Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-12 / 188. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 11. "AKTUÁLIS" 3 Folytatás az 1. oldalról Nagybani piacként nem működött a mintegy harmincezer négyzetméter alapterületű létesítmény - mondta lapunk érdeklődésére Kovács István telephelyvezető. Szerinte azért nem üzemel a nagybani, mert a vásárlók nem jönnek el Szentesre. Romániából, Szerbiából és Horvátországból Szegedig mennek a kamionok, hogy a dorozsmai nagybanin pakolják meg mindenféle portékával a rakteret. A szentesi telepvezető úgy látja: egy ilyen létesítménynek az a rendeltetése, hogy helyet adjon az eladók és a vevők egymásra találásának. Szentesen eladó volt, mert a város a paprika- és paradicsomtermesztés egyik jelentős központja, ám a felvásárlóknak nem érte meg e két termékért idejönni. Kovács István azt is elmondta: a globalizálódó világban megszűnnek a nagybani piacok, mert az áruházláncok „lenyúlják" a zöldségforgalmat. Példaként említette a bécsi nagybanit, amelyet már bezártak. A szentesi létesítményt már hosszabb ideje úgy igyekeznek fenntartani, hogy bérbe adják különböző cégeknek, vállalkozásoknak. A fedett csarnokrészekben van például villanyszerelő-műhely, ruhakereskedés, és három zöldségfelvásárló is bérel helyiségeket. Az Árpád Nagybani Piac Kft. többségi tulajdonosa az Árpád-Agrár Rt., de mintegy 120 magánszemély is tagja a társaságnak. A bérleti díjak többé-kevésbé fedezik a létesítmény fenntartási költségeit. Almát termel a szentesi Badár Imre mezőgazdasági vállalkozó, aki a termést a Hosszúhegyesi Állami Gazdaságnak adja el léalmának. Mint mondta: azért nem a dorozsmai nagybanira viszi a NAGYBANI HELYETT LOGISZTIKAI KÖZPONT A választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Farkas Sándor volt a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke Torgyán József minisztersége idején. Lapunk érdeklődésére az Árpád Nagybani Piacról azt nyilatkozta: annak idején is úgy érezte, hogy idejétmúlt a próbálkozás, mert mint fogalmazott - lehetett látni: más irányt vesz majd a zöldségkereskedelem. Ez be is bizonyosodott. Ilyen szempontból felesleges beruházás volt a szentesi. Farkas véleménye szerint nincs jövőjük a nagybani piacoknak, mivel logisztikai központok veszik át a szerepüket. gyümölcsöt, mert oda még a nyírségi termelők is szállítanak, "és ők lenyomják az árat. A szentesi nagybani piac felépítését azért tartja elhibázottnak, mert ahogyan a járdát is ott kell megépíteni, ahol az emberek járnak, nem pedig a tervezők elgondolása alapján, úgy a nagybanira is ott van szükség, ahol a termelő és kereskedő találkozik. A dunántúli felvásárlóknak közelebb van Szeged, nem szólva arról, hogy ott minden zöldséget és gyümölcsöt megtalálnak. Szentesen viszont jobbára csak paprika és paradicsom terem, ezekért nem utaznak pluszban vagy száz kilométert. Badár véleménye szerint az a baj, hogy a szentesi nagybani felépítése előtt nem körültekintően végezték el a piackutatást. BALÁZSI IRÉN Nagyban tévedtek a szentesi nagybani piac létrehozói Torgyán József agrárminiszter avatta fel 1999. március 27-én az Árpád Nagybani Piacot DV-archív Magas kitüntetések szegedi szakembereknek Ofalut védték a víztől A romániai árvízi védekezésben végzett kiemelkedő munkájáért kitüntetésben részesült az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság öt munkatársa: Dobos Ferenc, Kemény László, Csűri György, Mészáros János, valamint Stentel Zoltán. A szegedi szakemberek májusban Ofaluban küzdöttek az árvíz ellen. Az áprilisi árvíz óriási pusztítást végzett Romániában: négyezer embert telepítettek ki, 350 hidat teljesen elsodort a víz, négyezer ház megrongálódott, és 55 ezer hektárnyi terület került víz alá. Még folyt a mentés, amikor a nagy esőzések miatt május 4-én újabb árvízriadót fújtak Romániában. Négy nappal később szegedi és budapesti szakemberek érkeztek Ófaluba. A szegedi Atikövizig munkatársai Dobos Ferenc vezetésével vették ki részüket a védekezésből. - Dízelmotoros szivattyúaggregátort telepítettünk Ófalu mellett, ezzel emeltük át a Temesből kiömlő vizet a Bega nevű mesterséges csatornába - emlékezett a védelmi munkálatokra Dobos Ferenc, akit tegnap kitüntetésének átvétele után értünk el telefonon. - Embertelen körülmények között, szakadó esőben, sárban dolgoztunk. Az aggregátort a műúttól másfél kilométerre kellett telepíteni, a csöveket és a 16 szivattyút többször átrakodtuk, mert az Ófalu felőli töltésszakaszt nem tudtuk megközelíteni. Ezért először terepjáró kocsikra pakoltuk fel a gépeket, majd csónakokon vittük a felszerelést a Begához. Dobos Ferenc, a védelmi osztag helyettes vezetője - kisebb-nagyobb megszakításokkal - másfél hónapot töltött Ófalun, temesvári szállása és a település között naponta 100 kilométert autózott. A kinti magyarok nagyon várták az anyaországból érkező segítséget, ha kellett, beálltak segíteni - mást ugyanis nem tudtak adni a mentőcsapatnak, csak kétkezi munkájukat. Az Atikövizig öt szegedi munkatársát tegnap tüntette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Dobos Ferencnek Vásárhelyi Pál-díjat adományozott, Kemény László miniszteri elismerő oklevélben részesült, Csűri György, Mészáros fános valamint Stentel Zoltán Sajó Elemér-emlékplakettet kapott kiemelkedő munkájáért. NY. É. Megjött a Perseida Csodálatos csillaghullást figyelhetnek meg a máról holnapra, péntekről szombatra virradó éjszakán az égbolt titkait fürkészők - ha nem lesz felhős az ég. A Perseida meteorraj legsűrűjébe érünk. Évről évre augusztusban legsűrűbb a csillaghullás. A legtöbb meteort 12-éről 13-ára virradó éjszaka észlelhetjük - ekkor ér a Föld a raj legsűrűbbjébe. De előtte és utána néhány nappal is az átlagnál több, az égen néhány pillanatra fényes csíkként fölvillanó hullócsillagot láthatunk - mondla Sárneczky Krisztián, az SZTE doktorandusza. Legkedvezőbbek meteormegfigyelési szempontból a hajnali órák, ekkor a meteoráramlat „szembemegy" a Földdel. Mi alkotja a meteorrajt? Egy üstökös, a Swift-Tuttle, anyagából szétszóródott porszemcsék tömege. Amikor a szemcsék találkoznak a Földdel, a felső légkörbe érve a súrlódás hatására fölfénylenek-elégnek - ezt látjuk mi hullócsillagként. A látványhoz szükséges - a felhőtlen égen túlmenően -, hogy a megfigyelő ne városban nézze az eget, hiszen ott a mesterséges fények észlelhctetlenné teszik a csillaghullást. Legjobb körpanorámás megfigyelőhelyen várni a csodás égi tűzijátékot. F.CS. A legnagyobb vonzerő még mindig a szabadtéri Egyre több a visszatérő vendég Felesleges beruházások BALÁZSI IRÉN Nagy pénznek számított kétszázmillió forint az 1990-es évek végén. Ezért fogadták megelégedéssel a szentesi térségben a zöldségtermesztők, a fóliasátrakban görnyedő gazdák és a nekik segítő családtagok, hogy nagybani piac épül a településen. A történeti hűség kedvéért idekívánkozik: már a Horn-kormány idején is elhangzottak az ígéretek az egymást követő agrárminiszterek szájából, hogy minden anyagi támogatást megadnak egy zöldség-gyümölcs nagybani piac kialakításához Szentesen. Az így utólag már nem deríthető ki. miért nem tartotta szavát az MSZP vezette koalíció. Elképzelhető az a változat, miszerint nem futotta a jelképes nagykalapból, ám az sem kizárt: rájöttek közben az agrártárca vezetői, hogy zsákutca a multinacionális cégek uralta világban a nagybani piacokon való kereskedelem. Most mindenesetre a szocik moshatják a kezüket, mondván: ők nem asszisztáltak a dorozsmai nagybanihoz 50 kilométernyire lévő szentesi piac felépítésénél. Bezzeg Torgyán József, aki ugyan eltűnt a pohtikai élet színpadáról, ám a hagyatéka máig él, azaz inkább életképtelen. Az ó minisztersége ideién adott ugyanis támogatást a johboldah kormány az Árpád Nagybani Piac megvalósításához, amelyről azt mondja a fideszes parlamenti képviselő, Farkas Sándor, hogy felesleges beruházás volt. Ilyen szempontból viszont akár kidobott pénznek is említhetnénk az építményre fordított csillagászati összeget. Adódik ellenben a kérdés: vajon mennyit herdáltak el így a köz pénzéből szerte az országban ' Mert Torgyán azon az emlékezetes 1999. március végi szombaton azt mondta a megye minden tájáról Szentesre érkezett hívei körében a nagybani felavatásakor: a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium az ország más területein is segíti anyagiakkal újabb nagybani piacok létrehozását, hiszen a régiók kialakulása ezek nélkül elképzelhetetlen. Akkor azt is mondta Torgyán József, hogy mindenkinek látnia kellene a fővárosi nagybaninál a fáradt termelők végeláthatatlan sorát. Az exminiszter szerint a vidéki gazdák még azt sem tudták, hogy egyáltalán bejutnak-e a felvásárlóhelyre, ahol a világszínvonalú ámikért megalázóan kevés pénzt kapnak. Csakhogy hiába épült meg Szentesen és még ki tudja hány helyen az országban a nagybani piac, há nemrégiben is arról beszéltek a Kurca-parti településen: egy szegény, fáradt termelő a dorozsmai piacról hazafelé tartva veszítette életét a közúton. det is német turisták látogatják a legnagyobb számban, de megfordulnak nálunk olaszok, angolok, amerikaiak, japánok is. Májusban megkezdődik a fesztiválok, gasztronómiai és kulturális rendezvények sora, s egészen a nyár végéig kínál gazdag programot a város. - Szeged legnagyobb attrakciója még mindig a szabadtéri játékok - mondta a város Tourinform-irodájának vezetője, Ács Szilvia. De már egyre több vendéget vonz Szeged napja és a borfesztivál is. Az iroda februártól részt vesz az ország szakkiállításain, s a várost több kiadványban népszerűsítik, nemcsak magyar, hanem angol, német, francia, flamand és olasz nyelven is. Az irodában német, belga, holland turisták keresik a programokat összegyűjtő prospektusokat, és nagyon kelendő a fotókkal gazdagított, Szegedről készült kiadvány is. A turisták nemcsak a kulturális programokat keresik, hanem a kikapcsolódás, szabadidő aktív eltöltésének lehetőségeit is. Idén a szegedi fürdőknek nem kedvezett sem a változékony, esős-hűvös napokkal tarkított nyár, sem a Tisza hosszan tartó magas vízállása. Ez utóbbi miatt például a partfürdő csak július 1 -jén nyitott ki, s bár azóta a kempingben folyamatosan telt ház van, a látogatók száma a SZUE-t, a Partfürdőt és a Szikit tekintve 30 százalékkal kevesebb a tavalyival összehasonlítva, még úgy is, hogy például a Délmagyarország rendezvényén több ezren fordultak meg a partfürdőn. A városnéző sétahajó hetente kétszer indul a Tiszán - telt házzal. Sokakat vonz a gumikerekes kisvonat, a gasztronómiai és zenés fesztiválok sora. Aki tehát Szegedre látogat nem csalódik, mert választék van bőven - a következő év nagy feladata nem más, mint idecsalogatni a vendégeket. Mert a tapasztalat szerint aki itt van, az egy évvel később ismét visszatér, és jó hírét viszi a városnak. NYEMCSOK ÉVA Az év első felében hárommillió turista fordult meg a magyar szálláshelyeken, ennek fele belföldi. Az országos adatokat tekintve a dél-alföldi régióba érkeztek a legkevesebben - viszont Szegeden egyre több a vendég. A város legnagyobb attrakciója még mindig a szabadtéri játékok, de Szeged napja és a borfesztivál is egyre több honfitársunkat vonzza. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a magyar régiókban még mindig a dél-alföldi kullog az utolsó helyen - legalábbis ami a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák számát illeti. Az év első felében ide érkezett a legkevesebb látogató: 95 ezer belföldi és 310 ezer külföldi választotta az ország déli részét. Szeged szerepléséről nem szolgáltat külön adatot a KSH, az viszont bizonyos, hogy a szállodák lényegesen több vendéget fogadtak idén, mint a tavalyi esztendőben. A Forrásban például tavaly év elejétől július 31 -éig majdnem 24 ezren szálltak meg, az idei év hasonló időszakában pedig nyolcezerrel többen. A szállodai szobák kihasználtsága is nőtt: 39,1 százalékról 50,2 százalékra. - Főként a wellness-szolgáltatásokat veszik igénybe a zömében belföldről érkező vendégeink - mondta Makiári Lászlóné, a gyógyszálló igazgatója. - Ezen a héten végig telt házunk van, sokan jönnek a szabadtéri játékok előadásaira is. Idén jelentősen, háromszorosára nőtt az üdülési csekket felhasználó vendégek száma, az üdülési támogatás is közrejátszik abban, hogy jóval többen szállnak meg nálunk, mint tavaly. Ahogyan Magyarország más városait, SzegeA turistacsoportok egyik fix helye a Dóm tér Fotó: Gyenes Kálmán