Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-16 / 191. szám

KEDD, 2005. AUGUSZTUS 16. «MEGYEI TÜKÖR« Szegeden 65, a megyében 137 ezer otthonba jut el Négyéves a Hirdető A Délmagyarország Kiadó ingyenes információs hetilapja, a Hirdető 2001. augusztus 16-án került először a postaládákba. A ma négyéves újság 137 ezer példányban jelenik meg, egyre bővülő terjedelemben. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Hirdető éppen négy esztendővel ezelőtt jelent meg. A Délmagyarország Kiadó ingyenes információs hetilapja négyoldalas újságként került akkor 60 ezer szegedi postaládába. A példányszám azóta ötezerrel emelkedett a megyeszékhelyen. Időközben a megye más városaiban megjelenő Mustra-újságokat is beemelte a cég a Hirdetőbe, így már 137 ezerre emelkedett az összpéldányszám. Jelentős változáson ment át négy esztendő alatt a lap. Egyrészt ma már 16, illetve 20 oldalas a szegedi kiadvány. De nemcsak vastagodott az újság, hanem tartalmában is gazdagabb lett. Tematikus oldalak segítik az olvasók tájékozódását, az új tördelési formával áttekinthetőbbé vált a lap. Az apróés keretes hirdetések mellett játékokat, rejtvényt, bőséges olvasnivalót is kínál. A szerkesztő, V. Fekete Sándor hétről hétre kommentál egy-egy aktuális eseményt, amely az olvasókat is foglalkoztatja, s akiktől naponta érkeznek visszajelzések, témajavaslatok. A nagyvilág színes hírei mellett könyv- és filmajánlót közlünk. A humor Sem hiányzik, a hét vicce és mondása hamar népszerűvé vált. A horoszkópot sokan kedvelik. Az újság hirdetőpartnereinek és az olvasóknak egyaránt igyekszik mindig többet és többet nyújtani, a folyamatos megújulásra törekszik. Lajkó Istvánná, a Hirdető lapcsalád értékesítési vezetője a következőt vallja: „Azt szeretnénk elérni, hogy a piacon a mi termékünk legyen a legjobb, a mi ügyfeleink és olvasónk legyenek a legelégedettebbek." Az iskolákban augusztus végén vehetik át tankönyveiket a diákok. Idén kiterjesztik az ingyenes tankönyvellátást, szeptembertől az 1-13. évfolyamon tanulók kaphatnak térítésmentesen tankönyveket. Viszont nem mindegyik kötet ingyenes.A kormány 2002-ben hozott határozatot az ingyenes tankönyvellátásról. 2003 szeptemberétől az általános iskolák 1-4. osztályos tanulói kaphattak térítésmentesen könyveket, tavaly már az 5-8. osztályosok is. Idén szeptembertől tovább bővül a jogosultak köre: a kilencedik-tizenharmadik és a szakképzési évfolyamra járó tanulóknak is jár majd. Nem kell fizetniük a könyvekért a három- vagy többgyermekes családban élő diákoknak, a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulóknak, valamint azoknak, akik kiegészítő családi pótlékban - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban - részesülnek. Egy másik törvény rendelkezik arról, milyen módon kell az iskoláknak az ingyentankönyvet biztosítani. Az egyik megoldás az, hogy az iskola a napköziben, tanulószobán bocsátja a tanulók rendelkezésére a tankönyvet. De kölcsönözhetik a köteteket az iskolai könyvtárból is, a harmadik lehetőség pedig az, hogy az iskola fizeti ki a szülő helyett a tankönyv árát. - Szerdán tartunk egyeztetést az ingyenes tankönyvekről mondta Péter né Szabó Irén, a szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. - A nálunk tanító pedagógusok nagyon gondosak, a kevés óraszámú tantárgyaknál jellemző, hogy visszaveszik a tanulóktól azokat a könyveket, amiket már nem használnak. Az iskola könyvtárából is kapnak kölcsön köteteket a diákok. Vegyes megoldást alkalmaznak az Arany János Általános Iskolában. A most induló tanévben az iskola 744 diákjának körülbelül fele kapja majd térítésmentesen a könyveket. - Könyvtári könyvként kapják meg a gyerekek a tankönyvet használatra - mondta Kissné Gera Ágnes -. Akkor hozzák vissza, ha már nem használják. Ezt nem kötjük az év végéhez, mert például van olyan szöveggyűjtemény, amelyből két évig tanulnak. Az ingyenes tankönyvtámogatás tehát nem terjed ki az összes, oktatásban használatos kiadványra. Az angol nyelvkönyvekért fizetniük kell a szülőknek, ahogyan azokért a munkafüzetekért is, amelyek a gyerekek otthoni gyakorlását szolgálják. Ezért fordulhat elő, hogy bár a törvény szerint jogosult a diák a térítésmentes tankönyvre, a szülőnek bizonyos kiadványokért mégis fizetni kell. NYEMCSOK ÉVA GYAKORLAT AZ EU-BftN |H A tankönyv-finanszírozás az Európai Unió tagországaiban eltérő képet mutat. Egyes országokban térítésmentesen kapják, míg több tagállamban a tankönyvekért nem a piaci árat, csak úgynevezett térítési díjat fizetnek. A tagállamok többségében azonban bizonyos támogatások mellett a tanulók, illetve szüleik vásárolják meg a tankönyveket teljes áron. Szórakoztatóipari sikerprodukció a Dóm téri Rómeó és Júlia Szerelem szép szivárvány... Keresik a pénzt a tanyavillamosításra - Uniós és hazai források A petróleumlámpás tüntetés hozama Az iskolákban „vegyes megoldásokat" alkalmaznak Többen kaphatnak ingyentankönyvet Nem feltétlenül öröm a diákok számára, de hamarosan lehet majd menni a tankönyvekért Fotó: Miskolczi Róbert A közönség mond igazi ítéletet a Rómeó és Júliáról: a Dóm téren esténként egyre nagyobb tapsot kap a musical. Kercnyi Miklós Gábor a tehetséges szereplőgárdával a vitatható értékű alapanyagból is látványos, hatásos, pergő sikerprodukciót hozott létre. ízlés kérdése, hogy zenés népszínháznak vagy szórakoztatóipari mestermunkának nevezzük-e az előadást. A zenés színház hazai nagymestere, Kerényi Miklós Gábor ma már a műfaj nemzetközi szinten jegyzett legkiválóbb specialistái közé tartozik, ezért ideje volt, hogy hosszú szünet után visszatérjen régi nagy sikerei színhelyére, a Dóm térre. A Budapesti Operettszínház direktoraként teátruma legkeresettebb produkcióját, a Rómeó és fóliát hozta el Szegedre. A francia Gérard Presgurvic musicalje világsiker - csak Shakespeare hazájában buktatta meg a közönség, amely bizonyára nem tudta megbocsátani az örök érvényű love story felvizezését. Pregurvic populáris slágereket komponált, dalaiban keveredik a tánczene, a dzsessz, a rock, a pop a mai népszerű irányzatokkal. Kerényi tapasztalt színházi róka, érzékeny orral kiszimatolta: a darabból kasszasikert csinálhat. Amennyire lehetett, igyekezett visszatérni Shakespeare eredetijéhez, és modern zenés színházzá vadítani az érzelgősségbe hajló musicalt. Partnere volt ebben Götz Béla, akinek historikus hangulatú díszlete harmonizál a dómmal, és Velich Rita - rafinált jelmezei egyszerre maiak és kortalanul mutatósak. A Szegedről indult Duda Éva dinamikus koreográfiát készített, amit a színházi karral kiegészült budapesti gárda profin táncolt el. A produkció úgy pörög, olyan mozgalmas, tüzes, látványos, mint egy revü, bár a lélek néha elillanni tűnik ebből az olajozottan működő gépezetből. Van néhány zavaró momentum is. Azon az apróságon még könnyedén túl lehet lépni, hogy Shakespeare eredetijével szemDolhai Attila (Rómeó), Szinetár Dóra (Júlia) és Földes Tamás (Lőrinc barát) az esküvői jelenetben Fotó: Schmiát Andrea ben Rómeó a Lőrinc barát levelét összetépő Benvoliótól értesül Júlia haláláról. Az viszont már bizarr, ahogyan a kriptajelenetben felráncigálja a halottnak hitt Júliát az emelvényre, magához köti, majd méreg helyett a kötél általi öngyilkosságot választja. A Rómeóhoz szíjazott Júlia feléledve nem döfi magába a tört, hanem - ha jól láttam - elnyiszálja a csuklóját - és azonnal elvérzik. A nézőtér felsőbb régióiból alig lehet látni, hogy mi történik, ezért akadtak, akik hazafelé indulva azon vitatkoztak, hogyan halt meg Júlia. Az egyik verzió szerint valószínűleg szívinfarktust kapott, amikor magához térve tapasztalta: együtt lóg az akasztott Rómeóval...v A produkció sikere elsősorban a kitűnő szereplőgárdának köszönhető. A Rómeót szenvedély lyel, felfokozott hévvel éneklő Dolhai Attila elsőrangú. A szép hangú és muzikális Szinetár Dóra éneklése néha túlzottan is szabatosnak, rutinosnak hatott, ezért a szombaton beugró Vágó Bernadett számomra izgalmasabb, üdébb, légiesebb Júlia volt. A Dadát komikus mozgással, sok melegséggel alakította Náray Erika, aki a premieren nem volt formában, de másnap már dzsesszesen, finoman énekelte a Szeme tűzben ég című dalt, amit nagy ovációval fogadott a publikum. A rendező dramaturgiai érzékét, invenciózusságát dicséri az előadás talán leghatásosabb jelenete: Janza Kata (Capuletné) és Csengeti Ottilia (Montague-né) vérmes, parázs Gyűlölet-duettje, amit a magasba emelkedő forgón egyre vehemensebben énekeltek. A Mercutiót alakító Bereczki Zoltán szólaltatta meg az egyik legismertebb slágert (Lehetsz király...), ugyanakkor szenzációsan könnyed mozgásával, sziporkázó humorával is kitűnt a csapatból. Verona hercegeként a szegedi kötődésű Németh Attila adta meg nyitódalával az előadás alaphangját, tetszett még Szabó P. Szilveszter túlfinomult, zaklatott Tybaltja és Mészáros Árpád Zsolt energikus, vidám Benvoliója is. Makláry László avatott vezényletével a szegedi szimfonikusok játszottak - sajnos a muzsika és az énekhangok lemezről hallható finom arányát a Dóm téren nem mindig sikerült a hangosítással megteremteni, az egyébként sem vaskos zenekari szövetet sokszor szinte elnyomták az énekhangok. HOLLÓSI ZSOLT nem volt rá - a falvak, városok többsége teljesítette. A VÁTI most új feladatot kapott. Azt kell megvizsgálnia, hogy a tanyaiak életminőségét javító programok majd milyen uniós és hazai forrásokból finanszírozhatók. - Azért is jó, hogy harminc év után végre készült fölmérés a tanyákról, mert kiderült: sok helyen nem is a villany hiánya a legnagyobb probléma, hanem például a rossz közbiztonság, vagy a járhatatlan út - mondta Jávor Károly. Az önkormányzatok nem egyformán tartották fontosnak ezt az ügyet. Információink szerint az Alföld északi részén volt több település, ahonnan - a többszöri, levélben is elküldött kérés ellenére - nem küldtek adatot. Mórahalmon viszont már korábban is készült ilyen fölmérés, így nem volt nehéz időben adatot szolgáltatni. Csányi László alpolgármester azt mondja, azt szeretnék, ha a 2007-től 2013-ig tartó időszakban lennének olyan pályázati kiírások, amelyeket speciálisan a tanyákra szabtak. S akik - velük együtt - komolyan vették ezt a munkát, most arra készülnek, hogy kistérségenként fölmérjék: hol és hogyan lehet a legolcsóbban elvezetni az áramot az ellátatlanokhoz. B.A. Mégse hiába tüntettek petróleumlámpával a tanyaiak a Parlament előtt: ha lassan is, de elkezdődött a gondok megoldása. Az önkormányzatok zöme által összegyűjtött adatokból tanulmány készült a tanyán élők körülményeiről, a VÁTI Kht. pedig már keresi, milyen uniós és magyar forrásból lehetne pénzt adni a leendő tanyai programokra. Közben az is kiderült: sok helyen nem is a villany hiányzik a legjobban. Bár még nem minden önkormányzat küldte el a tanyaiak életkörülményeit felmérő adatlapokat és térképet az Akadémia Alföld-kutatóinak, a beérkezett információk hozzávetőleg objektív képet adtak, ez alapján már el lehetett kezdeni a tanulmány készítését, ez már el is jutott a miniszterelnöki hivatalba - mondta lapunknak Jávor Károly irodavezető, a VÁTI Kht. munkatársa. A VÁTI - a Nemzeti Területés Regionális Fejlesztési Hivatallal együtt tartott fórumon - idén tavasszal Mórahalomra hívta össze a megye nagy lakott külterülettel rendelkező önkormányzatainak képviselőit. A kht. és a hivatal arra kérte a helyhatóságokat, gyűjtsenek adatokat a készülő tanulmányhoz. Ez azért kell, mert a tanyán élők gondjainak megoldásához előbb a valós helyzetet akarja fölmérni a kormány. A kérést - bár pluszforrás Villanybekötés a Bordány melletti tanyán Fotó: Karnok Csaba