Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-21 / 169. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 21. • AKTUÁLIS" 5 A közgyűléseken aktív Kalmár Ferenc arra hivatkozik, hogy munkahelyi elfoglaltsága miatt nem vett részt a bizottsági üléseken Fotó: Karnok Csaba MENNYI ÜTI A KÉPVISELŐ MARKÁT? ||1 A közgyűlési bizottsági tagságért 51 ezer, az alelnöki munkáért 64 ezer, az elnöki tisztség ellátásáért pedig bruttó 130 ezer forint üti a városatyák markát. Aki két bizottságnak is tagja, annak havonta közel 85 ezer forint jár. Az önkormányzati képviselők alapbérként havonta bruttó 150 ezer 500 forintot vehetnek fel. Szabó korábban már szerepelt az első három legtöbbet hiányzó vá­rosatya között. A képviselők minden esetben igazoltan ma­radtak távol az ülésekről. - Előfordult, hogy az utolsó pil­lanatban kaptam meg a bizottsá­gi ülésre szóló meghívót, és már nem tudtam átalakítani a prog­ramom. Legtöbbször azonban azért hiányoztam, mert a mun­kámból kifolyólag nem voltam Szegeden - mondta lapunk ér­deklődésére Kalmár Ferenc. Dré­gelyi Zoltán azzal magyarázta tá­volmaradásainak okát, hogy több esetben nem az szmsz sze­rint öt nappal, hanem ad hoc jel­leggel hívták össze a bizottsági ülést, amiről őt nem értesítették időben. A képviselő arról is pa­naszkodott, hogy korábban kér­te, ne tegyék egy adott napra a megbeszélést, mert akkor nincs a városban, mégis akkor ült össze a bizottság. Az állandó közgyűlési bizottsá­gokba a pártok külső szakértőket is delegáltak, akiknek bruttó 51 ezer forint a havi tiszteletdíjuk. Közülük a jogi és ügyrendi bi­zottságba delegált Szabó Imre hi­ányzott a legtöbbet. A Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja 13 ülésből csak ötön vett részt. A városüzemeltetési bi­zottság külső tagja, Farkas László Mars téri kereskedő pedig csak minden második ülésre ment el. sz. c. sz. Ha kevés az életjáradék Felajánlotta földjét életjáradé­kért egy klárafalvi férfi, de a megállapított összeg alatta ma­radt elképzeléseinek. A nyug­díjasok ilyenkor két dolgot te­hetnek: megtartják a földet, vagy felülbírálatot kérnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Két éve ajánlotta fel 70 aranyko­rona ' értékű földjét a Nemzeti Földalapnak életjáradékért a Klá­rafalván élő Molnár Imre. A fel­ajánlás óta csupán levélváltás történt, a föld nem cserélt gaz­dát. - A makói földhivatalban ér­deklődtem először, ahol az ügy­intéző biztatott: használjam ki a lehetőséget. Felajánlottam ezért földemet a Nemzeti Földalap­nak, ahonnan azt a választ kap­tam, elfogadják és rövidesen ér­tesítenek. Az értesítésben az állt, hogy 10 ezer 900 forint a járadék - mondta Molnár Imre, aki elő­zetes tájékozódás után az összeg duplájára számított, ezért nem fogadta el az ajánlatot. Felülvizs­gálatot kért, de a válasz azóta is késik. A nyugdíjas férfi szerint tízezer forint járadékért nem éri meg át­adni a területet, annyit az jelen­leg is hoz, ráadásul így örökölhe­tő. Nyári Károlytól, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet me­gyei irodájának vezetőjétől meg­tudtuk, az életjáradékot egysé­ges séma alapján állapítják meg, több adatot figyelembe véve: az ügyfél által kért ár, a település önkormányzatának adó- és ér­tékbizonyítványa, illetve 500 ezer forint érték fölött egy füg­getlen értékbecslő által megálla­pított összeg. Ha a járadék mér­téke nem felel meg a földtulaj­donosnak, két dolgot tehet: fe­lülvizsgálatot kérhet, vagy eláll szándékától és megtartja a föl­det. Vágányszabályozás a sugárúton HÉTSZÁZ LITER VÉRT ADTAK A MEGYÉBEN A Vöröskereszt és a véradó állomás által szervezett véradási helyeken az elmúlt hónapban több mint 1600-an 700 liternél is több vért adtak. A legtöbben, 78-an Sándorfalván segítettek a rászoruló betegeken. A szegedi városőrség tíz alkalommal segítette a véradó állomás vérszállítását. GYŰJTÉS A ROMÁNIAI ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK A romániai katasztrófa áldozatainak megsegítésére szervez gyűjtést a szegedi Önkormányzati Városőrség Kiemelten Közhasznú Szervezet. Az árvíz sújtotta területeken főként ásványvízre, tartós élelmiszerre, ruhára, cipőre és az újjáépítéshez szükséges szerszámokra lenne szükség. A felajánlásokat Kovácsné Vadászi Erika elnök várja a 06-70/235-0512-es ; számon. A CSEMETE FELMÉRÉSE: TÁROLÓ, TÉRKÉP A szegedi Csemete Egyesület a városban és a kistérségben 120 helyszínre szeretne kerékpártárolót felszerelni, illetve a rossz állapotban lévőket lecserélni. A célért közös pályázatot készít a várossal. Tervezik Szeged kerékpáros térképének elkészítését is, melyben a városi kerékpárutakat, a fontos csomópontokat, a kerékpártárolókat, az intézményeket jelölik. Ehhez végeznek felmérést városszerte: a kerékpártárolók helyéről, állapotáról érdeklődnek. Kalmár Ferenc, Drégelyi Zoltán és Szabó László hiányzott a legtöbbet Igazoltan maradtak távol Kalmár Ferenc MKDSZ-es ön­kormányzati képviselő maradt a legtöbbször távol a szegedi közgyűlés állandó bizottságai­nak üléseiről. A tulajdonosi bi­zottság alelnöke csak minden második ülésen vett részt. Az alelnökök munkáját bruttó 64 ezer forinttal honorálja havonta az önkormányzat. Alapbérként több mint 150 ezer forintot kapnak a képviselők. A szegedi önkormányzat szerve­zeti és működési szabályzata (szmsz) szerint a közgyűlés ál­landó bizottságainak félévente be kell számolniuk arról, hogy miről tárgyaltak, milyen dönté­seket hoztak, illetve a képviselők közül ki hányszor vett részt a bi­zottsági üléseken. A legfrissebb beszámolóból kiderül, hogy a nyolc állandó közgyűlési bizott­ságból a Ványai Eva (MDF) ve­zette egészségügyi és szociális bi­zottság ülésezett a legtöbbet, a Révész Mihály (MSZP) irányítot­ta oktatási pedig a legkevesebbet. A vizsgált időszakban a Gila Fe­renc (MSZP) vezette tulajdonosi bizottság hozta a legtöbb, az ok­tatási pedig a legkevesebb hatá­rozatot az ülésein. A bizottsági ülésekről Kalmár Ferenc (MKDSZ), Drégelyi Zol­tán (Fidesz-MPSZ) és Szabó László (független) hiányzott a legtöbbet. Az MDF-MKDSZ frakció vezetőhelyettese a város­rendezési, tulajdonosi és lakás­ügyi bizottság alelnökeként tíz ülésből csak ötön vett részt. Az ifjúsági és sportbizottságba dele­gált Drégelyi Zoltán, valamint a városüzemeltetési és környezet­védelmi bizottság tagja, Szabó László tíz ülésről négyszer hiány­zott. Az előzőleg vizsgált idő­szakokban az a Mécs László (MDF) vezette a hiányzók listá­ját, aki most csak háromszor nem vett részt a pénzügyi bizott­ság ülésén. Kalmár, • Drégelyi és A takarítónő találta meg a szert Szigorúbban büntetik az építési szabálytalanságokat Bírsághatár: tízmillió A korábbinál jóval szigorúbban büntetik az építési szabálytalan­ságokat. fúlius 15-étől akár 10 millió forintot is fizethet az, aki feketemunkásokat foglalkoztat, vagy nem vezeti az építési nap­lót. Mostantól be kell jelenteni a 10 millió forintot meghaladó ér­tékű építkezéseket is. Új és drasztikus büntetés beveze­tésével üldözi a feketemunkát és a különféle építési szabálytalansá­gokat a kormány. A hétvégén beje­lentett, de már július 15-étől érvé­nyes szigorítás szerint 50 ezertől 10 millió forintig szabhatnak ki építésfelügyeleti bírságot. Emel­lett mostantól be kell jelenteni minden építkezést, amelynek ér­téke meghaladja a 10 millió forin­tot. A kötelezettség tehát már egy átlagos méretű, 70-80 négyzet­méteres családi ház építésére is vonatkozik. Ilyen szankció eddig nem volt, az intézkedéssel a ko­rábbi építésügyi bírságok sorát egészítették ki. Eddig egy „normál" (a közbe­szerzési eljárás szabályai által nem érintett) építkezésnél csak a munka kezdetéről és a műszaki vezető személyéről kellett tájé­koztatni az építési hatóságot. Ko­vács Béla, a szegedi polgármeste­ri hivatal építési irodájának osz­tályvezetője elmondta: az új rend szerint az építtető, kivitelező, műszaki ellenőr és a felelős mű­szaki vezető adatait is közölni kell. Az építési hatóságon kívül az építésfelügyeleti jogkört gya­korló közigazgatási hivatal, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) és az adóhivatal is meg­kapja az adatokat. Utóbbit még arról is tájékozatni kell, mennyi­be kerül majd az építkezés. Épí­tésfelügyeleti bírságot kaphat ­többek között -, aki nem közli az előírt adatokat, szabálytalanul vezeti az építési naplót, vagy olyan tervezőt foglalkoztat, aki nem jogosult erre a feladatra. Az építkezéseken folyó munka ellenőrzése az OMMF Csongrád Megyei Felügyeletének feladata. Maróti Gyula igazgató tájékozta­tása szerint 2004-ben kevés hí­ján négyezer ellenőrzést végez­tek, és az esetek kétharmadában találtak valami szabálytalansá­got. Jogerős bírósági ítélettel vég­ződő esetekben a munkabizton­sági előírások megsértéséért 50 millió forint, munkaügyi sza­bálytalanságokért (ebbe a körbe tartozik a feketemunkások alkal­mazása is) 80 millió forint bírsá­got szabtak ki. NY. P. A Kossuth Lajos sugárút Vadász utca és Párizsi körút közötti sza­kaszán villamosvágány-szabályozást végez július 20-ától a Szegedi Közlekedési Társaság. A vágányjavítás idejére lezárják a belső for­galmi sávot, a megjelölt útszakaszon parkolási tilalom lesz ér­vényben. A munka várhatóan több hétig eltart Fotó: Gyenes Kálmán MUNKATÁRSUNKTÓL Kábítószert talált a röszkei határátkelőhely takarító­nője. Az asszony az egyik mellékhelyiség takarítása­kor bukkant az anyagra: a szemétkosár kiürítésekor pillantotta meg a gyanús zacskókat, majd értesítette a határőröket. Az egyenruhások bevetették Leót, a kábítószer-keresésre kiképzett kutyát. Leónak nem csal a szimata: kiderült, hogy a 17 csomagba össze­sen 203 gramm marihuánát csomagoltak. A kuká­ban landolt kábítószert, amelynek értéke megközelíti a 300 ezer forintot, a határőrök átadták a vámható­ságnak, és feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen kábítószerrel való visszaélés miatt. Nyolc évvel ezelőtt arról tudósítottunk, hogy a Fő­szer-Elektroprofil Kft. székházat avatott a Római kör­úton. A kft. dinamikus fejlődését jelzi, hogy tegnapra megint székházavatóra voltunk hivatalosak: fél év alatt készült el a 3 milliárd forintos árbevétellel ren­delkező, 150 főt foglalkoztató cég Szabadkai úton lé­vő új székháza, ahol helyet kapott a villamos beren­dezések összeszerelését végző üzem, a logisztikai központ, valamint a lakossági termékeket bemutató üzlet is. Az ünnepségen a nemzetiszínű szalagot Bot­ka László, Szeged polgármestere vágta át, aki el­mondta: a város legszebb ipari létesítményét jött avatni. A székházat Gyulay Endre megyés püspök szentelte fel. Lakatos Jenő ügyvezető igazgató kilátás­ba helyezte: 2006-ban ötezer négyzetméteres logisz­tikai központot is szeretnének tető alá hozni. A Szabadkai útra költözött a Főszer-Elektroprofil Az új székházat további beruházások követik Fotó: Karrtok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents