Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-02 / 153. szám

Szombat, 2005. július 2. SZIESZTA 11 Hetvenhét óra a szerelem és fény városában Hetvenhét órát töltöttem Pá­rizsban. Életemben először jártam a francia fővárosban, amely elvarázsolt sokszínűsé­gével és különleges atmosz­férájával. A tízmilliós világvá­ros rabja lettem. Amikor ki­tettem a lábam Párizsból, úgy éreztem, mintha vákuumba kerültem volna. Fapados géppel érkeztünk Pá­rizsba, mely nekem kamaszko­rom óta álmaim városa. Villo­non, Baudelaire-en, Rim­baud-n nőttem fel, faltam Ba­jomi Lázár Endre könyveit, amelyekben a montmartre-i bohémvilágról, a montparnas­se-i művészekről és a varázsla­tos latin negyedről írt rendkí­vül élvezetesen és olvasmá­nyosan. Úgy izgultam, mint egy kisiskolás. Vártam, mit mu­tat meg magából a vén Párizs. Monsieur le Prince Az Orly repülőtérről körül­belül harminc perc alatt érünk be metróval a belvárosba. (A jegy tíz euróba kerül.) Szál­lásunk Párizs talán legnépsze­rűbb részében, a latin negyed­ben van. A Luxembourg-kert mellett megyünk el, amelynek kerítésére csontsovány, éhező gyermekekről és különböző háborúkról készült nagymé­retű, megdöbbentő erejű fo­tókat aggattak. A szegénység­gel és a halállal szembesítik a parkban sütkérező, sétálgató párizsiakat. A kert olyan a ve­rőfényes napsütésben, mint egy impresszionista festmény. A negyed girbegurba utcács­káiban egymást váltják a ja­pán szusiéttermek és a ká­véházak. Kvártélyunkat gyor­san megtaláljuk a Monsieur le Prince (Herceg úr) utcában az egyik magas és keskeny gyu­faszálházban, amelyben a lép­cső szűk, kopott és szagos. A padlástéri szobáért ötvenöt eurót kérnek egy éjszakára. A tömzsi óriás és a zsiráf A városnézés legegyszerűbb és leggyorsabb módját választ­juk. Felszállunk az emeletes, nyitott tetejű, piros buszra, mellyel - a bulletin szerint - két óra tizenöt perc alatt végig le­het járni a belvárost. A kétna­pos jegy huszonkét euróba ke­rül. A tömzsi óriás, a nehézke­Párizsi pillanatok, párizsi arcok - a Montmartre-on sen patinás Notre Dame elől indulunk, amely nem csupán jelkép, de tiszteletbeli szerepe is van: ez a nullpont, innen szá­mítják a kilométereket Fran­ciaországban. Útba ejtjük a Musee D'Orsay-t, a Louvre-ot, a Concorde teret, amely a világ egyik legszebb tere, határ a Champs-Élysées és a Tuilériák elmélkedésre késztető muzeá­lis csendje között, az Operát, a Diadalívet és a Trocaderót. Ez utóbbi helyről fantasztikus ki­látás nyílik a négypatájú Mars-mezei zsiráfra, az 1889-es világkiállítás gyerme­kére - az Eiffel-toronyra. A Tro­caderón gördeszkások, görko­risok és hip-hop táncosok szó­rakoztatják a turistákat. A ha­talmas szabad térnek köszön­hetően itt nem érezzük a pári­zsi pezsgést, vibrálást, pedig sokan vagyunk a téren. Amikor az ember elnéz a Mars-mező végén álló Katonai Akadémia épületéig - maga marad, sza­badon szárnyalhat. A buszos túra - a nevezetességek és a zsúfolt bulvárok, körutak - be­járása után megfogalmazódik az emberben, hogy mi adja Pá­rizs egyedi varázsát: a tágas te­rek, az elegancia és a különle­ges, sehol máshol nem tapasz­talható belső ritmus elegye. A sokszínűség teszi Párizst érzé­keny, barátságos várossá. Kü­lönleges atmoszférája pedig fe­lébreszd az emberben szuny­nyadó temperamentumot. Virág Párizs gomblyukában A Montmartre és a Place Pi­galle kihagyhatatlan. Hömpö­lyög is a turistatenger a domb­ra, valamint a bűn és gyönyör világhírű terére, ahol egymást Az 1889-es világkiállításra épültek - ma Párizs jelképe a malom és a torony • 4P «Ú* w yfl " : Éf i ' tgf- ^ H I ^ * ' ­/-4B 4 > - 0 \\ Y \ Y \ érik a szexshopok és a bárok. Itt minden kapható, mi szem­nek, szájnak és más egyébnek ingere. A kéjszerájokban har­minc-ötven eurót kérnek a szexuális élményért - attól füg­gően, hogy a kliens egyedül, párban vagy egy csoport tagja­ként kíván-e felérni a csúcsra. A Moulin Rouge előtti kis tér ugyanolyan találkahely, mint a Boulevard Saint-Michael Szaj­na-parti vége, csak itt lányok­nak kinéző fiúk is kínálják ma­gukat... A Pigalle és környéké­nek éjszakai élete Párizs külön világa. Minden japán, minden A SZERZŐ FELVÉTELEI amerikai - belőlük van a leg­több - turista megáll a Vörös Malomnál, hogy megörökítse a műintézményt, amely foga­lommá és jelképpé vált New Yorktól Tokióig. ,A Mont­martre virág Párizs gomblyu­kában" - mondotta Léon-Paul Frague költő az ezerkilencszá­zas évek elején. Mondhatta, hiszen a montmartre-i piktű­rát olyan nevek fémjelezték, mint Toulouse-Lautrec, Van Gogh, Renoir és Picasso - hogy csak a leghíresebbeket említ­sem. Itt született az impresz­szionizmus és a kubizmus. Ez aTomantikus régmúlt. A festő­fellegvárban ma giccset árul­nak és drága pénzért készíte­nek portrét a turistákról. Itt áll - a város legmagasabb pontján - az 1919-ben felszentelt Sac­ré-Coeur (Szent Szív) bazilika, amit eleinte a franciák sokat gúnyoltak - édeskés cukrász­tortához hasonlították. A szé­kesegyházhoz vezető lépcső­kön bóvliárusok kínálják por­tékáikat. Egy robusztus fekete, miután meghallja, hogy ma­gyarul beszélünk, jó napottal üdvözöl, és a földön fekvő tás­kákra mutatva közli: „olcó". Párizs mindenkinek mást mutat meg magából. Ettől le­het annyira szeretni a mű­vészetek, a szerelem és a fény városát. Akit Párizs megérint, furcsa, szomorú érzésekkel tá­vozik a városból. Olyasfélével, mint amikor szeretünk, de tudjuk, hogy a szakítás elke­rülhetetlen. C' est la vie! ­mondhatjuk, és többször el­ismételjük: Au revoir, Paris! SZABÓ C. SZILÁRD A cél előtt az öngyilkos szonda MTI Hétfőn érkezik meg úti céljához, a jelenleg a Földtől 132 millió kilométerre lévő Tempel 1 üstököshöz a Deep Impact (Mély Becsapódás) nevű amerikai űrszonda, hogy a tudomány oltárán feláldozva magát behatoljon a kométa magjába, és hatalmas krátert vájjon a felszínbe. A kivágódó anyagtörmeléket árgus szemekkel figyelik majd a tudósok, ugyanis a Deep Impact közreműködésével a csil­lagászok annak akarnak a végére járni, hogy vajon mi rejtőzhet egy üstökös magjának a belsejében. Ennek kiderítése azért lenne fontos a tudomány szempontjából, mert a szakem­bereknek arról már van tudomásuk, hogy miként fest egy üstökös felszíne, illetve környezete, de arról még nincs, hogy odalent mi van. Az üstökösök a legelfogadottabb elmélet szerint gyakorlatilag konzerválták, mintegy mélyhűtötték azokat az anyagokat, ame­lyek még a Naprendszer kialakulásának az idejéből maradtak vissza. Ezek megismerése felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatna arra vonatkozólag, hogy miként született meg szűkebb kozmikus környezetünk. 06-30/30-30-443 JL mms'o delmagyar.hu Kérjük. írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! i hwMu, „„/, „/WM f Belefáradtam az olvasásba Baksa Bernadett. Szeged • Nem szeretem, ha fotóznak Juhász Eszter. Szeged Dani Zsolt Szeged KedeesObasó! | HektOf napozik A megjelenés­kei a beküldő egyetértésén kívül a kípen látható személv (kiskorúaknál a lorrényes kép­meló) hozzájá­rulása snikse­ges. I Virágzik a kaktusz Szabó Bálint. Szeged Varga Mill M Jt in Rúzsa u w Bük?! SEBÉ Fekete Katsi.n Makó • • ajümk mm DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG OITWWWN A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T • -Mobile"

Next

/
Thumbnails
Contents