Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-17 / 192. szám

SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 17. • KAPCSOLATOK* 3 Szinte minden Szegeden tanuló vidéki egyetemista szállásának árához hozzájárul az állam. A nagyjából huszonnyolcezer diák közül közel háromezer-nyolcszáznak jut hely a kollégiumokban havi 5-6 ezer forintért, a többiek lakhatási támogatást kérhetnek, s ezzel az 5-10 ezer forinttal csökkenthetik az albérlet árát. Egy kisváros lakossága keres szál­láshelyet Szegeden az egyetemi szorgalmi időszakra, vagyis szep­tembertől júliusig. A Szegeden ta­nuló 28 ezer főiskolás és egyete­mista közül minden hetedik lak­hat a 13 egyetemi kollégium vala­melyikében. Például az öthalmi diáklakásokra két és félszeres volt a túljelentkezés, az itt szállást igénylő 128 elsős közül csak 50 gólyát fogadnak - tudtuk meg Mi­kes István igazgatótól. A két or­voskari kolesz, az Apáthy és a Jan­csó 414 férőhelyére 470 igény fu­tott be - közölte Molnárné Gaval­lér Anikó, e kollégiumok gazdasá­gi igazgatója. Az egyetemi tanács dönt a kollé­giumi térítési díjról, az 5-6 ezer fo­rint közötti összeg utal a szállás­hely minőségére. így például havi 5500 forintba kerül a város pere­mén az öthalmi diáklakásokban egy férőhely, ami 1 -3 ágyas szobát, illetve az ahhoz tartozó felszerelt konyhát, 3-6 személy részére kü­lön fürdőszobát és vécét jelent. Itt havi ezer forintért korlátlan inter­net-hozzáférési lehetőséget is biz­tosítanak. De például a belváros­ban a 3 ágyas szobákból álló Apáthyban 5850, a 4 ágyas és kö­zös zuhanyzós Jancsóban 5350 fo­rint a térítési díj. A felújításra-korszerűsítésre helyezi a hangsúlyt, nem új kol­légium építéséről gondolkodik a Szegedi Tudományegyetem. Az AOK-hoz tartozó id. Jancsó Mik­lós Kollégium vizesblokkjainak felújítására tavaly 25 millió fo­rintot költöttek, idén a villanyve­zeték-hálózatot cserélték, illetve kiépítették az internethálózatot. Az ilyen típusú újjászületés for­rása a kollégium saját bevétele, a kari támogatás, illetve az évi 100 millió forintnyi központi egyete­mi keret egy része lehet - tudtuk meg a hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettestől, Badó Attilá­tól. A kormány által a felsőokta­tás versenyképességének javítása jegyében idén tavasszal meghir­detett négyéves programhoz az SZTE elsősorban a meglévő kol­légiumi épületek felújításával kapcsolódik. E konstrukcióban az állam állná a költségek felét, s információnk szerint a Hermán DEBRECENI LUXUS |H Az állam által biztosított lakhatási támogatás központosításával, il­letve magántőke bevonásával Debrecenben épült 930 férőhelyes új kollégiumot átadták. Ott egy há­romágyas szoba 10 ezer forint, egy kétágyas 12-16 ezer, míg az egyágyas havi 20 ezer forint. E szobák tartozéka: a fürdőszoba, a teakonyha, a mikrohullámú sütő, az internetkapcsolat, a kétheten­kénti ágyneműcsere, és a féléven­kénti nagytakarítás. Ottó Kollégium születhetne újjá. Az egyetem letett egy új luxus­kollégium építésének tervéről, ugyanakkor továbbra is havi 5-10 ezer forint lakhatási támo­gatásban részesíti a kollégiumot igénylő, de azt el nem nyerő vidé­ki diákokat. Ez a megoldás igazo­dik a szegedi viszonyokhoz, mert 2-3 diák összefogásával elfogad­ható árúvá teszi az albérletet. Az állami normatíva e felhasználási módja növeli a Szegedi Tudo­mányegyetem vonzerejét. ÚJSZÁSZI ILONA ÁRARÁNYOK Mj Egy kollégiumi férőhely átlagosan 17 ezer 600 forintba kerül - az Oktatási Minisztérium közlése szerint. Ebből 5450 forintot fizetnek a hallgatók, 5000 forinttal járul hozzá az állam, és átlagosan 7150 forinttal az intézmé­nyek. A kollégiumok állami támogatását idén szeptembertől 8000, jövőre pedig 12 ezer forintra növelik. Sajat kollégium ÚJSZÁSZI ILONA Az ötcsillagos szállodánál többet ér a kollégium. Mert több, mint a legjobban felszerelt, vagy a leginkább kényeztető szál­láshely. Azt mondom, a kollégium: közösség. Vagy másképp: olyan hely, amely befogad, de közben kiterjeszti az ott élő le­hetőségeit. „Mórás" koromban még csak azt tudtam: jobb a koleszban, mint bármely albérletben. Pedig már a nyolcvanas évek elején sem tűnt első blikkre vonzónak, hogy az egy egységet alkotó, két négy-négyágyas lakószoba és a közös tanuló, no meg az egész emelet által használt konyha és tusoló között ingázva teljenek a hétköznapok. De hamar kiderült: az újszegedi zöld­övezet csendes utcájában fölhúzott négyszintes épület nem pusztán diákszállás, hanem „a" Móra Ferenc Kollégium. Ma is úgy látom: szerencsésnek számított, aki ott élhette meg egye­temi éveit. Nem csak a kicserélhető előadásjegyzetek, vagy az ott születő és máig tartó barátságok, esetleg a közeli „nyugi", vagyis a kertpresszó miatt. Hanem azért, mert aki akart, gaz­dagodhatott. A kínálat? Szakkollégiumok, szemináriumok, előadások, irodalmi estek, kollégiumi filmklub, kirándulások sora. A jövőre negyvenéves Móra falai között Csengey Dénes, Törőcsik Mari, vagy éppen Bohumil Hrabal vendégeskedett, s olyan mondatokhói építkezhettek a kollégisták például 1983-ban, mint amit Donáth Ferenctől hallhattak: „Hisszük, hogy a társadalom szervezeteinek csak akkor van értelmük, ha azok nem csökkentik, de növelik és biztosítják az egyén szabadságát..." fobbak voltak az arányok akkoriban: a kevesebb egyetemista közül többől lehetett kollégista. Ma több az egyetemista, de a kollégium falain kívüli önépítési lehetőség is. Talán kevesebb közszállás is pályázik a kitüntető „a" kollégiumcímre. Inkább az épület és a vizesblokk állapota, a férőhelyek száma alapján kategorizálják a diákszállásokat. Ennek alapján a szegedi egyetemi kollégiumok zöme a négy lehetséges kategória közül leginkább az alsó kettőbe sorolható. Nem is bánkódik nagyon, akinek nem jut férőhely. Inkább lakhatási támogatást kér, hogy a hónapos szobák és lakások kiadására specializálódott szegedi ingatlanpiac átlag 11 ezer 500 forint albérletárát lefa­raghassa az 5-6 ezer forintos kollégiumi díj mértékére. Szege­den nem éri meg új kollégiumot építeni, de - gólyává lett ke­resztlányomnak azt ajánlom - az egyetemistának érdemes ki­alakítania „a" (saját) kollégiumát. A magyar lány ismerte a fejbe lőtt brazil diákot Háborús övezethez hasonlít London Egy Londonban élő magyar lány ismerte azt a fiatalem­bert, akit a metrórobbantás után nem sokkal fejbe lőttek a rendőrök. Mint azt lapunk­nak elmondta: az eset leg­alább annyira ártott az ide­genforgalomnak, mint a ter­rortámadás, mely után az an­golok élete is gyökeresen meg­változott. Léczfalvy Anna több éve él Londonban. Négy hónapos in­tenzív nyelvtanulás céljából utazott oda annak idején, de annyira megszerette a brit fő­várost, hogy azóta sem jött ha­za. Sőt: a terrortámadások után sem fordult meg a fejé­ben, hogy összepakoljon. - Bár­hol megtörténhet ugyanez, nem lennék sehol nagyobb biz­tonságban - indokolta dönté­sét. A fiatal lány ismerte azt a brazil diákot, akit július 22-én a rendőrök fejbe lőttek, amikor a metróban elszaladt előlük. Mint mondta, rengeteg hamis információ hangzott el az ügy­gyei kapcsolatban a fiúról. ­Nem ugrott át például a jegy­kezelőn, ezt bizonyítja a nála talált érvényesített szelvény ­mondta Anna. - Egész egysze­rűen attól ijedt meg, hogy tud­ta: két éve lejárt a vízuma, és azon a szörnyű napon rend­őrök akarták megállítani. Rá­adásul az is hazugság volt, hogy fekete kabátot viselt. A hatóság sokat ködösített ebben az ügyben, hogy mentse, ami még menthető. A magyar lány szerint ez az eset legalább annyira hozzájárult az idegenforgalom visszaesésé­hez, mint maga a terrortámadás. Sokakat megdöbbentett ugyanis, hogy egy ártatlan fiatalt fejbe lőt­tek a nyílt utcán. A fiú rokonai egyébként azóta is sokkban van­nak, és azt fontolgatják, hogy a kártérítés ellenére perre men­nek. A robbantás idején Anna ott­hon volt, így csak a televízióból értesült arról, mi történt. Ba­rátnője azonban négy órán ke­resztül gyalogolt, mire hazaért. - Ha Londonban leáll a metró, az élet is megáll - magyarázta. - Még az éttermek és a vendég­lők is bezártak. A földalatti pe­dig napokig üresen járt, csak lassan merészkedtek vissza az emberek. Én mindennap azzal vagyok kénytelen utazni, de na­gyon örülök, amikor megérke­zem. Anna szerint a terrortámadás gyökeresen megváltoztatta a londoniakat. Az utcákon gép­pisztolyos rendőrök mászkál­nak, akár egy háborús övezet­ben, hetente vannak bombaria­dók, és mindenki gyanakodóbb lett. - Régen mindenki olvasga­tott utazás közben, most vi­szont inkább figyelnek - mesél­te. - Ha valaki felszáll egy jár­műre hátizsákkal, megnézik az emberek. És bevallom, én át­mentem a szerelvény másik fe­lére, amikor egyszer egy arab férfi leült mellém. TÍMÁR KRISZTA MEG NINCS VEGE A londonlak meg vannak győződve arról: lesz még terrortámadás. - Ezt pedig a kivezényelt rendőrök sem tudják megakadályozni, hi­szen úgysem tudnak min­denkit ellenőrizni - véleke­dik a magyar lány. Anna azt sem érti, mi értelme van most kiutasítani az ország­ból azokat a személyeket, akik erőszakot hirdetnek. ­Ezzel az intézkedéssel sze­rintem már jócskán elkés­tek. Kollégium 5-6 ezerért, albérlet 5-10 ezer forint hozzájárulással Támogatott szálláshelyek Az öthalmi diáklakások épületének tetőzetét felújítják. A szomszédos épületek rekonstrukciójával 480 új kollégiumi hely kialakítása rengeteg pénzbe kerülne Fotó: Karnok Csaba Meglehet, hogy igazi nyár már csak jövőre lesz Fél hónap alatt egyhavi eső Augusztus első felében annyi eső áztatta Csongrád megyében a föl­det, mint máskor legfeljebb egész hónapban. De nemcsak a sűrűn kopogó eső, hanem a hűvösre for­dult idő miatt is arra kell számí­tanunk: múlik a nyár, már au­gusztusban kopogtat az ősz. Az átlagember egyáltalán nem érzi átlagosnak, hogy míg július 20-án országos hőségriadót ren­deltek el a kánikula miatt, s júli­us 27-én Szegeden 32,5 fokot mértek, addig a nyolcadik hónap hűvös, augusztus 16-áig az átlag­hőmérséklet Szegeden közel 21, a város külterületén valamivel több mint 19 fok volt, ráadásul több eső hullott, mint máskor egész hónapban. Csongrád megyében eddig 60-65 milliméter csapadék áz­tatta a földet, pedig ez egész hó­napra is elegendő lenne, hiszen az utóbbi 30 évre visszatekintve 510 milliméter volt az éves átla­gos csapadékmennyiség. Még nem készítette el összesítését az Országos Meteorológiai Szolgá­lat (OMSZ), de a budapesti inté­zet munkatársa, Bozóki István szerint valószínű, hogy az utóbbi több mint száz évben, vagyis a rendszeres mérések megkezdése óta augusztus első két hetében ennyi eső még nem hullott ha­REK0RD0K H A nyár mindig is szolgál szélsősé­gekkel - hűti le a szenzációva­dászt az OMSZ Dél-magyarországi Regionális Központjának ügyelete­se. Példaként említi, hogy míg a Heves megyei Poroszlón hétfőn 95 milliméter csapadék hullott, addig 10 kilométerrel odébb egyetlen csepp eső sem frissítette a növé­nyeket. Ráadásul saját özönvizé­vel nem döntött még napi rekordot sem az elázott település. Rekordot mi Csongrád megye székhelyén tavaly július 27—28-án éltünk át, akkor másfél nap alatt 140 milli­méter csapadék hullott - tájékoz­tatott Szudár Béla, az OMSZ Dél-magyarországi Regionális Központjának vezetője. us végén 27,5 fok. Az pedig ta­pasztalat, hogy nyaranta általá­ban augusztus első három heté­ben bizton számíthatunk meleg­re és sok napsütésre, az idő au­gusztus 20-a után szokott elrom­lani - ismerte el Bozóki István. Idén azonban - az előrejelzések szerint egy-két nap kivételével ­augusztus második felét is hű­vös, esős idő jellemzi, s szeptem­ber is hasonlónak ígérkezik. így meglehet, hogy igazi nyár már csak jövőre lesz. Ú.I. zánk területére, mint az idén. Az ellenpont: két évvel ezelőtt aszá­lyosnak számított az augusztus. Nemcsak csapadékos, hűvös is a mostani nyolcadik hónap: másfél fokkal alacsonyabb a hő­mérséklet a sokéves átlagnál. Például tegnap reggel Budapes­ten és Szegeden is 17 fokot mér­tek az egyformán borult ég alatt, a déli órákban Szeged központjá­ban csak 20 fokig kúszott a hő­mérő higanyszála. Ezzel szem­ben például két éve 35-37 fokos melegrekordra kellett készül­nünk. Ilyen változásra idén nem számíthatunk. Az előrejelzések szerint mifelénk szerdától szom­batig borult marad az ég, legfel­jebb helyenként szakadozik fel átmenetileg a felhőzet, de többfe­lé várható ismétlődő eső, zápor, zivatar, sőt: néhol felhőszakadás, jégeső is, ugyanakkor reggelen­ként 16-17 fokról indul, s nap­közben legfeljebb 23-29 fokig kú­szik a higanyszál. A Dél-Alföldön, az ország leg­melegebb részén a százéves átlag szerint a nyári hőmérséklet júli­A déli órákban Szegeden csak 17 fokot mértek Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents