Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-25 / 172. szám
SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 200-5. JÚLIUS 25. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Gyűjthetünk az utolsó útra Biztos, mint a halál - szoktuk mondani. Most újszerű szolgáltatást, a kegyeleti előtakarékosságot és a temetkezés részleteinek rögzítését kínálja Szegeden egy cég és egy pénzintézet együttműködése. MUNKATÁRSUNKTÓL A kereslet, vagyis az idős, sokszor egyedül élő emberek kérdései adták az ötletet a Szegeden újszerű szolgáltatáshoz. Az egyik legrégebbi temetkezési vállalkozás - információnk szerint még egyetlenként - azt kínálja, hogy a céggel szerződést kötő személy kortól és egészségi állapotától függetlenül előre, még életében gondoskodhat saját eltemetéséről. A módszer egyszerű: az illető elhatározza, melyik sírkertbe kísérjék utolsó útjára, milyen (hagyományos, hamvasztásos, szórásos) temetést és mely kellékekkel óhajtana, milyen (egyházi, polgári) szertartás alapján búcsúztassák a földi léttől. Ennek éppen aktuális árát kiszámolják. (Egy átlagos temetés most Szegeden nagyjából 150 ezer forint.) A leendő temetés részletelt szerződésben rögzítik, amit az első részlet kifizetése tesz teljessé: hagyományos temetésnél 60 ezer, hamvasztásosnál 40 ezer, szórásosnál 50 ezer forint. E minimális összeg rendezését követő öt éven át takarékoskodik az arra vállalkozó az általa megválasztott ütemezés szerint. A szolgáltató pedig azt vállalja, hogy az illetőt halála után úgy temeti el, ahogy abban előre megegyeztek. A kegyeleti előtakarékosságról szóló kártyát - előre nem látható fordulatra is számítva a szerződéssel rendelkező elhelyezheti a személyi igazolványában. A temetkezési cég pedig - egyedülálló személy esetén - csak a halotti anyakönyvi kivonat és az utolsó úttal kapcsolatos számlák felmutatása után kaphatja meg a pénzt a kegyeleti előtakarékosságot kezelő pénzintézettől. így aztán e szerződés - mindkét fél részéről - biztos, mint a halál... SZEGEDEN NÉGY CÉG VISSZAKÉRNÉ AZ IPARŰZÉSI ADÓT. Érvágás az önkormányzatok költségvetésén Elindult a lavina: a helyi iparűzési adó körüli vita Csongrád megyét is elérte, például Szegeden négy cég visszakérné a már befizetett iparűzési adót. Ez csak ebben a városban 100-200 millió forintos érvágást jelentene. Az adószakértők véleménye megoszlik az uniós szabály érvényesíthetőségéről. Meghal az iparűzési adó, csak az a kérdés, mikor - összegezhetjük a Magyarország európai uniós csatlakozása, 2004. május 1-je óta zajló vitát. Tény, hogy az EU kimondja, egy tagországban csak egyféle forgalmi Inflációs cél MTI Neményi Judit, a Monetáris Tanács tagja szerint Magyarországon az inflációs célt 2007-re, és az azt követő évekre 3 százalékban kellene megjelölni egy tűrési sáv meghatározásával. Úgy véli, ez megfelelne az árstabilitásnak egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság felzárkózási fázisban van. - A jelenlegi 6,75 százalékos jegybanki alapkamat közelít a 6,50 százalékos történelmi mélyponthoz, és a visszafogott inflációs kilátások elősegítik a további kamatcsökkentést, figyelmet kell fordítani azonban a nemzetközi piaci mozgásokra is - mondta Neményi. - Ha az európai kamatirányzat megfordul, az a magyar monetáris politika számára is új helyzetet teremt - tette hozzá. A monetáris tanácstag szerint a Nemzeti Banknak az óvatos kamatcsökkentési politikájával az a célja, akkor se kelljen kamatot emelni, ha romlik az inflációs helyzet a jövőre várható jelentős csökkenés után. típusú adónem lehet, s nálunk már él az általános forgalmi adó (áfa), vagyis az ehhez hasonló iparűzési adót meg kell szüntetni. Ezt a javaslatot tartalmazza is az adóreform, de időpontját 2008-ra teszi. Addig viszont sok cég nem vár. Egyes vállalkozások az EU-kompatibilitásra hivatkozva máris visszatéríttetnék iparűzési adójuk 2004 májusa óta befizetett összegét. Az országban több száz, Budapesten körülbelül nyolcvan cég kezdeményez visszatérítési eljárást - közülük a legnagyobb hazai bank, az OTP ezt nyilvánosságra is hozta. Csongrád megyében a legtöbb dolgozót foglalkoztató cég a szentesi Hungerit Rt., de Szentes önkormányzatánál eddig egy vállalkozás sem kezdeményezett viszszatérítési eljárást. Szegeden négy cég jelezte írásban, hogy visszakérné a korábban befizetett iparűzési adót - tudtuk meg Zombory Páltól, az adóiroda vezetőjétől. Hogy melyek ezek, az adótitok. A levelek csak a szándékot jelezhetik, joghatása adóbevallás-módosításnak, vagy önellenőrzésnek lehet - véli a szakember. Ha a levelekben jelzett igény teljesülne, az az idén 100-200 millió forintos érvágást jelentene Szegednek. (A város 5 milliárd 100 millió forintos adóbevételt tervez.) - Adót visszakérni lehet - mondja Piri József, a jelentős iparűzési adóbevételből gazdálkodó, ezért csökkentett állami normatívában részesített Algyő polgármestere -, de nem mindegy, milyen jogcímen. Eddig Algyőn szóban jelezte egy-két vállalkozó, szerinte neki visszajár a 2004. május 1-je utáni befizetett iparűzési adó. Beláthatatlan következményekkel járna az önkormányzatok és az állam költségvetésére az iparűzési adó viszszamenőleges követelésének elfogadása - mondta Zombory Pál és Piri József is. Mindketten arra számítanak, hogy az iparűzési adó helyett várhatóan 2007-től új adónemet vezetnek be. U. I. SMS-rovata válaszát SMS-ben telefonszámra! Ön szerint nehezebbé válik a nyári szabadságok alatt az ügyintézés? magyar pénz történetét bemutató kiállításra? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről f7T!rT»T!flryÍtl tudjuk meg a köz " f V, wF* fct • véleményét? Tizenkét százalékkal nőttek idén a nettó bérek Az idén az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal, a nettó 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset 157 ezer 200, a nettó 102 ezer 500 forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). BUDAPEST (MTI) A foglalkoztatottak létszáma nemzetgazdasági szinten 2,78 millió volt január-májusban, ami megegyezik az előző évi azonos adattal. A versenyszférában 2005. január-májusban 0,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a költségvetési intézményeknél 1,4 százalékos volt a létszámvesztés az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában január és május között a bruttó nominális átlagkereset 7,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 8,6 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - az ez évben egységesen januárban fizetett egyhavi különjuttatás miatt - a bruttó átlagkereset 20 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 19,3 százalékkal növekedett. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi különjuttatás nélkül számított bruttó keresetnövekedés üteme 6,7 százalék volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete májusban az előző év hasonló időszakához viszonyítva nemzetgazdasági szinten 9,8 százalékkal emelkedett. A versenyszférában ugyanilyen alapon számolva a keresetnövekedés 10,2 százalék volt, míg a költségvetési intézményeknél a keresetek 9,1 százalékkal emelkedtek. A nettó átlagkereset májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva 11 százalékkal növekedett. Míg a versenyszférában ugyanilyen arányú emelkedést regisztrált a KSH, a költségvetési intézményeknél 11,1 százalékos volt a keresetnövekedés. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete január-május között 157 ezer 200 forint volt Magyarországon. A vállalkozásoknál dolgozók bruttó átlagkeresete 2005. január-májusban 143 ezer forintot tett ki, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 191 ezer 300 \ A NETTÓ ÁTLAGKERESETEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON Ft/hó m 2000 2001 2002 2003 2004 2005 t-V. Forras KSH 55 248 56 103 költségvetés versenyszféra 66 250 64 502 H 84 475 74 816 99 659 84 070 101 048 90 801 118 917 95 731 DM-grafika forintot kerestek. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 102 ezer 500 forint volt a jelzett időszakban. Ezen belül a fizikai foglalkoztatottaké 74 ezer 700 forintot tett ki, míg a szellemi foglalkozásúaké 134 ezer 400 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkeresetek az előző év hasonló időszakához viszonyítva 12,1 százalékkal emelkedtek. A nemzetgazdasági szintű átlagos munkajövedelem január és május között 165 ezer 100 forint volt, ami 11,5 százalékkal volt több az előző év hasonló időszakáénál. A munkajövedelem kereseten felüli része január-májusban átlagosan 4,8 százalék volt a KSH számítása szerint. A KSH elemzői megjegyzik: a bruttó keresetek nemzetgazdasági szintű kiemelkedően magas - 11,5 százalékos - növekedésében a költségvetési szférában dolgozók egy havi külön juttatáskifizetési átütemezése játszotta a főszerepet. A legértékesebb világmárkák MTI A Coca-Cola 56 milliárd dolláros tőkeértékével a világ legértékesebb márkája. Tavaly a legnagyobb értéknövekedést az eBay internetes aukciós portál, a HSBC pénzintézet, a Samsung elektronikai konszern, az Apple számítógépgyár és az UBS bankház érte el derül ki az Interbrand Zintzmeyer & Lux marketingtanácsadó cégnek a világ száz legértékesebb márkáját felvonultató „Best Global Brands" tanulmányából. A tíz legértékesebb márka közül nyolc amerikai. A Coca-Cola sarkában a Microsoft, majd az IBM, a General Electric és az Intel lohol. A hatodik helyet a finn Nokia szerezte meg magának. Utána a Disney, majd a McDonalds, a Toyota, végül a Marlboro következik. A legértékesebb német márka a Mercedes a tizenegyedik helyen, bár hat százalékpontos lecsúszást kellett elszenvednie. A vesztesek „élvonalában" a Sony, a Morgan Stanley, a Volks-* wagen, a Levi's és a Hewlett-Packard áll.