Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-14 / 163. szám

•KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 14. Vissza a dorozsmai kirakodóvásárt! AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Tibor A vagyoni és a nem vagyoni kártérítés lehetőségeiről Tisztelt Ügyvéd úr! Három évvel ezelőtt a volt élettársam családja fényes nappal megtámadott a nyílt utcán. Összevertek, eltört a karom és az autóm szélvédőjét is betörték. Többször be kellett mennem a rendőrségre és a bíróság előtt is több alkalommal vallomást tettem. Végül is idén áprilisban négyüket összesen több mint 300 OOO Ft pénzbüntetésre ítélték. Én azonban egy fillért sem láttam, a gépkocsimat is saját költségemen javíttattam meg. Kérdezem, hogy kitől kaphatok kártérítést, mit kell tennem ? Tisztelt Olvasó! Önnek az elkövetők kárt okoztak. Az ön kára több tételből adódik össze. Egyrészt az autó javítási költségeiből. Ezen túl önnek számtalan jogcímen keletkezhetett vagyoni kára. Ha munkaviszonyban állt, akkor a havi jövedelme és a folyósított táppénz közötti különbözet is kárként jelentkezik. A gyógyulása alatt természetcsen többletköltségek merültek föl. Ezeket csak a konkrét tények ismeretében lehetne pontosan megjelölni. Természetesen egy ilyen fizikális sérülés és a velejáró pszichés, lelki trauma mint nem vagyoni kár is jelentkezik. Ennek mértéke, összegszerűsége függ az ön személyiségétől, korábbi életvitelétől és nagyon sok más egyéb körülménytől. A bíróság által a büntetőeljárás során kiszabott büntetés független az ön kártérítési igényétől. A pénzbüntetést abból a célból szabták ki, hogy az elítélteket és másokat is visszatartson attól, hogy a jövőben bűncselekményeket kövessenek el. Ettől teljesen elkülönül a kártérítési igénye. Önnek lehetősége lett volna kártérítési igényét mint úgynevezett polgári jogi igényt, már a büntetőeljárás során érvényesíteni. Ebben az esetben a büntetőügyben is kötelezhették volna az elkövetőket a kár megtérítésére, feltéve, hogy annak pontos öszszege a büntetőügyben rendelkezésre állt adatok alapján megállapítható lett volna. Amennyiben nem, úgy kénytelen lett volna külön polgári peres eljárást indítani. Gyakorlatilag most is ez a helyzet. Önnek pert kell indítani az elkövetők, elítéltek ellen, melyben követelnie kell a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését. Helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, mivel az elkövetők a kárért egyetemlegesen felelnek, azaz a majdani jogerős és végrehajtható ítélet alapján bármelyiküktől követelheti a teljes megítélt kártérítési összeget. Nyilván annak alapján dönt, hogy melyiküknek milyen végrehajtható vagyona vagy jövedelme van. A per megindításához nem kell illetéket leróni, mivel önt á követelés természetéből adódóan illetékfeljegyzési jog illeti meg, vagyis azt nem kell az eljárás megindításakor megfizetni, hanem a végén a pervesztes felet terheli. Mielőtt pert indítana, kérem fontolja meg, megéri-e az eljárás és a remélt összeg, hogy újból felszínre kerülnek a régi sérelmek, konfliktusok. Emellett mindenképpen javaslom, hogy próbáljon meg egy esetleg alacsonyabb összegben, ha kell közvetítő útján, peren kívül megegyezni. Ha mindezek után a pereskedés mellett dönt, kérem ne legyen szerény, kártérítési igénye megfogalmazásánál vegye elő a „vastagon fogó ceruzáját", hiszen a vagyoni és nem vagyoni kártérítés összegének akkorának kell lenni, ami önt teljes mértékben kárpótolja. Másképpen fogalmazva, amennyiért - ha nem is volt jó üzlet - megérte elszenvedni a sérelmeket. Dúc és a szilárdhulladék-szállítás Dóe egy aprócska kis település, ahol mindösszesen 800 ember él. Ezek az emberek szeretik, tisztelik falujukat. Ebben az évben nagy esemény történt: április l-jétől (ez nem áprilisi tréfa volt) megtörtént a szilárd hulladék elszállításának megszervezése. Már az is meglepő volt számomra, hogy a falu lakói örömmel fogadták az önkormányzat kezdeményezését. Természetesen akadtak olyanok is, akiknek fenntartásaik voltak. Nagyon remélem, hogy az eltelt három hónap ezeket a falumbelieket is Nyílt levél a Polgármester Úrhoz! Magyarországon, ha tetszik, ha nem, elismert tény, hogy emelkedik a munkanélküliek száma, növekszik az elszegényedés, sokak számára kilátástalan a jelen és a jövő. Az embereknek filléres gondjaik vannak és ezeket a filléres gondokat nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán tudják megoldani. Tehetünk úgy is, minket nem érdekel, mindenki oldja meg a maga baját, de tehetünk úgy is, segítünk rajtuk. Nem, nem pénzt kell mindjárt adni, csupán lehetőséget a megoldáshoz, a kivezető úthoz. Az egyik lehetőség volt a kiskundorozsmai kirakodóvásár! Pénzzavarban lévő, sokcsaládos anyukák, millióindíttatású emberek hozták ide olcsón fillérekért kínált áruikat eladásra a rászoruló honfitársaiknak. Színes, emberarcú forgataga volt Kiskundorozsmának. Mindenki számára megdöbbentő döntés született. Ezt a több mint háromszáz éves, vérrel kiharcolt jogot - a vásár tartás jogát - a vadonatúj piacvezetőség áthelyezte a Cserepes sorra. Azt a kirakodóvásárt, ami e hely messzi hírű, legnagyobb hagyományokkal rendelkezett. Megígérték akkor, amikor a Mars térről ideiglenesen kitelepített nagybani zöldségpiacot beüzemelték, hogy ehhez a kirakodóvásárhoz nem nyúlnak!! íme. Azóta itt nem jó élni, keservesen megszenvedett környezetünk a kialakult szenynyezés miatt. Egyetlen örömünk volt, a havonta ismétlődő kirakodóvásár! Mint ahogy a futballpálya, úgy ez is a múlté lesz már, vagy mégsem? Szegednek van nagyon sok helye, ahol tényleg jó (lenne) élni, de itt már nem. Szívjuk a füstöt, sza• •• '. ••• •" ::v:v:vxx-x<-X-X-X-X:X:x; Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a lapjaink terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat meggyőzte arról, hogy az egész értünk, az itt élőkért történt. Azt gondolom, ez is nagy előrelépés egy ilyen picinyke kis község életében, és remélem, sok-sok ilyen történésről tudok majd a lap olvasóinak beszámolni. TÓTH MARGIT, DÓC góljuk az árkok bűzét, ami a piacról folyik ki, és ezekből egyre több lesz, hiszen temérdek autó ontja bűzét, használja kevés levegőnket. Kérjük a Polgármester Urat, adjon teret kérésünknek. Ne vegyék el teljesen hagyományainkat, lehetőségeinket. Itt minden a miénk volt. Havonta egy délAz 1956-os októberi eseményekről minden embernek van több- kevesebb ismerete. Október 22-én diákok gyűlésre jöttek össze a műegyetemen. Néhány csoporttársammal én is ott szorongtam a zsúfolásig megtelt aulában. Még most is fülembe csengenek a napokban elhunyt katonatiszt, Marián István lelkesítő szavai. Innen indult a végeláthatatlan felvonulás Budán. A cél a Parlament volt a Bem-szobor érintésével. Az Országház előtt már több százezerre nőtt a felvonulók száma. Sinkovits Imre szavalatát, Nagy Imre beszédét és a fejleményeket ki-ki személyes tapasztalatból, vagy a történelemírásból ismeri. A felvonulás késő éjszaka, illetve másnap reggel fegyveres harcokkal folytatódott az akkori kemény diktatúra ellen. A parasztot sanyargatták, a városokban visszaesett az életszínvonal, és elviselhetetlenné vált a Szovjetunió diktátuma. Persze a tárgyilagossághoz az is hozzátartozik, hogy a II. világháborúban - igaz, Hitler oldalán - mi is orvul megtámadtuk a Szovjetuniót. A kisegér beleharapott a nagy medve Achilles-inába. Bizonyára fájt neki. (Szó sincs azonban a szovjetek egyoldalú felmentéséről, annál is inkább, mert 1849-ben orosz csapatok segítettek az osztrákoknak a magyar szabadságharc leverésében.) Az viszont tény, hogy az 1956-os fegyveres felkelés elbukott. A Nyugat - melynek a Szabad Európa Rádió volt a szócsöve - cserben hagyta Magyarországot. Akkor 20 éves fejjel úgy ítéltem meg, hogy egy kicsit talán mi is naivak voltunk. 1956 november 3-án, amikor kormányküldöttség indult Tökölre (Erdei, Maiéter, Szűcs), hogy tárgyaljanak a szovjet csapatok kivonulásáról, egy újságíró megkérdezte Maiéter Pál honvédelmi minisztert, hogy előttre visszaadni a vásárteret nem olyan nagy dolog. A felháborodott, csalódott emberek tömegeiről, véleményéről nem is beszélve. A szombati vásár ideje alatt gyűjtöttünk aláírásokat, aki aláírta tiltakozik a vásár áthelyezése, megszüntetése miatt. Eljuttatjuk önökhöz. Egy kérésünk van. Vissza a kirakodó vásárt! nem fél bemenni az oroszlán barlangba? Maiéter röviden azt felelte: - Nem. - Miért nem? - kérdezte a riporter. Azért, mert magunkkal visszük a minisztérium híradós kocsiját, ami magasra emelt antennával kapcsolatban áll Nyugat-Európával. Ha bármilyen bántódásunk lenne, akkor kő kövön nem marad, mondta a miniszter. Maiéter sorsát ismerjük, ugyanakkor a kő, kövön maradt. Én akkor az álnok biztatást erkölcstelennek éreztem a Szabad Európa Rádió részéről, még akkor is, ha ennek volt egy kis „szuezi áthallása". Akkor pedig fél világ omlott össze bennem amikor megtudtam, hogy az 56-os fejlemények kapcsán Hruscsov és Eisenhower amerikai elnök megegyezett abban, hogy az USA Magyarországot a Szovjetunió érdekszférájába tartozónak tekinti. Találóan jellemezte ezt a kort Faludi György egyik versében: „Keletről mocskos felhők, / Nyugatról álszent röfögés." Persze azért Nyugat befogadta és pártfogolta a magyar disszidenseket. De hát azért nem „tántoroghatott" ki minden magyar! Mi lett volna a Kárpát-medencében nélkülünk? Időközben azért megszilárdulni látszott Kádár János hatalma. Oly annyira, hogy az 1960-as évek elején a nyugati országok feltűnő udvariassággal látták vendégül és bensőségesen paroláztak a „véreskezű" diktátorral. Mintha nem is lett volna 1956! Ezek alapján - tekintettel arra, hogy ekkorra már befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése - például az itthon maradt fiatal agrárértelmiség úgy látta, hogy akkor jár el helyesen, ha legjobb tudása szerint segíti a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztését. Bár az is tény, hogy a szovjet kolhozok mintájára megszervezett magyar termelőszövetkezeti mozgalom időben megAz eltelt 15 évben ön volt az, aki partner volt az itt élő lakossággal, ön tette elviselhetővé a jelenlegi állapotokat. Kérjük önt, vizsgáltassa felül e döntést, mindenki megelégedésére! A kiskundorozsmaiak nevében: PATIK ZOLTÁN változott. Sajátos módon nagy ívben elhajlott, eltért az orosz modelltől. Kiterjedt a háztáji gazdálkodás (amelyet a nagyüzemek integráltak) nyugdíjat, ingyenes orvosi ellátást, üdülési lehetőséget, kedvező építési kölcsönt kapott a tsz-ben dolgozó magyar paraszt. Akkor merész húzás volt Kádár részéről a nyugati agrártechnológiák adaptálása Magyarországra. (Feltehetően nem is kapott ezért piros pontot.) Ilyenek voltak a növénytermesztésben a különböző termelési rendszerek, az állattenyésztésben pedig a szakosított telepek meghonosítása. A háztáji gazdálkodás kiterjesztésének fő ideológusai voltak: Erdei Ferenc, Dimény Imre és Romány Pál. Úgy annyira, hogy az 1970-es és 80-as években a magyar mezőgazdaság - egy főre vetítve - gabona, hús, tej, tojás és alma termelés tekintetében Európa élvonalába került. A nagyüzemi gazdálkodásból eredő előnyöket jól kihasználta a szívósan dolgozó parasztság, a 60 ezres agrár értelmiséggel karöltve, (agrár- és gépészmérnökök, agrárközgazdászok, állatorvosok, jogászok, technikusok.) Az 1980-as évek második felében különböző okok miatt szakadozni kezdtek a húrok a magyar gazdaság hárfáján. Folyamatos volt a cserearányromlás a külkereskedelmünkben. Nem tudtuk a versenyt tartani a nyugati országok agrár-exportszubvenciójával. Lazult a termelés technológiai fegyelme, szűkítette mozgásterünket a KGST. A túlbuzgó internacionalista kötelezettségeink is nagy terhet róttak a magyar gazdaságra. 1988-89 táján ezek a tendenciák - sok más kedvezőtlen tényezővel együtt - megkönnyítették annak a belátását, hogy rendszerváltozásra van szükség, melynek útjait a nyugat előszeretettel pallérozta. DR. BÁLINT jÁNOS AGRÁRMÉRNÖK, SZEGED Szigorúan ellenőrizzék a parlagfűirtást! Sok embernek okoz gondot a parlagfű Fotó: Gyenes Kálmán Tíz éve vagyok allergiás a parlagfűre és a szervezetem megint jelzi, hogy a levegőben megjelentek a parlagfűpollenek. Az illetékeseknek sokkal felelősségteljesebb magatartást kellene tanúsítani és a törvényi előírások szerint eljárni, azokkal szemben, akik miatt évről évre előáll ez a sokak számára elviselhetetlen - anyagilag és fizikailag is megterhelő állapot. Az önkormányzatoknak minden eszközük megvan arra, hogy pillanatok alatt kiderítsék egy terület tulajdonosát és a bírságot kiróják - mint teszik ezt például a parkolási társaság dolgozói. Minden bejelentett esetben azonnali irtást kellene elrendelni és utána majd lehet beszélni arról, ki mit mulasztott. Erre a célra államilag biztosított anyagi keret is van. Természetesen a legtöbb közterület tulajdonosainak - önkormányzat, közútkezelő, vízügy stb. - jó példával kellene elöljárni a gaztalanítások terén. Jó lenne azt is tudni, hogy milyen telefonszámon - ha van ilyen - lehet bejelentést tenni. SECSNIK LÁSZLÓ, SZEGED A kor; amelybe születtünk - az '56-os forradalom