Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-28 / 175. szám

16 «KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 28. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Dr. Juhász György Tibor Vonatozók kálváriája Az egyesületalapítás feltételei Tisztelt Ügyvéd Úr! Évek óta szalvétagyüjtéssel foglalkozom. Néhány barátnőmmel egyikünk lakásán hetente összejárunk. Megosztjuk egymással frissen szerzett ismereteinket, cserélgetünk, beszélgetünk. Különösebb költségeink nincsenek, így támogatásra sem szorulunk. Ki-ki saját maga dönti el, mennyit fordít hobbijára. Szeretnénk kis közösségünknek valamilyen hivatalos formát adni. Milyen feltételekkel tudnánk egyesületet alapítani, ez megközelítőleg milyen költségekkel járna 7 Tisztelt Olvasó! Az alkotmány alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket, egyesületeket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Elméletileg tehát semmilyen akadálya nem lehet tervük megvalósításának. Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vétellel jönnek létre. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a megyei bíróságon - Szegeden a Széchenyi tér 4. szám alatt az első emeleten személyesen, vagy postai úton - kell benyújtani. Itt lehet beszerezni a szükséges nyomtatványt, adatlapot is. Az egyesület megalakításához legalább tíz tag szükséges. Az alakuló közgyűlésen ki kell mondani az egyesület megalakulását, el kell fogadni az egyesület alapszabályát. Az alapszabályban meg kell határozni az egyesület célját, nevét, székhelyét. Szükség szerint rendelkezik az alapszabály az egyesület szervezetéről és minden másról, amit az alapítók fontosnak tartanak. Az eljárás - a technikai jellegű költségeken túl - ingyenes, azaz illetéket vagy közzétételi dijat, a cégbejegyzéssel ellentétben, nem kell fizetni. "Itrmészetesen a működéshez egy minimális vagyon szükséges, ezért az alakuló gyűlésen a tagdíj mértékéről, a fizetés módjáról, idejéről is rendelkezni kell. Az egyesületnek ügyintéző és képviselő szervet kell választani. Az egyesület képviselője, jellemzően az elnök, jár el harmadik személyekkel szemben az egyesület képviseletében. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét jelenléti ívvel együtt, az egyesület elfogadott alapszabályát, a megválasztott tisztségviselők (elnök, elnökségi tagok, titkár) elfogadó nyilatkozatát. A székhelyhasználat jogosultságáról szóló igazolást, amit a székhelyként bejelentett ingatlan tulajdonosa állít ki. A nyilatkozatokat két tanúnak is alá kell írni. A kérelemről a bíróság - tapasztalatok szerint - néhány héten belül dönt, azonban általában legalább egyszer hiánypótlásra hív fel, aminek természetesen eleget kell tenni. Ha az egyesület nevében szerepeltetni szeretnék a „Szeged" szót, akkor ehhez a város hozzájárulása is szükséges. Nem ördöngösség egy egyesület nyilvántartásba vételének elintézése, ennek ellenére örülök, hogy kérdését nem úgy tette fel: „Érdemes-e egyesületet alapítani?" Az IC-t a kényelme miatt veszik sokan igénybe Fotó: Karnok Csaba A 30/859-6170-ról szegedi olvasónk felháborodva mesélte, hogy hétfőn reggel az IC-n meghibásodott a fűtő-hűtő rendszer, és emiatt őrült hőségben tették meg az utat. Ezért vissza is kapták a pótdíjat, de a fűtés miatti kellemetlenséget ezzel nem lehetett ellensúlyozni. Este pedig a gyorssal jöttek vissza, akkor viszont buszt nem rendeltek Kecskemétre, amivel eljuthattak volna Kiskunfélegyházáig, mivel ezen a szakaszon nem közlekedett a vonat. így jelentős késéssel érkeztek Szegedre. A telefonáló felháborítónak tartja ezt a szervezetlenséget. Megkeresésünkre a MAV Rt. Kommunikációs Igazgatósága az alábbi választ adta: 1. A Napfény InterCity 6 óra 45 perckor indult Szegedről Budapestre. Útközben - műszaki hiba miatt - a 23-as kocsi hűtőberendezése elromlott, amelyet menet közben nem tudtak megjavítani. Az is lehetőség lett volna, ha a vonatból kisorozzák a kocsit, de akkor késéssel érkezett volna meg az IC Budapestre. A többi kocsiban voltak még üres helyek, így a jegyvizsgáló felajánlotta az utasoknak, hogy foglalják el azokat. Aki élt ezzel a lehetőséggel, kényelmesen és komfortosan juthatott el a célállomásra. 2. A szegedi vasútvonal egy szakaszán pályafelújítást végeznek. Emiatt a Nyugati pályaudvarról 20 óra 15 perckor induló vonat utasait Kecskemét és Kiskunfélegyháza között vonatpótló autóbuszok szállítják. Ez a munka augusztus 5-éig tart. A vonatpótló autóbusz megrendelése - egy ilyen folyamatos autóbuszos átszállásnál - idejekorán egyszer, s mindenkorra megtörténik a MAV Rt. részéről. A vonatpótló autóbuszokat egy külső cégnek kellett volna biztosítania, melyet aznap - számunkra eddig nem tisztázott okok alapján - elmulasztottak. A MÁV Rt., amint értesült az esetről, rendelt egy másik autóbuszt. Emiatt az utasok 54 perces késéssel érkeztek meg Szegedre. A késésre való tekintettel a MAV egyeztetett a Szegedi Közlekedési Társasággal, valamint a Tisza Volánnal, és az utasokat az állomásról villamossal és busszal szállították el. Természetesen a vasúttársaság mindazok megértését kéri, akik az említett napon és okok miatt kényelmetlenül utaztak, s csak késve érhették el úti céljaikat. KAVALECZ IMRE, MÁV RT. SAJTÓSZÓVIVŐ Vádol a volt nyomozó! Kedves Palatínus Gábor! Meglepett a lap július 9-i számában tett kijelentésed, mellyel volt kollégáid, munkatársaid, barátaid jó hírnevét sértetted azzal, hogy nagy nyilvánosság előtt állítottad: a rendőrök mulasztása vezetett Farkas Helga halálához. További állításaid is sokkoló hatásúnak tűnnek 14 évvel a bűntett után. Nem tudom felfogni, mi késztetett képtelennek tűnő vádjaidra, miszerint a Farkas Helga-ügyet még a tragikus végkifejlet előtt meg lehetett volna állítani, de kollégáid súlyosan mulasztottak. Miért csodálkozol azon, hogy az általad megvádolt kollégáid nem értik vádjaid célját és „nem is akartak reagálni kijelentéseidre". Megítélésem szerint helyesen cselekedtek. Anélkül, hogy vitatkoznék képtelennek tűnő állításod valódiságáról, megjegyzem, kétségeim támadtak az általad megalapozottnak vélt vádakkal szemben. Talán azért, mert Helga eltűnésének időszakában már elhangzott, ha nem is hasonló, de a rendőrség állományát ért vád, miszerint a nyomozóhatóság keze benne volt Helga megölésében. Csapó József pedig - a bíróságon történő meghallgatásakor - azt állította, hogy ellene a rendőrség koncepciós eljárást folytatott. Döntsd el Gábor, hogy a nyomozóhatóság tagjait ért három vád közül melyik lehet a valós, vagy valótlan! Én mint volt kollégád úgy vélem, hogy Te minden áron bizonyítani szeretnéd a vélt igazadat, ami 14 év óta gondolataidban rögződött. Gábor! Kérlek, soha ne törekedj egyetlen ember befeketítésére, mert a több évtizedes bűnügyi tapasztalat megtanított arra, hogy tisztességtelen eszközökhöz nyúlj. Tudod te is, hogy a féligazságok hibák tömkelegével járnak. Ennek tükrében tartok tőle, hogy nem kellő megfontoltsággal verted nagydobra az általad igaznak ismert vádakat. Ez ügyben inkább az illetékes hatósághoz kellett volna fordulni, hogy ők döntsenek az ügy igaz voltáról. Itt és most őszintén megvallom, elfogult és szomorú vagyok volt kollégáid meghurcoltatása miatt. Mert nehezen hihető, hogy az ügyben dolgozó három rendőr közül bárkinek is lehetősége volt Helga megölését félbeszakítani. Különösen egy országosan elhíresült bűnügyben. Hihetetlennek tűnik, hogy volt munkatársaid azon gondolkodtak volna 14 évvel ezelőtt, (vagy bármikor) hogy valakinek, vagy önmaguknak hátrányt okozzanak, vagy jogtalan előnyt szerezzenek. Megvallom, nekem is vannak sejtéseim a Farkas Helga-ügy nyomozási taktikáját illetően, de nem az emberekkel szemben, hanem az általuk hiányosan alkalmazott taktikájuk, stratégiájuk miatt. Például, megemlíthetem azt a nyomozás eredményességét gátló intézkedést, amiről a Helga-ügyet irányító főnyomozó beszélt - emlékeim szerint-, a Mai Nap 2000 december 6-i számában, hogy „... Három nappal a lány eltűnése után megszakadt a kapcsolat a család és a zsarolók között. A rendőrség a történtekért a sajtót hibáztatta, mivel nem volt tekintettel a hírzárlatra és részletesen beszámolt a Farkas család tragédiájáról". Kérdezem tőled, e mondat ismeretében, hogy a sajtó bizonyos meghatározó személyei a hírzárlat megsértésével követtek-e el mulasztást, amely esetleg a bűncselekmény befejezetté válását segítette elő akkor, amikor nem volt tekintettel a Farkas család tragédiájára? Más: a hír közzététele segítette-e vagy megakadályozhatta volna-e a tragikus kimenetelű halálesetet? A vélt elkövetők ölési szándékát e vonatkozásban meg lehetett volna állítani? Erre a kérdésre ma már a teljes ismeretek hiánya miatt vajmi kevesen tudnának választ adni. Dr. Kovács Lajos az iménti nyilatkozatát így folytatta: „Ma már több rendőrségi nyomozó elismeri, hogy annak idején történtek szakmai hibák a nyomozás során. A rendőrség kezdetben talán nagyobb gondot fordított arra, hogy tisztázza Farkas Imre vagyonának eredetét, mint a tizennyolc éves lányt felkutassa. A rendőrség több mint egy éven át eredménytelenül nyomozott..." Még egy példát említek hibaként: Egyik alkalommal a zsarolók a lakásán hívták telefonon Farkas Imrét. Arra utasították, hogy azonnal induljon Budapestre, a Király utcában. Képzeld el, az akciót irányító rendőrtiszt ezt nem engedélyezte. Azt mondta Farkas Imrének, hogy „mától kezdve úgy vegye a levegőt, ahogy én diktálom..." Később már engedett a rendőrtiszt. Farkas kb. egy órát sétált a Király utcában - hiába. Az illetékes akciócsoport vezetője feltételezhetően tudhatta, hogy Farkas Imrének abban az időben a Király utcában volt egy vendéglátó-ipari egysége. Ennek okán a megfelelő intézkedést kellett volna bevezetni, s ki tudja, milyen eredményt hozott volna a vélt elkövetők elfogása... Figyelmedben ajánlom, jól fontold meg feljelentéssel kapcsolatos szándékodat. Vedd figyelembe a törvény szövegén kívül a személyes körülményeket és a tényekkel kapcsolatos egyéb összefüggéseket és ezután dönts a feljelentésed megtételéről! A büntetőeljárás folyamán előforduló hibákat én is felismertem. Közzé tenni nem tudtam, mert a nyomozás iratait az országgyűlés 30 évre titkosította. Befejezésül javaslom, vésd az eszedbe, dr. Samu Mihály (ELTE Jogtudományi Kar) emirátus profeszszornak mondását, amely a következő: A jogban létezik két, egymással ellentétes nézet. Az egyik szerint szigorúan ragaszkodni kell a törvény szövegéhez, a másik szerint figyelembe kell venni a személyes körülményeket és a tényekkel kapcsolatos egyéb összefüggéseket. Professzor úr szerint az utóbbi álláspont a helyes. Őszinte barátsággal: BÁNFI SÁNDOR, NY. R. ŐRNAGY, A CSMRFK. VOLT KIEMELT FŐVIZSGÁLÓJA Szeged több útján nehéz most közlekedni Fotó: Karnok Csaba Vajon mikor „gyűrűznek be " az európai uniós utak1 A város több pontján felmarták, javítják az aszfaltot, ami bizony sok helyen katasztrofális állapotba jutott. Hála az égnek, hogy végre megcsinálják, még akkor is, ha mindezt a turistaszezon közepén teszik, mint évek óta „rendesen"... 4-5 cm-es döccenőkön huppanunk hát lc-föl, araszolunk a kimart szakaszon, és e zötykölődés megkavarja a fejem. Két-három kérdés a felszínre tör bennem. Vajon Ausztriában miért tudják a csatornafedeleket az aszfalt síkjába hozni? Vajon a német utak miért nem lesznek nyomvályúsak és kátyúsak? Vajon a magyar mérnökök ennyivel roszszabbak? A minap, a kamionos találkozó nyitányát színesítettük páran, motorosok. A felvonulás előtt a rakparton gyülekeztünk. Sütött a nap, olvadt a bőrruha meg az aszfalt. 15 perces várakozás alatt a motor oldaltámasza 1,5-2 cm mély nyomot hagyott az aszfaltban... Micsoda? Mindössze 200 kg egy ilyen gép... Akkor milyen nyomot tud csinálni, egy megrakott, többtonnás . teherautó, avagy egy tömött troli abban az 5 cm vastag aszfaltban, ami az utcákat épp, hogy csak takarja? Mint kés a vajon... úgy hasítanak nyomvályút nálunk a nehéz járművek a papírvékony aszfalton... A vályúban a víz megáll, lefagy... a jég pedig szétfeszít minden rést és lyukat, feltördeli az utat... És a németek? Ők 15-30 em aszfaltot terítenek... Ja, úgy könnyű! Az, hogy nálunk 5 cm is elég, vajon ki számolta ki, és hogyan? Mérnök volt a „számító", politikus, avagy vállalkozó? (Bár gondolom felelős, mint általában, itt se található, ami kis hazánkban megszokott, noha vérlázító!) Ez esetben nem gond, hogy az EU-s szabvány és a miénk eltérő és nincs összhangban? Nem lenne jó itt is harmonizálni? Egy út, avagy kátyú javítás árában az aszfalt anyagára csak töredék... nem ez adja a haszon zömét. A folyamatos kátyúzás, folyamatos munka, bevétel, profit valakinek. .. Akkor miből élnek a német cégek? Lehet, hogy utat építenek? Nálunk is mehetnének inkább útépítésre a pénzek, mintsem folyamatos kátyúzásra... Én mint közlekedő nem bánnám... ha az EU-s utak, építési normák, szabványok ide is begyűrűznének. .. Az bizony jó lenne a „népnek"! Ne csak a mérgező kaják meg a romlott, fertőzött húsok jöjjenek! Nem csak a „lakás zöldkártyák" meg a hasonló haszontalanságok kellenek... Lehetne erről is szó, tisztelt illetékesek? KOSZTA PÉTER, SZEGED