a sok ezer harapásból egy-kettő igen súlyos követ­kezményt, esetleg halált is okozhat - ilyen esetek­ben mondhatnánk, hogy véresebb és nagyobb arányban szedik áldozataikat a közlekedési bal­esetek, illetve bűncselekmények. De miért? Miért harap meg embert, miért támad a gazdájára egy állat? Erre, és számtalan hasonló kérdésre a lehetséges - de nem teljes - alternatívá­kat a következőkben ismertetem. Közkedvelt ma­napság egzotikus, veszélyes állatok - például hül­lők, mérges pókok, skorpiók - tartása. Ezekkel a számunkra nem mindennapi állatokkal nem fog­lalkozunk, hisz még a tág környezetben sem talál­kozhat velük bárki. Mindenesetre a veszélyes álla­tok tartását az 1998. évi XXVIII. törvény, vagyis az állatvédelmi törvény szabályozza. Ezt érdemes be­tartani, hiszen a balesetek többségében az állat gaz­dája szakértelem hiányában szenved sérülést. Kedvenceink, a macskák, madarak, teknőcök, kis rágcsálók is okoznak baleseteket,de legtöbbször az ijedtségen kívül nagyobb, maradandó baj ritkán történik. Bármely bőr- vagy egyéb sérülést okozó balesetnél orvoshoz kell fordulni, hiszen a kis sérü­lést esetleges komplikációk, egyéb következmé­nyek követhetik, mint például veszettség, gyulla­dás, mérgezés, fertőzés. A kutyát viszont gazdája kölyökként megveszi, és előfordul, hogy nem megfelelően tartja. Az emberi közösséghez nem alkalmazkodott állatot érheti olyan behatás - idegen a lakóterületen, más ese­mény -, amelyre az állat nem megfelelően reagál. Az idegentől félő állat veszélyt érzékelve támadás­sal reagál (kifejezett farkastörvény: legjobb védeke­zés a támadás). Ezt a folyamatot legtöbbször meg­úszhatja a „jövevény" megfelelő cselekvéssel, de az az ember, aki fél, az állat támadására gyakran üvöl­tözéssel, segédeszközök használatával (rugdosás, bot, táska, kalapács) reagál - s ez az állat ösztöneit még inkább fokozza. Ilyen esetekben legjobb az óvatos magatartás, lassú mozdulatok, és a lágyé­kok, fül, illetve fej védelme. Persze ehhez megfelelő lélekjelenlét, céltudatos magatartás, állatismeret szükséges. Elkerülhetők az ilyen balesetek, ha a gazda jelzi a területén az állat jelenlétét (táblával), és ha az idegen megfelelően tájékozódik a terület veszélyeiről. Játék közben családtagot is megharaphat a kedvenc, ez többnyire véletlenszerű, nem szán­dékos. Ezek az esetek általában könnyebb sérülé­sekkel járnak. Családi állattartáskor tisztában kell lenni az állattal való játék fogalmával, és be kell tartani az ember és az állat számára optimá­lis állapotot. Ivarzási időszakban (tavasszal-ősz­szel) megnőhet az ebek általi harapások száma. Ez nemi ösztöneinek fokozódásának tudható be. Nemi hormonok termelődnek, mind a szukák, mind a kanok keresik párzás lehetőségeit. Gyak­ran elkóborolnak, hogy társra leljenek. Előfor­dul, hogy hetekig kóborolnak, míg ellentétes ne­mű kóborló társukat meg nem lelik. Ennek rend­szerint az a vége, hogy a kóborló állatok falkákat alkotnak az utcán, és hierarchikus módszerekkel (harccal) döntik el a rangsort. Ebbe a folyamatba gyakran keverednek bele állatukat sétáltató lako­sok és kutyáik. Van, hogy önfeledten játszadozó gyerekek kövekkel dobálnak, botokkal vernek kóborló állatokat. Minden esetben potenciális veszélynek vannak kitéve az emberek; tetteik következtében megharaphatják őket a kutyák. Gyakran az ember alaptalan félelme is kiválthat az állatban támadást. SERES ZOLTÁN, ORPHEUS ORSZÁGOS ÁLLATVÉDŐ ÉS TERMÉSZETBARÁT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET NJIÁRÍ VÁSÁR ! BLEZER mezt ¿fjr ^C/? 3.980.-Ft TOP «4/Í új Án 990.-ft ^^^ (AKCIÓNK 2005.08.17.-T5L A KÉSZLEJ EREJÉIG TART) AZ y4MANDK SZAKÜZLETEIBEM SZEGEDEM A MAGI/ÁRUHÁZ EMELETÉN ÉS A SZEGED PLÁZÁBAM!

Next

/
Thumbnails
Contents