Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-17 / 192. szám

SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 17. • KAPCSOLATOK* 13 A karmester A zenekar előtt kerekes szék, benne a tanár, az igazgató, a kántor, a díszpolgár, Galli )ános, a karmester A szerző felvétele Egy kép, sok kép, mind-mind ünnepi, mert Ő ott van, és szolgál, szolgálja az embert. Az embert, például a kisembert mint tanár, igazgató egy dolgos életen át. Május 1-je, vonul a nép, felvonul mindenki, az iskolák is, ki így, ki úgy. Van, ki zászlóval, van, ki sörrel a kezében, de vonul. O a diákjai mellett, vállán harmonika, szívében muzsika, lelkében szeretet. Hogy éppen az a nap virradt, talán mindegy, merthogy mindennap ott van tanártársaival, teszi a dolgát, műveli a hangvarázst, ami megérint, iskolát alapít. Aztán a Teremtő pihenőjén, ünnepén, vasárnap ott van a nagymisén és orgonál. Megint csak szolgál, szolgálja az Urat, s annak teremtményét - a sokszor méltatlant -, az embert, bennünket. A város köszönti, és a legnagyobb elismerésben részesíti: Csongrád díszpolgára. Már régen pihenhetne - talán kellene is hiszen ő is csak emberből van, s a több mint 60 aktív dolgos év koptat, bár ez csak valós látszat. 2005. augusztus: körmenet a csongrádi nagytemplom körül, nagyon nagy tömeg, és ez igazi öröm. A stációknál fúvószenekarunk kíséri az éneket, ami kedves a Teremtőnknek, kedves nekünk. A zenekar előtt kerekes szék, benne a tanár, az igazgató, a kántor, a díszpolgár, Galli János, a karmester. Ott álltam, lábam szinte a földbe gyökeredzett, egy pillanatra talán a körmenetet is feledtem, szívem elszorult. És akkor csoda történt: két taktus között kipillantott rám, egy üdvözlő mosoly, benne egy üzenet: „Gyerünk, haladjunk, mert jön a következő stáció!'.'. Megértettem, és egyszeriben elszállt szorongásom. Hirtelen az jutott eszembe, hogy Arany János, kedves János bátyám talán rólad vette, megvetette papírra a példát, amikor mindenkinek azt ajánlja: „árban és apályban, Szirt a habok közt, hűséged megálljon!". Te ezt teszed. MURÁNYI LÁSZLÓ, CSONGRÁD Hódmezoi és a Dé Ákosé Az utolsó hangos da Hódmezővásárhely, Szent István tér 2005. augusztus 21 20.00 A koncertre a belépés ingyenes. DÉLVILÁG ^ilgigy Állatbalesetek és -támadások Az állatvédelem célja az, hogy az állatok közvetlen védelmét szolgálja. Sajnos az állatvédelem a gyakorlatban nem prevenciós, vagyis megelőző tevékenység, mert az állatvédőknek már kiteljesedett problémákkal kell szembenézniük - szinte anyagi bázis nélkül. Az állatvédelemnek mint élőlényvédő tevékenységnek a közvetett hatása révén - kevesebb állat születésével a tartási és a tenyésztési higiénia is javul - a társadalom és a tartott állatok viszonya is jobbá válik. Tehát az állatvédelem mindannyiunk közös érdeke. Hallani olykor véres történeteket, melyek a valóságot ismertetik: állatok marcangolnak szét embert. Mindezek előzményei vizsgálhatók: mire nevelték a támadó állatot? Milyen hatásra, közvetlen ok miatt vált támadóvá, önmagát védővé? A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ember ellen támadó állatok (legtöbbször kutyák) nem kifejezetten csak harci jellegűek. A kutyák közül a harapások számát töredékében harci kutyák valósítják meg. Csíp vagy harap meg embert macska, madár, kis rágcsáló is, de ettől általában nem lesz súlyos a sérülés. Persze a sok ezer harapásból egy-kettő igen súlyos következményt, esetleg halált is okozhat - ilyen esetekben mondhatnánk, hogy véresebb és nagyobb arányban szedik áldozataikat a közlekedési balesetek, illetve bűncselekmények. De miért? Miért harap meg embert, miért támad a gazdájára egy állat? Erre, és számtalan hasonló kérdésre a lehetséges - de nem teljes - alternatívákat a következőkben ismertetem. Közkedvelt manapság egzotikus, veszélyes állatok - például hüllők, mérges pókok, skorpiók - tartása. Ezekkel a számunkra nem mindennapi állatokkal nem foglalkozunk, hisz még a tág környezetben sem találkozhat velük bárki. Mindenesetre a veszélyes állatok tartását az 1998. évi XXVIII. törvény, vagyis az állatvédelmi törvény szabályozza. Ezt érdemes betartani, hiszen a balesetek többségében az állat gazdája szakértelem hiányában szenved sérülést. Kedvenceink, a macskák, madarak, teknőcök, kis rágcsálók is okoznak baleseteket,de legtöbbször az ijedtségen kívül nagyobb, maradandó baj ritkán történik. Bármely bőr- vagy egyéb sérülést okozó balesetnél orvoshoz kell fordulni, hiszen a kis sérülést esetleges komplikációk, egyéb következmények követhetik, mint például veszettség, gyulladás, mérgezés, fertőzés. A kutyát viszont gazdája kölyökként megveszi, és előfordul, hogy nem megfelelően tartja. Az emberi közösséghez nem alkalmazkodott állatot érheti olyan behatás - idegen a lakóterületen, más esemény -, amelyre az állat nem megfelelően reagál. Az idegentől félő állat veszélyt érzékelve támadással reagál (kifejezett farkastörvény: legjobb védekezés a támadás). Ezt a folyamatot legtöbbször megúszhatja a „jövevény" megfelelő cselekvéssel, de az az ember, aki fél, az állat támadására gyakran üvöltözéssel, segédeszközök használatával (rugdosás, bot, táska, kalapács) reagál - s ez az állat ösztöneit még inkább fokozza. Ilyen esetekben legjobb az óvatos magatartás, lassú mozdulatok, és a lágyékok, fül, illetve fej védelme. Persze ehhez megfelelő lélekjelenlét, céltudatos magatartás, állatismeret szükséges. Elkerülhetők az ilyen balesetek, ha a gazda jelzi a területén az állat jelenlétét (táblával), és ha az idegen megfelelően tájékozódik a terület veszélyeiről. Játék közben családtagot is megharaphat a kedvenc, ez többnyire véletlenszerű, nem szándékos. Ezek az esetek általában könnyebb sérülésekkel járnak. Családi állattartáskor tisztában kell lenni az állattal való játék fogalmával, és be kell tartani az ember és az állat számára optimális állapotot. Ivarzási időszakban (tavasszal-őszszel) megnőhet az ebek általi harapások száma. Ez nemi ösztöneinek fokozódásának tudható be. Nemi hormonok termelődnek, mind a szukák, mind a kanok keresik párzás lehetőségeit. Gyakran elkóborolnak, hogy társra leljenek. Előfordul, hogy hetekig kóborolnak, míg ellentétes nemű kóborló társukat meg nem lelik. Ennek rendszerint az a vége, hogy a kóborló állatok falkákat alkotnak az utcán, és hierarchikus módszerekkel (harccal) döntik el a rangsort. Ebbe a folyamatba gyakran keverednek bele állatukat sétáltató lakosok és kutyáik. Van, hogy önfeledten játszadozó gyerekek kövekkel dobálnak, botokkal vernek kóborló állatokat. Minden esetben potenciális veszélynek vannak kitéve az emberek; tetteik következtében megharaphatják őket a kutyák. Gyakran az ember alaptalan félelme is kiválthat az állatban támadást. SERES ZOLTÁN, ORPHEUS ORSZÁGOS ÁLLATVÉDŐ ÉS TERMÉSZETBARÁT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET NJIÁRÍ VÁSÁR ! BLEZER mezt ¿fjr ^C/? 3.980.-Ft TOP «4/Í új Án 990.-ft ^^^ (AKCIÓNK 2005.08.17.-T5L A KÉSZLEJ EREJÉIG TART) AZ y4MANDK SZAKÜZLETEIBEM SZEGEDEM A MAGI/ÁRUHÁZ EMELETÉN ÉS A SZEGED PLÁZÁBAM!