Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

MEGYEI TÜKÖR« PENTEK, 2005. JULIUS 1. Gazdikat keres a Tappancs Kevesebb kutyát fogadnak örök­be az állatmenhelyről nyáron, mint az év többi hónapjában, így viszont a kóbor ebeket sem tudják befogadni az állatvédők, nincs ugyanis már hely a Tap­pancstanyán. Hetek óta alig tudnak új kutyákat befogadni a Tappancstanyára az ál­latvédők. Megtelt ugyanis a men­hely, és a nyaralási időszak miatt jóval kevesebben fogadnak örökbe, mint eddig. Márpedig új kutya csak akkor kerülhet ki a dorozsmai te­lepre, ha szabadul fel hely. - Jelenleg 160 kutyáról gondos­kodunk, vagyis telt ház van ­mondta Farkas Gabriella, a Tap­pancs Alapítvány vezetője. ­Ugyanakkor a múlt héten 48 olyan állatról tudtunk, amelyek azonnal behozhatók lettek volna, nincs viszont több helyünk. Ha­vonta átlagosan 25-30 eb talál tő­lünk új gazdára, csak ezek helyé­re tudunk újakat felvenni. Ilyen­kor előnyt élveznek az utcán kó­borló kutyák, illetve a kölykök. A családoknál lévő, listára vett álla­toknak sajnos gyakran meglehe­tősen sokat kell várniuk, hogy hozzánk kerülhessenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik a menhelyről fo­gadnak örökbe, elsősorban a kölyköket választják, annak elle­nére is, hogy ezekkel több hóna­pig kell foglalkozni, mire szoba­tisztákká és jól neveltté válnak. - Pedig egy 2-3 éves kutya már tudja, mit jelent kóborolni vagy menhelyen élni, ezért nagyon hálás az új gazdáknak - mondta az állatvédők vezetője. A Tappancs Alapítvány hon­lapján most rengeteg fotót talál­hatnak az érdeklődők az elvihető kutyákról. T.K. Kánikula a Szegedi Vadasparkban Vízre és árnyékra vágynak az állatok is A hópárduc is meg az oroszlánok is úgy vannak a kánikulával, mint az ember: szenvednek a nagy melegben Fotó: Schmidt Andrea, Miskolczi Róbert A vadasparkban kissé mindig hűvösebb van, mint a városban - érvényesül a nagy területű erdő jótékony hatása. De ká­nikulai napokon a gondozók még a szo­kásosnál is jobban odafigyelnek: az ál­latok előtt mindig legyen friss víz. És a kifutók sosem nélkülözik az árnyékos területeket. A Szegedi Vadaspark számára kimondot­tan jó, hogy belvizes év az idei. így ugyanis a talajvíz még mindig az ilyen tájban szokásosnál sokkal följebb van, párolog, s hűti a park területét. A 35 hektárnyi erdő párologtató hatása szin­tén hűtő hatást fejt ki, ezért aztán a va­daspark nyáron kissé mindig hűvösebb, mint a környezete - különösen a belvá­rosi aszfaltsivatag. Ennek ellenére az ál­latok az átlagosnál nagyobb odafigyelést igényelnek ilyenkor. - A legfőbb szabály: kifutóikban mindig lennie kell árnyékos helynek, és folyama­tosan rendelkezésükre kell állnia friss víz­nek - mondja Veprik Róbert gyűjtemény­felügyelő. Különösen az eredendően hideg, ma­gashegyi klímához alkalmazkodott hó­párducokra kell vigyázni kánikulában. Most, miután megszülettek, s csepered­nek a kölykök, ez még problémásabb, mint annak előtte: nem lehet üzemeltet­ni az állatok kifutójában lévő tavat és patakot, nehogy a csöppségek esetleg be­lefulladjanak - így a párolgás környezet­hűsítő hatása egyelőre nem tud érvénye­sülni. Tehát a szokásosnál is nagyobb je­lentősége van férőhelyük árnyékoltságá­nak. A többi állat aránylag jól viseli a hősé­get. Japán makákókat bemutató filmeken gyakran látni: e majmok a szabad termé­szetben sok méteres magasból is képesek vízbe ugrálni, így hűsítve magukat. Érvé­nyesül-e ez a vadasparki állomány eseté­ben is? - Itt, érdekes módon, nemigen lehet ezt megfigyelni - mondja a gyűjteményfelü­gyelő -, talán mert korábbi férőhelyükön nem volt módjuk fürdőzni, nem szoktak hozzá a vízhez, „nem tanulták meg", hogy a víznek hűsítő hatása van. A nálunk szü­letett kölykök azonban már meg-meg­mártóznak a tavacskában - teszi hozzá. A dél-amerikai, mocsaras őserdőkből származó tapírok viszont - éppúgy, mint „otthon" - rendszeres fürdőzéssel hűsítik magukat. Ez nem mondható el a sztyepp­lakó oroszlánokról, számukra egyébként sem jelent megpróbáltatást a meleg ­rendszeresen kinn napoznak a kifutóban. Afrikai állatoktól ezt el is várja az ember. A szintén afrikai, félsivatagi sarkantyús óriásteknős még inkább melegkedvelő ­ilyenkor, a nyári hónapokban gyűjti össze a páncéljának téli megpuhulása megelő­zését szolgáló, kellő D-vitamin-mennyi­séget. A mediterrán vidékeken élő, ugyan­csak hosszan tartó hőségekhez szokott gö­rög teknősök sem jönnek zavarba a szege­di nyártól. Mit mondhatunk a tevéről? Könnyen hihetnénk, oly mindegy számára, iszik-e vagy nem iszik, ám ez messzemenőkig nem így van: egyszerre akár tizenöt-húsz liter vizet is elfogyaszt - igaz, ha a szükség úgy hozná, képes lenne napokig szomjaz­ni is. De a gondozók folyamatosan ellát­ják vízzel őt is. Legkevesebb ivóvízre talán a ragadozó madaraknak van szükségük, a táplálékként adott hús sok folyadékot tar­talmaz. Am azért isznak ezek az állatok is, és fürdőzéshez is szükségük van vízre. ECS. MADARBOSEG Egyébként - halljuk a gyüjteményfelügyelötol - az, hogy a vadasparki állatok előtt folya­matosan van friss ivóvíz, a park szabadon élő madarai számára is óriási jelentőségű ­folyamatosan van hol inniuk, tudnak hol für­dőzni. Ha megszomjaznak, nem kell kilomé­tereket repülniük, mint víztől távoli területe­ken. Ez is hozzájárul a vadaspark madárbő­ségéhez. Kyirf fátór£/«$f 40 GYEREK ÖTNAPOS TÁBOROZÁST NYERHET A SAVANYA ÚSZÓTANODÁBA! úh ^py TABORTIPUSOK U úszás-aerobik • úszás-fallabda • úszás-foci • úszás-tenisz • úszás-lovaglás • úszás-kézműves foglalkozás • úszás-görkori Beküldési határidő: 2005. július 4. Clm: Délmagyarország Kiadó 6720 Szeged. Stefánia 10. A borítékra írjátok rá: Nyári sporttábor 3any"n«gtap<itt ungoM. troncMul. megtonutt t<k¡l o W.x ongor dz ni. de úszni NEMI NYÁRI SPORTTÁBOR KÖZPONT AJÁNLATA: • különböző típusú, egész napos táboro\ • úszásoktatás, gyógyúszás Minden hérkóznap de. 7 órától 10 óráig (óránkénti kezdéssel), minden hétvégén, szombat, vasárnap 8 és 9 órai kezdettel (egyéni foglalkozások) Tizenegy éve dolgoznak Vásárhely mellett Német ápolónők kopáncsi misszióban Missziós szolgálatot teljesít a Vásárhelyhez tartozó Kopán­cson két német ápolónő: Da­maris Grauer és Birgit Karsch. Egy szabad keresztény gyüleke­zet tagjaiként érkeztek, s mi, magyarok okoztunk számukra néhány meglepetést. Még 1994-ben költözött Tápéra, majd hamarosan Hódmezővá­sárhely-Kopáncsra két német asszony, Damaris Grauer és Bir­git Karsch. Az általuk létrehozott Keresztény Szolgálat Alapítvány részben már felújította a misszi­ós munkára vásárolt épületet. Ápolónőként dolgoztak Mainzban, később teológiai kép­zésre jártak, s tanulmányaik so­rán Lengyelországgal, Magyaror­szággal és Bulgáriával, mint le­hetséges missziós területtel is foglalkoztak. Végül hazánkat vá­lasztották. Döntésükben nem kis szerepe volt annak, hogy oda­haza egyre több magyarral talál­koztak, s egyre szimpatikusabb lett számukra országunk. Amikor először hazánkban jár­tak, több várost is megnéztek, de Szeged volt az, ahol azonnal ott­hon érezték magukat - a megye­székhely Mainzra emlékezteti őket. Az alapítványt pedig azért a Dél-Alföldön hozták létre, mert Damaris Grauer és Birgit Karsch keknek a vidámságot is elhozta a gyere­Fotó: Frank Yvette errefelé még nem működött ilyen, míg Budapesten már sok volt. Damaris és Birgit hangsú­lyozta, nem térítési, hanem hit­terjesztési szándékkal jöttek. - Odahaza Németországban is lett volna lehetőségünk hasonló munkára, börtönökben lelki gondozóként dolgoztunk, segí­tettünk megismerni a Bibliát. Egyedülállóként azonban nem voltunk hazánkhoz kötve, Ma­gyarországra pedig végül az Isten vezérelt bennünket - mondják. Úgy vélik, kopáncsi missziós ALAPITVANYI CEL0K A Keresztény Szolgálat Alapítvány többféle munkát is végez a kopáncsi missziós épületben. Ezek közé tartozik a gyermekek és a fiatalok Biblia-ok­tatása, a keresztény irodalom terjesztése, a lelkisegély-szolgálat, a társada­lom perifériájára szorult csoportok segítése, szociális munka, segítségnyúj­tás keresztény gyülekezetek alapításához és a hitoktatás is. A gyülekezet 10-15 tagot számlál, ám rendezvényelken sokkal több látogató vesz részt. munkájuk az ápolónői tevékeny­séget egészíti ki. Míg az utóbbi az emberek testi bajaiban nyújt se­gítséget, addig a misszió lényege a lelki segítségnyújtás. - Meglehetősen nehéz volt megbirkózni a magyar nyelvvel ­árulta el Damaris. - Igaza van a külföldiek körében ismert vicc­nek, miszerint azért beszél ma­gyarul mindenki a mennyország­ban, mert az örökkévalóságig tart, mire ezt az ember megtanulja. Damaris és Birgit számára nagy meglepetést okozott, hogy a magyarok nem olyanok, mint ahogy azt a németek elképzelik. Az átlag német úgy gondolja, hogy vidám, mulatós nép a ma­gyar. Birgit és Damaris azonban azzal szembesült, hogy gyakran zárkózottak, melankolikusak va­gyunk. A jókedvünk a mulatsá­gokon előjön, de a mindennapi életre nem annyira jellemző. KOROM ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents