Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-25 / 172. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 200-5. JÚLIUS 25. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Gyűjthetünk az utolsó útra Biztos, mint a halál - szoktuk mondani. Most újszerű szol­gáltatást, a kegyeleti előta­karékosságot és a temetke­zés részleteinek rögzítését kí­nálja Szegeden egy cég és egy pénzintézet együttműködése. MUNKATÁRSUNKTÓL A kereslet, vagyis az idős, sokszor egyedül élő emberek kérdései adták az ötletet a Sze­geden újszerű szolgáltatáshoz. Az egyik legrégebbi temetkezési vállalkozás - információnk sze­rint még egyetlenként - azt kí­nálja, hogy a céggel szerződést kötő személy kortól és egészsé­gi állapotától függetlenül előre, még életében gondoskodhat saját eltemetéséről. A módszer egyszerű: az illető elhatározza, melyik sírkertbe kísérjék utolsó útjára, milyen (hagyományos, hamvasztásos, szórásos) teme­tést és mely kellékekkel óhajta­na, milyen (egyházi, polgári) szertartás alapján búcsúztas­sák a földi léttől. Ennek éppen aktuális árát kiszámolják. (Egy átlagos temetés most Szege­den nagyjából 150 ezer forint.) A leendő temetés részletelt szerződésben rögzítik, amit az első részlet kifizetése tesz tel­jessé: hagyományos temetés­nél 60 ezer, hamvasztásosnál 40 ezer, szórásosnál 50 ezer forint. E minimális összeg ren­dezését követő öt éven át taka­rékoskodik az arra vállalkozó az általa megválasztott ütemezés szerint. A szolgáltató pedig azt vállalja, hogy az illetőt halála után úgy temeti el, ahogy ab­ban előre megegyeztek. A kegyeleti előtakarékosság­ról szóló kártyát - előre nem látható fordulatra is számítva ­a szerződéssel rendelkező el­helyezheti a személyi igazol­ványában. A temetkezési cég pedig - egyedülálló személy esetén - csak a halotti anya­könyvi kivonat és az utolsó úttal kapcsolatos számlák felmuta­tása után kaphatja meg a pénzt a kegyeleti előtakarékosságot kezelő pénzintézettől. így aztán e szerződés - mindkét fél ré­széről - biztos, mint a halál... SZEGEDEN NÉGY CÉG VISSZAKÉRNÉ AZ IPARŰZÉSI ADÓT. Érvágás az önkormányzatok költségvetésén Elindult a lavina: a helyi iparűzési adó körüli vita Csongrád megyét is elérte, például Szegeden négy cég visszakér­né a már befizetett iparűzési adót. Ez csak ebben a városban 100-200 millió forintos érvágást jelentene. Az adó­szakértők véleménye megoszlik az uni­ós szabály érvényesíthetőségéről. Meghal az iparűzési adó, csak az a kérdés, mikor - összegezhetjük a Magyarország európai uniós csatla­kozása, 2004. május 1-je óta zajló vi­tát. Tény, hogy az EU kimondja, egy tagországban csak egyféle forgalmi Inflációs cél MTI Neményi Judit, a Monetáris Tanács tagja szerint Magyar­országon az inflációs célt 2007-re, és az azt követő évek­re 3 százalékban kellene meg­jelölni egy tűrési sáv megha­tározásával. Úgy véli, ez meg­felelne az árstabilitásnak egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság felzárkózási fázisban van. - A jelenlegi 6,75 százalékos jegybanki alapkamat közelít a 6,50 százalékos történelmi mélyponthoz, és a visszafo­gott inflációs kilátások előse­gítik a további kamatcsökken­tést, figyelmet kell fordítani azonban a nemzetközi piaci mozgásokra is - mondta Ne­ményi. - Ha az európai ka­matirányzat megfordul, az a magyar monetáris politika számára is új helyzetet teremt - tette hozzá. A monetáris ta­nácstag szerint a Nemzeti Banknak az óvatos kamat­csökkentési politikájával az a célja, akkor se kelljen kamatot emelni, ha romlik az inflációs helyzet a jövőre várható je­lentős csökkenés után. típusú adónem lehet, s nálunk már él az általános forgalmi adó (áfa), va­gyis az ehhez hasonló iparűzési adót meg kell szüntetni. Ezt a javaslatot tartalmazza is az adóreform, de idő­pontját 2008-ra teszi. Addig viszont sok cég nem vár. Egyes vállalkozások az EU-kompatibilitásra hivatkozva máris visszatéríttetnék iparűzési adójuk 2004 májusa óta befizetett összegét. Az országban több száz, Budapesten körülbelül nyolcvan cég kezdeményez visszatérítési eljárást - közülük a leg­nagyobb hazai bank, az OTP ezt nyil­vánosságra is hozta. Csongrád me­gyében a legtöbb dolgozót foglalkoz­tató cég a szentesi Hungerit Rt., de Szentes önkormányzatánál eddig egy vállalkozás sem kezdeményezett visz­szatérítési eljárást. Szegeden négy cég jelezte írásban, hogy visszakérné a korábban befizetett iparűzési adót - tudtuk meg Zombory Páltól, az adóiroda vezetőjétől. Hogy melyek ezek, az adótitok. A levelek csak a szándékot jelezhetik, joghatása adóbevallás-módosításnak, vagy ön­ellenőrzésnek lehet - véli a szakember. Ha a levelekben jelzett igény telje­sülne, az az idén 100-200 millió fo­rintos érvágást jelentene Szegednek. (A város 5 milliárd 100 millió forintos adóbevételt tervez.) - Adót visszakérni lehet - mondja Piri József, a jelentős iparűzési adó­bevételből gazdálkodó, ezért csök­kentett állami normatívában részesí­tett Algyő polgármestere -, de nem mindegy, milyen jogcímen. Eddig Al­győn szóban jelezte egy-két vállalko­zó, szerinte neki visszajár a 2004. május 1-je utáni befizetett iparűzési adó. Beláthatatlan következményekkel járna az önkormányzatok és az állam költségvetésére az iparűzési adó visz­szamenőleges követelésének elfoga­dása - mondta Zombory Pál és Piri József is. Mindketten arra számítanak, hogy az iparűzési adó helyett vár­hatóan 2007-től új adónemet vezetnek be. U. I. SMS-rovata válaszát SMS-ben telefonszámra! Ön szerint nehezebbé válik a nyári szabadságok alatt az ügyintézés? magyar pénz történetét bemutató kiállításra? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns vá­laszt vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdés­re! A legjobb vála­szokat megjelentet­jük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről f7T!rT»T!flryÍtl tudjuk meg a köz " f V, wF* fct • véleményét? Tizenkét százalékkal nőttek idén a nettó bérek Az idén az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal, a nettó 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset 157 ezer 200, a nettó 102 ezer 500 forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). BUDAPEST (MTI) A foglalkoztatottak létszáma nemzetgazdasági szinten 2,78 millió volt január-má­jusban, ami megegyezik az előző évi azonos adattal. A versenyszférában 2005. ja­nuár-májusban 0,4 százalék­kal nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetési intézményeknél 1,4 százalé­kos volt a létszámvesztés az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában január és május között a bruttó no­minális átlagkereset 7,2 szá­zalékkal, a nettó átlagkere­set pedig 8,6 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - az ez évben egy­ségesen januárban fizetett egyhavi különjuttatás miatt - a bruttó átlagkereset 20 százalékkal, a nettó átlagke­reset pedig 19,3 százalékkal növekedett. Ez utóbbi terü­leten a jutalom és az egyha­vi különjuttatás nélkül szá­mított bruttó keresetnöve­kedés üteme 6,7 százalék volt. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete májusban az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva nemzetgaz­dasági szinten 9,8 százalék­kal emelkedett. A verseny­szférában ugyanilyen ala­pon számolva a keresetnö­vekedés 10,2 százalék volt, míg a költségvetési intéz­ményeknél a keresetek 9,1 százalékkal emelkedtek. A nettó átlagkereset májusban az előző év azonos idősza­kához viszonyítva 11 száza­lékkal növekedett. Míg a versenyszférában ugyan­ilyen arányú emelkedést re­gisztrált a KSH, a költségve­tési intézményeknél 11,1 százalékos volt a keresetnö­vekedés. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak bruttó átlag­keresete január-május kö­zött 157 ezer 200 forint volt Magyarországon. A vállalko­zásoknál dolgozók bruttó át­lagkeresete 2005. janu­ár-májusban 143 ezer forin­tot tett ki, a költségvetési szervezeteknél alkalmazás­ban állók pedig 191 ezer 300 \ A NETTÓ ÁTLAGKERESETEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON Ft/hó m 2000 2001 2002 2003 2004 2005 t-V. Forras KSH 55 248 56 103 költségvetés versenyszféra 66 250 64 502 H 84 475 74 816 99 659 84 070 101 048 90 801 118 917 95 731 DM-grafika forintot kerestek. A nettó át­lagkereset nemzetgazdasági szinten 102 ezer 500 forint volt a jelzett időszakban. Ezen belül a fizikai foglal­koztatottaké 74 ezer 700 fo­rintot tett ki, míg a szellemi foglalkozásúaké 134 ezer 400 forint volt. Nemzetgaz­dasági szinten a nettó átlag­keresetek az előző év hason­ló időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal emelked­tek. A nemzetgazdasági szintű átlagos munkajövedelem ja­nuár és május között 165 ezer 100 forint volt, ami 11,5 százalékkal volt több az elő­ző év hasonló időszakáénál. A munkajövedelem kerese­ten felüli része január-má­jusban átlagosan 4,8 száza­lék volt a KSH számítása sze­rint. A KSH elemzői megjegyzik: a bruttó keresetek nemzet­gazdasági szintű kiemelke­dően magas - 11,5 százalé­kos - növekedésében a költ­ségvetési szférában dolgozók egy havi külön juttatáskifize­tési átütemezése játszotta a főszerepet. A legértékesebb világmárkák MTI A Coca-Cola 56 milliárd dolláros tőke­értékével a világ legértékesebb márká­ja. Tavaly a legnagyobb értéknöveke­dést az eBay internetes aukciós portál, a HSBC pénzintézet, a Samsung elekt­ronikai konszern, az Apple számító­gépgyár és az UBS bankház érte el ­derül ki az Interbrand Zintzmeyer & Lux marketingtanácsadó cégnek a vi­lág száz legértékesebb márkáját felvo­nultató „Best Global Brands" tanulmá­nyából. A tíz legértékesebb márka közül nyolc amerikai. A Coca-Cola sarkában a Microsoft, majd az IBM, a General Electric és az Intel lohol. A hatodik he­lyet a finn Nokia szerezte meg magá­nak. Utána a Disney, majd a McDo­nalds, a Toyota, végül a Marlboro kö­vetkezik. A legértékesebb német márka a Mercedes a tizenegyedik helyen, bár hat százalékpontos lecsúszást kellett elszenvednie. A vesztesek „élvonalá­ban" a Sony, a Morgan Stanley, a Volks-* wagen, a Levi's és a Hewlett-Packard áll.

Next

/
Thumbnails
Contents