Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-23 / 171. szám

SZOMBAT, 2005. JÚLIUS 23. • AKTUÁLIS« 3 A megkérdezettek nem akarnak élni ezzel a lehetőséggel Földért nyugdíj a gazdának A gazdálkodók mindene a föld, így ragaszkodnak hozzá Illusztráció: Tésik Attila Kedvezményes nyugdíjazási lehetőséggel élhetnek januártól azok az ötvenöt éven felüli gazdálkodók, akik értékesítik vagy elajándékozzák földjüket. A megkérdezett megyei gazdák közül sokan nem választanák ezt a megoldást, mert ragaszkodnak termőföldjükhöz. - A szikáncsi földemet még az apámtól örököltem, akire az ő apja hagyta rá. Semmi pénzért sem válnék meg ettől a szívemhez oly kedves, s a megélhetésemet biztosító családi vagyontól összegezte röviden Molnár Ferenc vásárhelyi gazdálkodó véleményét a mezőgazdasági termelők jövő évi nyugdíjba vonulási lehetőségéről. Ugyanis azok a gazdák, akik betöltötték 55. életévüket, tíz éve gazdálkodnak saját birtokukon, s értékesítik vagy elajándékozzák földjüket, januártól kedvezményes nyugdíjat kapnának. Molnár Ferenc hozzátette, hogy az igazi gazda csak akkor válik meg a földjétől, ha annyira megöregszik, hogy kiesik a kapanyél a kezéből. Ameddig bírja, dolgozik rajta, hiszen ebben nőtt fel, s máshoz nem is nagyon ért. A vásárhelyi férfi véleményét osztja Horváth Sándor is. A mártélyi földjén napraforgót termelő gazda jövőre lesz hatvanesztendős. Ennek ellenére nem szándékozik nyugdíjba vonulni. - A hagyomány számomra szent. A nagyapám még hetvenévesen is megfogta az eke szarvát, s dolgozott. Én sem gondoltam arra, hogy átadjam valakinek ezt a munkát - fogalmazott Horváth Sándor. A szegedi Gáspár Lajos Tiszasziget határában műveli másfél hektáros földjét. Eddig nem foglalkozott a nyugdíjba vonulás gondolatával sem. Ennek egyik oka, hogy nem érzi magát fáradtnak, hiszen még csak ötvenhárom éves. Másrészt pedig unokájának úgy szeretné megmutatni ezt a kis birtokot, hogy az a Gáspár családé van és nem valami idegené. Ezeket leszámítva az ötletet nem tartja teljesen használhatatlannak. Úgy véli, akadnak majd bőven olyanok, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Főleg azok, akiknek nincs családjuk. Hiszen a földet akkor is majd műveli valaki, ha egykori tulajdonosa már nem bírja. Az egykori gazdálkodó pedig élete végéig meg tud élni a nyugdíjból. K.T. SZÁMÍTÁSOK Az előnyugdíjra pályázni lehet, a szaktárca elsősorban azokra a gazdálkodókra számít, akik legalább háromhektáros vagy hatvan aranykorona értékű termőfölddel rendelkeznek. Ebből egy hektáron vagy húsz aranykorona értékűn termelhetnek továbbra is saját ellátásukra. A többit viszont át-, illetve el kell adniuk. A számítások szerint 2006-tól tíz éven át az átlagos minimálbér - a kormány tervei szerint ez 70 ezer forint fele és annak kétszerese, vagyis 35 és 140 ezer forint között lesz az előnyugdíj összege. Az unióban ez a támogatási forma nem új keletű, hiszen Franciaországban és Írországban, Portugáliában és egyes német tartományokban már alkalmazzák. Földpénz BÁTYI ZOLTÁN Jó szándék vezérelte a törvényalkotót, vitatni sem lehet. Csak ne görnyedjen már a földet művelve haláláig az a parasztember, aki ifjú kora óta hajnaltól szántott és vetett, míg rá nem zuhant az este. Ha ereje fogytán, izmai nem engedelmeskednek, de még lelke sem kívánja a harcot barázdával, kártevőkkel, szeszélyes időjárással, hát adhassa le földjét 55. életévét betöltve, s attól függően, mekkora területet értékesít, netán ajándékoz el, előnyugdíjban részesülve pihenhessen a kertjében. No persze a törvény a gazda mellett a földet is védi. Mert nem titok az sem, hogy hazánk parlagon maradó földterületének nem kis részét azért nem művelik, mert gazdájuk már nem bírja a munkát, leszármazottai végleg hátat fordítottak a paraszti múltnak, vagy egyáltalán nincs is családtag, ki az idős gazda helyébe léphetne. A föld meg nagyon csúf arcát tudja mutatni, ha nem simogatják gondos kezek. Igencsak fontos közösségi érdek, hogy ahol egykor kalászos búzát borzolt a szél, uniós rangot nyert országban nehogy már gaz és parlagfű „pompázzon". Mondom, embert szerető, derekas munkát jutalmazó jogszabály ez, s mint hallom, az Európai Unió több országában is vállon veregetik már e lehetőséggel a gazdákat. Igen ám. csakhogy Magyarországon különleges viszony fűzi a parasztot a földhöz. Nevezhetjük ezt ragaszkodásnak, ami még akkor vert gyökeret a szívébe, amikor éhezett a földre. Hatalmas uradalmi birtokon görnyedve ütötte itt a földbe a kapát jobbágy, béres, földnélküli nincstelen, arról álmodozva: egyszer majd a sajátján boldogulhat. Majd eme boldogulást meg is ígérték, juttatott földdel erősítették, hogy aztán már azt magyarázzák a téeszbe szervezett gazdának, miért is jó, ha megszabadul attól a földtől, amire már ükapjának ükapja is sóvárgott. Nem csoda hát, hogy a január elsejétől életbe lépő lehetőség után - földért előnyugdíjat - a megkérdezett gazdák nem kapkodnak két kézzel. Van, aki azt mondja: semmi nem venné rá, hogy megváljon az apjától örökölt családi vagyonától. Más úgy fogalmaz: a hagyomány számára szent, ha nagyapja hetven évesen is fogta az eke szarvát, talán 6 is boldogul majd, megöregedve is. Ám vélhetően olyan is lesz, nem is kevés, aki mégiscsak búcsút int földjének. De önként teheti, nem kényszeríti senki. Választási lehetősége vagyon immár a magyar gazdának. Hogy ez mekkora érték, csak az érzi át igazán, aki tudja - éppen e választási lehetőség nem adatott meg az elmúlt évszázadok alatt annak, akit földhöz kötött sorsa. Szegeden 300, megyén belül 800 forint a különbség Letakart árak a benzinkutakon A legutolsó benzináremelés hozott ki először lényeges különbséget a benzinkutak áraiban. A szegediek rosszabbul jártak, mivel nekik minimum 20 kilométert kell autózniuk, ha 800 forintot szeretnének megtakarítani egy tankoláson. Mi is számoltunk és érdekes eredményre jutottunk, amikor azt vizsgáltuk, érdemes-e megnéznie az autósnak, melyik benzinkúthoz áll be tankolni. Egy középkategóriájú, 50 literes benzintankkal rendelkező kocsit vettünk alapul, majd először Szegedet jártuk körbe. Ezt a módszert azonban másoknak nem ajánljuk: a benzinnel ugyanis csak úgy lehet spórolni, ha nem kell sokat autózni az olcsó üzemanyagért. A körút során kiderült, legfeljebb 300 forintot lehet megtakaríAMolnál sincs kiírva az ár Fotó: Schmidt Andrea tani, ha megválogatjuk a benzinkutat. Szegeden a legolcsóbb üzemanyagtöltő állomás a vásárhelyi út mellett lévő fET, ahol egy liter 95-ös ólmozatlan benzinért „mindössze" 268 forint 90 fillért kérnek, vagyis ötven liter naftát 13 ezer 445 forintért kapunk meg. A JET-et a Shell követi a sorban 270,90, majd az Esso 271,90, legvégül a Mol és az OMV 274,90-es benzinárral. A legdrágább tankolás végeredményeként 13 ezer 745 forinttal lett szegényebb a folyószámlánk, a IET-hez képest tehát 300 forint a különbség. Az a szerencsés autós, aki munkája folytán a megyét járja, így útjába esnek az olcsóbb kutak. Elegendő ugyanis csak Mórahalomig elmenni - 20 kilométert, igaz, odavissza 40-et megtéve -, hogy az ottani Agipnál mindössze 259 forintért tankoljunk, és ezzel 795 forintot megtakarítsunk. Kisebb, de Szegedhez képest sokkal jelentősebb árkülönbözetet érhetünk el a deszki és a székkutasi Agipnál is. A válogatást azonban megnehezíti, hogy a benzinkutak újabban nem írják ki az árakat - mint kiderült, erre nem kötelezhetők -, tehát be kell menni a töltőállomásra ahhoz, hogy információhoz jussunk, majd ha úgy döntünk, odébbálljunk. FEKETE KLÁRA Szélsőségesnek tartják az Fiatal Baloldal aktivistái a Szögedi Gyepű Ünnepen föllépő együttest Ifjú balosok a Romantikus Erőszak ellen Szögedi Gyepű Ünnepet hirdetett három civil szervezet mára, az Eko-parkba. Ezen föllép a Romantikus Erőszak nevű zenekar, mely baloldali fiatalok szerint szkinhedekkel kapcsolatba hozható, ezért veszélyes a társadalomra. Egy tiltó KRESZ-táblához hasonló, áthúzott horogkeresztet ábrázoló jelzést állítottak föl tegnap a Fiatal Baloldal aktivistái az Eko-parkban tartott sajtótájékoztatójukon. H. Nagy László alelnök szerint „irredenta törekvésekre utaló, szimbolikájában a neonáci szervezetekre hasonuló" a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Ez a szervezet hívta meg a szombati Szögedi Gyepű Ünnepre a Romantikus Erőszak nevű zenekart. A baloldali fiatalok szerint az együttes kapcsolatba hozható a magyarországi szkinhed-szubkultúrával. Ezért a társadalomra veszélyes megnyilvánulás elleni tiltakozásra szólítanak föl. H. Nagyék Szabó László önkormányzati képviselőt is támadják, aki társszervezője a rendezvénynek. Szabó megkeresésünkre elmondta: a Szögedi Gyepű Ünnep előadásait szervezi, továbbá a délutáni néptáncbemutató, és a turul nevű labdajáték bemutató az ő hatásköre. Az együttest sohasem hallotta, nem is lesz ott a koncerten, ezt a fajta zenét nem kedveli. A program magyarázatául elmondta: Szeged 85 éve gyepű, azaz határ menti térség, a nemzeti hagyományőrző gondolkodásmód jegyében szerveztek egész napos programot. Varga László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja szerint kulturális és hagyományőrző rendezvényről van szó, nem érti, hogy miért tiltakoznak a baloldali fiatalok. Hozzátette: a „nemzeti" nem azonos a „szélsőséges"-sel. A Romantikus Erőszak szövegeiben ő nem érez antiszemitizmust. Azért hívták meg az együttest Szegedre, mert szókimondók és a fiatalok ezért szeretik őket. Az Eko-park, a volt szegedi KISZ-tábor egyébként a Csongrád Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány tulajdonában van, melyet több párt és civil szervezet alapított. Az igazgató, Farkas Tibor elmondta: Szabó László képviselő térítés ellenében kapta meg a parkot a rendezvényre. O nem vizsgálta, ki játszik ott. M. B. E NEMZETI ROCK A Romantikus Erőszak a „nemzeti rock" egyik képviselője, gimnazista fiatalok alapították 1993-ban. A börfejuekkel való kapcsolatukra honlapjuk is utal. Eszerint „tudatosan igyekeztek különböző, nem kifejezetten szkinhed szervezésű bulikon is fellépni, hogy zenéjükön keresztül egy szélesebb ifjúsági réteget nyerjenek meg a nemzeti gondolkozásnak." Eredménytelen sztrájk, máig kifizetetlen munkabérek Hétfőtől dolgoznak a nyomdászok Felfüggesztették egy hete tartó sztrájkjukat a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. dolgozói, mivel nem értek el eredményt. Hétfőn újra felveszik a munkát, annak ellenére, hogy még mindig nem kapták meg elmaradt járandóságukat. A múlt hét csütörtöké óta sztrájkoltak a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. dolgozói, mivel a cégvezetés májusi és júniusi munkabérükkel, étkezési jegyeikkel, s a családi pótlék összegével tartozott nekik. A munkabeszüntetést azonban egy tegnapi döntéssel kénytelen-kelletlen felfüggesztették - bizonytalan időre mivel a leállás és a tárgyalások nem vezettek eredményre. Hétfőtől újra dolgoznak - mondta el Hári Ferenc, a sztrájkbizottság elnöke. Hozzátette, az ügyvezető igazgató, Névery Tibor közölte velük, súlyos anyagi károkat okoznak a nyomdának, s a sztrájkkal kizárják az esélyét annak, hogy fizessen. Néveryt tegnap nem sikerült elérnünk telefonon. A sztrájk második napján a májusi munkabér egy részét, 17 ezer forintot utalt át a cégvezetés a dolgozók folyószámlájára, majd az áprilisi ebédjegyeket kapták meg. A családi pótlék összegét csak a nyomdában dolgozó házaspárok vehették fel. Az ügyvezető igazgatónak és a tulajdonosnak, Székely Károlynak, a budapesti székhelyű Kossuth Nyomda Rt. elnök-vezérigazgatójának e hét közepéig adtak határidőt „a számla rendezésére", mindhiába. A dolgozók tegnap nyílt levelet fogalmaztak meg Székelynek. Azt írták: „Szívből kívánjuk Önnek, hogy soha ne kerüljön olyan anyagi helyzetbe, amilyenbe az itt dolgozó, létminimum közelében élő emberek saját hibájukon kívül, a céget ért külső behatások következtében jutottak. Mindezek után is bízunk abban, hogy az Ön törekvései a nyomda működőképességének megőrzésére sikerrel járnak és ígérjük, hogy legalább akkora energiát fektetünk a munkába, mint amennyit Ön fektet abba, hogy további megélhetést biztosítson a még itt dolgozó közel 130 ember számára." A nyomdát a sztrájk idején tíz dolgozó hagyta ott, s csak augusztus 8-áig áll munkaviszonyban az a 35 ember, akiket csoportos létszámleépítés keretében küldenek el. Tegnap 40-en sztrájkoltak, a többiek szabadságon vagy táppénzen voltak. F.K. A sztrájk egy pillanata. Múlt hét csütörtökön kezdődött a munkabeszüntetés Fotó: Frank Yvette