Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-06 / 183. szám

16 OKTATÁS 2005. augusztus 6., szombat MAGYARORSZÁGON TAVASSZAL 1080 KÖZÉPISKOLÁBAN VIZSGÁZTAK A DIÁKOK A kétszintű érettségi mérlege Az idei esztendő minden kétséget kizáróan mérföldkőnek tekinthető a hazai oktatás történetében. Oly sok egyeztetés, tervezés és előkészítő munka után 2005-ben már kétszintű érettségivel zárult a középiskolások tanulmányi ideje. Arról, hogy a számok alapján mennyire vált be az új rendszer, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkárával, Sípos Jánossal (képünkön) beszélgettünk. MUNKATÁRSUNKTÓL - Mindenekelőtt érdemes áttekinteni, hogy milyen lényeges változások történtek az érettségi vizsgán ahhoz képest, ami az elmúlt évtizedekben ment végbe Magyarországon. - Ilyen mértékű változás nem volt az érettségiben évtizedek óta. Az érettségi tartalmi követelményei jelentősen megváltoztak. Kevesebb lexikális ismeretet kértek számon, viszont sokkal nagyobb mértékben vizsgálták, hogy a diák mennyire tudja alkalmazni ismereteit a gyakorlatban, hétköznapi szituációkban, milyen szinten állnak a képességei. -A tantárgyankénti követelmények vdltoztísai mellett a legfontosabb változás a sztenderdizálás irányába történt. - lelentős az előremozdulás ezen a téren. Korábban több tantárgyból csak szóbeli érettségi volt, mondhatni helyi követelmények alapján. Mostantól kezdve viszont szinte minden tantárgyból van írásbeli érettségi, központi feladatsor alapján. Ezt aztán központi értékelési útmutató alapján értékelik, minősítik. Kételyek és cáfolatok - Ne feledjük, szinte minden tantárgyból van szóbeli érettségi is. Ott is érvényesült az egységesítési szándék? - A szóbeli vizsga, vizsgáztatás is jelentős mértékben sztenderdizáltabb lett, hiszen a szóbeli értékeléshez kaptak konkrét szempontokat a pedagógusok. Kijelenthető, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben jelenti ugyanazt egy 69 százalékos érettségi teljesítmény az egyik iskolában, mint egy másikban. Eddig azért ez messze nem így volt. Ezt kiválóan mutatják az érettségi idei eredményei is, összehasonlítva azokat a korábbival. Eddig (néhány tantárgyat kivéve, amelyekből már az elmúlt években egyformák voltak a követelmények) .egészen más követelményekből vizsgáztak a szakközépiskolákban, mint a gimnáziumban. 2005-től kezdve akár gimnáziumba, akár szakközépiskolába, esti, levelező tagozatra jár valaki, ugyanazok a követelmények. A feladatsor-összeállítóknak arra is gondolniuk kellett, hogy a gimnáziumban kiváló diákok és a felnőttoktatásban az esti és levelező tagozatra járó felket, hogy tömegével fognak megbukni a diákok. Tény, feleannyian buktak meg az érettségin, mint az elmúlt években. Példaként hadd említsem a korábbi mumust, a történelem tantárgyat. 1700-ról 300 alá csökkent a történelembukások száma, köszönhetően annak, hogy képességvizsgáló írásbeli vizsga is volt, nemcsak lexikális ismereteket kellett visszaadni. „A diákok nincsenek felkészítve az új követelményekre - mondták sokan hónapokon keresztül. Ezek szerint nagyon rosszul kellett volna sikerülni az érettséginek, de jobban sikerült az érettségi, mint az előző években. Az érettségi feladatsorokat előzetesen nem mérték be, nem próbálták ki - hangzott el az ellenzék részéről. Tudni kell, hogy az előző években sem voltak előre kipróbálva az érettségi feladatok, a feladatsorok." nőttek is ugyanabból a feladatsorból vizsgáznak. - Mindezek ellenére a kétszintű érettségivel kapcsolatban fogalmazódtak meg kételyek. - Igen. Hat olyan dolog került szóba, amivel különösen riogatták a diákokat, szülőket, pedagógusokat az elmúlt hónapokban. Július l-jével véget ért az érettségi vizsga, hihetetlen gyorsan, egy hét alatt feldolgoztuk azokat az adatokat, amelyeket különösen fontosnak tartottunk egy gyorsjelentésben nyilvánosságra hozni. Tényekkel tudjuk cáfolni azokat a megalapozatlan véleményeket, amelyekkel sokan igyekeztek pánikot kelteni az érettségi körül. Például a próbaérettségivel kapcsolatban sokan vontak le olyan következtetése- Az emelt szint nem volt sokkal nehezebb, mint a középfok? - A leggyakoribb érettségi tantárgyakból emelt szinten vizsgázók között 75 és 85 százalék között van azoknak a tanulóknak aránya, akik elérték az ötöst. Mondhatjuk azt, hogy a gyerekek több mint a felének minden körülmények között megérte az emelt szintet választani. Vizsgaeredmények - Kicsit még visszatérhetünk a számokra? Milyen átlagot értek el idén a fiatalok? - Az előző évekhez képest néhány tizeddel jobbak lettek az érettségi átlagok. Magyarból, matematikából, történelemből minden gyerek érettségizik. Ebből a három tantárgyból is egy-két tizeddel lettek jobbak az átlagok az idén. Az összesített érettségi átlag 3,66. - Ez a 3,66 az idei év eredménye. De a tavalyi eredmény mennyi lett? - A korábbi évek érettségi eredményeit idén kezdtük el feldolgozni. A tendenciák azt mutatják, hogy évről évre néhány tizeddel, századdal emelkedtek az átlagok. 2001-ben 3,44, majd 2002-ben 3,48, 2003-ban pedig 3,52 volt az érettségi átlag. - Sokan tartottak idén a bukástól. - Kevesebben buktak meg, feleannyian, mint az előző években. - Szakközépiskolák, gimnáziumok igazgatóinak voltak-e visszajelzései a minisztérium felé? - A jogszerű, hivatalos viszszajelzési forma az, hogy az érettségi bizottság az érettségi elnök vezérletével egy jegyzőkönyvet készít. - Egy hivatalos jegyzőkönyv nem biztos, hogy a legjobb visszajelzés arról, milyennek is látták az új rendszerű érettségit. - A szaktanárnak mindenre van lehetősége, bármit leírhat. Minden információt feldolgozunk, összegyűjtjük a tapasztalatokat. - A közép-magyarországi régióban sokkal többen érettségiztek emelt szinten. Ennek mi lehet az oka? - Beszélgettem tanárokkal, igazgatókkal, gyerekekkel is. úgy tűnt, hogy emelt szintre leginkább ott jelentkeztek többen, ahol a tanár erre inspirálta a gyerekeket. Viszont nagyon sok helyen ezt nem tették meg. Másrészt az összes régió közül ebben a régióban jár középiskolába a legtöbb tanuló. A jegyzőkhöz szállítják a tételeket - Miért féltek a tanárok enynyire? - Úgy tapasztaltam, hogy a pedagógusok mellett más erők is szerepet játszottak az idei érettségiben. Gyakran egyesek a médián keresztül is üzentek az érintetteknek, s ezzel pánikot keltettek. Sajnálom azokat a gyerekeket, akik áldozatul estek ennek a kampánynak, és nem vállalták fel az emelt szintű érettségit. A követelmények teljesítési szintje azt igazolja, hogy aki tisztességesen felkészült, akart teljesíteni, annak megvolt a lehetősége rá. -A pedagógusok között elég sok ellenzője volt a kétszintű érettséginek, és az érettségi közben is elég sokuknak fájt a feje miatta. - Nagyon sokan dolgoztak a pedagógusok közül is a továbbképzésekben. Tantárgyanként 30 pedagógust kiválasztottak, őket felkészítették, ez a 30 ember képezte tovább a többieket. Utána nagyon sok szakmai fórumot szerveztek szaktárgyanként. Vagyis a pedagógusoknak is fel kellett készülni, számukra is ez volt az első próba. Most, hogy mindenki látja, a diákok tudtak teljesíteni, csökkent az ellenzők tábora. A szaktanárok általi támogatottság is jelentősen nőtt, új tudásokat kellett megszerezni, új kultúrába kellett beásni magukat, új értékelési kultúrát is meg kellett tanulni, ami korábban írásbeli vizsga a szegedi Deák gimnáziumban FOTÓ: KARNOK CSABA nem volt. Ez nem könnyű, de nem is lehetetlen. - Az érettségi lebonyolítása idén nem volt zökkenőmentes. A tételek nyilvánosságra kerültek. Levonták ebből a tapasztalatokat? - Évtizedeken keresztül működött egy logisztikai rendszer, amivel előállították az érettségi tételeket. Tavasszal kiderült, hogy a tételeket valaki, valakik idő előtt nyilvánosságra hozták, nemcsak a matektételeket, más tételeket is. Nyilvánvaló, hogy akkor meg kell változtatni a tervezett feladatsort. A logisztikát is máshogy kellett szervezni az érettségi biztonsága érdekében. A jövőről az elmúlt hetekben a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és háttérintézményeinek szakértői tárgyaltak, bevonva a szakmai szervezeteket. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a következő évben változtassunk a logisztikán. Informatikailag megfelelően biztonságos körülmények között állítjuk elő a tételeket. Ezeket egy központi nyomdában sokszorosítják majd, és a megfelelő szakemberek csomagolják. A tantárgyakat két csoportba osztjuk. Az első csoportba azok a tantárgyak tartoznak majd, amiből az első héten érettségiznek a diákok, ezek a leggyakoribb érettségi tárgyak. Az érettségi előtt egy-két napnál dől el, hogy több feladatsorból melyik lesz ténylegesen az igazi. Ézt előző nap nyomtatják, sokszorosítják, csomagolják, majd leszállítják a központi jegyzőkhöz. (A 2005 tavaszán érettségiztető 1080 középiskola közül mindössze 80-nak a településén nincs körzetközponti jegyző, de náluk is maximum 10-20 km-t kell utazni.) Az igazgatók reggel 6 és 8 óra között viszik el az önkormányzattól az iskolákba. Az összes többi tételt az előírt biztonsági intézkedések mellett egy héttel az érettségi előtt szállítják a jegyzőkhöz. Az igazgató vagy a megbízott személy bemegy az irodába, ellenőrzik, hogy azokból a tárgyakból kaptak-e, amikből ténylegesen kell nekik, s annyit kaptak-e, amennyi kell. Ha probléma van, akkor jelzik a hiányosságokat. NEM SERÜLTEK A JOGOK Nem következett be jogsérelem az érettségivel és a felvételivel kapcsolatban - mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Emlékeztetett: az Alkotmánybíróság, elutasítva az ezzel kapcsolatos kereseteket, döntésében kimondta, hogy az idei érettségi-fel, vételi rendszer jogszerű és „nem kellett oly módon intézkednie az oktatási miniszternek, amivel kifejezetten az esélyegyenlőtlenséget kellett volna kompenzálnia". Mint mondta, az oktatási miniszter néhány helyen bővítette a kereteket és ezzel lehetővé tette, hogy sokkal többen kerüljenek be a felsőoktatás rendszerébe. Ismertetése szerint fellebbezni egyénileg lehet majd, ha pontszámítási hiba folytán kevesebb pontot kapott valaki, ezt a határozat kézhezvételétől számított 15 napig lehet megtenni. „Esélyegyenlőtlenség vagy hátrányokozás miatt nincs már lehetőség semmilyen jogorvoslatra" - mondta Aáry-Tamás Lajos. Felvételi ponthatárok Az államilag finanszírozott felsőfokú nappali képzésre több mint 43 ezer diák jutott be, az erre a képzési formára jelentkezettek fele - jelentette be Magyar Bálint. A nappali képzésre felvettek között a régen érettségizettek aránya idén 30,9 százalék, tavaly 30,8 százalék volt - ismertette a felvételi arányszámokat az oktatási tárca vezetője. Idén 114 ezer 986-an érettségiztek, 150 ezer 76 diák adta be jelentkezését valamely felsőoktatási intézménybe. Az idei legmagasabb ponthatár 144 volt, a tavalyi legmagasabb 131 mondta Magyar Bálint. A miniszter hozzátette: a pontszámítási mechanizmuson néhány helyen változtatni kell. Nem jó az a megoldás, ahol egy tárgyból szerzett régi érettségit egy újonnan letett emelt szintű érettségi pontjaival kombinálni lehet - tette hozzá. „De akkor, amikor nyilvánossá vált ez a hiba, alkotmányos jogok sérelme nélkül nem lehetett változtatni ezen" mondta, hozzátéve: ez volt a véleménye az ombudsmannak, az oktatási jogok biztosának és az Alkotmánybíróságnak is. Az elit szakokra nem volt elég a középszintű matúra, oda mindenképpen az emelt szintű vizsgát kellett letennie a felvételizni szándékozóknak. A nappali alapképzésre jelentkezők száma csökkent 2004-hez képest, ez abból adódik, hogy a felsőfokú FELLEBBEZÉS, PÓTJELENTKEZES Azok a diákok, akiket nem vettek fel, fellebbezhetnek abban az esetben, ha szerintük pontjaikat tévesen állapították meg, például nyelvvizsgájukért kevesebb többletpontot kaptak mondta Mang Béla, az oktatási tárca helyettes államtitkára. Fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napig lehet - közölte sajtótájékoztatón a felsőoktatási helyettes államtitkár. A pótfelvételivel kapcsolatban elmondta: a lapok beérkezési ideje augusztus 12., péntek. Pótjelentkezést minden intézmény hirdet, de csak költségtén'téses képzésekre lehet jelentkezni. szakképzésre irányították át államilag finanszírozott helyeket - mondta Magyar Bálint. Hozzáfűzte: a régen érettségizettek nem „szorították ki" az idén vizsgát tett diákokat; a felvételi adatokat vizsgálva kimutatható, hogy a népszerűbb szakokon általában nőtt az idén maturálók aránya, az előző három év átlagához képest az emelkedés az agrár-, a jogi és szociális igazgatás, valamint a gazdasági szakokon figyelhető meg. A bölcsész, az informatikai, a műszaki szakokon felvettek között szinte azonos arányban szerepeinek az idén, illetve korábban érettségizettek. A tanító és óvodapedagógiai, az egészségügyi és a természettudományos szakokon pedig csökkent a régen érettségizett, most felvett diákok aránya az idén érettségizettekhez képest. GM Oktatási Minisztérium Az oldal az Oktatási Minisztérium támogatásával készült.