Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-25 / 172. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 28. »AKTUÁLIS* 3 Forráshiányos önkormányzatok a megyében A számítógép nulla forintot adott Asotthalomnak Csődbe juthat Ásotthalom ön­kormányzata, miután a kért öt­venötmillió forintból egy fillért sem kapott a forráshiánya eny­hítésére. Kovegy szintén nulla forintot kapott, Mindszent is, ám a kisváros polgármestere tárgyalt a fénzügyminisztéri­umban, s á' jelek szerint a má­sodik körben van reményük nyerni. A forráshiányos önkor­mányzatok pályázatait első kör­ben egy számítógépes program vizsgálja. Csongrád megye hatvan telepü­léséből harminchét szerepel azon a listán, amely az önhibá­ján kívül hátrányos helyzetbe ke­rült önkormányzatok támogatá­sát veszi számba. Ebből kiderül, hogy összesen 726 millió 378 ezer forintot kapnak ezek a hely­hatóságok a forráshiányuk pótlá­sára. Van három település, amelynek a neve mellett egy fil­lér sincs. - Én most igazából nyaralni va­gyok, de még aludni sem tudok, nemhogy pihenni - kommentál­ta az ásotthalmi önkormányzat úgynevezett önhikis pályázatá­nak kirívó sikertelenségét Petró Ferenc polgármester. A község önkormányzatának 106 milliós forráshiánya volt eredetileg, ezt enyhítendő, fölvettek 70 millió forint hitelt, és 16 millió forintos önhiki-előleget. Ezt azonban au­gusztusban visszaveszik, egy összegben leemelik a számlájuk­ról - ha lesz rajta annyi pénz. Azt, hogy lesz-e, még nem tudja a polgármester, mint ahogy azt sem, hogyan fogják kifizetni a jú­liusi béreket, s hogyan fizetik vissza a hitelt. - Már gondoltam csődeljárás­ra, és arra is, hogy az általános is­kolánkat fölajánljuk működte­Levélfeladás az élelmiszerboltban Kövegyen. Nem futja önálló postára Fotó: Karnok Csaba tésre az államnak. Szerettem volna tárgyalili erről a helyzetről a minisztériumban, de erre egy­szerűen nem adtak lehetőséget. Nem tudom, miért - mondta Petró. Szintén nulla forintot kapott Mindszent önkormányzata. Zsó­tér István, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy 64 mil­lió forintot kértek. O még sincs kétségbeesve, mert a kincstár az első elbírálási körben teljes egé­szében jogosnak ítélte a 64 milli­ós igényt, a minisztériumban történt valami adminisztrációs malőr. Ez ügyben már tárgyalt, megállapodtak, hogy a pályázta­tás második körében indulnak. Erről szeptemberben születik döntés, még idén megkaphatják a pénzt, nem lehet probléma. Kövegy eredetileg hétmillió fo­rintot kért, de semennyit sem kapott. Takács Zoltán polgár­mester azt mondja, most verhet­né az asztalt, hogy ez micsoda el­járás, a helyzetet azonban mesz­szebbről kell nézni. Úgy látja, a rendszerváltás most érte el a kis­településeket, a megváltozott helyzetben át kell gondolni a falu helyét, szerepét. Kérdésünkre Gazdag János or­szággyűlési képviselő (MSZP) el­mondta, az önhikis pályázatok elbírálásának módja objektív, a legjelentősebb szerepet ebben nem valamiféle bizottság tölti be, hanem egy szoftver, amely a mércék és a beírt adatok alapján eldönti, mennyi támogatás jár. Hibák előfordulhatnak, a téve­dést azonban lehet korrigálni. A győriek nyerték a maratoni horgászversenyt Csanyteleken 27 mázsa pontyot fogtak Tizenhárom elszánt csapat vá­gott neki a huszonnégy órás pontyfogó versenynek a hét vé­gén Csanyteleken. A maratoni erőpróbát a győriek nyerték, a résztvevők összesen több mint 27 mázsa halat vettek ki a vízből. A pontyok egy része még szom­baton a bográcsban végezte. Összesen több mint 2 ezer 700 ki­ló halat fogott ki a tóból a csanyte­leki huszonnégy órás pontyfogó versenyen résztvevő tizenhárom, igencsak elszánt csapat. Az erő­próbát ismét a győri Be-Ha-Hó nyerte meg 366 kiló hallal, az utolsó helyen pedig a Bácsvíz vég­zett. Jól teljesítettek a helyiek is, hisz ezüstérmes lett a csanyi hor­gászegyesület, harmadik pedig a Házikorcsma csapata. A verseny főszervezője, Szabó Zoltán, a helyi sporthorgász egye­sület elnöke elmondta: a győriek törzsversenyzők, Bész Csaba és társai szinte hazajönnek ide, ezért lehet, hogy furcsa, de őszintén örül annak, hogy ők nyerték a ver­senyt. Persze nagyon sportszerű volt a csanyi csapat is, jegyezte meg humorosán, hogy engedte a vendégeket nyerni. Nagy tisztelet­tel szólt azokról a horgászokról, akik képesek 24 órán át a halakra figyelni, mert a vetélkedőnek való­jában ők - a halak - a főszereplői. A szombat délutáni díjátadáskor a község polgármestere, Forgó Hen­rik pedig elismerően beszélt azok­ról, akik oroszlánrészt vállaltak a verseny megszervezésében, im­már hetedszerre. Körmendi József, a bírálóbi­zottság elnöke, aki több mint 28 órán át volt talpon, elmondta: a győriek mindhárom 8 órás for­Nemcsak kifogták, meg is főzték a halat Fotó: Tésik Attila dulót megnyerték, a legrosszabb időszakban is ők fogták a legtöbb halat, magabiztosan és nagy ru­tinnal versenyeztek. A kisalföldi Hamar Péter, aki tagja a világbaj­nok csapatnak is, úgy nyilatko­zott: a csodálatos környezet, a bőséges halmennyiség, s az igen erős halak vonzzák ide vissza. A legjobbak egyébként fejenként úgy egy mázsányi pontyot vettek ki a vízből huszonnégy óra alatt. A halak egy része végül a bog­rácsba került. A főzőverseny ugyan nehezen indult, mert ko­nokul esett az eső, de szerencsére elállt, és végül tizenöten készí­tették az ínycsiklandó finomsá­gokat. A szigorú zsűri a félegyhá­zi Mercsényi Csaba főztjét tar­totta a legjobbnak. B. GY. GY. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő (Fidesz-MPSZ) viszont arra hívja föl a figyelmet, a szoft­ver valóban objektíven működik, a végső szót azonban emberek mondják ki. - Az önhiki rendszere azért jó a kormánynak, mert ha egy önkor­mányzat pályázik, hónapokon át bízik a sikerben. Ha most nem nyer, bízik a második körben, majd pedig a Lamperth-forintok­ban, azaz a miniszter döntése alapján odaítélt gyors segítség­ben. Ásotthalom sajnos nem lesz egyedül; szeptemberben több ön­kormányzat is nehéz helyzetbe kerül, miután megint nyolcszá­zalékos kötelező béremelés lesz, amihez egy fillér pluszpénzt nem ad az állam - mondta Nógrádi. B.A. A Tisza vize A Tisza ökológia állapota a ma­gyarországi és szerbiai szakaszo­kon nagyon hasonló ahhoz, ami­lyen a folyó a 2000. évi ciánka­tasztrófát megelőzően volt ­mondta Gyurgyics Tamara, egy 12 napos vajdasági környezetvé­delmi expedíció kutatója. A 13 fős csapat három hajóval a vajda­sági Törökbecse és a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Ti­szadob közötti 500 kilométeres folyószakaszon végzett vegyi- és biológiai méréseket. Mi a magyar! PANEK SÁNDOR a Romantikus Erőszak nevű, úgynevezett nemzeti rockegyüttes szegedi fellépése attól vált országosan ismertté, hogy a Fiatal Bal­oldal nevű szocialista ifjúsági szervezet tiltakozásra szólított fel ellene. a zenekar a szkinhedekkel helyenként azonosuló, radiká­lisan Trianon-ellenes, a magyar jövőről szóló heves és felszínes dalszövegeket énekel. Szókimondásában azt a vonalat képviseli, amit például az ellenkező oldalon álló Sickiatman, feltéve, hogy emez nem toleráns pátoszból, írói munkássága részeként szer­zett dalt a jobboldaliak élve megnyúzásáról. A zenekar 30-40 fia­talt vonzott szombat éjjel az Eko-parkba, jóval kevesebbet, mint ahánnyal a Fiatal Baloldal megismertette létezését. Ez az ellentmondás, Bácsfi Diána médiaszereplése óta tudható, mellékterméke a társadalmi veszély túlméretezésének. Nem ar­ról van szó, hogy a gondolatait felelősen mérlegelő ember szíve­sebben él olyan társadalomban, ahol azt éneklik, hogy „törjetek, zúzzatok /éljen a botrány!", hanem arról, hogy a médiabeli tilta­kozásnál lényeglátóbb reakciót vár a jelenségre. Főleg, ha az a magyar önazonossággal kapcsolódik össze. A magyarságáról józanul és zavarodottság nélkül gondolkodó közélet sokkal magabiztosabban kezelhetné ezt a kérdést. Tudná, hogy a szólásszabadság eszménye elviseli-e egy demokráciában, ha pár tucat fiatal szombat éjjel Trianont pfújolja, és a hungaroló­gia által rég helyére tett szittya eredet iránt lelkesedik. Ha a Fiatal Baloldalt a politikai hozadékon túl is aggasztaná a kódolt uszítás, akkor Bibó István szellemében azt vetné fel: miért a terméketlen és kirekesztő „ki a magyar ?" kérdéssel foglalko­zunk, amikor a nemzet értékei a „mi a magyar?" kérdésben rejle­nek? Miért rágódik összezavarodottan még mindig a huszadik század kudarcain Magyarország? Miért ejtjük ki szorongással azt, hogy „magyar", miért keresünk ellenséget a nemzeten belül, amikor eljött az ideje, hogy a hagyomány és a modernités új össz­hangjával töltsük meg ezt a szót ? Ezeket a kérdéseket nemcsak a Romantikus Erőszak zenekar­nak lehet feltenni, hanem mindannyiunknak. És nem az áthú­zott horogkeresztet ábrázoló demonstratív táblák fogják megadni a választ, hanem a hétköznapjaink. Lassan halad a szegedi új zsinagóga felújítása Állami és városi forrásból, ala­pítványi segítséggel, koncertbe­vételből és adományokból fe­dezik a szegedi új zsinagóga fel­újítását. A tetőjavítás csaknem kész, de a főbejárat tornyain át beszivárog a nedvesség. Nagyobb eső után áznak a szege­di új zsinagóga belső díszei. A fő­bejárat homlokzatának tornyain át befolyik az eső. Az idei, 14 mil­üó forintos állami támogatás arra sem elegendő, hogy fölállványoz­zák a tornyokat, és leszereljék ró­luk az elkorhadt vassisakokat. A két torony kijavítására 60-70 millió forint kellene. Az épület teljes helyreállítása egy 200l-es költségvetés szerint 1 milliárd 200 millió forintba kerülne. Lednitzky András, a szegedi zsi­dó hitközség elnöke elmondta, hogy a kilencvenes évek végén a hitközség saját erőből, alapítványi támogatásból és bevételekbői föl­újította a kupolát. Később állami segítséggel megkezdődött a sok helyen beázó tető rekonstrukció­ja. A kezdetben évi 20-30 millió forintos állami hozzájárulás azonban évről-évre kevesebb lett, így a helyreállítás is lelassult. A külső munkákhoz eddig nem járult hozzá a szegedi önkormány­zat, támogatta viszont a belső re­konstrukció folytatását. A hitköz­ség pályázatokon szerzett pénzt az elektromos rendszer korszerűsíté­sére, a csillárok és falikarok, az or­gona és a földszinti padsorok föl­újítására. Az adományokat ugyancsak az" épület belsejének szépítésére fordították. Lednitzky András kiemelte, hogy az egyéni adományozók többsége nem tar­tozik a zsidó hitközség tagjai közé. NY. P. A tartófalakat is beszámítják a négyzetméterárba Akár 1 milliót is bukhatunk Nem árt, ha leendő új lakásunk megvásárlásakor azt rögzítjük az adásvételi szerződésben, hogy mennyi leendő otthonunk hasznos alapterülete, mert ha nem tesszük, beköltözéskor kínos megle­petések érhetnek bennünket. Egy 45 négyzetméte­res lakásból akár 5-6 négyzetméter is hiányozhat. A lakásvásárlás olyan csapdákat is rejteget azok számára, akik óvatlanul lépkednek, amilyenekre még álmukban sem gondoltak volna. Az értékesítő - általában nem az ingatlanközvetítőről van szó, hanem arról a vállalkozásról, amelyik a társasházat felépíti - ugyanis ügyeskedik a négyzetméterekkel: beszámítja a tartó- és elválasztó falakat, a tartópil­léreket, loggiának veszi az erkélyt. Mindezek 5-6 négyzetmétert is kitehetnek, ekkora tévedés pedig helytől függően több mint egymillió forint mínuszt is jelenthet a tulajdonosnak. A vásárlók azért mennek nagyon gyakran lépre, mert nem négyzetméterárban, hanem lakásárban gondolkodnak. A „becsalogatáskor" pedig sokat számít az alacsony négyzetméterár. Hampel Ta­más, a vásárhelyi Code-In Ingatlanforgalmazó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezető igazgatója arról szá­molt be, hogy őt már kérték fel arra, utólag segítsen a pórul járt ügyfélnek. Ekkor azonban már nem te­hetett semmit, mivel az értékesítő jól fogalmazta meg az adásvételi szerződést: abban lakás-alapterü­let, és nem hasznos alapterület szerepelt, vagyis az okiratot nem lehetett jogi úton megtámadni. Hampel Tamás szerint az, aki egész élete mun­kájával összegyűjtött pénzét teszi bele egy lakás­ba, az a szerződés aláírásakor ne garasoskodjon, hanem szakember segítségével tisztázza a fogal­makat. Fontos, hogy az értékesítő és a vevő is ugyanazzal a mértékegységgel számoljon. Bacz­kó István szegedi ingatlanszakértő egy internetes újságban azt fejtette ki, hogy a műszaki ellenőr­rel sem szabad spórolni: ő az a szakember, aki a műszaki átadáskor - amikor a kivitelező a beru­házónak adja át a házat - leméri, mennyi is a hasznos négyzetméter. Baczkó szerint az is prob­léma, hogy a jelenleg érvényben lévő 1993-as la­kástörvénybe elfelejtették beírni a hasznos alap­terület meghatározását, minden problémának ez az eredője. Bozsó Balázs, a Limit Tanácsadó és Vagyonérté­kelő Kft. műszaki igazgatója szerint tisztul a piac, az utóbbi időben a céghez nem fordultak segítsé­gért pórul járt ügyfelek. Az elmúlt évek lakásépítési lázában főleg a hirdetésekben igyekeztek megté­veszteni a potenciális vásárlókat. Praxisából egy te­tőtéri lakásra is emlékszik, amelynek alapterülete bruttó 47, hasznos alapterülete azonban csak 30 négyzetméter volt, s az alaprajz olvasásában járat­lan ügyfél a beköltözéskor észlelte: valami nem stimmel. Sajnos, nem lehetett segíteni rajta, mivel a szerződés szerint „alapterületet" adott el számára az értékesítő. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents