Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-06 / 183. szám
oc Tábit Ferencné a feljelentésekre érkezett ÁNTSZ-jelentésekkel és az aláírásgyűjtő ívvel FOTÓ: FRANK YVETTE után húzza elő a különböző papírokat. Több ÁNTSZ-jelentésben is olvasható, háza és kertje gondozott, tiszta, azaz mindent rendben találtak. Az asszonyt „az a nő" többek között azért jelentette fel, mert szerinte szomszédja disznói hangosan dobálják a vályút, a füstölője pedig füstöl. Jónás Mónika főiskolára jár, tanárnak készül. A nevelőszüleivel élő 21 éves lány alkalmanként az egyik helyi preszszóban is kisegít. Nem is olyan régen történt, hogy M. M. E. kért egy üdítőt, amit ő szolgált fel. A fiatal lánynak remeg a hangja, amikor felidézi az akkor történteket: - Az a nő nyilvánvalóan azért, mert nevelőszülők gondoskodnak rólam, azt mondta, hogy „ennek a büdösnek a kezéből nem fogadom el". Mónika egyébként feljelentette M. M. E.-t, mert az asszony nemcsak szidalmazta, hanem rá is támadt, aminek nyoma maradt. Mónika nevelőszülei őstermelők. A feljelentgető más őstermelőkhöz hasonlóan őket sem kímélte, vadabbnál vadabb állításokat fogalmazott meg ellenük, és gyakran a fejükhöz vágta: „Dögöljetek meg!" Aláírásokat gyűjtenek Harkai Zsolt elmondja, hogy amikor nem tartózkodtak otthon, „az a nő" rendszeresen bejárt a házukba. A mindenkibe belekötő asszony visszatérően azzal támadta bátyja barátnőjét, hogy mit keres abban a házban, azonnal menjen el még a faluból is - persze nem ezekkel a szavakkal. Harkaiék nem tehettek mást, kicserélték a zárakat... A körülöttünk ülők egyre nyíltabban beszélnek. Már nem fogják vissza magukat, amikor M. M. E. eredeti kijelentéseit idézik. A mellettem ülő Kristó Ferencné a villámgyorsan öszszehívott mini falugyűlésen gyakran hozzászólt.. Az aszszony a Tábit Ferencné kezében tartott, több oldalnyi névsorra mutatva megjegyzi: aláírásokat gyűjtenek, hogy az életüket megkeserítő, a falubelieket idegileg tönkretevő asszonyt eltávolítsák Baksról. A lista nem teljes, egyre többen csatlakoznak az aláírókhoz. A jelenlévők egymás szavába vágva mondják, nem tűrik tovább, hogy egyetlen ember miatt szó szerint rettegésben kelljen élniük. Arra a kérdésre, hogy eddig miért tűrték,' azt mondják, bármilyen hihetetlen, abban reménykedtek, hogy a nő előbb-utóbb feladja, vagy a hivatalok megelégelik az alaptalan feljelentgetéseket, és ők vetnek véget az egésznek. Eszembe jut, hogy idejövet találkoztunk egy kerekes székben ülő fiatalemberrel. Amikor elmondom neki, hogy mi járatban vagyunk, hova és miért megyünk, megjegyzi, M. M. E. őt is feljelentette, az asszony beadványában azt írta, hogy a fiatal férfi csaló, nem mozgássérült, csak a rokkantnyugdíjra fáj a foga. Az a nő mindent tagad A falubeliek készséggel mutatják, hogy hol lakik az „az a nő"-ként emlegetett asszony. Autónk láttán M. M. E. közelebb lép a kerítéshez, miután megtudja, kik vagyunk, elővesz egy kulcsot, és a kaput kinyitva invitál: - Menjünk be, bár most meszelünk, de találunk olyan helyet, ahol zavartalanul beszélgethetünk. Bent előbb megtiltja, hogy fényképezzünk, majd később azt is, hogy a teljes nevét leírjuk. így maradunk az M. M. E.-nél. Egy idő után egyre nehezebb a dolgunk, a nő üvölt, azt mondja, nem hall rendesen, a nagyothalló-készülékét azonban nem teszi a fülébe. Egymás után próbálom elsorolni, mit mondtak róla a faluban, halkan megkérdezem, miért mérgezett meg állatokat, amivel ő dicsekedett el, miért rágalmaz alaptalanul embereket, miért mocskolódik, miért aláz meg sokakat, de egy-két szó után mindig fennhangon közbevág. Azt ismételgeti, hogy amit róla állítanak, az éppen fordítva igaz. Kicsit elbizonytalanodik, amikor megjegyzem, hivatalos papírokat láttam, hogy kiket és miért jelentett fel, és az elutasító határozatokat is. Azt sem hallgatom el, hogy tudom, már őt is feljelentették, a vizsgálat folyik ellene. Az utóbbival kapcsolatban megjegyzi, őt támadták meg, nem ő okozott sérüléseket. - Nekem van igazam, hiába állítja száz másik, hogy nincs. Egynek is lehet igaza akár százzal, vagy akár ezerrel szemben is. Én csak a dolgomat teszem, állampolgári jogom van bárkit feljelenteni üvölti, közben azzal vádolja a korábbi jegyzőt, hogy ő befolyásolta rossz irányba a különböző hivatalok vizsgálatait. Ebben maradunk. OLÁH ZOLTÁN ERŐSZAKKAL NEM TÁVOLÍTHATJÁK EL Baks polgármestere hallott a falubeliek kezdeményezéséről, de azt mondja, hiába írják alá bármennyien azokat az íveket, ha az érintett nem megy el önként, erőszakkal nem lehet eltávolítani. Balogh Lajosné 41 éve dolgozik az önkormányzatnál, 25 éve vezeti a települést. Az M. M. E. által megrágalmazott polgármester asszony megjegyzi, a jelenlegi törvények alapján minden be- és feljelentést ki kell vizsgálni, még ha azok láthatóan alaptalanok, akkor is. - Baks mára a feljelentésekről vált híressé, arányaiban egyetlen településen sem születik annyi feljelentés, amennyi a mi falunkban - jegyzi meg Balogh Lajosné. ÖSSZEFOGTAK AZ ŐKET ALAPTALANUL FEUELENTGETŐ, FOLYAMATOSAN MOCSKOLÓDÓ ASSZONY ELLEN A baksiaknak elegük lett Bakson elhatározták, elzavarják a faluból az őket hosszú évek óta megalázó, rágalmazó, pocskondiázó, alaptalan feljelentéseket írogató falubelijüket, egy középkorú aszszonyt. Csongrád megyében még soha nem fordult elő, hogy egy település összefogjon egyik lakója ellen. Legalább másfél tucatnyian szorongunk egy baksi családi ház nappalijában. Valamenynyi korosztály képviselteti magát, többségükben idősebbek. Az asztalon üdítőital, ásványvíz, sós sütemény. Hosszúnak tűnő másodpercek telnek el szó nélkül, mire az egyik sarokban felemelkedik egy nyugdíjas korú férfi. Azt mondja, „Szobácsi István vagyok, 81 éves öregember, akkor én kezdem." - Nem tűrhetjük tovább! Majd hallani fogják a többiektől is, hogy mik történtek az elmúlt években Bakson - beszél felénk fordulva. - „Az a nő", M M. E. szinte már az egész falut feljelentette a polgármesteri hivatalnál, a közigazgatási hivatalnál, a helyi mellett a szegedi, a kisteleki, a sándorfalvi rendőrségen, az APEH-nál, az ÁNTSZ-nél. Mind tudjuk, alaptalanul. Mindig kiderült az igazság. De ezzel nem érte be, Baksot rettegésben tartva évek óta mindenkit mocskol, pocskondiáz, fenyeget, nem kímél sem gyereket, sem nőt, sem idősét, sem beteget, sem rokkantat. A férfi elmeséli, hogy terhes unokáját „az a nő" a nyílt utcán megátkozta, azt mondta, „kígyó van a hasadban, de ha mégsem, kéz és láb nélkül bújjon elő belőled a gyereked". A disznó hangos, a füstölő füstöl A baksiakat már nem, minket viszont megdöbbentenek az idős ember szavai. De nincs időnk megemészteni az imént hallottakat, újabb és újabb, hátborzongatóbbnál hátborzongatóbb, gyakran nyomdafestéket nem tűrő történeteket mesélnek a helyiek a múltból és a jelenből. Gémes József a többiekhez hasonlóan nem érti, hogy a különböző hivatalok miért vizsgálódnak, nyomoznak a láthatóan alaptalanul rágalmazó feljelentésekben. „Az a nő" Ferenczi Pálnét is számtalanszor feljelentette, ráadásul élettársáról, az alpolgármesterről és a polgármester asszonyról is számtalan valótlan hírt terjesztett az elmúlt években. Tábit Ferencné vaskos dossziét lapozva egymás NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd CYÓGY-ÍR Szerda Csütörtök BIZALMASAN Péntek DELMADÁR WWW.DELMAGYAR.HU A Plútó trónfosztása Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy tízre emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma - írja az Origó internetes oldal. Már 1930-as felfedezése után sem ismerte el mindenki, hogy a Plútót kilencedik nagybolygónak tekinthetjük, mivel annyira különbözik belső társaitól. Később sorra fedezték fel a hozzá hasonló égitesteket a közelében, de a tradíció jó ideig tartotta magát. Az elmúlt napokban azonban több olyan bejelentés is napvilágot látott, amelyek alapjában rengetik meg nagybolygó „státusát". A legutóbb bejelentett felfedezések egyike a 2003UB313, amely úgy tűnik, nagyobb a Plútónál, és háromszor messzebb van nála. Pályája a Naprendszer fősíkjával 45 fokos szöget zár be, és 560 év alatt kerüli meg csillagunkat. Útvonalának távoli részén 97-szer messzebb jár a Naptól, mint általában a Föld, míg napközelben ugyanez az érték 36-szoros. Az égitestet még 2003. október 21-én fedezték fel a Palomar Obszervatórium Sámuel Oschin teleszkópjával, majd később a nyolc méteres északi Gemini teleszkóppal Is vizsgálták. Az égitest becsült átmérője 2700 km körüli, tehát nagyobb a körülbelül 2250 km-es a Plútónál. A távoli égitestek méretének becslését erősen befolyásolja, hány százalékát verik vissza a Nap fényének, amit sajnos nehéz pontosan meghatározni. Ám még ha feltételezzük is, hogy a 2003UB313 100 százalékot ver vissza, mérete akkor is nagyobb a Plútóénál. Az égitest a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-öv egyik képviselője, amelynek mára mintegy 1000 tagját ismerjük. A felfedezés nyomán várhatólag kiújul a Plútó nagybolygó státusza körüli vita. A Plútó ugyanis alapvetően eltér a többi nyolc nagybolygótól (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). Eredetileg is csak azért sorolták ezek közé, mert akkor még nem ismertünk több égitestet ebben a távoli zónában. Mára egyértelművé vált, hogy sokmillió jeges objektum kering itt, amelyek egyik nagyra nőtt - de az új eredmények alapján már nem a legnagyobb - képviselője a Plútó. Éppen ezért - bár egy ideig még valószínűleg folyik majd a „vita" az új égitest besorolása körül szakmai szempontból nem tekinthető a tizedik bolygónak, sőt a Plútó sem tekinthető ezentúl a kilencediknek. A tizedik bolygó felfedezéseként beharangozott hír nyomán tehát valószínűleg nyolcra fog csökkenni a nagybolygóként nyilvántartott objektumok száma.