Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-06 / 156. szám

SZERDA, 2005. JÚLIUS 6. • AKTUÁLIS« 3 Csongrád ÚJRŐKUS KÉCSKÉ5TEI-EP Röszke A főúthálózatot a megyei közútkezelő tartja karban Budapest ' v 1 Forrás: Csongrád megyei Közútkezelő Kht. DM-grafika Szeged város főútjairól az állam gondoskodik. Csakhogy erre a feladatra alig jut pénze a megyei közútkezelőnek. Miközben Szeged önkormányzata saját útjaira idén több, mint egymilliárd forintot költhet, az állami utak kátyúzására a városban durván hatmillió forint jut. Idén viszont milliárdos beruházást terveznek: a Szegedet nyugatról elkerülő út második üteme épül. Soha nem látott összeget, 1 milliárd 70 millió forintot költ Szeged városa utak felújítására. Ez több, mint a megelőző 7 évben összesen - hirdeti az önkormányzat. A dolognak egyetlen szépséghibája, hogy Szeged legtöbb főútja állami kézben van. Az állami közútkezelőknek pedig alig van pénzük útfenntartási munkálatokra. A Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságnak gyakorlatilag elfogyott a kátyúzásra szánt 171 millió forintja. Mindössze ennyit tudnak az 1350 kilométer hosszú megyei úthálózatra költeni. Kárász József főosztályvezető elmondta: a 171 millió forint 2800 tonna kátyúzóanyagra elegendő. Tegnap is „dugót csináltak" a városban: Szegeden dolgoztak a munkásaik. A 2800 tonnából úgy 100 tonnányi jut a megyeszékhely útjaira. Ha a 171 milliót elosztjuk 28-cal, megkapjuk, durván menynyi pénz jut a közútkezelőnél a szegedi utakra: 6 millió forint. A nagykörút és a legtöbb sugárút kátyúzására összesen ennyit tud szánni ebben az évben a cég. Rigó Mihály főmérnök hangsúlyozza: a közutak állapota évről évre romlik, a halmozott forráshiány, tehát az úthálózatból sok év alatt kispórolt pénz országosan 1000 milliárd forint körüli összeget tesz ki. A grafikonok egyre romló tendenciát mutatnak: az utak pusztulását egyelőre még lassítani sem tudják a rendelkezésükre álló pénzből. Az országban Bács és Veszprém után a harmadik legrosszabb állapotú a Csongrád megyei úthálózat. A közútkezelőnél is pontosan tudják, hogy Szeged általuk fenntartott útjainak állapota helyenként rossz. Mivel az idei keret elfogyott, ezért Kárász József szerint legföljebb átcsoportosításokkal tudnak az év hátralévő időszakára kátyúzásra pénzt találni. A balesetveszélyes kátyúkat ugyanis el kell hárítani. Útfenntartásra tehát kevés pénz jut, de a beruházások és felújítások Szegeden az idén is látványosak lesznek. A legnagyobb beruházás persze az M5-ös autópálya, mely gőzerővel épül Szeged határában is, ezt azonban nem a közútkezelő intézi. Viszont remélhetőleg még a nyáron elkezdik az 5-ös főút Szegedet nyugatról elkerülő szaJtaszából a második ütem építését. Ezen túl már csak apróbb munkákat végeznek idén Szegeden a közutasok. A hatalmas forgalmú 43-as úton, Szőregen gyalogosvédő szigeteket építenek a buszmegállóknál. A végeláthatatlan autófolyamban így talán könnyebben találnak rést a járókelők. M. B. I. ELKERÜLŐ: FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK Az elkerülő útnak a Dorozsmai úttól a Bajai útig tartó szakasza a megye legnagyobb idei beruházása: milliárdos nagyságrendű - magyarázta Nagy Gábor. A közútkezelő fejlesztési osztályvezetője kiemelte, hogy ennek a munkának a részeként egészen a dorozsmai állomás kamionparkolójáig készítik elő az út földművét, itt ugyanis a harmadik ütemben elkészülő felüljáró vinne ki az 5-ös Fehér-tó felé vezető szakaszáig. Egy évet tud így ülepedni a tala(. Az 5-ös út elkerülő szakaszával egy több évtizede szükséges nyomvonal-áthelyezés valósul meg. Szegeden az utakra egymilliárd, az állami kezelésűekre durván hatmillió jut Sugárutak sanyarú sorsa Választási bizottság: Nem történt kampánycsendsértés Elutasították Börcsök keresetét Elutasította Börcsök Lajos kifogását tegnap a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottság. MUNKATÁRSUNKTÓL A volt domaszéki polgármester beadványában kérte, hogy a 'testület semmisítse meg a június 26-i domaszéki időközi önkormányzati választás eredményét, mert szerinte kampánycsendsértés történt a voksoláskor. A területi választási bizottság a kampánycsend megsértésének, illetve a jogsértés következményének választási eredményt befolyásoló hatását külön-külön is megvizsgálta és megállapította, hogy a kampánycsendsértés megtörtént. A testület ugyanakkor azt is megállapította, hogy „a kampánycsendsértés a választás napján elhangzott olyan tény közlésével valósult meg, amely több mint egy éve köztudomású volt, és ez szolgálta az időközi választás kitűzésének, jogi alapját is". így a polgármesterjelöltek tekintetében nem okozta az esélyegyenlőség sérelmét és nem volt alkalmas arra, hogy a választás eredményét érdemben befolyásolja. A területi választási bizottság határozata ellen a Csongrád Megyei Bíróságon lehet fellebbezni - a döntéstől számított három napon belül. Börcsök Lajos tegnap azt válaszolta kérdésünkre: még gondolkodik, nem döntötte el, hogy bírósághoz fordul-e. Kátyúk és esélyek MOLNÁR B. IMRE A Magyarország közút- és vasúthálózatán elmaradt karbantartás értéke már ezermilliárdos nagyságrenddel fejezhető ki. Az ország minden erejéből gyorsforgalmi utakat épít, közben egyszerűen nem jut másra a közlekedésben. A lassan haladó vasútfejlesztésnek gyakorlatilag minden eleme hitelből megy. a közúthálózatra pedig - úgy tűnik - szintén kölcsönt vesznek majd föl. Egyelőre arra sem jut erő, hogy a romlás ütemét mérsékeljék. Az elszabaduló folyamatok visszafordításáról egyelőre szó sincs. Fél év alatt „elszórta" például a pénzt a megyei közútkezelő: már kimerítette az idei kátyúzási keretét. Tette mindezt Csongrád megyében, ahol az orpzág harmadik legrosszabb állapotú úthálózata található. Az M5-ös építése pedig - és ez nem vicc csak rontott a helyzeten. A kőszállító kamionok a környékbeh utakról szinte letúrták az aszfaltot. Azt pedig a laikus is látja: az 5-ös főút burkolata balesetveszélyes. A nyomvályúk kijavítására a döntéshozók azonban már nem adnak pénzt: mindjárt kész az autópálya. Az útépítés politikai ügy, kampánytéma. A magyar média egyik kedvenc szava meg a kátyú. Sót pontosítok, a budapesti kátyú. A szegény ember azon dühöng, ha késik a tömött busz, ahol az utasok békésen összesimulva egymás illatát lélegzik be. A magasabb vásárlóerejű meg akkor lázad, ha kocsija kátyúkban zúzódik szét. Utóbbiakat iobban szeretik a hirdetők, és így a média is. A fővárosi kátyúk a szerkesztőségekhez közeli, hálás témát adnak, a főpolgármester erre soha nem látott mértékű útfelújítással válaszolt. A megyében kicsiben megismétlődik az országos helyzet. A „főváros" vezetői sok pénzt rakosgattak össze útfenntartásra. A dolog szépséghibája, hogy Szeged legtöbb főútja állami kézben van. Arra meg nem jut. Se Szegeden, se a megyében. A városi kezelésben lévő utak gödrei így sokkal nagyobb eséllyel szűnnek meg. Követeljük hát a vidéki kátyúk esélyegyenlőségét! Vagy pontosítva: egyenlő esélyeket az állami kátyúknak is! KÖZEPES ÁRPA Jelenleg a megtermett árpa felét már betakarították a földekről Csongrád megyében. Az egy hete tartó aratást fékezi a csapadékos időjárás: már rá lehet ugyan menni a földekre, de ezekben a napokban Is újabb esőzések várhatók. A búza aratása legkorábban e hét végén kezdődhet el. A termés közepesnek ígérkezik: árpából talán sikerül 4 tonnát betakarítani hektáronként. Lassacskán megszabadulnak a tavalyi búzától a raktárak Áron alul kínálhatják az idén is a gabonát Míg az aratás kezdete előtt Csongrád megye mintegy 700 ezer tonnás raktárkapacitásának felét még a tavalyi gabona foglalta el, mára jócskán leapadtak a készletek. Szakértők szerint lesz hová elhelyezni az új búzát, a kistermelők azonban valószínűleg arra kényszerülnek majd, hogy olcsón megváljanak gabonájuktól. Csak a nagy gazdaságok árpája és búzája kerül biztos fedél alá, a kistermelők kénytelenek rögtön az aratást követően áron alul eladni a gabonát - jelentette ki Cserjési Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalának növényvédelmi szakreferense. A kicsik gabonáját a korábbi években a bevett gyakorlat szerint bérleti díj fejében tárolták a szövetkezetek, mivel kapacitásaik korlátlanok voltak. Idén azonban a nagyobb gazdaságok magtáraiban a helyet még az intervenciós óbúza foglalja el, ezért nem is tehetnek ajánlatot a kistermelőknek. A raktárakat a saját termésüknek szabadítják fel. Cserjési Lajos az egy hete tartó aratás során azt tapasztalta, hogy az árpát áron alul, tonnánként 19 ezer forintért kénytelenek eladni a gazdák, miközben az intervenciós ár kerekítve 25 ezer forint. Ha a termelők a búzának sem találnak szabad magtárakat, akkor 20-22 ezer forintért tudják majd eladni a szabadpiacon, ami óriási veszteséget jelenthet |a búzáért is 25 ezer forintot adnak intervencióban). Nyilasi Endre, a vásárhelyi Véka Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, náluk is csökkent az intervenciós készlet nagysága, pontosan annyi hely szabadult fel, amennyi legvégül fogadni tudja majd az új búzát. A vásárhelyi malomból két héttel ezelőtt 5700 tonna intervenciós búza indult el Banglades felé: útja előbb a bajai kikötőig, majd Constantáig, onnan pedig az Indiai-óceánon keresztül vezetett a célállomásra. Úgy tűnik, Spanyolországba és Portugáliába is indulnak majd szállítmányok. Az FVM-hivatal a falugazdászokkal felmérette, mekkora a tárolókapacitás Csongrád megyében. Pontos számokat azonban így sem kaptak, mivel több tulajdonos nem közölte az adatokat. A raktárkapacitást tehát csak becsülni lehet: mintegy 700 ezer tonnára tehető. Ennek már csak körülbelül az egyharmadát foglalja el az óbúza, a kiszállítás ugydhis folyamatos. Három héttel ezelőtt még a magtárak felében tavalyi búza állt. Sajnos, az aratásig nem épültek fel azok a raktárak sem, amelyek megvalósítására költségvetési források álltak rendelkezésrfe. Csongrád megyéből megközelítőleg 170 ezer tonnás tárolókapacitás kialakítására pályáztak a gazdálkodók. EK. A vásárhelyi Véka Kft.-tői Bangladesbe vitték el a tavalyi búzát Fotó: Karnak Csaba