Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-13 / 189. szám

Szombat, 2005. augusztus 13. SZIESZTA 13 CZEIZEL ENDRE: A MAGYAR GÉNIUSZPALÁNTÁK 90 SZÁZALÉKÁT ELPUSZTÍTOTTÁK Tehetségesnek lenni veszélyes Az idén 70 éves orvosgenetikussal, Czeizel Endrével, a Magyar Családtervezési Központ életre hívójával beszél­gettünk tavaly megjelent könyve kapcsán sorsról és te­hetségről. A tehetségkutatás és -gondozás fontosságáról, Nobel-díjasaink identitásáról, az úgynevezett „magyar ti­tokról" és az egymáshoz való, nem mindig felhőtlen viszonyainkról. -A Sors és tehetség című köny­vét Szondi Lipót (1893-1986) emlékének ajánlotta, aki egy 12 gyermekes család 11. fia­ként született, s később orvos­ként ö hozta köztadatba a csa­ládtervezés, gyermekvállalás fogalmát. Valószínűleg a szü­lei még nem éltek ezzel a lehe­tőséggel, mi vihette rá a ké­sőbb világhírűvé vált profesz­szort e kérdéskör kutatására? - Kicsit szomorú vagyok mi­atta, mert ő egy tipikusan ma­gyar géniusz volt, túl sok min­dennel foglalkozott. Ez a jelen­ség ránk, magyarokra nagyon is jellemző. A magyar geneti­kában ő csinálta az első tudo­mányos igényű vizsgálatokat, az úgynevezett sorselemzést, ami egy zseniális megsejtés, ennek a lényege nagyon is hét­köznapi. Ha bárki bemegy egy társaságba, rögtön lesz, akivel rokonszenvez és akivel nem. Miért van az, hogy sok szép nő közül az ember éppen abba az egybe lesz szerelmes? Ugyanez a helyzet barátaink megválasz­tásánál is. Nem tudunk logi­kus, pláne tudományos ma­PROGRAM PONT E-mail címünk: ajanlo@ delmagyar.hu SZÍNHÁZ , , . SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK Ma és holnap 21 óra: Gérard Presgur­vic: Rómeó és Júlia - musical SZEGED SÁGVÁRI GIMNÁZIUM Ma 20.30 óra: Nyári Esték - Huszka Jenő: Lili bárónő - operett három felvo­násban MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM Ma és holnap 15.30, 17.45 és 20 óra: Lopakodó. Színes, m. b. amerikai akcióthriller. BALÁZS BÉLA TEREM Ma és holnap 16.15 és 20.45 óra: Cso­dálatos Júlia. Színes kanadai-magyar film, ma és holnap 18.30 óra: Még egy csók. Színes, feliratos, angol film. CSÖKE JÓZSEF TEREM Ma és holnap 16 és 20.30 óra: Tamara. Színes magyar film,­ma és holnap 18.15 óra: Éjjel-nappal fi­atalok. Színes, m. b. angol film. GRAND CAFÉ Ma és holnap 17 óra: A bőség földje-, ma és holnap 19 óra: Fahrenheit, 9/11; ma és holnap 21 óra: The Corporation - A pénz birodalma. PLAZA CINFMA CITY Lopakodó, ma és holnap: 10, 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 és ma 22 órakor is. A holtak földje, ma és holnap: 10.30, 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 és ma 22.30 órakor is. Ong-bak. ma és holnap: 10.30, 12, 14.30, 18.15 óra. Anyád napja, ma és holnap: 16.15, 18.15, 20.15 és ma 22.15 órakor is. Fantasztikus négyes, ma és holnap: 10.45, 13, 15.15, 17.30, 19.45 óra. Csontdaráló, ma és holnap: 17, 19.30 óra. Szahara, ma és holnap: 17.15, 19.45 és gyarázattal szolgálni ezekre a kérdésekre. Szondi Lipót eze­ket a jelenségeket a sorsfaktor­ba sorolta. Az más kérdés, hogy nem értek egyet az ő ma­gyarázatával, ami szomorúsá­gomat illeti: behatóan foglal­koztam az életével, és rádöb­bentem, a magyar orvosgene­tika atyját külföldön már alig ismerik. Ilyenkor be kell lát­nunk, hogy magyarnak lenni azért nagy hátrány is. Ellenpéldák -A címlapon Szent-Györgyi Albert látható egy fénykép­montázson, melynek egyik fe­lén egy ijedt tekintetű katona látható, a másikon pedig egy kiegyensúlyozott tudós, aki laboratóriumában kutat. Ez a szélsőség jellemzi Kö­zép-Európát és benne Ma­gyarországot? - A könyvem címlapján lát­ható katonaember Békássy Fe­renc, ezzel azt akartam meg­mutatni, hogy két egy évben született (1893) ember sorsa a különböző külső hatások kö­vetkeztében hogyan alakul. Békássy Ferenc egy Vas megyei nemesi családban született, Zsennyén. Már tizenéves korá­ban gyönyörű verseket írt, rá­adásul neki nagyon jó szülei voltak, mert felismerték fiuk tehetségét és támogatták fejlő­dését. Oxfordban tanult, ahol végig ő volt a legjobb. Maga mögé utasította a költő Virgi­nia Woolfot, vagy a világhírű közgazdászt, John Maynard Keynest, a világbank későbbi megalapítóját. Békássy ma­gyar és angol nyelven írt verse­it elküldte Babitsnak, s a poéta doctus szerint ő lehetett volna a legnagyobb magyar költő. 1914-ben kitört az I. világhá­ború, amivel a szépreményű géniusz nem értett egyet, de mint magyar nemes, ráadásul Zrínyi-leszármazott, köteles­ségének érezte védeni a hazát. Huszárként harcolt, s az első ütközetben elesett. Ennek kö­vetkeztében ma senki sem tud róla. Szent-Györgyi pedig egy jó ellenpélda, ugyanis későbbi Nobel-díjasunk nagyon buta gyerek volt. Családjában csak tökfejnek hívták. Diszlexiája miatt még kémiából is megbu­kott. Emiatt válhatott későbbi mottójává, hogy nem kell ta­nulni, hanem elég kitalálai a dolgokat. Az érettségin egé­szen megokosodott, később pedig megtáltosodott. Kreati­vitása a legmagasabb tudomá­nyos kitüntetésig juttatta. E két emberen keresztül próbáltam a külső tényező, az úgyneve­zett sorsfaktor jelentőségére felhívni a figyelmet. A tehetséget szűken mérik - Hogyan lehet a tehetség­gondozást a való világ ré­szévé tenni, hogy az ne tűnjék mimózaneveidének? - Ez a kérdés módot ad arra, hogy vitatkozzak egy kicsit Pop ­per Péter barátommal, aki sze­rint a tehetség minden körül­mények között felszínre tör. Ez­zel szemben a mi kutatásaink azt igazolják, hogy a magyar gé­niuszpalánták 90 százalékát el­pusztították, a nőknél ez az arány 99 százalék. Minden szü­lő azt szeretné, hogy a gyereke tehetséges legyen, csak azt nem gondolják végig, hogy tehetsé­gesnek lenni nagyon veszélyes. Ezt egy orvos egyébként köny­nyen megérti. Ha valakinek magas a vérnyomása, agyvér­zést kap, ha alacsony, depresz­sziós lesz, az okosság pedig ön­veszélyes, mert elég csak az én kortársaimra gondolni, Latino­vits Zoltánra, Huszárik Zoltán­ra, Kondor Bélára, akik azért pusztították is önmagukat, de a társadalom ott ártott nekik, ahol tudott. A legfontosabb, amit meg kell értenünk, a te­hetség a legnagyobb természeti kincs, amire úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. Na­gyon fontos a tehetség felisme­rése, mert az okos gyereket mindenki felismeri, a kreatí­vokkal pedig a pedagógusok is ORÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ Mórahalmi ERZSEBET GY0GYFURD01G GABRIEL TAXIVAL CSCtk 2900 Ft!* ma 22.15 órakor is. Viasztestek, ma és holnap: 16, 20.15 és ma 22.30 órakor is. Túszdráma, ma és holnap: 11.45, 14 és ma 22 órakor is. Mi. és Mrs. Smith. ma és holnap: 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 és ma 22.15 órakor is. Batman: Kezdődik! ma és holnap: 11.45, 14.15 és ma 21.45 órakor is. Világok harca, ma és holnap: 11.15, L3.30, 15.45, 18, 20.15 és ma 22.30 órakor is. Madagaszkár, ma és holnap: 10, 11.30, 13.45, 15.30 óra. Pata-csata, ma és holnap: 10.15 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI Ma és holnap 17.45 és 20 óra: Galaxis útikalauz stopposoknak. Színes felira­tos film. MAKÓ PÁGFR ANTAL MOZI ma és holnap: 16.30 és 18 órakor: Ma­dagaszkár. Színes, m. b. családi film,­ma és holnap: 20 óra: A csajom apja ideges. Színes feliratos film. MINDSZENT Ma 18 óra: Carter edző. Színes felira­tos film. RÚZSA Holnap 18 óra: Az Operaház fantomja. Színes feliratos film. ÜLLÉS Holnap 18 óra: Star wars, 3. rész. KÖZÉLET SZEGED A felsővárosi plébánián holnap: 19.30 órakor Jókai Mór: A földönfutó című vígjátéka a Móra Ferenc Népszínház előadásában. CSONGRÁD Csongrádi fürdőparty a városi gyógy­és strandfürdőn a Délvilág szervezésé­ben. CSONGRÁDI NAPOK Ma és holnap: Ipari park - Motoros­találkozó; Holnap: Tiszai sportnap a Tisza város alatti szakaszán. KONCERTES BULI A SZOTE-klubhan ma 22 óra: Szabad Szombat Party. Sing-Sing, ma 23 óra: Punch Party. A Szeged Étterem teraszán (Széche­nyi tér 9.) ma 19 órától: élőzene. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1—3.) földszintjén megnyílt: Hess Andrástól Landererig... Német hatások a magyar könyves kultúrában. A Bartók Béla Művelődési Központ­ban (Vörösmarty u. 3.) megnyil ' ~ "zakki zpont­írt: Népi Díszítőművészeti Szakkör kézi­munka-kiállítása. A tárlat megtekint­hető: augusztus 26-áig, hétfőtől pénte­kig 10 órától 18 óráig; XI. szegedi művésztelep kiállítása a B Galériában augusztus 19-éig. Megte­kinthető munkanapokon 10-től 18 órá­ig­Az Olasz Kulturális Központban |Du­gonics tér 2.) megnyílt: XXXIII. Nyári Tárlat. Megtekinthető: szeptember 16­áig, hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig. Az Alsóvárosi Kultúrház nagytermé­ben (Rákóczi utca 1.) megnyílt: a Bálint Sándor-emlékév tiszteletére meghirdetett Alsóvárosi hangulatok cí­mű képzőművészeti pályázat kiállítása. A tárlat megtekinthető: augusztus 22­éig, naponta 14 órától 18 óráig. Az SZTF Rajz-Művészettörténet Tan­szék galériájában (Brüsszeli krt. 37.) megnyílt: Plein Air 2005. XV. Nemzet­közi Álkotótelep III. Mesterek és tanít­ványok találkozójának kiállítása. A tár­lat megtekinthető: szeptember 11-éig, naponta 10 órától 18 óráig. A Novotel Szállóban (Maros u. 1). megnyílt: Tóbiás Klára tűzzománc-ki­állítása. A Gulácsy Galériában (Kárász u. 17.) megnyílt: Kalmár Pál festő- és iparmű­vész kiállítása. A Móra Ferenc Múzeumban (Roose­velt tér 1-3.) látható: Úton-útfélen... A Bäck Manci - Az elfeledett fotográfus­nő című kiállítás. Nyitva: szeptember 25-éig, valamint, Aktok a művészetben - művészet az aktokban című kiállítás (A Magyar Nemzeti Galéria vendégki­állítása). Hétfő szünnap. A Fekete Házban (Somogyi u. 13.) megnyílt: Rajta! Rajta! című I. világhá­borús jelvény- és kitüntetéskiállítás, 6 O ÄT Göry Pince &Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. /:.... '<!...• AHOL A TÁLALÁSBAN FENSÉGES RÁADÁS VAN'l Asztalfoglalás: (62) 422-157 valamint a Nemzeti öntudat, nemzeti önérzet - relikviák az I. és a II. világhá­ború idejéből című kiállítás. Mindkét tárlat nyitva: augusztus 28-áig. Hétfő szünnap. A Kass Galériában (Vár u. 7.) meg­nyílt: a 20 éves jubileumi kiállítás. A tárlat szeptember 11-éig tekinthető meg, hétfő szünnap. A várban (Stefánia sétány) megnyílt: a Szentesen bemutatott XIII. aktfotó­kiállítás képei láthatók. Megtekinthető: augusztus 14-éig. A Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.) az alábbi kiállítá­sok nyíltak: Újszeged - Múlt és jelen ­fotó- és dokumentumkiállítás; Bálint Sándor-emlékszoba; A világosság fiai ­szemelvények a szegedi szabadkőmű­vesség 135 éves történetéből. Mindhá­rom kiállítás állandó. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével naponta 10 órá­tól 13 óráig. A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Felső Tisza part 10.) keddtől szombatig 15 órától 18 óráig várja látogatóit. Vasárnap és hétfő szün­nap. VÁSÁRHELY A Tornyai János Múzeumban a Márté­lyi Képzőművészeti Szabadiskola nyári tárlata. SZENTES A Koszta József Múzeumban (Széche­nyi liget 1.) megnyílt: Keleti eredetű né­pek hagyatéka Szentes környékén - az SZTE régészhallgatóinak tanulmányi kiállítása, valamint Tengerek ékszerei II. - Válogatás a szegedi Móra Ferenc Múzeum csiga- és kagylógyűjteményé­ből. Hétfő szünnap. MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyehá­zi u. 4.) megnyílt: Veres Péter-emlékki­állítás.Hétfő szünnap. CSONGRÁD A csongrádi művelődési központban (Szentháromság tér 8.) megnyílt: Színek és fények című kiállítás Stéhlik János festőművész alkotásaiból. A Tari László Múzeumban (Iskola u. 2.) megnyílt: Kenyér és lakoma a római korban - képekben. Megtekinthető: ok­tóber végéig. Hétfőn zárva. „A legszomorúbb tény az, hogy a gyerekek többsége kreatívabb hatéves korában, mint amikor leérettségizik" FOTÓ: MTI nehezen bánnak. Edisont az el­ső osztály után kisegítő iskolá­ba tanácsolták. Debrecenben mostanra elkezdődött a tehet­séges gyerekek felismerését se­gítő képzés pedagógusok szá­mára. A tehetséget egyébként szűken mérik, a gyerekek 5 szá­zaléka tehetséges,' ebből 2,5 százalék nagyon okos, a másik 2,5 százalék valamiben jó. A legszomorúbb tény pedig az, hogy a gyerekek többsége krea­tívabb hatéves korában, mint amikor leérettségizik. „A nő rendesebb ember" - Tudós nők? Arányaiban kevés a nők elismertsége a tudomány világában, mégis az egyik legigazabb bölcselet, hogy a világot a nők irányít­ják. Hogyan oldható fel ez a kettősség, vagy egyáltalán fel kell-e oldani? - Mai tudásunk szerint a férfi és a nő értelmessége közt nincs alapvető eltérés, csak a korábbi évezredekben a mun­kamegosztás olyan volt, hogy a férfiak végezték a produktív, a nők pedig a reproduktív mun­kát. Mostanra azonban bizo­nyos, hogy a következő évszá­zadok a nőké lesznek, mert az ádag magyar nő egy vagy két gyereket szül napjainkban (az értelmiségi még ennyit sem, nem pedig 11-et). így a nőknek módjuk lesz kibontakoztatni képességeiket a társadalom különböző területein. A ma­gánvéleményem pedig az, hogy a nő bizonyos fokig ren­desebb ember, mint a férfi. A férfiak túlzott agresszivitása, versengése engem gyakran ta­szít. A nőkben több közösségi érzés van, és sokkal több bé­kességre való hajlam. Jó lenne, ha minél több nő venne részt a politikában is. Ha szabad itt mondanom egy személyeset, az életemben ami szép volt, a nőknek köszönhetem. - Fogyatékosság és zse­nialitás: Monet látássérült, Picasso értelmi fogyatékos, Beethoven pedig hallássérült volt. Hogyan kell tekinteni az egészséges társadalomnak a fogyatékos társakra? - Ezzel azt szerettem volna bizonyítani, hogy az ember ké­pességei nagyon sokszínűek. Picasso agyvérzéssel született, 10 éves koráig nem tudott megtanulni írni, olvasni, de azért a specifikus festői adott­ságai fantasztikusak voltak, s ennek fejlesztésével egy világ­rengető zsenivé nőtte ki ma­gát. Szerintem ez egy modell, mint Münchhausen báró, aki látványos tettével tulajdon­képpen kiemelkedett a közép­szerű hegedűsök tömegéből, s ha több időm lenne, mélyreha­tóan foglalkoznék azzal, hogy a vakok miért okosabbak. Az át­lagos ember IQ-ja 100, a vako­ké 107. Sajnos a süketek hát­rányba kerültek, mert régen ők nem tudtak megtanulni be­szélni. A beszéd szükséges az agy fejlődéséhez. Ha valaki nem tanul meg beszélni, vagy csak keveset beszél, az vissza­fogja az agy fejlődését. Magyar Nobel-díjasok - Ön elsőként csoportosí­totta Nobel-díjasainkat szár­mazásuk szerint. Miért érez­te, hogy fontos ez? - A magyar szuperego al­kalmat ad arra, hogy bol­dog-boldogtalan döngesse a mellét Nobel-díjasaink árnyé­kában, hogy mi milyen tehet­ségesek vagyunk. Fontos le­szögezni, hogy a genetika tük­rében minden nép egyformán tehetséges. A társadalmi fel­tételektől függ, hogy ezekből a tehetségekből hány talentum, hány géniusz, hány Nobel-dí­jas lesz. A szégyen az, hogy Nobel-díjasaink jelentős ré­szét elkergették Magyaror­szágról. Miután megkapták a Nobel-díjat, rögtön fontosak lettek nekünk. BALÁZS CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents