Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-16 / 165. szám

Szombat, 2005. július 16. SZIESZTA 11 A fehér portól a palacsintasütőig SZÉTLŐTT HAZAK ES TERMESZETI CSODÁK BOSZNIA-HERCEGOVINABAN A mostohatestvér Ma talán felszállhat a Discovery A ma már szinte minden háztartásban megtalálható teflonbevonatú edények tömeges gyártása az 1960-as években indult meg. A kezdetben csak katonai célra használt és szigorúan titkos terméknek minősített műanyag későbbi sikere annak tudható be, hogy nagy az ellenálló képessége más vegyületekkel szemben, a hideget és a meleget egyaránt jól bírja, és a legtöbb anyag nem ragad hozzá. Ezért is alkalmas ételek készítésére, de a gyógyászatban is használják. MTI Kilencvenöt éve, 1910-ben született Roy J. ~ Plunkett (képünkön) amerikai vegyész, minden idők legismertebb és legszélesebb körben használt polimer vegyületének, a teflonnak a feltalálója. Szegény farmer fia volt, a gazdasági válság éveiben csak egyházi fenntartású iskolában tanulhatott. A középiskolában szobatársa volt Paul Flory, aki 1984-ben szintén a polimerekkel kapcsolatos kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat. A két barát együtt Iratkozott be az ohiói egyetemre, és diploma után mindketten a DuPont vegyipari óriásvállalatnál kaptak munkát. Plunkett feladata a hűtéshez használt új gáz, a stabil és nem mérgező freon tanulmányozása lett. A kutató köztitermékként tetrafluor-etilént (C2F4) használt. A mintegy fél mázsányi, mínusz 76 fokos forráspontú gázt mélyhűtött acélpalackokban tárolták. A nagy felfedezést, mint annyi mást, a véletlen szülte: az egyik palackból felnyitása után nem jött ki gáz, viszont súlya ugyanakkora maradt. Amikor megvizsgálták, az oldalán fehér port találtak, amelynek összegyűjtéséhez a palackot'szét kellett fűrészelni. A por összetétele megegyezett a TFE-vel, de annak polimerje volt, a spontán pollmerizácló (a molekulák összekapcsolódása) meglepő volt, mert a rokonvegyületeknél ehhez katalizátorra volt szükség. Plunkett egyéb teendőit félretolva a később teflonnak elnevezett port kezdte tanulmányozni, és azt találta, hogy annak olvadáspontja igen magas, gyakorlatilag minden vegyületnek ellenáll, nagyon kicsi a felületi súrlódása (a világ legcsúszósabb anyaga), és a legtöbb anyag nem ragad hozzá. Ami még ennél is fontosabb volt, Plunkett azt is felfedezte, miként lehet laboratóriumi körülmények között a polimerizációt reprodukálni. A teflon kutatását ezután mások vették át, a felfedezőt az ólom-tetraetil részleghez irányították. A teflon mellett tucatnyi más terméket talált fel, illetve vett részt azok kifejlesztésében. Plunkett a DuPontnál töltött 39 év után, 1975-ben vonult nyugdíjba a vállalat szerves kémiai részlegének termelési igazgatójaként. 1985-ben beiktatták a Feltalálók Dicsőségcsarnokába, de ezen felül is számtalan kitüntetéssel ismerték el tevékenységét. 1994. május 12-én hunyt el a texasi Corpus Christlben. A teflon a nejlon mellett a DuPont legsikeresebb és legkelendőbb terméke lett, a nejlont ugyancsak 1938-ban fedezték fel, és a nagyközönség a női harisnyák alapanyagaként ismerte és szerette meg. A teflon karrierje nehezebben indult, mert kezdetben igen drága volt, ráadásul csak katonai célokra használták és szigorúan titkos terméknek minősítették. Először a Manhattan-terv alatt tárolták a mérgező és korrozív uránium-hexafluoridot teflon bevonatú edényekben. A teflon színtelen, szagtalan por, molekulasúlya 30 millió, azaz az egyik legnagyobb ismert molekula. Valamennyi műanyag közül a legkevésbé éghető és a legnagyobb a vegyszerállósága: nincs oldószere. Jól ellenáll a hidegnek és a melegnek is, mínusz 269 és plusz 260 Celsius-fok között tartósan igénybe vehető. Kielégíti a legszigorúbb élelmiszeripari és gyógyászati követelményeket, s akár az élő szervezetekbe Is beépíthető. Semmiféle anyag nem tapad rá, még magasabb hőmérsékleten sem, ezért alkalmas edények bevonására, amelyekben aztán zsír nélkül is lehet sütni. A világon napjainkban 50 ezer tonna teflont állítanak elő. Kereskedelmi forgalomba először 1946-ban került, a hadiipar után a vegy-, textil-, papíriparban, majd az űrkutatásban használták. A hatvanas években indult meg a teflonbevonatú háztartási edények tömeges gyártása, ezekből az idők során több százmilliót készítettek. Ma a teflonnal a palacsintasütőktől a mesterséges erekig mindenhol találkozni. Aki csupán a Külügyminisztérium honlapjára feltett tájékoztatóra hagyatkozik, amely aknákkal, fekete özvegyekkel és viperákkal riogatja a turistákat, az bizony nem vág neki még átutazóként sem Bosznia-Hercegovinának. Nagy kár: a Neretva folyó völgye ugyanis még érintetlen természeti szépségében kíséri végig a délre, Horvátországba utazókat. A Balkán-félsziget nyugati csücskében elterülő Bosznia-Hercegovina 1992-ben vívta ki függetlenségét, akkor szakadt el Jugoszláviától. Az országban továbbra is etnikai ellentétek feszülnek, a lakosság 48 százaléka bosnyák, 37 százaléka szerb, 14 százaléka pedig horvát nemzetiségű. Az egykori Jugoszlávia egyik legszegényebb vidéke a szabadsággal sem kapott szárnyra: a kistermelők által működtetett mezőgazdaság, ahogyan mindig, most is importra szorul. A belháború tönkretette az ipart, s az ország egy főre jutó nemzeti jövedelme még mindig az 1990-es évek elejének nyomasztó szintjén van. Mindezek után nem csoda hát, ha elszoruló szívvel autózunk át azon az országon, ahol a szétlőtt házakat pénz hiányában nem tudják újjáépíteni, de még bevakolni sem; ahol az utak mentén reggeltől estig 6-10 éves gyerekek kínálják szomorú szemmel a mézet és az erdei bogyókat kis befőttesüvegekben; ahol a szarajevói útkereszteződésben a szakadó esőben síró anya koldul - két hónapos csecsemővel a karjában. Horvátországgal ellentétben Bosznia nem tudott kitörni: a virágzó Adria-parti ország mostohatestvéreként várja a csodát. Az átutazóknak semmi - egyelőre - érintetlen a természet A Neretva völgyében. Ipar híján kedvük megállni a nyomorúságos falvakban, még akkor sem, ha a Neretva folyó csodálatosan tiszta vize, vagy a számos, tökéletesre tervezett, kecsesen ívelő gyalogos-, vasúti vagy közúti híd, esetleg a több száz, muzulmánok emelte dzsámi csalogatja és marasztalja az odatévedt turistát. Ezt az állapotot bizonyára a kormányzat is megunta, hiszen nagy lendülettel építik azt az autópályát, amely a tranzitturisták egyetlen vámszedője lesz majd. Néhány kilométer után, elhagyva Észak-Horvátországot, az országról - Bosna i Hercegovina - elnevezett Bosna folyó szegődik mellénk, amely több mint száz kilométeren át lesz útitársunk, mielőtt átadja helyét a Neretvának. A Bosnán tíz kisebb hidat számolunk meg, Szarajevó előtt például néhány perc alatt négyszer keresztezzük a folyót, ez a kacskaringózás az egész Északról Délre tartó útra jellemző. A vízparton parasztpár ballag ráérősen hazafelé: az asszony vállán kapa, a férfién sarló. Arattak. Tovább jellegtelen, szürke kis települések váltják egymást a Doboj-Zenica-Szarajevó útvonalon. Ha elég bátrak lennénk, megpihenhetnénk az egyik kicsiny falu Hotel Chicago nevű szállásán, és este jót szórakozhatnánk a Diskotheke Lunában. Ehelyett azonban csak száguldunk délre, áthaladunk a hegyek gyomrába vájt alagutakon (vészkijáró, szellőző, segélyhívó telefon még a több száz méter hosszúakban sincs), nézzük a gúlákba rakott szalmabálákat, s megállapítjuk: Boszniában a stoppolás nemzeti sport, tömegek állnak az út szélén, hogy bekéredzkedjenek az arra járó autókba. Busz ugyanis csak igen ritkán közlekedik. Jó hír, hogy a bosnyák rendőrök egyszer sem állítanak meg, nem is adunk rá okot, még a 30-40 kilométer/órás sebességkorlátozást is betartjuk. A Bosna folyó már megelőlegezte azt a csodálatos látványt, amelyet a Szarajevótól A SZERZÓ FELVÉTELEI egészen a horvát határig hömpölygő, méltóságteljes Neretva nyújt. A Dinári hegyek lábánál lustán ballagó, néhol meg őrülten száguldó zöld és kék, áttetsző víz még tiszta: nincs ipar, amely bemocskolná, így a műútról is látjuk a meder alját. A szétlőtt házak mellett a több mint egy évtizede pusztító testvérháborúra a katonai egységek jelenléte emlékeztet: Szarajevóban több ENSZ-békefenntartó autót látunk, a bosnyák-horvát határon, Metkovicnál pedig lánctalpas harckocsikat szállító kamionoknak kell elsőbbséget adnunk. Metkovic után egy kicsit haladunk Horvátországban, aztán a néhány kilométeres bosnyák tengerparton autózunk végig, hogy Neumnál elhagyjuk Boszniát. Az átkelőhelyen a határőrök unottan nézelődnek harminc méterre a tenger fölé épített bódéjukban, majd végiglapozzák az útíeveleket, s intenek: tovább. NYEMCSOKÉVA MTI A legkedvezőbb esetben közép-európai idő szerint ma este 8 óra 40 perckor indíthatják el útjára a Discovery amerikai űrrepülőgépet - olvasható a NASA honlapján. Az amerikai űrkutatási hivatal vezetése azonban hangsúlyozta: ez a dátum még nem végleges. Az, hogy a jelzett időpontban megtörténhet-e az indítás, attól függ, a mérnökök megnyugtatóan ki tudják-e javítani a külső üzemanyagtartálynak azt az érzékelőjét, amelynek meghibásodása miatt állították le a visszaszámlálást szerdán. Ennek a szintjelzőnek az a feladata, hogy ha a ki, jelezze azt a központ számítógépének, amely lekapcsolja mind a három hajtóművet. Egyébként korántsem biztos, hogy egy ilyen szenzor rendellenessége tragédiát okozna, de a NASA rendkívül szigorú repülésbiztonsági szabályai értelmében semmit sem szabad kockáztatni. A hajtóművek túl korai leállása esetén az űrrepülőgépnek kényszerleszállást kellene végrehajtania, vagy az előre eltervezettnél alacsonyabb Föld körüli pályára kerülne. Rakétábó szabadul ki Merlini MTI Dávid Merlini illuzionista a nyár végén újabb produkcióval kápráztatja el a közönséget: ezúttal egy ballisztikus rakétából szabadul ki, mielőtt kilövik azt. Sajtótájékoztatóján a szabadulóművész biztonsági okokra hivatkozva egyelőre nem árulta el sem azt, hogy hol, sem azt, hogy pontosan mikor láthatják az érdeklődők legújabb mutatványát, de azt ígérte, hogy mindezt két hét múlva elmondja. Arról azonban beszámolt, hogy egy 15 méter magas rámpa tetején lévő rakétából kell kiszabadulnia, mielőtt az a levegőbe emelkedik. Dávidét a jármű tetején lévő, átlátszó anyagból épített kapszulába zárják, ahol az erre a célra kialakított acél fémfelülethez rögzítik, majd rázárják az ajtót. A rakéta már nélküle száll fel 2000 méter magasra, ahol felrobban. A szerkezet, amely nem más, mint egy föld-föld típusú ballisztikus rakéta, Nagy-Britannia egyik hadiüzemének fejlesztési részlegében készül, 12,7 méter hosszú és 6300 kg-ot nyom. Augusztus közepén érkezik Magyarországra. Merlininek egy hónapja van még a felkészülésre. Ezalatt ejtőernyős ugrásokat gyakorol, mert ha a rakéta indulásáig rendelkezésre álló időben nem sikerül kiszabadítania magát, a levegőben kell ezt megtennie, és ejtőernyővel kell visszajutnia a földre. A feladat nehéz, és félelemmel tölti el, ugyanis tériszonya van. Az érdeklődők ezt a produkciót is ingyen kísérhetik figyelemmel a helyszínről. hidrogén üzemanyag a keringő egység három hajtóműve közül legalább kettőn keresztül a vártnál lassabban áramlik Metkovic. Tankszállítás a bosnyák-horvát határon