Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-11 / 187. szám

220 CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 11. AZ UGYVED VALASZOL Or. Juhász György Tibor •O á-f Cégkivonat és cégbizonyítvány Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy kisebb vállalkozást vezetek. Hivatalos ügyintézéshez gyakran kérnek tőlünk cégkivonatot. Ilyenkor mindig el kell mennem a Cégbíróságra. fogszerüen kérnek-e tőlünk mindenhol 30 napnál nem régebbi cégkivonatot' Ez nekünk nagyon sok időbe és pénzbe kerül. Nincsen valamilyen egyszerűbb, olcsóbb megoldás ? Tisztelt Olvasó! A levelében felvetett kérdések több mindenkinek okoznak problémát, /^cégkivonat a cégjegyzék aktuálisan fennálló adatait tanúsítja hitelesen, azaz, hogy mi a cég neve, székhelye, telephelye, kik a tulajdonosok, ki jogosult a tát aság-képviseletére, milyen tevékenységet folytathat a cég, mennyi a vagyona stb. Ezeknek az igazolását bizonyos ügyekben, például a földhivatalok előtti tulajdonjog-bejegyzési eljárásokban, jogszabályok teszik kötelezővé. Más esetben az üzleti élet szereplői várják el partnereiktől, hogy saját magukat, létezésüket igazolják. Kis túlzással olyan a cégkivonat, mint az embereknél a személyi igazolvány. Ha egy pályázaton vagy' egy versenytárgyaláson hiteles cégkivonatot kérnek, akkor ez semmiképpen sem jogellenes, sőt a mai viszonyok mellett azt kell mondanom, elvárható. A cégkivonatot a cég székhelye szerint illetékes Cégbíróság adja ki. Ezt célszerű személyesen intézni. Vigyünk magunkkal egy előre megírt kérelmet és 5000 Ft illetékbélyeget. A kérelemben a cég pontos neve és székhelye mellett lehetőség szerint a cégjegyzékszámot is írjuk bele. Cégkivonatot bárki, bármelyik társaságról kérhet. Ugyanúgy, ahogy a cégiratokba is szabadon betekinthet, azokról másolatokat kérhet. A cégek iratai lényegében nyilvánosak. Ha a cégnél nincs folyamatban módosítás, akkor a Cégbíróság azonnal kiadja a cégkivonatot. Ha van, akkor néhány napot várni kell, ez esetben a cégkivonaton a cégbíróság feltünteti, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett és annak jogerős, érdemi elbírálása még nem történt meg. Hála a modern technikának, ma már közjegyzőknél is kérhetünk cégkivonatot. A közjegyzők az interneten az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatától lekérik a cégadatokat és azokat hitelesítik. Célszerű és illendő előre telefonon bejelentkezni, így elkerülhetjük a várakozást. A közjegyzők ügyfélfogadási ideje hosszabb, mint a cégbíróságé. Ha előreláthatóan rövid időn belül több hiteles cégkivonatra is szükségünk lesz, akkor a már beszerzett okiratról készíttessünk a közjegyzőnél hiteles másolatot. Ennek díja lényegesen kevesebb, mint egy újabb példányé. Ezzel időt és pénzt takaríthatunk meg. Ismeretes még a cégmásolat, ami a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza, vagyis a társaság „előélete" is megismerhető belőle. Ha csak egyes adatokat kell igazolnunk, akkor cégbizonyítványt kérjünk, ami - a kérelemtől függően - csak a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepeli t). A Cégbíróságon a cégbizonyítvány illetéke jelenleg 3000 Ft, a cégmásolaté 7000 Ft. A közjegyzőnél fizetendő díj több mindentől függ, adott esetben kedvezőbb is lehet, mint az illeték őszszege. Domingo Budapesten és... i Plácido Domingo (képünkön) első budapesti fellépése 1973-ban, az Erkel Színházban a Toscában - a II. világháború utáni magyar operajátszás egyik legsikeresebb estje volt. Az elmúlt bő három évtizedben ritkán lépett fel hazánkban - legutóbb július végén, amikor a Puskás-stadionban adott koncertet Rost Andrea, Miklósa Erika és Zucchero társaságában. A voce intakt, könnyedén mozog Wagner világában éppúgy, mint olasz operában, a West Side Storyban vagy operettben. Talán csak egy-egy magas hang óvatos elkerülése mutatta, hogy Domingo közel fél évszázadai!) van a pályán, még mindig újabb és újabb csúcsokra törve, korábban sose énekelt szerepeket elsajátítva. Számomra a „három tenor" közül ő a legnagyobb, sose felejtem el szenvedélyes Canióját a Veronai Arénában, salzburgi Riccardóját és Parsifalját, számos bécsi alakítását - Mozart Idomeneójától a ritkán előadott korai Verdi-darab, a Stiffelio címszerepén és Don Jósén, Sámsonon, Lorison, Hermannon és másokon át a Walkür Siegmundjáig, prágai, pesti hangversenyeit, no és mindenekelőtt talán legnagyobb szerepét, Otellót, zseniális volt az osztrák fővárosban éppúgy, mint Londonban vagy a Metropolitanben. A Magyar Állami Operaház új igazgatója, Hegyi Jutocsa Árpád szeretné a Bánk bán címszerepére megnyerni. Hegyi Jutocsa „jobbkeze", a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője, Kesselyák Gergely is tervbe vette városunkban az Erkel-opera színreállítását. Reménykedhetünk ? HEINER LAJOS, SZEGED Előfizetőink és olvasóink számára ingyencsen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a Délmagyarország, a Délvilág és a Vasárnapi Délmagyarország című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat. A névazonosság hátránya Tisztelt Molnár György! Nem először fordul elő, hogy az ön leveleit az én véleményemmel azonosítják a lap olvasói - miután egyforma a nevünk, s különösen a régebbi időkben magam is gyakran publikáltam a Délmagyarország hasábjain. A jövőben kérem, szíveskedjék a neve elé vagy utána egy betűt még odatenni, hogy senki ne gondolja, az írása tőlem származik. Még a gondolatától is ódzkodom, hogy azonosuljak az ön balos, kommunista gondolkodást tükröző nézeteivel. írásaim, könyveim jelentek meg a közelmúltban, ezért rendkívülien zavar, hogy humanista meggyőződésemmel ellentétes szellemiségű cikkek jelennek meg Molnár György aláírással - az olvasói rovatban - a lap oldalain. MOLNÁR GYÖRGY, ÖTTÖMÖS Heti pollenjelentés A múlt héten elkezdődött a magyarországi pollcnallergiások számára a legnehezebb időszak, amelyet „parlagfűszezonnak" nevezünk. Az elnevezés magyarázata az, hogy a névadó növény, a parlagfű (más néven Ambrosia), augusztus közepétől kezdődően olyan sok, nagyon allergén virágport termel, ami sokszorosa lehet a többi, az év során szénanáthát okozó növény napi pollenprodukciójának. A jelenlegi korai időszakban még nem a parlagfűpollen az uralkodó. A múlt hét elején közepes mennyiségű, naponta maximum 20 db/m3-nyi virágport termelt, ami a csütörtöktől kezdődő hideg, esős idő hatására, a hét végén még le is csökkent. Miért állítom mégis, hogy a szezon elkezdődött? Az üröm (Artemisia) virágpora ugyanolyan allergén, mint a parlagfűé. Pollenje felületén lévő allergén alkotóelemek az Ambrosiaéhoz nagyon hasonlóak, sőt még kercsztreakciókat is mutatnak a parlagfű allergén molekuláival. Nos, az ürömpollen jóval több volt a múlt héten a levegőben, mint az Ambrosia pollen! Ez azt jelenti, hogy azok a szénanáthás betegek, akik nagyon érzékenyek erre a kétféle virágporra - és semmilyen védekezési formát nem használtak igencsak érezhették a kezdeti allergiás tüneteket! Hazánkban 12 ürömfaj honos. Közülük néhány, mint a tárkonyüröm, a fehérüröm közismert fűszernövények, de a legközönségesebb - és pollenallergénként leginkább nyilvántartott - fekete üröm is korábban a népgyógyászatban használt gyógynövény volt. Napjainkban, az allergiás megbetegedések növekedése időszakában, e növényekre, sokszor mint „negatív tényezőkre" gondolunk! További információ: www.pollinfo.ini.hu DR. IDHÁSZ MIKLÓS EUROREGIONÁLIS POLLENINFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT A mórahalmi első világháborús emlékmű története A közelmúltban újították fel az emlékművet Mórahalmon - pályázaton nyert pénzzel felújítják(-ották) a város főterét, s végre a közel három éve tervezett első világháborús emlékművet. A közelmúltban volt a hősök napja is. Mindezek megemlékezéseként írtam meg a helység főterét díszítő, most felújított emlékmű történetéről szóló írásomat. Az I. világháború Alsótanya terültén is mérhetetlen szenvedéseket okozott. Az első világháborúban 1072 hősi halottat vesztett Alsótanya népessége. A lakosság 1926-ban hősi emlékmű felállítását határozta el, s bizottságot alakított „A világháborúban elesett Szcged-Alsótanyai Hősök emléke megőrzésére". A bizottság elnökévé Barmos Györgyöt, díszclnökké dr. Kószó Istvánt ny. belügyi államtitkárt, pénztárnokká Dezső József bankigazgatót, jegyzővé Balogh Tibor rendőr főfelügyelőt választották, tagok lettek az egyesület vezetői, valamint a helyi közélet tekintélyesebb személyiségei. Az emlékbizottság jegyzőjéről Móra Ferenc, - aki ebben az időben az alsótanyai világban végeztetett ásatásokat -, is megemlékezett a „Beszélgetés a ferde toronnyal" című novelláskötetében. (Beszélgetés az ősökről). „A szegedi alsótanyai központban is újat tanultam, ahol most falut építenek, és jazig-kor beli sírokat találtak. De nem ez az újság, mert az tudnivaló, hogy a földön mindenütt holtakon járnak az élők. Hanem az az újság, hogy itt találtatott egy rendőrfelügyelő, aki maga jószántából összeszedte a leleteket a múzeum számára. Balogh Tibornak hívják, talán nem lesz baja belőle, hogy kiírom a nevét, mint muzeális ritkaságnak. Az Alsóközponti Kaszinó átengedte a takarékbetétjén lévő összeget, és a lakosságot, valamint az egyesületeket, vállalatokat adakozásra kérték fel. A hősi halottak jegyzékét a bizottság jegyzője 1927 februárjában állította össze. (Mórahalom 114. Nagyszéksós 101, Királyhalom 216 elesett katona) 1927 február 21-ig 83 111 500 koronát sikerült összegyűjteni. A gyűjtést elsősorban a lovas rendőrök végezFotó: Karnok Csaba ték, akik ez idő tájt lovon látták el az őrjáratokat, egyéb járművek hiányában. (Csendőrség az alsótanyai kapitányság területén nem volt, csak határőrség.) Szeged város közgyűlése 50 millió koronát, azaz 4 ezer pengőt adományozott az emlékmű költségére. A kiírt pályázatot Bethlen Gyula szobrászművész terve nyerte el, anyaga műkő, a Madonna rózsaszín, a többi szürke színű, költségét 12 ezer pengőben állapították meg." Szeged város tanácsa a szeptember 4-i avató ünnepségre érkező előkelőségeket a város vendégének tekintette, s vállalta a felmerülő költségeket. A misét a megyés püspök celebrálta és József főherceg avatta fel az emlékművet. Az ünnepi díszebéd az Alsótanyai Gazdasági Egyesület díszhelyiségében volt. (A mai művelődési házból átalakított és bővített Aranyszöm Rendezvényház.) Az emlékműre felvésték az elesettek neveit. Az emlékmű védetté nyilvánítása folyamatban van. DR. BALOGH GÉZA, SZEGED A gép statisztikája és a szegedi képviselők aktivitása A minap érdekes összeállítást olvastam a Délmagyarországban, melyből az derült ki (és az olvasók többsége jóhiszeműen biztosan el is hitte), néhány képviselő alig vagy meg sem szólalt a közgyűlésben, illetve volt, aki olyan rövid ideig szólt hozzá 9 közgyűlés alatt, hogy annyit sem tudott mondani: bakfitty. Jómagam szerényen csak negatív csúcstartóként lettem hírhedt, hiszen állítólag 389-szer meg sem nyomtam egyetlen gombot sem. A cikket emésztve nem tudtam, hogy a vérnyomáscsökkentőt vagy Münchausen báró meséit vegyem elő ennyi badarságot olvasva, melyik tudná közömbösíteni az összehordott savas-lúgos katyvaszt. Természetesen az újságnak és újságírónak sem a jóhiszeműségében, sem pedig (vitathatatlan) szakmai hozzáértésében egy pillanatig sem kételkedtem, a célzatosság pedig eszembe sem jutott. De nem tudom mire vélni a cikknek nem is a csúsztatásait, hanem hatalmas átíveléseit a valóságon. Egy Co-renitec után kevéssé forradalmi hangulatban aztán nyomozni kezdtem, honnan vette az egyetlen helyi napilapunk ezeket a bulvárlapba való adatokat. Engedje meg, kedves olvasó, hogy betekintést adjak önnek is nyomozásom eredményeibe! A nevek gyűlöletesek, mondá valaha egy római, ezért én sem bélyegzek meg most senkit nevének megemlítésével. A cikk írója nem a képviselők közgyűlésen eltöltött idejét írta le (noha azt szerette volna), hanem csupán azt, hogy mennyi ideig volt bekapcsolva a szenátor szavazógépe. Délelőtt a szavazás összesen néhány percet vesz igénybe, és, ha a képviselő nem előterjesztője egy ügynek vagy nincs hozzászólása, a gépe ki is lehet kapcsolva, bár az ülésen részt vesz. Aki az ülést vezeti vagy hivatalból sok előterjesztést kell elmondania, igen sok gépideje van, mert a mikrofon csak bekapcsolt géppel működik. Az összehasonlítás függetlenek és frakciótagok közt sem helyes, hiszen az SZMSZ-ben rögzítve van, hogy a vita lezárása után már csak a frakciótagok szólhatnak hozzá 6 percben, a függetlenek viszont nem, így egy átlagos közgyűlésen kb. 40 napirendi pontnál elméletben 240 perccel többet tudnak hozzászólni, mint a függetlenek. Öszszehasonlítani pedig csak azonos esélyek mellett illik. A gép statisztikája szerint a 9 közgyűlés közül haton ott sem voltam (389!!), ezen a vasdarabon már a vírusirtó program sem segít, úgyhogy nem vettem be újabb vérnyomáscsökkentőt, és lakonikusan megállapítottam, ez a fránya számítógép (azaz a rendszer) pikkel rám! Édesanyám mondása jutott a dologról eszembe: teher alatt erősödik a pálma, kisfiam, és neki mindig igaza volt. BAKAI CSABA FÜGGETLEN ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, EGYÜTT SZEGEDÉRT EGYESÜLET