Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-04 / 154. szám

HÉTFŐ, 2005. JÚLIUS 4. • AKTUÁLIS« 3 „Ha tovább követtek, leszúrlak benneteket" - mondta üldözőinek a rabló Totózórablás zárás előtt Folytatás az 1. oldalról Közben az asztalnál ülő nő kirohant a helyiségből, és tárcsázta a rendőrség számát. A halálra rémült fiatalasszony nem ellenkezett, eleget tett a támadó követelésének, majd, ahogy a férfi kilépett az üzletből, megnyomta a riasztó gombját, és sikítozni kezdett, segítségért kiáltozott. Az utcán és a totózó feletti lakásban meghallották az üvegcsörömpöléseket és a segélykiáltásokat, hárman, a drogambulancia portása, Pásztor Ferenc, a közeli zöldséges, Gyuri, meg egy éppen arra járó férfi üldözőbe vette az álarcától közben megszabaduló férfit, akinek az újszegedi ligetnél vesztették el a nyomát. Pásztor Ferenc azt mondja, nem valószínű, hogy felismerné a tettest annak ellenére, hogy a vakmerő rabló, amikor megtorpanásra késztette őket, feléjük fordult. A totózó felett lakik Pipicz Józsefné. Az asszony az üvegcsörömpölésre és a kiáltozásra az ablakhoz rohant. - Láttam, hogy a fiatal alkalmazott minden ízében remegve kiáltozik. Megkérdeztem, hívjam-e a rendőröket, de valaki azt mondta, hogy már értesítették őket. Azt is láttam, hogy hárman elkezdtek futni a Liget felé, a tettest követték. MAR NEM TUDOTT FIZETNI A rablás kezdetén a totózóban lévő nő a kitöltött szelvényeit már nem tudta befizetni. Az üzlet alkalmazottja szerint is érdekes lenne, ha visszatérő ügyfelének kihúznák a számait, de emiatt nem nyerne. A rabló egy vasdoronggal betörte a pult üvegfalát Fotó: Schmidt Andrea Pipicz fózsefné keresett egy nyugtatót, és a tablettával együtt lement az üzlet elé. A gyógyszert odaadta az alkalmazottnak, aki elfogadta. A rendőrség, az elmondások alapján, megpróbálta elvágni a menekülő útját. Átfésülték a ligetet, a környező utcákat, de tegnap estig, lapzártánkig, nem akadtak a rabló nyomára. A totózó tulajdonosának fia szerint ezúttal mintegy kétszázezer forintot zsákmányolt a rabló. (Az üzletet az elmúlt években már kétszer kirabolták, a tetteseket még nem fogták el.) Judit azt SZEMELYLEIRAS A rabló 180-185 centiméter magas, sportos testalkatú, 30-35 év körüli, világos bőrű férfi. Arca szögletes, pofacsontja kiálló, haja, szeme valószínűleg világos. Terepszínű, sárgás-keki színű, vízlepergetős, belebújós felsőt, nadrágot és sportcipőt viselt. A pénzt egy szürke-kék színű, közepes méretű, több rekeszből áltó, U alakú, cipzáras hátizsákba pakoltatta. A rendőrség várja azok jelentkezését, akik az eset körülményeivel, az elkövető személyével kapcsolatban használható információval rendelkeznek. Jelentkezni a 107-es, 112-es hívószámokon, vagy a Szegedi Rendőrkapitányság Párizsi körúti épületében lehet. hitte, több volt a kasszában. Az alkalmazott egyébként szombatról vasárnapra nem tudott aludni. Hiába próbálták megnyugtatni, újra és újra átélte a történteket. Makó és Szeged után Vásárhelyen is befejeződött a katonasírok felújítása Méltó környezetben nyugszanak Nagybátyja Doberdónál esett el, édesapja repülőgépét pedig Dunakeszi fölött lőtték le: a makói Boros János (képünkön) szívén viseli a háborúkban elesett hozzátartozók fájdalmát. Ezért szorgalmazta M. Szűcs Ferenccel együtt előbb a makói, majd a szegedi szovjet katonai sírok felújítását. Közbenjárásuk eredményes volt, most egy államközi szerződés alapján felújították, s hamarosan átadják a vásárhelyi szovjet katonatemetőt is. Boros János - aki a Munkáspárt egyik makói szervezetének elnöke - két hozzátartozóját vesztette el a világháborúkban. Nagybátyja 1914-ben az olasz fronton, Doberdónál esett el. Édesapja pedig a pápai repülőezrednél szolgált: gépét a II. világháborúban Dunakeszi fölött lőtték le. - Emiatt mélyen átérzem a háborúkban elesett hozzátartozók, leszármazottak gyászát és fájdalmát, és azt az igényüket, hogy szeretteik méltó környezetben nyugodjanak - mondja Boros János. - Szomorúan tapasztaltam, hogy a makói szovjet Icatonasírolcra a rendszerváltás után senki sem fordított gondot, azokat a gaz verte fel. Gondoltam, hogy valami módon teszek arról, hogy rendbe tegyék. Boros János tollat ragadott, s elsőként a Hadtörténeti Intézetnek írt egy levelet. Tőlük tudta meg, hogy Magyarország és Oroszország aláírt egy, a hadisírgondozásról szóló államközi egyezményt. Irt hát az ukrán nagykövetségnek, gondolva arra, hogy a Dél-Alföldet a II. ukrán front katonái szabadították fel. Tőlük már az egyezmény teljes szövegét megkapta. Ennek birtokában már az orosz nagykövetségnél kopogtatott kérésével. Eredményesen, hiszen 1992-ben 3,5 millióból sikerült is felújítani a makói sírokat. 2001-ben már a szegedi Dugonics temetőben lévő nyughelyeket hozták így rendbe. Boros János a munkában részt vevő M. Szűcs Ferenccel együtt elhatározta: nem nyugszik addig, míg a megyében nyugvó valamennyi szovjet katona sírját rendbe nem teszik. Tudomása szerint 380 katona nyugszik a vásárhelyi Görögkeleti és Arany temető szélén lévő parcellában. A következő célja az volt, hogy ezt is méltó állapotba hozzák. Munkája eredményeként május elején Borozóin Szergej oroszországi főkonzul látogatott Vásárhelyre, s Lázár János polgármesterrel, országgyűlési képviselővel való tárgyalása során megállapodás született a temető rendbetételéről. A szovjet katonasírokhoz immár fehér kőtörmelékkel frissen felszórt út vezet, a síremléket az Építészmester Rt. szakemberei lecsiszolták, szépen felújították. A kertészeti munkákat az önkormányzat végeztette, míg a fölújítás költségeinek oroszlánrészét az Oroszországi Föderáció Magyarországi Nagykövetsége állta. A 13 millió forintba kerülő felújítást követően szerdán délután egy órakor az orosz főkonzulátus, az ukrán katonai attasé, a vásárhelyi önkormányzat, a honvédség és az egyházak képviselői tisztelegnek az elhunytak emléke előtt. KOROM ANDRÁS Változó értékeink FARKAS CSABA Az M5-ös autópálya még nem ért el Szegedre. De egyszer majd elér, és vele majd a szöveg is: aki igazán meg szeretné ismerni Magyarországot, ne autópályán menjen - haladjon minél alsóbb rendű úton, gyalogoljon még inkább, csak így fedezheti föl magának közvetlen környezetünk értékeit. Mennyit eszelt az ember, amíg föltalálta a repülést! Aztán most az van: repülőgéppel utazni- Jó, jó, hamar odaérsz - de útközben nem látsz semmit. Ha valaki a repülés hőskorában azt hallotta volna: egyszer még majd érték lehet a lassú, földi döcögés, csak hogy észlelje az egyén, mi veszi körül - nagyon csodálkozott volna. Most, amikor mindezt írom, épp jetskiverseny zajlik az ablak alatt a Tiszán. Ha valaki kétszáz évvel ezelőtt azt kommunikálta volna: élő emberek fizetni fognak pusztán azért, hogy vízen tartózkodhassanak - állandósult felborulásveszély közben -, merő szórakozásból, akkor is, ha nem muszáj, furcsán néztek volna rá. Abban az időben a Tiszára nem ment senki, akinek ott nem volt dolga. Sót szállítottak rajta sóhivatalba, gabonát nem, nem gabonakörbe, hanem a malomba, halat halpiacra, s így tovább - az önmagáért való vízen járás ismeretlen fogalom volt. A vízből az ember megélt, de igyekezett távol tartania magát tőle - ezért szorította gátak közé. Ha valaki - kétszáz éve - azt hallotta volna: egyszer mesterségesen kell majd halat vinni a Tiszába, nagyon elcsodálkozott volna ezen az égbekiáltó abszurdumon. Halat a Tiszába, hehe!, a halat inkább - tette volna hozzá - kifogni kell a Tiszából, nem hordani bele. És most halászok-horgászok - nagyon helyesen - évről évre telepítik a Tiszát hallal, sok pénzért. Ponty, kecsege, harcsa és társai. Lenni lennének emberi segítség nélkül is különösen elhúzódó áradást követő években -, de nem elegen. Ha valaki kétszáz esztendeje azt hallotta volna, eljön az a kor, amidőn valóságos emberek teljességgel igazi pénzt adnak azért, hogy például gémtelepet lássanak - holott a gém abszolúte semmire sem jó madár, ráadásul az általa lakott fák alatt nem árt vigyázni, amint utal is erre az egykor közhasználatban volt „fosógém" elnevezés -, illetőleg lenge röptű rétihéját, sirály kolóniát, akkor végképp nem értette volna a dolgot. Pedig csupán az a helyzet: változik a világ, változnak az értékek - hol ez a fontos, hol az. Mindig az a fontosahb, ami nehezen érhető el. A környezeti turizmus fölértékelődése arra utal, hogy egyre nehezebben érhető el saját környezetünk. Háromszázezer pontyivadékot telepítettek a folyóba Tisza-nap, esőben Az eső sem tudta elmosni a 3. szegedi Tisza-napot. Az érdeklődők tiszai halakat láthattak akváriumokban. A halászok telepítette háromszázezer pontyivadékot gyermekek hordták vödrökkel a folyóba. Régi halászeszközök is föltámadtak a múltból. A szombati, egész napos eső ellenére jó félszázán látogattak el a Foka szabadstrandra, a Tisza-napra. A látogatók esernyők, a résztvevők pedig sátrak védelmében feledkeztek meg az égi áldásról. Sátor alatt voltak az akváriumok is, amelyekben tiszai halakat vehettek szemügyre a gyerekek. Például sügért, ezt a sötét harántsávos halacskát, amelynek első hátúszóján (mert kettő is van neki) sötét szemfoltot visel - feltűnőbbet, mint a hal „igazi" szeme. Mi ennek a foltnak a feladata? Nos, a ragadozó hal ezt az álszemet véli valódinak, ott sejti a sügér fejét, oda irányozza a támadást - aztán nagyon meglepődik, mert csak tüskés-hártyás haluszonyra lel. Tarka gébet is láthattak a gyerekek, amelynek hasúszói egyetlen kerek tapadókoronggá nőttek össze. Ha a halacska rátapad egy kőre, nem tudja lesodorni róla a víz, s ő maga erőkifejtés nélkül várhatja, mikor sodor elé táplálékot a folyó. De csíkbogarat és hanyatt úszó poloskát is szemügyre vehettek a gyerekek. Megvolt a haltelepítés is, az eső ellenére. A gyerekek vödrökkel hordták a Tiszába azt a háromszázezer pontyivadékot, ami a Tisza Halászati Szövetkezet jóvoltából kerülhetett a folyóba. A halászati szövetkezet egyébként a napokban - a rendezvényhez kapcsolódva - több mázsa vegyes ivadékhalat rakott be a folyóba, a kubikgödrökben végzett ivadékmentés eredményeként. Régi halászeszközöket szintén megtekinthettek a rendezvényre ellátogatok. A fűzfavesszővarsákat, haltartó bárkát a tiszaalpári Kanalas János készítette, Hermán Ottó A magyar halászat könyve című művének rajzai alapján. Hermán Ottó nagyon pontosan rajzolta le a régi eszközöket valaha Kanalas mester csak ránézett az ábrákra, s azok alapján tökéletesen elő tudta állítani azokat. Jövőre - hívta föl a figyelmet Újhelyi Dezső, a halászati szövetkezet elnöke, és Paulovics Péter, a Csemete alelnöke legalább négynaposra tervezik a rendezvényt. így, ha egy napot el is mos az eső, a többi azért megmarad az érdeklődőknek. A rendezvényt városivá kívánják szélesíteni - a helyszínre szintén ellátogató Nagy Sándor alpolgármester jelezte is, erre van lehetőség -, idegenforgalmi jelleggel. Igazi civil összefogás eredménye a mintegy harminc szervezet, illetve cég támogatásával létrejött Tisza-nap mondta Deli Zoltán, a szervező MacLine Hungary Kft. nevében. Jövőre egész Szegedet várja a többnapos Tisza-nap. F.CS. Az utolsó simítások a vásárhelyi szovjet katonasírokon Fotó: Korom András Készleten lévő BMW 3-as modellek hatalmas árelőnnyel! C-Mobil Kft. Szeged, Napos u. 6. ® (62) 553-112 sales® cmobil .com A vezetés élménye. 5