Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 1. •AKTUÁLIS» 3 Nem dőlt mega melegrekord a megyében Csütörtöktől jön a lehűlés Nem dőlt meg a melegrekord Csongrád megyében, ahol tegnap 35,2 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Csütörtökön hidegfront érkezik térségünkbe, így akár 10 fokkal is csökkenhet a levegő hőmérséklete. A forró hetet még forróbb hétvége zárta. Csongrád megye területén szombaton napközben 35 fokot mértek, vasárnap pedig még ennél is feljebb, 35,2 fokig kúszott a hőmérő higanyszála. A melegrekordtól két fokkal elmaradtunk - tájékoztatta lapunkat a szegedi meteorológiai szolgálat ügyeletese. Előrejelzésük szerint szerdáig marad a forró nyár, a levegő azonban már csak 28-29 fokig melegszik fel. A hét második felében pedig tovább enyhül a kánikula: 25 fokos csúcshőmérsékletre számíthatunk. A hidegfront csütörtökön várható, és már helyi záporok is előfordulhatnak az egész megye területén. A forróság megviselte a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket: hét végén sokkal többen fordultak a mentőszolgálat ügyeletéhez. A közlekedésben nem éreztette hatását a forróság és a tűzoltóknak sem akadt dolguk a hét végén. D.T. Nálunk is három hónap lehet a fagyasztott termékek felhasználhatósági ideje Védelem a magyar húsnak A régi uniós tagokhoz hasonlóan hazánkban is egy évről három hónapra csökkenhet a fagyasztott hús felhasználhatósági ideje. Ez azt jelenti, hogy külföldről már nem lesz érdemes jóval ár alatt behozni az ott már nem eladható húskészítményeket. Megkérdeztük a helyi gazdák, illetve állattenyésztéssel foglalkozó cégek véleményét erről a lehetséges, számukra kedvező változásról. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szatymazi fórumán többek között arra is ígéretet tett, hogy hamarosan Magyarországon is három hónapra csökken az az idő, amíg forgalomba hozhatók a fagyasztott húsok. A régi uniós tagállamokban már régóta ez a szabály. Ezért sok esetben előfordult, illetve előfordul most is, hogy külföldről jóval áron alul került/kerül be hozzánk a kint már kereskedelmi forgalomba nem hozható hús. - A magyar mezőgazdaság, s azon belül az állattenyésztés is több sebből vérzik, ezért minden segítség jól jön. Ha ezt a változtatást sikerülne minél hamarabb végrehajtani, az az itthoni gazdáknak óriási előny lenne, hiszen megszűnne egy jelentős konkurencia - vélte Kovács Norbert. A vásárhelyi férfi több mint tíz éve tart sertéseket. Korábban ebből jól megélt a családja, mandj>ság viszont már azon gondolkoNagyüzemi disznóvágás Gorzsán. Talán jobb piaca lesz a magyar húsnak... Fotó: TésikAttila dik, hogy más üzletbe kellene belefognia. Ugyanis lépten-nyomon azt látja a nagyobb üzletekben, hogy a jó minőségű, de egy kicsit drágább magyar húsokat kiszorítják a hűtőpultokról az olcsóbb, viszont igen silány minőségű külföldi termékek. A vásárhelyi Kelemen Péter a nyolcvanas évek végén még kétezer csirkét, valamint kétszázötven sertést tartott. Szárnyasüzemét mostanra teljesen felszámolta, s mindössze tizenöt sonkának való röfög az óljaiban. - Ezzel a mostani ígérettel is úgy vagyok, mint a többivel. Hiszem, ha látom! - válaszolta kérdésünkre elkeseredetten a gazda. A Hód-Mezőgazda Rt. többek között szarvasmarha- és sertéshús-előállítással, valamint tejtermeléssel is foglalkozik. Kocsis László, a cég állat-egészségügyi főosztályvezetője elmondta: a korábbi években mindig azt mondták, hogy a magyar gazdák drágán termelnek, ami így önmagában nem helytálló, mert a versenyképességet a termelőktől független tényezők is rontották. Ezek egyike volt - a különböző támogatásokon kívül - az, hogy az unióban a fagyasztott hús szavatossági ideje három hónap, míg Magyarországon jóval hoszszabb, egy év, így a hazai húsipar a máshol rnár lejárt szavatosságú húst jóval önköltség alatt tudta megvásárolni, a magyar termelők egy része pedig kiszorult a piacról. - Ezt a sort lehetne folytatni a hal- és csirkehús, illetve egyéb termények importjának szabályozásával is - mondta végül Kocsis László. K.T. A hét végén minden a dinnyéről szólt Ópusztaszeren Szegedi lett a dinnyekirály Három kilogramm dinnyét evett meg fél óra alatt az opusztaszeri dinnyenapon Fülöp András. A szegedi férfi teljesítményével elnyerte a dinnyekirály címet. Dinnyenapot rendeztek szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A skanzen bejáratánál hűsítőket kínált Deli Zoltán csárdagazda, a Szeri csárda vezetője. A kánikulakoktélnak nevezett italok természetesen dinnyéből készültek. - Nem kell hozzá más csak sárgabelű görögdinnye, citromlé, méz, és már kész is - avatott be az ital készítésének titkába a csárdagazda. A bejárattól nem messze tízen - öt nő és öt férfi - készülődtek a dinnyeevő versenyre. A megmérettetésen fél óra alatt kellett megenni a lehető legtöbb görögdinynyét. A Kecelről érkezett Horváth Gábortól a próbatétel előtt azt kérdeztük, van-e valamilyen speciális technikája. - Nagyon szomjas vagyok, ennyi az egész válaszolta. A dinnyék pedig szépen felszeletelve várták a végüket. Míg a szomjas versenyzők fogyasztottak, a szegedi néprajz A legifjabbaknak is jólesett a gyümölcs Fotó: Karnok Csaba szakos egyetemistákból álló Kender zenekar muzsikált. Arrébb egy nagy üstben már javában rotyogott a dinnyelekvár. Az opusztaszeri Szabó Lajosné és segítsége, Manci néni beavattak az édesség elkészítésének rejtelmeibe. - A jól érett dinnyét megmossuk, hogy tiszta legyen. Félbe vágom, kanállal kiszedem a magokat, csíkokra szeletelem, majd felkockázom - mesélte Szabóné, miközben a nagy fakanállal serényen kavargatta az üstben rotyogó gyümölcsöt. A dinnyét vaníliarúddal, citrommal ízesítik, majd egy kilogramm gyümölcshöz hatvan dekagramm cukrot adnak, s addig főzik, míg el nem párolog a leve. Egyet-kettőt rotyogtatunk rajta, de nem szabad sokáig főzni, mert hiába van benne citrom, odakap, megbarnul a cukortól és nem lesz szép - folytatta az asszony, miközben Manci néni belezúdította a cukrot az üstbe. És, hogy miért éppen dinnyéből főznek lekvárt? Szabó Lajosné ezt is elárulta: idén sajnos nincs kajszibarack, ezért választották a dinnyét. A dinnyekirály a szegedi Fülöp András lett, aki 2,9 kilogramm gyümölcsöt kebelezett be fél óra alatt. Ha valaki jövőre szeretné letaszítani trónjáról a királyt, az jobban teszi ha megfogadja a tanácsát: „Alaposan meg kell rágni a dinnyét, hogy minél kevesebb helyet foglaljon." A. T.). A megyében befejezték az aratást Az agrártárca országos aratási koordinációs bizottságának információi szerint vasárnap estig a búza 80-90 százalékát betakarították az országban. Befejezték az őszi árpa, a repce és a magborsó betakarítását és 50 százalékot meghaladó mértékben végeztek a tavaszi árpa, a tritikálé és a rozs aratásával is. A nagy, gabonatermő alföldi megyékben jól állnak az aratási munkák. Csongrád megyében tegnap lényegében végeztek a nagy nyári munkával. A többi alföldi megyében, Bács-Kiskunban, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban a termés 85-90 százalékát takarították be tegnap estig. A búza termésátlaga országosan hektáronként 4,5 tonna körül alakul. ,4»; Vízbe mártózni PANEK SÁNDOR Itthon tombol a kánikula. Faragó Tamás, női pólócsapatunk kapitánya viszont péntek este nagy sprintben menekült a vízbedobás elől a montreah medence szélén. A haja már nem lobogott annyira, mint 1978-ban, amikor a montreali olimpián bajnokként 22 góllal gólkirály lett, de a siker íze a régi. A magyar női vízilabda-válogatott, tagjai közt két Szentesen felkészült játékossal, Tóth Andreával és Kisteleki Dórával világbajnok lett, nagy kedvvel és remek sportteljesítménnyel, veretlenül játszva végig a tornát. Érezni lehetett, hogy milyen tüzet adott a csapatnak az athéni hatodik hely keltette dac. De amikor a döntőben négygólos előnyről magukra húzták az amerikaiakat, s a tévé előtt már jobban szorongattuk a karfát, akkor is benne volt a meccsben, hogy ez a csapat bízik az erejében, ás képes a győzelemre. Kemény Dénes mester, a férfi pólósok kapitánya, aki pedig már gyakorlott vízbeugró, ezúttal nem sprintelte át a döntő után magas térdemeléssel a fél uszodát, mint Athénban, s nem kötött ki a vízben; pedig nem rajta múlott. Az utolsó percben rendkívüli taktikai húzása kis híján megmentette a meccset, s ettől függetlenül is az általa vezetett magyar csapat alighanem a világ legjobbja maradt, de az az öt év, amely alatt a férfiválogatott a pólósport legeredményesebbjeként nyert világversenyeket, nehéz terhet rakott a sztárpólósokra: az elteltség terhét. Kásásék nem öntelten, hanem mintha a győzelmektől eltelve szálltak volna medencébe egy olyan szerb csapat ellen, amely az elmúlt két olimpián elszenvedett veresége miatt még harciasabb lett. „Elolvadtunk, mint a jégkocka " - utalt a kapitány a meccsről meccsre egyre kevésbé összpontosító játékra, s bár siker az ezüstérem is, a csapat számára talán fontosabb, hogy az elvesztett döntő újra megpiszkálhatja az oroszlán bajszát. A Kovács Katalin-fanics Natasa kajak kettős viszont szerencsére nem ismételte meg a szegedi fürdőzést, így az ellenfelek mindhárom versenyszámukban már a rajttól kezdve szemügyre vehették hátukat a poznani Európa-bajnokságon. A lányok hajójában ezúttal is mintha motor lett volna: ezer méteren egy, ötszázon két hajóhosszal verték a mezőnyt - és vidáman szálltak ki a kajakból. Szóval itthon tombol a kánikula, s ezen a hétvégén jó volt vízbe mártózni a strandon. Nem sértett nemzeti jelképet a színidirektor Székhelyi pamfletet írt; és azt olvasta fel A rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Székhelyi-ügyben. A Szegedi Nemzeti Színház igazgatóját nemzeti jelkép megsértése miatt március végén jelentették fel. MUNKATÁRSUNKTÓL Mintegy négy hónapig tartó nyomozás után a rendőrség megszüntette az eljárást Székhelyi József ellen. A?Szegedi Nemzeti Színház direktorát nemzeti jelkép megsértése miatt előbb egy debreceni lakos, majd néhány nappal később az egyik legnagyobb szegedi civil szervezet vezetője, az Együtt Szegedért Egyesület elnöke, Bakai Csaba helyi önkormányzati képviselő jelentette fel az SZDSZ Magyar Liberális Párt Szegeden tartott kongresszusán elhangzott kijelentése miatt. A színidirektor március 19-én elmondott beszédében (pamfletjében) - Orbán Viktor volt miniszterelnökre, a Fidesz-MPSZ elnökére utalva - kijelentette: „O maga pedig, mint Tokaj hímvesszeje, nektárt fog csöpögtetni - mindenhová." A feljelentések a megyei főkapitányságra érkeztek, azonban a főkapitányság néhány nap után elfogultságot jelentette be, így az ügy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra került. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának kijelentéséből óriási botrány kerekedett. Székhelyi fözsef szinte valamennyi tévécsatornán, rádióban és újságban nyilatkozott, magyarázkodott a fentebb idézett mondatról. Az ellenzék szerint Székhelyi József meggyalázta a Himnuszt, a direktort többen lemondásra szólították fel, a Fidesz helyi csoportja pedig utcai demonstrációt szervezett a színház elé. Sándor János, a szegedi színház egykori főrendezője, a Fide^. Ueiyi .csoportjának elnökségi tágja március 24-én bejelentette, ameddig Székhelyi áll a teátrum élén, felfüggeszti örökös tagságát. Székhelyi József még ugyanezen a napon bocsánatkérő-féle nyílt levelet tett közzé, amelyben Arany Jánosra és Karinthy Frigyesre utalva hangsúlyozta: „(...) én is egy szent szöveg ficamával tudtam csak kifejezni mélységes kétségbeesésemet.", valamint leírta, hogy szegedi évei alatt milyen fenyegetések, mocskolódások érték, mindeközben a színház (és színészei) sikereit elhallgatták. A rendőrség a körülményeket mérlegelve elfogadta a színházigazgató érvelését, miszerint pamfletet írt, és azt olvasta fel az SZDSZ kongresszusán. A nyomozó hatóság is úgy foglalt állást, ezzel Székhelyi József nem sértette meg a nemzeti jelképnek számító Himnuszt, azaz nem követett el bűncselekményt. A kormány elé terjesztik a szórakoztatóiparban dolgozó zenészek ügyét Egyre kevesebb helyen muzsikálnak A kulturális minisztérium a kormány elé kívánja terjeszteni a szórakoztatóiparban dolgozó zenészek helyzetének megoldására kidolgozott javaslatát, amely számos cigányzenészt is érint - közölte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának romaügyi stratégiai főtanácsosa vasárnap, Szegeden. Kállai Katahn, a III. Országos Cigányzenekari Találkozó keretében rendezett kerekasztal beszélgetésen elmondta: az előterjesztés túljutott az államtitkári értekezleten, a miniszteri tanácskozást követően ősszel kívánják benyújtani a parlamentnek. Azon dolgoznak, hogy a népi zene, amely része az egyetemes magyar kultúrának, visszakerüljön a mindennapokba, hiszen míg tizenöt évvel ezelőtt szállodákban és éttermekben is játszottak roma zenészek, napjainkra egyre inkább eltűnnek. Czutor Zsolt, a szegedi Dankó Pista Oktatási, Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület elnöke a találkozón pozitív példaként említette szervezetük és a helyi munkaügyi központ együttműködését.