Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-12 / 188. szám

10 DÉLMADÁR 2005. augusztus 12., péntek OVAKODJUNK A SZESZES ITALOKTOL M ELSŐ POHÁR AI UTOLSÓ POHÁR f »•sr.Mift* A könyvkötő - Örülök, hogy felvágatlan példányt kaptam. A sámfakészítő - Pont az én méretem. A címerszakértő - Kár, hogy nem vagyok brit oroszlán. A pilóta - Isten ments a kényszerleszállástól! A krupié - Több tét nem áll. A nyelvtanár - Nyelvérzékből jeles. Az órás - A fene egye meg, ebben már piszkált valaki. A sofőr - Már itt is megelőztek. A fogorvos - Nem fog fájni. A tanár - Ismétlés a tudás atyja. A vadász - Ez csak próbalövés volt. Tanár a diákoknak az egyetem filozófiaóráján: -Az absztrakció olyan dolog, amit el tudtok képzelni, de nem érinthettek meg. Valaki tud ilyet mondani? Egy hátsó padsorból: - Persze! A faterom autója. - Kérem, csak addig vizsgáztasson, amíg a kettes megvan! kéri a hallgató. Már egy órája vizsgázik, amikor a tanár megszólal: - Na, adja ide az indexét, kolléga. Megvan a kettes. - De nehezen ment! - Azt meghiszem - így a tanár - fél órája még a jelesnél voltunk. A DÉLMADÁR HETI MONDÁSA Az ateizmus gyenge pontja: nincs kinek hálát adni. Eső után köpönyeg... Szerelem Fiú: - Ma nagy esemény történt az életemben. Megtetszett egy lány, szinte le sem tudtam venni róla a szemem. Érdekes, már 4 hete ugyanabba az iskolába járunk, de eddig fel sem tűnt. Lány: - Ma észrevettem, hogy egy fiú egyfolytában engem bámul. Csak tudnám, ml a baja. Fiú: - Gyönyörű barna szeme és szőke haja van. Mindig is ez volt az ideálom. Lány: - Ronda vizenyős a tekintete, kefe a haja és ráadásul szemüveges. Mindig az ilyeneket utáltam a legjobban. Fiú: - Ma megtudtam e nevét. Kleopátra. A kedvenc női nevem. Hogy ö is megtudja az enyémet, odahívtam a tesómat és azt mondtam neki, hogy kiabálja a nevemet és én majd akkor odamegyek hozzá. Ez a lökött tesóm nem csupán azt kiabálta, hogy Józsi, hanem azt, hogy Jóska tojóska! Jól el is kalapáltam érte. Lány: - Józsinak hívják. Ki nem állhatom a Józsikat. Ráadásul durva és veri a kisebbeket. Fiú: - Ma megpróbáltam közelebbről is megismerkedni vele. A Kovácsot megkértem, hogy „véletlenül" lökjön majd neki, amikor arra szaladunk. Meg is tette háromszor is, de hiába. Nem állt szóba velem, pedig mekkorákat estem!? Lány: - Az a vadállat ma háromszor is nekem jött. Tiszta kék-zöld vagyok. De legalább ő is elesett. Eltörött a szemüvege és lehorzsolta a fél arcát. Most még rondább. Fiú: - Ma levelet írtam neki. Beletettem egy tábla csokiba és elküldtem neki a tesómmal, de úgy, hogy a tesóm ne is sejtse a levelet. Lány: - Ma küldött nekem egy tábla csokit. Olyan esdeklően nézett rám, hogy nem volt szívem visszaküldeni. A csoki papírját odaadtam a tesójának mert azt mondta, hogy ő azt gyűjti. Fiú: - Az a lökött tesóm megtalálta a levelet. Tegnap rajtam röhögött az egész 4. c. Ezért még számolok vele. Egyébként ma fölhívtam telefonon. Háromszor. És csak annyit szóltam bele, hogy: szeretlek! Lány: - Mikor tegnap este megjöttünk anyuékkal a színházból, a nagyi teljesen föl volt dobva. Azt mondta, hogy a volt udvarlója háromszor is felhívta őt és csak annyit szólt bele, hogy szereti. Mikor anyu megkérdezte, hogy honnan tudja, hogy ő volt az, azt válaszolta, hogy megismerte a hangját. Hogy mik vannak? Fiú: - Ma hazakísértem. Annyi mindent szerettem volna mondani neki, de meg sem tudtam mukkanni. Azt hittem, ő majd mond valamit, de rám se nézett. A fene se érti a lányokat. Lány: - Ma hazakísért. Egész úton hallgatott, mint egy sült hal. Micsoda bunkó! Fiú:-Feladtam! Már három napja feléje se nézek. Nem érdekelnek a nők. Nincs nő, nincs gond. Lány: - Már három napja felém se néz a Józsi. Hűtlen kutya! Nem kellene véletlenül nekiszaladnom? Belami egyeteme Na, ne sírjon már annyira, mert még a végén kiszáradás miatt elhalnak a könnyzacskói vigasztalta Cink Enikőt Bovden Béci a Zsibbadt brigádvezetőről elnevezetett közkocsmában. Ám azon a napon Éneikével nem lehetett szót érteni, mert hogy nagyon fájt a lelke. Az összes magyar minisztérium és egyetem „Majd én megmagyarázom!" akciója után sem tudta felfogni, vajh, az ő gimnáziumilag agyonképzett leányát, bizonyos Cink Herminát miért is nem vették fel az egyetemre. - Több pontja volt, mint száz katicabogárnak, úgy beszélt két nyelven, mint felhőszakadás után a vízfolyás, és lám: jött a papír, mégsem tudott beférni az államilag finanszírozott keretbe bőgött bőgőnél is jóval hangosabban Encike. És hiába keresett Józsi csapos a raktárban, nem találta azt az ingyen kínált sört, amivel a derék asszonyságot meg tudta volna nyugtatni. - Örüljön, hogy nem vették fel. Ha jól tudom, Pestre ment volna, ott meg úgysem kapott volna kollégiumi szobát, az albérletet a maga jövedelméből, már megbocsásson, de aligha tudták volna kifizetni, meg aztán a pesti élet költségeit sem egy vidéken élő magyar minimálbéres anyagi lehetőségeihez szabták - kezdett ekkor heveny vigasztalásba Ló Elek. Ló urat egy gyomorütés kíséretében többen is megkérték, azért ennyire talán mégsem kellene jókedvre deríteni Éneikét, ezért aztán a beszélgetés az egyeditől (Jaj, mi lesz az én Herminámmal?), eljutott az általánosig, miszerint haldoklik a magyar egyetemi oktatás. - Haldoklik a maguk eszének tokja - kiabált ekkor Belami. A külváros nyugalmazott szépfiúja éppen azt bizonygatta, hogy soha ennyi pénz nem jutott még arra, hogy az embernek a fia, s persze leánya képezze magát, van már annyi szak az egyetemeken és főiskolákon, amennyi az égen az űrhulladék. És még az sem kizárt, hogy benne lévén nyakig az unióban, akár Párizs-Alsón, vagy a skót felföldön járjon egy magyar juniverzitászba. - Ugyan, ne lötyögjön már itt össze hebrencset! Encike lánya, ama szép, formás Hermina itt és most akarja elvégezni a kazánkovács és műlovarnő szakot, merthogy ezen témák iránt igen nagy az affinitása. És az mégiscsak felháborító, hogy vannak olyan szakok, ahova maximális pontszámmal sem lehetett bejutni - vetette közbe véleményét Bika Jenő, s üzent még egy kacifántosát is az oktatási tárcának, ami szerinte se az érettségit, se a felvételit nem tudta botrányok nélkül lebonyolítani, tehát elgondolkodhatna azon, hogy saját magát rúgja ki egy utóvizsgán. - Miért, maguk szerint jobb lenne, ha százával állnának munkahelyért a kazánkovácsolt műlovarnök ebben az országban? Én bizony azt mondom, hogy amiből túlképzés van, azt vissza kell fogni, és punktum - hitette el a Zsibi lakóival Firnájsz Egon, azért valamicskét ő is ért a felsőoktatás és a munkaerő-gazdálkodás öszszefüggéseihez, az unió és három nagyfröccs tükrében. _ - Szóval maga a túlképzéstől félti a gazdaságot? Akkor azt mondja meg, fizetős szakokon miért hirdetnek meg annyi helyet? Nem lehet az, kérem, hogy tandíjemelés helyett kitalálta a kormányzat, hogy az utolsó vasat is kipréseli a szülőkből? Majd ezzel a fizetős képzéssel szép lassan rávezeti a magyart: ha diploma kell néked, hát előbb keress magadnak gazdag szülőket, netán nyerj a lottón, s csak azután merészkedj a felvételi bizottság elé - fogalmazta meg aggodalmait Snájdig Pepi. Még azt is hozzátette: szegény ember gyerekének talán még soha nem volt Hyen nehéz egyetemre bejutnia, s ha így haladunk, gazdagéknál is beüthetnek a bajok. A Zsibi mindenhez irtóra értő vitaköre ebben aztán meg is egyezett, de számos kérdés még válaszra várt. Belami például azt állította, jó, legyen e honban annyi jogász, közgazdász és műlovarnő, hogy együttes erővel jól funkcionáljanak, ha el kell rekeszteni vélük a Tiszát. De talán az sem ártana, hogy képzett szakmunkásokból is kikerülne már néhány az iskolapadból, újfent becsülete lenne a jó mesterembereknek. Mára ugyanis oda jutottunk, hogy a szobafestők nagy része csak szobát nem tud festeni, a kőművesek jelentős hányada meg akkor kap idegrángást, ha házat kell építenie - magyarázta Belami. - Mondja, ml köze ennek szerencsétlen Encike egyetemről elutasított lányához - akasztotta meg Belami szózuhatagát Firnájsz Egon, majd Idő Lajost hívták segítségül. Merthogy az mindent begyógyít. De Lajos nagyon nem érhetett rá, mert a Zsibiben azon a napon még zárórakor is egymást érték a panaszok. így aztán Józsi csapos úgy döntött, nem sürgeti a számlák kiegyenlítését. Egyrészt az együttérzés munkálkodott benne, másrészt Snájdig jelentette ki, ha pénzt merészel kérni, úgy elveri, hogy egy pillanat alatt megtudja, milyen is repülni egy szárnyaló országban. BÁTYI ZOLTÁN Kínaiul tanulni Közvélemény-kutatók felmérést végeznek a különböző társadalmi rétegek között, hogy ki szerint mennyi idő alatt lehet megtanulni kínaiul. Megkérdezik a parasztbácsit, mire ő: - Szerintem egy egész élet is kevés rá. A butikos szerint: - Szerintem egy 3-4 év alatt jól meg lehet tanulni. A menedzser válasza: - Intenzív tanulással 3-5 hónap alatt. Megkérdezik az egyetemistát is: - Szerinted mennyi idő alatt lehet megtanulni kínaiul? - Miért, holnap ZH?! Vízi rendőröknél sorozás van, néhány újonc eljut a gyakorlati feladatokig. A főtörzs odaállítja az első jelöltet az úszómedence széléhez, és utasítja: - Kovács jelölt! Most azonnal ússzon le kétszáz métert! Mire az: - Na de főtörzs! Hát van ez olyan mély?? A misszionárius, aki a kannibálokat próbálja megtéríteni, hazamegy szabadságra. A barátai érdeklődnek, hogy nehéz-e a hittérítés. - Hát elég nehéz - feleli a misszionárius de annyit már elértem, hogy pénteken csak halászt esznek. Ha nyaralás után jövünk rá, hogy a kutyánkat nem a kertbe, hanem a nappaliba zártuk be Józan Miska és Részeges Pista története bejárta a korabeli Magyarországot. Olyan népszerű volt a korabeli felvilágosító sorozat, hogy szinte alig volt konyha, ahol ne hímezték volna fel őket a falvédőre. A józan élet áldását és az iszákosság következményeit teljes pontossággal ábrázoló kép jelen pillanatban a Nemzeti Alkohol Galéria egyik megbecsült darabja. A kiállítás nagyon népszerű, ám a szervezők fájlalják, hogy a pohár fenekére a horrorisztikus riasztás ellenére is többen néznek mindig, mint feléjük. Egyébként a megnyitón mind a képen látható Józan úr és a szintén megfigyelhető Részeges úr is jelen volt. Kilencvenévesen tök egyformán néztek ki, ez utóbbinak azonban lényegesen jobb volt a kedve A nagycsaládos családnál kint játszanak a gyerekek. Az egyik gyerek hirtelen beleesik a pöcegödörbe. Az apja kiemeli a fülénél fogva: -Asszony kimosod, vagy csináljunk egy másikat?