Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-08 / 184. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. augusztus 8., hétfő Az esős időjárás a még betakarításra váró búzánál veszteséget okoz, ugyanakkor a kukoricára kedvező hatással van - mondta Benedek Fülöp, a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára az aratási koordinációs bizottság ülését követő múlt pénteki sajtótájékoztatón. MTI A szaktárca a kukorica ez évre vonatkozó 6,8-7,2 millió tonnás korábbi termésbecslését az esőzések miatt 8,5-9 millió tonnára emelte. Benedek Fülöp bízik abban, hogy a nagy termésből a felesleget könnyen exportálni lehet, ugyanis az Európai Unióban az előrejelzettnél kevesebb kukoricatermést várnak, ráadásul a közösség eleve önellátó ebből a növényfajtából. A búza végéhez közeledő aratását ugyanakkor újra megakasztotta az elműlt napok csapadékos időjárása, ami miatt a betakarítás csak komoly veszteségekkel fejezhető be közölte az államtitkár. Hozzátette, hogy az 1,135 millió hektáron vetett búza 95 százalékát már learatták az országban, a várható össztermés a veszteségektől függően 5,2-5,3 millió tonna között alakul. Benedek Fülöp a gabonapiaci helyzetről kifejtette: a kereskedők a kivárás jegyében igen alacsony árakkal jelentek meg, amelyek az FVM várakozása szerint az étkezési minőségű búza esetében két héten belül emelkednek, a takarmánybúza esetében viszont csak lassabban mozdulnak el. Az étkezési búzáért jelenleg tonnánként 18-22 ezer forintot, a takarmány minőségűért 15-16 ezer forintot adnak. Az államtitkár szerint két héten belül az előbbi 23-24 ezer foROSSZABB MINŐSÉG Az idei búzatermés átlagos mennyiségű, de a szokásosnál gyengébb minőségű lett mondta Gráf József agrárminiszter. A katasztrofális időjárás miatt a betakan'tott búza fele kenyérkészítésre nem alkalmas, csak takarmányként használható fel. A miniszter jelezte, a búzát emiatt várhatóan nehezebben lehet majd értékesíteni, a jó minőségű búza ára pedig elérheti a tonnánkénti 25-26 ezer forintot. Ez önmagában nem jár együtt a kenyérárának emelkedésével, hiszen az intervenciós ár is hasonlóan alakul. rintra, az utóbbi 18-20 ezer forintra drágul. Benedek Fülöp arra számít, hogy a gazdák az űj termésű búzából 0,5-1 millió tonnát, kukoricából pedig 2,5-3 millió tonnát ajánlanak fel majd intervencióra. A kiosztott sajtóanyag szerint az intervenciós tárolásra elfogadott raktárkapacitás jelenleg 4,9 millió tonnát tesz ki. Benedek Fülöp közölte, hogy szeptember végéig 450-500 ezer tonna, november végéig pedig 1,5 millió tonna összkapacitású űj raktár létesül. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a múlt évről áthúzódó 2,4 millió tonnás készlettel együtt jelenleg 4 millió tonna gabona áll intervenciós raktárban, ebből 2,8 millió tartósan. Benedek Fülöp szerint az intervenciós raktárakkal nemigen lesz gond, inkább a gazdák saját raktárai bizonyulhatnak szűkösnek. Utalt arra, hogy ezen a helyzeten segít az FVM állattartók számára, takarmánybúza és takarmánykukorica betárolására meghirdetett kamattámogatása, ami iránt nagy az érdeklődés. Apró darabokra bontják a berendezések alkatrészeit is FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Rt. tulajdonában lévő cég tavaly tavaszszal kezdte meg működését, Csongrád megyében egyedüliként foglalkozik begyűjtéssel. Dorozsmai úti telepükre bárki beviheti az e-hulladékot, a vállalkozásoknak viszont fizetniük kell. Jelenleg az üzemcsarnokban huszonhét megváltozott munkaképességű dolgozó kézi munkával bontja szét a berendezéseket. A lehető legapróbb darabokra szétszedik, majd szortírozzák az alkatrészeket, amelyek között nem kevés a veszélyes hulladék. Az újrahasznosítható anyagokat kohókba, míg a környezetkárosítókat veszélyeshulladék-temetőkbe szállítják. A szegedi bontó fél év alatt százöt tonna e-hulladékot gyűjtött össze Bács, Békés, Szolnok és Csongrád megyéből. Az idei terv azonban ennek négyszerese. A vezetők úgy gondolják, hogy augusztus 13-a után ugrásszerű növekedés várható, ezért AKCIÓKRA SZÁMÍTHATUNK Hazánkban körülbelül kétezer vállalkozást érint a visszagyűjtési kötelezettség. A rendelet szerint termékdíjmentességet érhetnek el, ha teljesítették a tárgyévre vonatkozó visszagyűjtési és hasznosítási arányt. Mentesül a termékdíjfizetés alól az is, aki koordinálószervezethez csatlakozik. A kiskereskedők abban az esetben kötelesek visszavenni a használt gépet, ha hasonló funkciójú berendezést vásárolnak náluk. Mivel évenként egyre nagyobb mennyiséget kell majd visszavenniük, valószínű, hogy különböző akciókat szerveznek, amivel a vásárlók járhatnak jól. jövőre bizonyára a munkaerőt is meg kell duplázni. CS.G. L A SZEGEDI ELEKTRO REHAB MÁR ÁTVESZI AZ E-HULLADÉKOT Az uniós éllovasok a svédek MEG T0BB KUKORICARA SZAMITANAK Nem jött jól az eső a búzának Lézervágógép Algyőn Nagy teljesítményű lézervágógépet helyeztek üzembe a GLB Alkatrészgyártó és Szerelőipari Kft. algyői telephelyén. A berendezés szénacélok, saválló és aluminiumlemez-anyagok vágási megmunkálására alkalmas. MUNKATÁRSUNKTÓL A GI.B Alkatrészgyártó és Szerelőipari Kft. múlt pénteken olyan lézervágó berendezést állított üzembe algyői telephelyén, amilyen legközelebb csak Makón és Kiskőrösön van azok viszont kisebb teljesítményűek. Az európai uniós pályázat útján beszerzett lézervágógép szénacélok, saválló és aluminiumlemez-anyagok vágási megmunkálására alkalmas. A lézerfény speciális tükör- és lencserendszeren keresztül jut el a vágandó lemez fölé. A kis vastagságú lézersugár megolvasztja a vágási felületet, és különböző vágógázokkal fúvatják ki a „forgácsot". Az oxidációra hajlamos anyagoknál mint például a szerkezeti és szénacéloknál vágógázként oxigént alkalmaznak. Hasonló lemezmegmunkálásokra alkalmas még a már jóval elterjedtebb plazmavágó is. Csakhogy ezen technológiánál a vágott felület kilencven foktól eltérő szöget zár be a vágott lemez síkjával, így az anyag utómegmunkálást igényel. A lézervágó berendezés esetén a további munkafolyamat elkerülhető. A GLB többek között forgácsolt, olajipari és egyéb speciális alkatrészek valamint egyedi gépek és berendezések, fémszerkezetek gyártásával, javításával foglalkozik. Csongrád megyében csak a szegedi Elektra Rehab Kft. foglalkozik e-hulladék begyűjtésével. Telephelyükön kézzel bontják szét a televíziókat, számítógépeket és más elektronikus berendezéseket. Az Európai Unió szabályozása szerint Magyarországnak augusztus 13-átói, de még ebben az évben kilencezer tonna elektromos hulladékot kell összegyűjtenie. NÁLUNK NŐTT LEGJOBBAN AZ ELADOTT JÁRMŰVEK SZÁMA Népszerű dízelautók Az európai országok között Magyarországon nőtt a legjobban az elmúlt egy évben az eladott dízelautók aránya. A Le Soir belga napilap egy tanulmányt idézett, amely szerint a dízelautók eladása 2004 áprilisától 2005 márciusáig átlagosan 13 százalékkal nőtt a kontinensen, de egyes országokban (mindenekelőtt Magyarországon, ahol ez az arány 54 százalék, vagy Norvégiában, ahol 45 százalék) ennél is jóval nagyobb az előrelépés. Az európai gépkocsipark 47 százaléka már dízelautókból áll, nálunk ez az arány még csak 16 százalék. Átlagos mennyiségű, de a szokásosnál gyengébb minőségű búzára számítanak FOTÓ: TÉSIK ATTILA Álláskeresés az interneten MTI Aki már dolgozik valahol, azt nem elsősorban a fizetés milyensége tartja a munkahelyen, de az állásváltoztatóknál a több pénz játszik döntő szerepet - derül ki a jobMonitor internetes állásportál felméréséből. Az interneten az első félévben állást kereső 180 ezer munkavállaló válaszait értékelték. Abban, hogy egy munkavállaló ne változtasson állást, a válaszolók 44 százaléka szerint a jó csapatlégkör játszik elsődleges szerepet, a fizetés nagyságát 36 százalék tette első helyre, a munkaköri kihívást 20 százalék sorolta első helyre. Az állásváltoztatás okaként viszont 45 százalék tette első helyre a magasabb fizetést, az érdekesebb munkakört 21 százalék, a magasabb beosztást 12 százalék, 22 százalék úgy válaszolt, hogy mindenképpen változtatna. A munkáltatók által leginkább keresett szakmáknak az értékesítési, a mérnöki, a pénzügyi, a számviteli, a biztosítási tevékenységek számítottak. Keresett volt még a telekommunikációs, a kereskedelemi képzettség. A munkavállalók leginkább az adminisztráció, a kereskedelem, az értékesítés, a marketing, a reklám, a PR, az ügyfélszolgálat területén érdeklődtek az elhelyezkedési lehetőségek iránt. Az elektronika robbanásszerű fejlődése nyomán jelentős mennyiségű, veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladék keletkezik. Az Európai Unió - felismerve a környezeti problémát - a világon elsőként csaknem az egész kontinensre kiterjedően szabályozza az elektromos és elektronikus hulladék kezelését. 2003 februárjában kiadott irányelve előírja a tagállamoknak, hogy kötelezzék a gyártókat, disztribútorokat és importőröket az általuk gyártott, forgalmazott vagy importált termékek kezelésére, begyűjtésére, feldolgozására és teljes körű környezeti megsemmisítésének finanszírozására. Az irányelv előírásai szerint megállapított kiterjesztett gyártói felelősség elvét Magyarországon is alkalmazni kell minden, 2005. augusztus 13-a után forgalomba került elektromos és elektronikus termékre. Sőt: ez a kötelezettség kiterjed az e dátum előtt keletkezett, úgynevezett történelmi hulladékra is. Svédországban 2001 júliusától megoldott az elektromos és elektronikus hulladékok visszavételének és feldolgozásának a problémája. Az évi százezer tonnás begyűjtés lakosonként 9 kilogrammos mennyiséget jelent, ami több mint a duplája az Európai Unió által előírt kötelezettségnek. Hazánkban 2008-ra kell elérni a lakosonkénti négy kilogrammos arányt mondja Habináné Tuza Klára, a szegedi Elektro Rehab Kft. ügyvezetője. Az idén Magyarországnak kilencezer tonnát kell begyűjtenie, hogy elkerülje a büntetést. A száz százalékban a MÉH Arany Az e-hulladék feldolgozására, a másodnyersanyag előállítására kidolgozott technológiák állnak rendelkezésre. A szakemberek szerint csak Svédországban, Dániában és Szingapúrban van egy-egy üzem, ahol a nyomtatott áramkörökben használt pici aranyat le tudják választani. Öt tonnánál kevesebb nyomtatott áramkört azonban nem érdemes kiszállítani, mert nem éri meg.