Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-16 / 191. szám

KEDD, 2005. AUGUSZTUS 16. • AKTUÁLIS" 3 A közúti áruszállítás károkat okoz - Közösen fizetjük a számlát Kamionok zajjal, porral Délutáni csúcsforgalom Szegeden Fotó: Gyenes Kálmán Kistelek főterén, Balástya főutcáján, Szeged belvárosán zúdul keresztül a Balkánra irá­nyuló teherforgalom. A kamionok szinte letúrják az aszfaltot az utakról, zajuk, ki­pufogógázuk az út mentén élők életét ke­seríti. Szeged határában 2371 teherautó dübörög el egy átlagos napon. Elkerülő út, autópálya épül, a környezetvédők azonban vonaton fuvaroznák az árukat. Egyetlen kamion annyi kárt tesz az útban, mint százezer személykocsi. A Levegő Mun­kacsoport adatai szerint évi több száz milli­árd forintnyi kár keletkezik évente az utak­ban és a környezetben a közúti áruszállítás miatt. Lukács András elnök arra figyelmez­tet: a kamionok által megrongált utakon a többi autós kára sokszorosa az útban keletke­zett kárnak. A gond az, hogy ezeket nem az okozó téríti meg, hanem mindannyian közö­sen viseljük. Lukács András hangsúlyozza: a dizel moto­rok levegőszennyezése a legveszélyesebb, hi­szen a kibocsátott apró részecskék a tüdő leg­mélyebb zugaiba is eljutnak. Az Európai Unió által elvégeztetett kutatások szerint Bu­dapesten egy ember átlagosan három évet ve­szít el az életéből a légszennyezés következté­ben. A kamionok zaja pedig általában meg­haladja az egészségügyi határértéket. Az elalvó, a vezetési időt túllépő vagy gyor­san hajtó kamionsofőrök súlyos baleseteket okoznak. Szintén uniós vizsgálat a 2004 előt­ti 15 tagállamra vonatkozóan kimutatta: ha betartanák a vezetési időre vonatkozó korlá­tozásokat a fuvarozó cégek, akár felével is nő­nének a költségeik. A környezetvédők a vasút nagyobb szerep­vállalását szorgalmazzák az áruszállításban. Az út elejét és végét szükség esetén persze közúton tenné meg az áru, de a jól szervezett kombinált szállítás jelentős tranzitforgalom­tól szabadítaná meg az országot. Ehhez azon­ban szerintük állami ösztönzés kell, vala­mint az, hogy a közúti áruszállítók az összes általuk okozott hatás költségét viseljék. Svájcban például minden útvonalon, minden áruszállításért útdíjat kell fizetni. A kamionszállító vonatokat a környezet­védők félmegoldásnak tartják, hiszen a 35 tonnás kamionból 15-18 tonnát tesz ki ma­ga a jármú, azt is el kell vinni. Ráadásul a nagyon drága és karbantartás-igényes, ala­csony Ro-La vagonok sokkal jobban tönkre­teszik a síneket, mint a hagyományos vas­úti kocsik. Magyarország nemzeti jövedel­mének jó részét a közúti tranzitfolyosók építésére költi. Új tranzitutak létesítését a környezetvédők tüneti kezelésnek tartják, szerintük az államnak a kombinált köz­úti-vasúti fuvarozás fejlődését kellene ösz­tönöznie. M. B. I. KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS A hazai tranzitforgalom 8 százalékát „emel­ték át" Magyarországon kamionszállító vo­natokon a korábbi években. Ez a forgalom azonban csökken, jobban megéri a jármű­nek saját kerekén menni. A konténerek, csereszekrények, félpótkocsik vasúti szállí­tása növekszik, ennek 80 százaléka zárt irányvonatokban robog át az országon. Ez a MÁV forgalmának 11 százalékát teszi ki, de a GYSEV-nél az arány 40 százalék. A kereskedő fölözi le a legnagyobb hasznot Önköltségi ár alatt a tej literje Ma egyeztetés kezdődik a tej­árakról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a kereskedők között. A termelők szerint ők vannak a leginkább kiszolgál­tatott helyzetben a mezőgaz­daságban: a tehenet ugyanis etetni kell, a tejet pedig nem lehet raktárban tárolni. A dömpingárak ellen demonst­ráltak a tejtermelők két főváros­hoz közeli Auchan áruház előtt másfél héttel ezelőtt, mert úgy vélték, azokban igen alacsony áron lehet tejet kapni, és ez a számukra óriási veszteséget okoz. A termelők kilátásba he­lyezték: amennyiben nem érnek el eredményt rövid időn belül, úgy országos demonstrációt szer­veznek. Ezt követően kezdemé­nyezett tárgyalásokat az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ| közvetítésével az Auchan Magyarország Kft. veze­tője, az egyeztetést ma tartják Budapesten. A mai megbeszélésre az agrár­tárca vezetőjétől nemcsak az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség képviselői, hanem az áruházlán­cok megbízottai is meghívót kap­tak. Istvánfalvi Miklós, a Tej Ter­-méktanács elnöke szerint nagy veszteséget okoz a termelőknek, hogy a multiknál alacsony áron lehet tejet kapni. Egyes áruhá­zakban 97 forintért adják az úgy­nevezett UHT, azaz hosszan friss tejet, aminek a visszaszámolt felvásárlási ára 50 forint alatt lenne literenként. Ez megenged­hetetlen - vélik a termelők, ugyanis önköltségük literenként 70 forint körüli összeg, míg a fel­vásárlók jelenleg 60 forint körüli Orosz Kornél domaszéki termelő Fotó: Gyenes Kálmán áron veszik át tőlük a tejet lite­renként. Kotvics-Vargáné Zana Julianna szentesi termelő - aki tagja a Tej Terméktanácsnak - elmondta, azért vannak a legkiszolgáltatot­tabb helyzetben, mert a tehén ott áll az istállóban, mindennap meg kell etetni, a tejet pedig ­szemben a búzával - nem lehet egy hónapra betárolni, hogy majd eladja, ha jobb árat adnak érte. Tőle 57 forintos felvásárlási áron veszi át a tejet a Sole, ami­ben benne van a tejzsír és a fe­hérje, de egy liter csomagolt tejet minimum ennek az összegnek a duplájáért kap meg a boltban. És szerinte nem a feldolgozónál csa­pódik le a haszon, hanem a ke­reskedőnél. (Ezért játszhat az árakkal, innen ered, hogy akár 100 forint alatt is eladhatja, ha neki úgy tetszik.) A szentesi termelő hozzátette: a Sóiéval elégedett, a fizetés kor­rekt, s azt is tudja, nem várhat jobb árat, mivel kicsi az állomá­nya: emiatt nincs is alkupozíció­ban. Az 57 forintos ár csak azért nem teszi tönkre, mert saját földjén gazdálkodik és előállítja a takarmányt. Ennél kedvezőbb helyzetben van Orosz Kornél do­maszéki termelő, aki elmondta: belépett a debreceni székhelyű Alföldi Tejértékesítő és Beszerző Kft.-be - amely a napokban vette meg a Parmalatot. A kft. kihar­colta, hogy tagjaitól 64 forintért vegyék át a tejet. Ha nem lép be, már padlót fogott volna: tavaly ősszel a pénztelenség miatt már vetni sem tudott. Hozzátette: szerinte 70 forint egy liter tej elő­állításának önköltségi ára, s ő csak azért nem ment csődbe, mert szintén saját földjén terme­li meg a szükséges takarmányt. Nem csinálhatom azt, mint a boltos - mondta; nem csukha­tom be az üzletet, mert ott áll az istállóban 70 tehén. F. K. MOLNÁR B. IMRE Végtelen kamionsor vagy egy jó hosszú tehervonat szállítsa el ugyanazt az árumennyiséget ? A nép - biztos vagyok benne ­megszavazná a tehervonatot. A kamionokat ugyanis szinte min­denki utálja. Az úrvezetőknek előzgetni kell a lomha jószágokat, a biciklis reszket, ha túl közel húz el mellette. Nagy forgalmú úton kisgyereket át se lehet egyedül engedni. Az unió öntudatosabb, a környezetükért különösen aggódó pol­gárai mindent megtesznek azért, hogy vasútra, vízi útra tereljék az áruforgalom nagy részét. Különösen a hegyvidéki emberek dü­hösek a kamionokra, mert az Alpok szűk völgyeiben megül a szennyezett levegő. Közben a közlekedési igények szédítő ütemben nőnek. A hét­köznapi életben is látszik: a szegedi ABC-be az ország másik vé­géből jön a tej, a minyon, sokszor a fél országon végigcipelt vizet iszunk. De a nagy iparvállalatok telephelyeinek szétszóródása miatt is egyre több nagy távolságú szállítást rendelnek meg - ru­galmassága miatt elsősorban közúton. A magyar vasút nehezen tartja a lépést, az állam az autópályák­ra költi szinte az összes közlekedésre szánt pénzt, pedig a jó vasút gazdaságos és hatékony árufuvarozó - lenne. A MAVazonban egy megcsontosodott, kiéheztetett szervezet, az árufuvarozása ugyan még nyereséges, de mozdonyai, kocsijai, pályái elöregedtek. Hogy a vasutat temetni nem kell, azt a kisebb, kevesebb gonddal birkó­zó GYSEVpéldája mutatja, amely egymás után veszi át a MÁV-tól a nyugat-dunántúh vonalakat, korszerűsít, és elsősorban tranzit áruszállításra rendezkedik be. Nekünk keleten azonban könnyebbség lesz, ha az autópálya megépülésével a kamionok nagy része eltűnik az ötös útról. Igaz, ez például a 43-as mentén élőket nem vigasztalja. De az ötös mentieket se teljesen. Hiszen akkor nem közvetlenül minket mérgeznek majd a kipufogógázok, hanem a pálya mellett termő gabonát, gyümölcsöt, takarmányt. Bajusz Zadarban marad A Horvátországban épségben le­szállt hat magyar repülőgépről kiderült, hogy közülük csak egy rendelkezett az összes szüksé­ges irattal. Ez a repülős már hazajött, ő viszi vissza a többiek - köztük a szegedi plasztikai sebész, Bajusz Huba - hiányzó iratait. A horvátországi magyar repülő­gép-szerencsétlenség négy áldo­zata közül kettőnek a holtteste a felismerhetetlenségig összeégett. A már péntek este megtalált gép­ben a kaposvári Szabados Zoltán pilóta és utasa, a szintén kapos­vári Viczián György urulógus vesztette életét. Szabados 1984 óta repült, átrepülte az algériai és a tunéziai sivatagot. 1994-ben megnyerte a normandiai partra­szállás 50. évfordulójára rende­zett nemzetközi repülős ver­senyt. 1998-ban 6000 méteres magassági rekordot állított fel sárkányrepülővel. A vasárnap délután előkerült gép férfi pilótája a gépben égett, míg társának holttestére nem messze a roncsoktól bukkantak rá. Az ő holttestüket Zágrábba szállították, hogy elvégezzék az igazságügyi orvos szakértői bon­colást. - A hat épségben leszállt gépről kiderült, hogy azok közül csak egy rendelkezett olyan megfelelő papí­rokkal, amelyek birtokában bere­pülhetett a horvát légtérbe - tájé­koztatta lapunkat Bajkó Erika. A Polgári Légiközlekedési Hatóság szóvivője elmondta, a pilótáknak rendelkezniük kell a személyes szakszolgálati (jogosítvány) enge­déllyel, valamint a fedélzeten kell lenniük a légi jármú okmányai­nak. - Az említett gép tulajdono­sán kívül a többiek nem tudták a repüléshez szükséges dokumen­tumokat egyidejűleg bemutatni ­tette hozzá a szóvivő. Akinek minden papírja rend­ben volt, tegnap hazarepült Ma­gyarországra, hogy visszavigye a többiek hiányzó iratait. Ok ugyanis addig nem kaphatnak felszállási engedélyt, míg min­den dokumentumot hiánytala­nul be nem mutatnak a horvát légügyi hatóságoknak. Megtudtuk, a szegedi plaszti­kai sebész, Bajusz Huba iratai sem voltak rendben, ezért még ő is Zadarban tartózkodik. A se­bész érdeklődésünkre közölte, nem mondhat semmit, mert nem szeretné befolyásolni a vizs­gálat menetét. Bajusz Huba ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy miután hazatér Szegedre, nyilatkozik lapunknak. A nyomozást folytató horvát vizsgálócsoport jelenleg a ma­gyar kötelék és a horvát légi irá­nyítás közötti rádióbeszélgetést elemzi, melynek alapján el tud­ják majd dönteni, hogy ki nem tartotta be a szabályokat. Podolcsák András, a Szegedi Repülőtér vezetője élesen fogal­mazott az esettel kapcsolatban: ­A világ arra halad, hogy aki vesz egy repülőt, azt csinál, amit akar. Kötelékben repülés esetén a ve­zérgép pilótája felelős minde­nért, aki nem bújhat ki a felelő­ségre vonás alól - tette hozzá a szakember. A. T. J. Hosszú sorban álltak Megrohamozták az elmúlt hét végén a szabadtéri jegypénztárát a Dóm téren - hosszú sor várakozott. - Hamarabb érkeztünk Szegedre, hogy várost nézzünk, vacsorázzunk a két gyerekkel, és persze azért, hogy átvegyük az elővételben váltott Ró­meó és Júlia-jegyünket - méltatlankodott a szentendrei Révész házas­pár. - Hosszasan várakoztunk szombaton a dóm felőli bejáratnál elhe­lyezett egyetlen pénztárnál. Órákon át kígyózott a sor. Az előadás feled­tette ugyan a bosszúságot, de a kérdés marad: lehet-e kulturált módon megoldani a jegyátvételt, hiszen április óta meghiteleztük a Szegedi Sza­badtéri Játékok bevételét. A szabadtéri jegyárusítását végző alvállalkozó, az Interticket Fesztivál Kft. szegedi irodájában megtudtuk, két ügyintéző foglalkozott az elővétel­ben vásárolt jegyek kiadásával. A következő hét végén hasonló rendben folytatják a jegyek átadását - mondta felenfi Péter irodavezető. Herczeg Tamás marketingtanácsadó azt mondta, a térnek a dóm felőli oldalán nem tudnak több pénztárt elhelyezni, jövőre fölállítanak egy másikat is. D.T.

Next

/
Thumbnails
Contents