Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-25 / 172. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 28. »AKTUÁLIS* 3 Forráshiányos önkormányzatok a megyében A számítógép nulla forintot adott Asotthalomnak Csődbe juthat Ásotthalom önkormányzata, miután a kért ötvenötmillió forintból egy fillért sem kapott a forráshiánya enyhítésére. Kovegy szintén nulla forintot kapott, Mindszent is, ám a kisváros polgármestere tárgyalt a fénzügyminisztériumban, s á' jelek szerint a második körben van reményük nyerni. A forráshiányos önkormányzatok pályázatait első körben egy számítógépes program vizsgálja. Csongrád megye hatvan településéből harminchét szerepel azon a listán, amely az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatását veszi számba. Ebből kiderül, hogy összesen 726 millió 378 ezer forintot kapnak ezek a helyhatóságok a forráshiányuk pótlására. Van három település, amelynek a neve mellett egy fillér sincs. - Én most igazából nyaralni vagyok, de még aludni sem tudok, nemhogy pihenni - kommentálta az ásotthalmi önkormányzat úgynevezett önhikis pályázatának kirívó sikertelenségét Petró Ferenc polgármester. A község önkormányzatának 106 milliós forráshiánya volt eredetileg, ezt enyhítendő, fölvettek 70 millió forint hitelt, és 16 millió forintos önhiki-előleget. Ezt azonban augusztusban visszaveszik, egy összegben leemelik a számlájukról - ha lesz rajta annyi pénz. Azt, hogy lesz-e, még nem tudja a polgármester, mint ahogy azt sem, hogyan fogják kifizetni a júliusi béreket, s hogyan fizetik vissza a hitelt. - Már gondoltam csődeljárásra, és arra is, hogy az általános iskolánkat fölajánljuk működteLevélfeladás az élelmiszerboltban Kövegyen. Nem futja önálló postára Fotó: Karnok Csaba tésre az államnak. Szerettem volna tárgyalili erről a helyzetről a minisztériumban, de erre egyszerűen nem adtak lehetőséget. Nem tudom, miért - mondta Petró. Szintén nulla forintot kapott Mindszent önkormányzata. Zsótér István, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy 64 millió forintot kértek. O még sincs kétségbeesve, mert a kincstár az első elbírálási körben teljes egészében jogosnak ítélte a 64 milliós igényt, a minisztériumban történt valami adminisztrációs malőr. Ez ügyben már tárgyalt, megállapodtak, hogy a pályáztatás második körében indulnak. Erről szeptemberben születik döntés, még idén megkaphatják a pénzt, nem lehet probléma. Kövegy eredetileg hétmillió forintot kért, de semennyit sem kapott. Takács Zoltán polgármester azt mondja, most verhetné az asztalt, hogy ez micsoda eljárás, a helyzetet azonban meszszebbről kell nézni. Úgy látja, a rendszerváltás most érte el a kistelepüléseket, a megváltozott helyzetben át kell gondolni a falu helyét, szerepét. Kérdésünkre Gazdag János országgyűlési képviselő (MSZP) elmondta, az önhikis pályázatok elbírálásának módja objektív, a legjelentősebb szerepet ebben nem valamiféle bizottság tölti be, hanem egy szoftver, amely a mércék és a beírt adatok alapján eldönti, mennyi támogatás jár. Hibák előfordulhatnak, a tévedést azonban lehet korrigálni. A győriek nyerték a maratoni horgászversenyt Csanyteleken 27 mázsa pontyot fogtak Tizenhárom elszánt csapat vágott neki a huszonnégy órás pontyfogó versenynek a hét végén Csanyteleken. A maratoni erőpróbát a győriek nyerték, a résztvevők összesen több mint 27 mázsa halat vettek ki a vízből. A pontyok egy része még szombaton a bográcsban végezte. Összesen több mint 2 ezer 700 kiló halat fogott ki a tóból a csanyteleki huszonnégy órás pontyfogó versenyen résztvevő tizenhárom, igencsak elszánt csapat. Az erőpróbát ismét a győri Be-Ha-Hó nyerte meg 366 kiló hallal, az utolsó helyen pedig a Bácsvíz végzett. Jól teljesítettek a helyiek is, hisz ezüstérmes lett a csanyi horgászegyesület, harmadik pedig a Házikorcsma csapata. A verseny főszervezője, Szabó Zoltán, a helyi sporthorgász egyesület elnöke elmondta: a győriek törzsversenyzők, Bész Csaba és társai szinte hazajönnek ide, ezért lehet, hogy furcsa, de őszintén örül annak, hogy ők nyerték a versenyt. Persze nagyon sportszerű volt a csanyi csapat is, jegyezte meg humorosán, hogy engedte a vendégeket nyerni. Nagy tisztelettel szólt azokról a horgászokról, akik képesek 24 órán át a halakra figyelni, mert a vetélkedőnek valójában ők - a halak - a főszereplői. A szombat délutáni díjátadáskor a község polgármestere, Forgó Henrik pedig elismerően beszélt azokról, akik oroszlánrészt vállaltak a verseny megszervezésében, immár hetedszerre. Körmendi József, a bírálóbizottság elnöke, aki több mint 28 órán át volt talpon, elmondta: a győriek mindhárom 8 órás forNemcsak kifogták, meg is főzték a halat Fotó: Tésik Attila dulót megnyerték, a legrosszabb időszakban is ők fogták a legtöbb halat, magabiztosan és nagy rutinnal versenyeztek. A kisalföldi Hamar Péter, aki tagja a világbajnok csapatnak is, úgy nyilatkozott: a csodálatos környezet, a bőséges halmennyiség, s az igen erős halak vonzzák ide vissza. A legjobbak egyébként fejenként úgy egy mázsányi pontyot vettek ki a vízből huszonnégy óra alatt. A halak egy része végül a bográcsba került. A főzőverseny ugyan nehezen indult, mert konokul esett az eső, de szerencsére elállt, és végül tizenöten készítették az ínycsiklandó finomságokat. A szigorú zsűri a félegyházi Mercsényi Csaba főztjét tartotta a legjobbnak. B. GY. GY. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő (Fidesz-MPSZ) viszont arra hívja föl a figyelmet, a szoftver valóban objektíven működik, a végső szót azonban emberek mondják ki. - Az önhiki rendszere azért jó a kormánynak, mert ha egy önkormányzat pályázik, hónapokon át bízik a sikerben. Ha most nem nyer, bízik a második körben, majd pedig a Lamperth-forintokban, azaz a miniszter döntése alapján odaítélt gyors segítségben. Ásotthalom sajnos nem lesz egyedül; szeptemberben több önkormányzat is nehéz helyzetbe kerül, miután megint nyolcszázalékos kötelező béremelés lesz, amihez egy fillér pluszpénzt nem ad az állam - mondta Nógrádi. B.A. A Tisza vize A Tisza ökológia állapota a magyarországi és szerbiai szakaszokon nagyon hasonló ahhoz, amilyen a folyó a 2000. évi ciánkatasztrófát megelőzően volt mondta Gyurgyics Tamara, egy 12 napos vajdasági környezetvédelmi expedíció kutatója. A 13 fős csapat három hajóval a vajdasági Törökbecse és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadob közötti 500 kilométeres folyószakaszon végzett vegyi- és biológiai méréseket. Mi a magyar! PANEK SÁNDOR a Romantikus Erőszak nevű, úgynevezett nemzeti rockegyüttes szegedi fellépése attól vált országosan ismertté, hogy a Fiatal Baloldal nevű szocialista ifjúsági szervezet tiltakozásra szólított fel ellene. a zenekar a szkinhedekkel helyenként azonosuló, radikálisan Trianon-ellenes, a magyar jövőről szóló heves és felszínes dalszövegeket énekel. Szókimondásában azt a vonalat képviseli, amit például az ellenkező oldalon álló Sickiatman, feltéve, hogy emez nem toleráns pátoszból, írói munkássága részeként szerzett dalt a jobboldaliak élve megnyúzásáról. A zenekar 30-40 fiatalt vonzott szombat éjjel az Eko-parkba, jóval kevesebbet, mint ahánnyal a Fiatal Baloldal megismertette létezését. Ez az ellentmondás, Bácsfi Diána médiaszereplése óta tudható, mellékterméke a társadalmi veszély túlméretezésének. Nem arról van szó, hogy a gondolatait felelősen mérlegelő ember szívesebben él olyan társadalomban, ahol azt éneklik, hogy „törjetek, zúzzatok /éljen a botrány!", hanem arról, hogy a médiabeli tiltakozásnál lényeglátóbb reakciót vár a jelenségre. Főleg, ha az a magyar önazonossággal kapcsolódik össze. A magyarságáról józanul és zavarodottság nélkül gondolkodó közélet sokkal magabiztosabban kezelhetné ezt a kérdést. Tudná, hogy a szólásszabadság eszménye elviseli-e egy demokráciában, ha pár tucat fiatal szombat éjjel Trianont pfújolja, és a hungarológia által rég helyére tett szittya eredet iránt lelkesedik. Ha a Fiatal Baloldalt a politikai hozadékon túl is aggasztaná a kódolt uszítás, akkor Bibó István szellemében azt vetné fel: miért a terméketlen és kirekesztő „ki a magyar ?" kérdéssel foglalkozunk, amikor a nemzet értékei a „mi a magyar?" kérdésben rejlenek? Miért rágódik összezavarodottan még mindig a huszadik század kudarcain Magyarország? Miért ejtjük ki szorongással azt, hogy „magyar", miért keresünk ellenséget a nemzeten belül, amikor eljött az ideje, hogy a hagyomány és a modernités új összhangjával töltsük meg ezt a szót ? Ezeket a kérdéseket nemcsak a Romantikus Erőszak zenekarnak lehet feltenni, hanem mindannyiunknak. És nem az áthúzott horogkeresztet ábrázoló demonstratív táblák fogják megadni a választ, hanem a hétköznapjaink. Lassan halad a szegedi új zsinagóga felújítása Állami és városi forrásból, alapítványi segítséggel, koncertbevételből és adományokból fedezik a szegedi új zsinagóga felújítását. A tetőjavítás csaknem kész, de a főbejárat tornyain át beszivárog a nedvesség. Nagyobb eső után áznak a szegedi új zsinagóga belső díszei. A főbejárat homlokzatának tornyain át befolyik az eső. Az idei, 14 milüó forintos állami támogatás arra sem elegendő, hogy fölállványozzák a tornyokat, és leszereljék róluk az elkorhadt vassisakokat. A két torony kijavítására 60-70 millió forint kellene. Az épület teljes helyreállítása egy 200l-es költségvetés szerint 1 milliárd 200 millió forintba kerülne. Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség elnöke elmondta, hogy a kilencvenes évek végén a hitközség saját erőből, alapítványi támogatásból és bevételekbői fölújította a kupolát. Később állami segítséggel megkezdődött a sok helyen beázó tető rekonstrukciója. A kezdetben évi 20-30 millió forintos állami hozzájárulás azonban évről-évre kevesebb lett, így a helyreállítás is lelassult. A külső munkákhoz eddig nem járult hozzá a szegedi önkormányzat, támogatta viszont a belső rekonstrukció folytatását. A hitközség pályázatokon szerzett pénzt az elektromos rendszer korszerűsítésére, a csillárok és falikarok, az orgona és a földszinti padsorok fölújítására. Az adományokat ugyancsak az" épület belsejének szépítésére fordították. Lednitzky András kiemelte, hogy az egyéni adományozók többsége nem tartozik a zsidó hitközség tagjai közé. NY. P. A tartófalakat is beszámítják a négyzetméterárba Akár 1 milliót is bukhatunk Nem árt, ha leendő új lakásunk megvásárlásakor azt rögzítjük az adásvételi szerződésben, hogy mennyi leendő otthonunk hasznos alapterülete, mert ha nem tesszük, beköltözéskor kínos meglepetések érhetnek bennünket. Egy 45 négyzetméteres lakásból akár 5-6 négyzetméter is hiányozhat. A lakásvásárlás olyan csapdákat is rejteget azok számára, akik óvatlanul lépkednek, amilyenekre még álmukban sem gondoltak volna. Az értékesítő - általában nem az ingatlanközvetítőről van szó, hanem arról a vállalkozásról, amelyik a társasházat felépíti - ugyanis ügyeskedik a négyzetméterekkel: beszámítja a tartó- és elválasztó falakat, a tartópilléreket, loggiának veszi az erkélyt. Mindezek 5-6 négyzetmétert is kitehetnek, ekkora tévedés pedig helytől függően több mint egymillió forint mínuszt is jelenthet a tulajdonosnak. A vásárlók azért mennek nagyon gyakran lépre, mert nem négyzetméterárban, hanem lakásárban gondolkodnak. A „becsalogatáskor" pedig sokat számít az alacsony négyzetméterár. Hampel Tamás, a vásárhelyi Code-In Ingatlanforgalmazó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy őt már kérték fel arra, utólag segítsen a pórul járt ügyfélnek. Ekkor azonban már nem tehetett semmit, mivel az értékesítő jól fogalmazta meg az adásvételi szerződést: abban lakás-alapterület, és nem hasznos alapterület szerepelt, vagyis az okiratot nem lehetett jogi úton megtámadni. Hampel Tamás szerint az, aki egész élete munkájával összegyűjtött pénzét teszi bele egy lakásba, az a szerződés aláírásakor ne garasoskodjon, hanem szakember segítségével tisztázza a fogalmakat. Fontos, hogy az értékesítő és a vevő is ugyanazzal a mértékegységgel számoljon. Baczkó István szegedi ingatlanszakértő egy internetes újságban azt fejtette ki, hogy a műszaki ellenőrrel sem szabad spórolni: ő az a szakember, aki a műszaki átadáskor - amikor a kivitelező a beruházónak adja át a házat - leméri, mennyi is a hasznos négyzetméter. Baczkó szerint az is probléma, hogy a jelenleg érvényben lévő 1993-as lakástörvénybe elfelejtették beírni a hasznos alapterület meghatározását, minden problémának ez az eredője. Bozsó Balázs, a Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. műszaki igazgatója szerint tisztul a piac, az utóbbi időben a céghez nem fordultak segítségért pórul járt ügyfelek. Az elmúlt évek lakásépítési lázában főleg a hirdetésekben igyekeztek megtéveszteni a potenciális vásárlókat. Praxisából egy tetőtéri lakásra is emlékszik, amelynek alapterülete bruttó 47, hasznos alapterülete azonban csak 30 négyzetméter volt, s az alaprajz olvasásában járatlan ügyfél a beköltözéskor észlelte: valami nem stimmel. Sajnos, nem lehetett segíteni rajta, mivel a szerződés szerint „alapterületet" adott el számára az értékesítő. F.K.