Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-13 / 189. szám

SZOMBAT, 2005. AUGUSZTUS 13. «MEGYEI TÜKÖR« 7 Dolhai Attila (Rómeó) Világszerte siker Gérard Presgurvic musical­je, a Rómeó és Júlia, amit a Budapesti Ope­rettszínház és a Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukciójában hét alkalommal játszanak a Dóm téren. Kerényi Miklós Gábor látvá­nyos, mozgalmas, dinamikus rendezésére az ország minden részéből jöttek-jönnek a né­zők, Szeged teljesen megtelik az előadási na­pokon. Mivel hónapokkal ezelőtt elkelt min­den belépő, már csak sétálójegyeket kínálnak az augusztus 19-i és 20-i előadásra. Lapunk közreműködésével a gyermekklinika „Szege­di gyermekszívek gyógyulásáért" Alapítvá­nya javára aukciót indított a szabadtéri, amelynek keretében az augusztus 18-i, 19-i és 20-i előadások igazgatósági páholyba szóló jegyeire lehet licitálni a honlapunkon. A mu­sical főszereplői ma 18 órakor a Dóm téren, illetve augusztus 19-én 15 órakor a szegedi Fókusz Könyváruházban dedikálnak. Jelenet az első felvonásból: középen Németh Attila (Escalus, Verona hercege) Modern Rómeó és Júlia Náray Erika (Dada) és Bereczki Zoltán (Mercutio) Dolhai Attila (Rómeó) és Szinetár Dóra (Júlia) A szerelmesek az esküvőn Fotók: Schmidt Andrea A szabadtéri hangtechnika világszínvonalú, az üzemeltetését szeretnék tökéletesíteni Csellista a vezető hangmérnök a Dóm téren Hálátlan feladat a szabadtéri előadások hangosítása. Ha min­den tökéletesen működik, eszünkbe sem jutnak a háttérben dolgozó szakemberek - ha viszont nem szólal meg egy mikro­port, gerjed, torzít a hang, mindenki a hangmérnököket szidja. Az idén szerződtetett felelőst, Matz Ádámot a részletekről kér­deztük. - Az ideális hangosítás kialakítá­sához a Dóm téren a jövőben alapvető változtatásokra lenne szükség. A legfontosabb: a tér adottságait, akusztikai jellemző­it kihasználni, és ezek segítségé­vel biztosítani az egyenletes hangsugárzást. A Dóm tér jelen­leg ellenünk dolgozik, az egy­mástól túl nagy távolságban el­helyezett hangsugárzók fizikai korlátait nehéz túllépni. Már ta­vasszal felmerült, hogy változtat­ni kellene, ilyen rövid idő alatt azonban technikai okok miatt már nem volt lehetőség erre. A hangpáholy rettenetesen messze van, ideális helye a nézőtér köze­pén lenne, jelenleg szinte vakon keverünk - állítja Matz Ádám, aki villamosmérnöki diplomája és műszaki akusztikai tanulmá­nyai mellett a zeneművészeti fő­iskolán csellistaként művészta­nári oklevelet is szerzett. A játékok művészeti igazgató­ja, Kesselyák Gergely felkérésére vezeti a hangrendszer üzemelte­tését. Hangmérnökként és zenei rendezőként dolg ozik, elsősor­ban a szimfonikus zene a szakte­rülete. Szerinte a hangerő eszté­tikai kérdés, operát vagy operet­tet nem úgy kell hangosítani, mint egy rockkoncertet, hiszen a közönség nem tombolni jön, ha­nem élvezni a zenét, a színházat. A nagy hangerő sokszor kényszermegoldás - Azt a halláskárosító hang­erőt, ami ma a legtöbb hangosí­tott rendezvényt jellemzi, nem tartom szerencsésnek. Bizonyos hangnyomás fölött az emberi fül leblokkol, és a zene apró szépsé­geit nem tudja élvezni. Úgy gon­dolom, az a cél, hogy a zene he­lyes arányaiban szólaljon meg, Matz Ádám hangmérnök a Dóm téri hangosító pultnál DM/DV-fotó élvezhető dinamikával. A hang­erő túlzott fokozása sokszor kényszermegoldás, a fizikai ér­telemben vett hangnyomásszint és az ember által hallott hangos­ság közt korántsem egyenes az összefüggés. Egy szép illúziót kell előállítani négyezer ember részére. Kesselyák Gergellyel az ilyen esztétikai kérdésekben egyetértünk, nekem az a felada­tom, hogy ezeket a dolgokat a rendszertechnikával és a hang­mérnök kollégákkal megvalósít­sam. Opera esetén könnyebb a dolgunk, az operett már nehe­zebb feladat, a zene és dialóg arányának kérdése a szakma történetével egyidős állandó vi­tatéma. A berendezések világszínvonalúak A Dóm téren működő hang­technikát a VOTEC Kft. biztosít­ja. A Reinkus-Heinz hangsugár­zók, a Midas keverőasztalok a vi­lág élvonalába tartoznak. De gond volt az áramellátással, nem ment egyik napról a másikra a mikro­portok frekvenciakiosztása és be­állítása sem. Matz Ádám szerint a problémák nagy része nem hang­technikai jellegű, az üzemeltetés rendszerét, a kiszolgáló színpad­technikát és személyzetet, annak szervezettségét szeretné a géppark színvonalához méltó szintre emelni. Az egyes produkciókra az ország legjobb hangmérnökeit szerződtetik - többségük maga is muzsikus. A tökéletesség a távlati cél - Most például a TomTom Stúdióból Dorozsmai Péterrel és Fekete Tiborral dolgozunk, Ti­bor a Rómeóban is közreműkö­dik majd, nem a keverőasztal­nál, hanem a zenekari árokban mint basszusgitáros. A Rómeót az operettszínház hangstábjával együttműködve szólaltatjuk meg. Az alkotói folyamat termé­szetes részének tartom a konf­liktusokat is - mondja Matz Ádám utalva a Csárdáskirálynő izzó hangulatú próbáira. ­Könnyű dolga van a rendező­nek, ha figyelembe veszi alkotó partnerei szempontjait, így sike­rült megoldanunk a Csárdáski­rálynő zűrös harmadik felvoná­sának hangosítását is: a több százezer forintos mikroport­adókkal ugyanis nem ugrálhat­tak a színészek a medencébe, ezért végül vízálló burkolatban elhelyezett puskamikroíonokat használtunk. Azt a szakmai tel­jesítményt, amit a Nabucco, a János vitéz és a Csárdáskirálynő kapcsán nyújtottunk, saját mér­cémhez képest 70 százalékos­nak érzem. A tökéletességet nem lehet egyik napról a másik­ra elérni. De ezen az úton sze­retnénk tovább haladni. HOLLÓSI ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents