Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-02 / 179. szám

KEDD, 2005. AUGUSZTUS 2. »AKTUALIS* Tfcmesvár önkormányzata olcsón adja az ipari parkokban a területet, olcsó és képzett a munkaerő is, miközben jó az infrast­ruktúra, kedvező a vállalkozói környezet. Ez a Bánát fővárosának nagy előnye. Elekt­ronikai és járműalkatrész-üzemek sora te­lepedett meg a városban. Olcsó ipari park, olcsó, de szakképzett mun­kaerő, befektetésbarát gazdasági környezet. Temesvár alpolgármestere szerint ez kell vá­rosa sikeréhez. Adrián Orza büszkén mond­ja: ötször annyi külföldi tőke áramlott Te­mesvárra, mint az országos átlag. A temesvá­ri ipari parkot a város még 1999-ben létre­hozta, az ott található területek jelképes áron bérbe vehetők. Ma már a város három pont­ján kínálnak ipari telket, négyzetméteren­ként legföljebb néhány ezer forintért. Szegedi szemmel meglepő: a felújított nemzetközi repteret 2003-ban adták át, naponta indul já­rat Budapestre, Bécsbe, három német és ki­lenc olasz városba. Az átlagos bér átszámítva 25-35 ezer forint körül van, ennyit kap egy szakképzett mun­kás, de 35-40 ezer forintért már felsőfokú vég­zettséggel rendelkező munkavállalót találni. A munkanélküliség 3 százalék alatti. Az ala­csony bérköltség azonban nem minden: a be­fektető összes többi költsége is kevesebb, mint nálunk. így például a külföldi vezetők lakása, ellátása, utazása sem kerül sokba. Mobiltelefonokat, kábelkötegeket, anten­nákat, vezérlőberendezéseket, járműalkatré­szeket gyártanak. Temesváron működik Dél­kelet-Európa legnagyobb gumigyára, a Conti­nental is, a Siemens szoftvereket fejleszt. A külföldi befektetések összege forintban kife­jezve 100 milliárdot tesz ki. Eközben a városi költségvetés főösszege kö­rülbelül 25 milliárd forintnak felel meg, 90 százaléka működésre megy el, a városi felújí­tások jó része így hitelekből valósul meg. A villamosvonalak újjáépítésére az Európai Be­ruházási Banktól átszámítva közel 12 és fél­milliárd forintnyi hitelt vettek föl. Körülbelül ugyanekkora összeget kaptak csatornázásra, az Európai Unió ISPA-alapjától. Különleges forrás a német állam vissza nem térítendő támogatása, melyből mosta­nában durván 675 millió forintnyi összeget a nagybani piacra, 1 milliárd 250 millió forint­nyit pedig a belvárosi műemlék épületek ta­tarozására költenek. A város egyik fő problémája az, hogy az utak rossz állapotban vannak, ezért nagy út­építési projekteket indítottak - magyarázta Adrián Orza. A polgármesteri hivatalban pe­dig azon dolgoznak, hogy kellemes legyen a környezet a befektetők számára. A különbö­ző engedélyeket kiadó iroda működését gyor­sították, egyszerűsítették. M. B. I. Ásotthalmi forintok Húszmillió forint támogatást kapott Ásotthalom a Belügymi­nisztériumtól, így az önkor­mányzat újra működőképes ­jelentette be tegnap Petró Fe­renc, a település polgármestere. Mint korábban megírtuk, Ásott­halmon csődközeli helyzet ala­kult ki, mivel a falu nem kapta meg a forráshiánnyal küzdő te­lepüléseknek adható Önhiki tá­mogatást és ezzel egy időben a nettó finanszírozásból vissza­vonták a 20 millió forintos elő­leget is. Petró Ferenc segítséget kért Nógrádi Zoltántól, a térség országgyűlési képviselőjétől és Lamperth Mónika belügymi­nisztertől. A minisztérium a működőképtelen önkormány­zatok támogatására benyújtott pályázatokat csak szeptember­ben bírálja el, Ásotthalom szá­mára azonban soron kívül 5 millió forintos vissza nem térí­tendő és 15 millió forint vissza­térítendő támogatást ítélt meg, melyet a mai napon utalnak az önkormányzatnak. Ásotthalom működőképessége így helyreáll. Átadták a felmondóleveleket, 77-en távoznak Elbocsátották a pickeseket Csongrádon járt a vízügyi miniszter A bokrosi vízlépcső egyelőre nincs napirenden A bánáti város gazdasági sikereit nem csak az alacsony béreknek köszönheti Temesvár szárnyakra kap A belga Megaprofil építőelemgyár Ttemesváron és környékén is működtet üzemeket, ahol szendvicspalát, különböző lemezeket ké­szítenek Fotó: Pataky Lehel Zsolt Hiába hisszük, hogy a régióközponti címre hajtanak, Temesvár igazából nem is Szegeddel, hanem Bukaresttel versenyez. Romá­niának ugyanis egy keleti és egy nyugati fővárosa is van. A bánáti város gazdasága nagyon „elhúzott". Éppen úgy és ép­pen annyi külföldi befektető érkezett, mint amennyiről Szegeden most is sokan álmodnak. Nálunk azonban már valószínűleg soha nem lesz elektronikai összeszerelő üzem, vagy kábelgyár. Az egy dolog, hogy Szegednek nincs ipari célra használható területe, és ha lenne is, az olyan drága lenne, hogy inkább megérné a befekte­tőnek a határ túloldalára menni. Ráadásul a magyarországi mun­kaerő költsége is magas. Azt a fajta iparfejlődést, amit Temesvár átélt, Szeged már nem fogja megtapasztalni. Csak tudásigényes ágazatok, szolgáltató cégek Szegedre településében bízhatunk. Egy belvárosi és egy lakótelepi séta azonban mutatja: Szeged szépítése, korszerűsítése jóval előbbre jár; Temesváron erre még nagyon sokat kell költeni. Az is igaz viszont, hogy óriási hitelből ott már csinálják a villamossíneket. Mindkét városban dolgoznak az utakon; itt is-ott is uniós forrásból csatornáznak; itt központi támogatásból, ott német pénzen szépül a belváros. Szegednek megváltást - a nagy várakozások ellenére - az autó­pálya megépítése sem hoz: az csak egyetlen tényező, amely sze­repet játszhat a befektetők csalogatásában. Temesvár környékén sem az autópálya biztosította a sikert - lévén, hogy arra ők is csak Kiskunfélegyházán hajthatnak föl. Annak Szeged felé közeledése a bánáti befektetéseket is ösztönzi. Ha pedig közlekedésről van szó: repülőterüket, jó vasúti kapcsolataikat irigyelhetjük. Hasonlítgathatjuk a két várost, de az igazi verseny nem ilyen kispályás. A szomszédos országban nagy meccs zajlik. Temesvár alpolgármestere szerint azt az eredményt, amit gazdasági, kultu­rális téren a város már elért, a sportban is szeretnék látni. Azaz ideje, hogy a focibajnokságot ne mindig bukaresti csapat nyerje. Kiadták a papírokat, és kész ­mondták azok a tegnap óta már csak volt pickesnek számító -dolgozók, akik csoportos lét­számleépítés keretében augusz­tus l-jével távoztak a cégtől. Összesen 77 dolgozót hívtak meg a vállalat Felső Tisza-parti klubjába, a dokumentumok át­adására, de csak kétharmaduk jött el. Kényszeredetten mosolyogtak a Pick Szeged Rt.-tői elbocsátott dolgozók, amikor a vállalat klub­jából tegnap reggel 9 óra tájt ki­léptek. Mit is lehet ilyenkor mondani? Harminc nappal ko­rábban, július elején már min­denki névre szólóan megkapta az értesítést arról, hogy augusztus l-jével megszűnik a munkavi­szonya. A többség azóta nem dolgozott, de sokan mentek táp­pénzre, szabadságra is - ez utób­biak nem vették át tegnap a papí­rokat. Az ő elbocsátásuk dátuma tehát nem augusztus 1 -je lesz. Bodor Vúmosné 27 esztendő után távozott, betanított mun­kásként dolgozott a szalámigyár­tásban. Hogy mit fog csinálni? Azért sem tudja, mert a hűtőház­ban az ízületei tönkrementek, szerinte - akárcsak sok más elbo­csátott - orvosi kezelésre szorul majd. Eddig még gondolni sem tudott semmire azzal kapcsolat­ban, mihez kezdhetne az elkö­vetkezőkben. „Mindenki vár va­lamire, én is" - jegyezte meg. Tizenkét éve dolgoztam a Pick­nél - mondta Varga Béláné, aki az utolsó időszakban már sza­badságon, táppénzen volt. Varga Béláné nem tudja, mihez kezd most Fotó: Miskolczi Róbert Ugyancsak a szalámigyártásban, hasonlóképpen nehéz körülmé­nyek között dolgozott, és valószí­nűleg munkanélküli járadékért lesz kénytelen folyamodni. A fiatalok egy fokkal jobb han­gulatban távoztak a Pick-klub­ból: Varga Attila másfél évet dol­gozott a Maros utcai húsáruház­ban eladóként, társa - aki csak annyit mondott: Resetericsné­nek hívják -, öt és fél éve. „Majd keresünk egy másik munkahe­lyet" - mondták. Golhovics Gábor, a Pick Sze­ged Rt. szakszervezeti tanácsá­nak elnöke is megjelent a fel­mondólevelek átadásán. El­mondta, az érkezőknek minden dokumentumot előkészítettek a munkaügyesek, köztük a külön­böző adóigazolásokat, s az utolsó munkával töltött napig kifizetik számukra az összes járandósá­got. Ez utóbbinak az a feltétele, hogy a dolgozók átvegyék a fel­mondást. A táppénzen lévők te­hát csak a felgyógyulásuk után kapják meg a pénzüket. Az elbocsátottak között 30 a szellemi foglalkozású, 47-en hzi­kai dolgozók, ez utóbbiak többsé­ge segéd- és betanított munkás. Mint ismeretes, eredetileg 160 embernek szűnt volna meg a munkahelye, de a Pick piaci helyzete kedvezőbbé vált, ezért megfelezték a tervezett létszá­mot. Kovács László elnök-vezér­igazgató megígérte: ez volt az utolsó tömeges létszámleépítés. A Pick Szeged Rt.-nél jelenleg 1500-an dolgoznak, még mindig a megye második legnagyobb foglalkoztatója. F.K. Egyelőre nincs napirenden a bokrosi vízlépcső építése - nyilatkozta lapunknak Persányi Mik­lós. A környezetvédelmi miniszter jelenlé­tében kezdődött meg tegnap a Bokroshoz köze­li Kanászéri zsilip felújítása, amelyre 45 millió forintot költenek a Vásárhelyi-terv részeként. A szaktárca vezetője motorcsónakból vette szemügyre a csongrádi Tisza-szakaszon végre­hajtott és tervezett árvízvédelmi fejlesztése­ket. A Bokroshoz közeli, nyári gáttal védett tiszaalpá­ri öblözet úgynevezett Kanászéri zsilipének fel­újítása a Vásárhelyi-terv egyik eleme, a korsze­rűsítésre 45 millió forintot fordít a szaktárca. A beruházást követően a mélyen fekvő területen összegyűlt vizet szabályozottan lehet majd elve­zetni a folyóba. A felújítással a Szeviép Rt.-t bíz­ták meg, a munka tegnapi kezdeténél Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is jelen volt. A szaktárca vezetője lapunk érdeklődésére el­mondta: bár tudnak a megyei közgyűlés támogató állásfoglalásáról, kormányzati szinten egyelőre nincs napirenden a bokrosi vízlépcső megépítése. Persányi ugyanakkor cáfolta, hogy ez azt jelenti: a készülő nemzeti fejlesztési tervben nem fog szere­pelni a több tízmiibárdos beruházás. - Alapos ha­tástanulmányokra lenne szükség ebben a kérdés­ben - nyilatkozta. Sajnos Magyarországon a vízlép­csők ügyének negatív visszhangja van, holott a Ti­szán épült műtárgyakkal kapcsolatban kifejezetten jó tapasztalatai vannak a folyó mentén élőknek, tette hozzá. A miniszteri látogatás Csongrádon folytató­dott, ahol a nemrég átadott kishajókikötőből in­dulva, motorcsónakból tekintette meg a politi­kus a már végrehajtott és tervezett árvízvédelmi fejlesztéseket. Ezek közé tartozik a városi gátsza­kasz rekonstrukciója, amelynek részeként idén két kilométer hosszan kap betonköntöst az el­Meccsek MOLNÁR B. IMRE öregedett töltés. Emellett a Körös-toroki részen, a folyó mindkét oldalán partbiztosítást végez­nek, minderre közel egymilliárd forintot fordít idén az állam. B. D. Persányi Miklós közvetlen közelről vette szem­ügyre a csongrádi fejlesztéseket Fotó: Bíró Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents