Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-11 / 187. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 11. • MEGYEI TŰKOR" 7 VILLAMKERDESEK - VILLAMVALASZOK Kedvenc tantár©: történelem, testnevelés Kedvenc étel: rántott sajt Kedvenc ital: őszibarackdzsúsz Kedvenc sport: kézilabda Kedvenc tévésorozat: Csacska angyal Kedvenc színész: Eddie Murphy Kedvenc tanár: Bajdik Zoltán osztályfőnök Kedvenc könyv: minden, ami történelem A domaszékiek, az algyőiek és a szegedi petőfitelepiek kénytelenek együtt élni - szeméthalmozókkal. A lomgyűjtőkön a távolabb élők mosolyognak, a szomszédság bosszankodik, a hivatalok hol így, hol úgy reagálnak. LOMHALOM A hulladékhalmozásnak feltételei vannak. Nem mindegy, ki, mit és milyen környezetben tárol, még ha a saját udvarában is - erősítette meg Vaskeba György, az önkormányzat városüzemeltetési irodájának csoportvezetője. Ha az önkormányzathoz folyamodnak a szegediek, ők először mindenkép­pen helyszíni szemlét tartanak, majd a lom összetételétől függően a kör­nyezetvédelmi felügyelőséghez va© a tisztiorvosi szolgálathoz fordulnak. Az esztétikai szempont nem befolyásoló tényező, de a hulladéktárolásnak szabályai vannak. Az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelet igaz­gatója, Kardos Sándor megerősítette, minden bejelentést ellenőriznek, fe­lelőst keresnek, és akár karhatalommal megerősítve behatolnak az ingat­lan területére, ho© a környezeti veszélyt elháríttassák. Domaszék főutcáján a templom­mal szemközt nem mindennapi látvány tárul a szemünk elé. Egy kétszintes családi ház udvarán többméteres magasságban hulla­dék tornyosul, megspékelve kábe­lekkel, kötelekkel, tűzoltófecs­kendővel, miegyébbel. Nem mondhatjuk, hogy átjárhatatlan szemétdombhoz tévedtünk, hi­szen - bármilyen hihetetlen - já­ratok ékelődnek a mérhetetlen lomhalomba. A gazda nyugdíjas férfi, jobb napokat is látott fémfel­vásárló. Mint mondta, rúzsai ta­nyáján gyűjtötte az előző érában az értékes hulladékot, de kirabol­ták. Mivel időközben a felvásár­lóknak leáldozott, a domaszéki gazda úgy gondolta, az értékesebb darabokat áthordja a portájára. Hátha jó lesz az még valamire. - Sok ez nekem, inkább lopták volna el az egészet. Tudom én, hogy meg kellene szüntetni ezt a szemétdombot, én is elhordat­nám - panaszolta a kerítésnek dőlve, aztán a fémhulladék ala­csony árával meg a gyenge egész­ségével indokolta, hogy mégis minden marad a régiben. No és persze akad még belőle a tanyá­ján. A polgármesteri hivatalban nem csodálkoztak a kérdésemen,­a jóember kissé bogaras. - Minden lakónak szíve joga, hogy azt tegye a portáján, ami­hez kedve van. Nem is tett még ellene senki bejelentést, megér­tik a szomszédjai - érvelt Gulá­csiné Somogyi Ilona jegyző. Ugyanígy senki nem járt el az algyői önkormányzatnál, noha lapunkhoz érkezett néhány jelzés az algyői Berek utcából. - A töltés felől látszik a porta végében lévő irgalmatlan mennyiségű szemét. Abban biztos megbújik egér vagy patkány - panaszkodott egy tele­fonáló asszony. Úgy tűnt, annyi­ra mégsem borzasztja el a hely­zet, hogy a hatósághoz forduljon. Hasonlóan éktelen kupacot hordott össze egy petőfitelepi férfi, ő is egykori fémfelvásárló. Minden petőfitelepi útba tudott igazítani a templomnál, hol ta­láljuk meg a Gábor Áron utcai „Kékest". Bece- vagy ragadvány­nevén ismerik ugyanis az idős embert. Épphogy hazaért Csi­kós József Bandi nevű lovával, máris fogta be újra az állatot, indultak törmeléket hordani. Emlékeztettem, hogy a szom­szédjai több feljelentést tettek már ellene, mire legyintett: „Én voltam itt előbb. Ók választot­ták ezt a környéket." A tőszom­szédos, vadonatúj házat éppen őmiatta nem is tudják eladni. Hiszen aki házat vesz, a szom­szédot is megkapja vele. - Képzelheti, mi van ebben. Borzasztó a szaga. Egér és pat­kány járja. A veszélyes akkumu­látorfolyadékról, rossz hűtőkről már nem is beszélve - ingatta a fejét az egyik sarki lakó. Persze mindnyájan hozzátették:. nem rossz ember ő, csak mániás. DOMBA1 TÜNDE Nyelvek, zene, keresztrejtvény, gazdiképző A kitűnő sportlédi Nincs eljárás az ügyintéző ellen Kölcsön helyett feljelentést kapott címmel nemrégiben írtunk egy apátfalvi vállalkozó, Restás János és egy hitelügyintéző, Nagy József­né között kirobbant vitárób Cikkünkben téves információt közöl­tünk. Azt írtuk: volt, aki az érintett ügyintéző ellen már feljelentést akart tenni csalás miatt. A Makói Rendőrkapitányságtól kapott tájé­koztatás szerint a makói Nagy Józsefné ellen senki sem tett feljelen­tést, és ellene semmiféle rendőrségi eljárás nem folyik. Emellett az említett ügyben a hitelt nem Restás Jánossal, hanem Restás Melindá­val intézte, hivatalos, írásos megbízási szerződés alapján. Az érintettől elnézést kérünk a téves információk közléséért. Atlétikában és kézilabdában is szép eredményeket ér el Csuka Fabióla Fotó: Schmidt Andrea Három település, háromféle megközelítés - egy probléma: a kacathalmozás A jóember kissé bogaras A csúf látvány nem jár jogi következményekkel, de a veszélyes hulladék mindenképpen Fotó: Schmidt Andrea A vásárhelyi ufókutatót sokan hívták élményeikkel Mohapaplan a földönkívüliektől? A tanulás és a sport tölti ki a kiskundorozsmai Csuka Fa­bióla mindennapjait. A 13 éves lány hatodik éve kitűnő tanuló. Tíz érmet őriz otthon - ezeket atlétikában és kézilabdában gyűjtötte be. Hatodik éve sportol, hat éve ki­tűnő, és másodikos kora óta ta­nul olaszul az iskolai szakkörben a kiskundorozsmai Csuka Fabió­la. Az Orczy általános iskolába járó lány büszkén mutatja szín­ötös bizonyítványát és az érmeit: mindkettő fontos szamára. - A nővérem, Zsanett tekézik, így nem volt kérdés, hogy én is sportolni fogok. Az atlétikát és a kézilabdát választottam. Össze­sen tíz érmem van, mezei futás­ban például a csapatunk máso­dik lett, az atlétikai diákolimpi­án ezüstöt szereztem. Fabióla gyűjteményéből az arany ugyan még hiányzik, de ez sem várathat sokáig magára. He­ti négy edzésre jár, az atlétikát Kupa Pálné edző irányításával űzi, az iskola kézilabdacsapatát, amelyben jobbszélső vagy jobbát­lövő poszton játszik, Szabó Péter és Szalkanovics Gábor edzi. Fabi szereti a nyelveket, angolt és olaszt tanul - utóbbit iskolai szakkörben. Ezzel nem éri be: la­tinul, spanyolul és franciául sze­retne még tanulni. Szabadidejé­ben zenét hallgat, keresztrejt­vényt fejt, történelmi tárgyú könyveket olvas. Iskola és edzés után két cica és egy kutyus várja otthon. Az ebbel van a legjobb ba­rátságban. Tappancs kedvéért még egy gazdiképző tanfolyamot is elvégzett, ezt oklevél bizonyít­ja. - Ritkán kell tanulásra biztatni Fabit - mesél a kislány szorgal­máról az édesanya, Csukáné Var­ga Jolán. - Évekig csak ötöse volt, igaz, ötödikben és hatodikban már becsúszott egy-két négyes meg hármas. Bár nem kitűnő, jól tanul az ikertestvére, Karcsi is. A 13 éves lány szívesen vesz részt közösségi dolgokban, tagja az iskola diákönkormányzatá­nak, és az első perctől támogatta a Fogadj örökbe! programot. A Sri Lanka-i kisfiúval - akit az orcy­sok havi háromezer forinttal tá­mogatnak - szeretne személye­sen is találkozni, hogy lássa, mennyiben segíti támogatásuk a gyerek életét. A karitatív munkát kipróbálná, de hogy milyen szak­mát választ majd, még nem tüd­ja. Édesanyja úgy véli, a nyelvek­kel kellene foglalkoznia. S bár a pályaválasztás még messze van ­Fabi ősszel lesz hetedikes -, azt már most tudja: a Ságvári gimná­ziumban szeretne továbbtanulni. NY. É. Családtagjainak megmagyarázhatatlan élmé­nyei ösztönözték arra a vásárhelyi Rózsa Má­riát, hogy ufókutató legyen. Megfigyeléseiről a mártélyi kavalkádon tartott előadást. Leg­nagyobb kincse az a mohadarab, amit állító­lag az idegen lények paplanként használnak. Rózsa Mária családjában különös dolgok tör­téntek. Nagyszülei például egy éjszaka arra ébredtek, hogy valami éles fénnyel világít az udvaron. Nagymamája egy hatalmas koron­got pillantott meg házuk udvarán, hitetlenke­dő nagyapja pedig akkor ért az ablakhoz, ami­kor az felszállt, s pillanatok alatt eltűnt. Ő és bátyja egy éjszaka pedig különös kopogást hallott. A báty kiment a sötét udvarra, s azt hitte, hogy az illuminált szomszéd fiatalem­ber ballag a drótkerítés túloldalán. Az azon­ban a többszöri „Szia lani!" köszöntésre sem válaszolt, aztán kiderült, nem a szomszédot látja, egy a csuklyában lévő valami lebeg a föld felett. Máriát már ekkor is érdekelték az ufó­történetek, de csak ezek után kezdett kutatni. - Nagyszüleim azt sem tudták, mi az az ufó, csak elmesélték, mit láttak, s én hittem neki, nem hazudhattak mindketten - mond­ta. Rózsa Mária felvette a kapcsolatot a sze­gedi ufóklubbal, majd írni kezdett a témával foglalkozó magazinba is, s ott arra kérte a szemtanúkat, hívják fel telefonon, s mesél­jék el tapasztalataikat. - Sokan hívtak élményeikkel, különösen a nyári hónapokban. Úgy látszik, a földön kívüli lények akkor a legaktívabbak. Ekkor készítik a lények és arc nélküli csuklyás lények látogat­tak meg a szobájában. Üzenetet tolmácsoltak, miszerint jó szándékkal telepedtek le a Földön, segíteni kívánnak az emberiségnek. Az ufóku­tató szerint többféle idegen is jelen van a föl­dön: a szürkék kísérletezni érkeztek, az ember ­szerűek üzenetet hoztak, a nem teljesen em­berszerű, úgynevezett szauridok pedig csupán növényeket fogyasztanak. Ezek a fajok harcban állnak egymással a világmindenségben. Kétkedve fogadjuk Mária szavait, ahogy mindenki, akinek nem voltak még ufóélmé­nyei. Erre megmutatja az egyik bizonyítékot. A nejlonban őrzött moha különös módon ke­rült a birtokába. Egyik munkatársa tudta, hogy ufójelenségekkel foglalkozik, s elmond­ta neki, hogy a birtokában van egy növény, melyet az egyik zenész szomszédjától kapott. Ez a szomszéd állítólag az idegenektől kapta. A zenész egy éjszaka Kútvölgyről autózott Vásárhelyre. Útközben egy nagy villanást lá­tott - szól a történet -, s utána csak arra em­lékezett, hogy egy kerek helyiségben lévő, nö­vényekkel kibélelt ágyszerűségen feküdt, s alacsony termetű lények vették körül. Az idegenek mohapaplannal takarták be. Búcsú­zóul kapott tőlük egy ilyet ajándékba. Ennek egy darabja került Máriához. A kívülálló szemlélődő számára száraz, helyenkent bar­na, máshol zöld mohadarabról Mária azt mondja, hiába tartják szekrényben évek óta, nem száradt ki. Növényvcdős szakembernek vagy biológusnak még nem mutatta meg. B. K. A. gabonáköröket, s ekkor találkoznak az embe­rekkel. Persze, az esetek hatvan százalékában gyorsan kiderül, nem mondtak igazat vagy té­vednek: álmodtak, vagy csak egyszerűen hal­lucináltak. De a többiekről kiderül: valóban ufóélményeik voltak - árulta el Mária, aki ma­ga még nem találkozott idegen lényekkel. - Túl sok az igazi szemtanú ahhoz, hogy mindez badarság legyen - állította. Rózsa Mária hitelesnek találta annak a vá­sárhelyi fiatalembernek a történetét, akit fény­Rózsa Mária és a paplan egy darabja. Bioló­gus még nein vizsgálta Fotó: TésikAttila

Next

/
Thumbnails
Contents