Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-12 / 161. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" i KEDD, 2005. JÚLIUS 12. A jogerős ítclet után a Legfelsőbb Bíróságon keresi igazát a megyei önkormányzat a levéltárosok pótléka ügyében. A pénzt kifizette a dolgozóknak, ám felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, s több mint ötmillió forintot költ arra, hogy minden levéltári munkahelyen külön megmérjék a levegő fertőzöttségét. Egy ellenzéki képviselő szerint ez kidobott pénz, az elnök viszont úgy érvelt: a dolgozók egészségéért ő felel. Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a megyei önkormányzat a Legfelsőbb Bírósághoz a levéltárosok pőrében született ítélet ellen. Erről a legutóbbi közgyűlésen is szó esett: a költségvetés módosításakor többek között tárgyaltak arról is, 5 millió 600 ezer forintot kell költeni arra, hogy a levéltári munkahelyeken megmérjék: „a veszélyességi pótlékot megalapozó munkahelyi veszélyeztető tényezők mennyiben állnak fenn". Ezt a méréssorozatot az ÁNTSZ is kérte: hiányzott az intézmény kockázatértékeléséből. Martonosi György, a megyei közgyűlés polgári frakciójának makói tagja 'azt mondta, szerinte ez az 5 millió 600 ezer forint megint kidobott pénz lesz. Ha már az ország minden megyéjében kifizetik ezt a pótlékot, és a bíróság jogerős ítélete az ittenieknek is megítélte, nem kellene tovább hadakozni. A fölvetésre Frank József elnök szemlátomást bosszúsan válaszolt: nem érdekli, más megyékben mi a szokás, ő azért felel, ami itt történik. Azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy az összes levéltári munkahelyen egyforma mértékben lenne egészségre ártalmas a levegő. Az sem megoldás, hogy egy munkahely azért fizet pluszpénzt a dolgozónak, mert annak vélhetően károsodni fog az egészsége. Inkább meg kellene előzni a betegséget, ezért kell tudni, hogy hol milyen védőfelszerelésre van szükség. Mint ismert, a bíróság döntése nyomán idén februárban a megye kifizette a leváltárosoknak az úgynevezett „egészségkárosító körülmények között végzett munka után járó pótlékot", amelyet évek óta kértek, s amely most összesen mintegy kilencvenmillió forintos kiadást jelentett. A kérdés most az: vajon mi lesz, ha a Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, a jogerős ítélet nem helytálló, s mégis a megyei önkormányzatnak van igaza. Vissza kell adniuk a levéltárosoknak a pótlékot? - Ez a Legfelsőbb Bíróság határozatától függ - felelte kérdésünkre Siket Judit főjegyző. - A felülvizsgálati kérelmet már korábban elküldtük, válasz egyelőre nem érkezett. B.A. Jövőre sűrűbben közlekedik majd a Zebegény Szeged-Csongrád tiszai hajójárat Szegeden és Csongrádon is sikere volt a Mahart Zebegényre keresztelt hajójának. A társaság sétahajója idén nyáron ugyan csak kétszer közlekedik a két város között, de jövőre akár hetente is szállíthatja az utasokat a Tisza megyei szakaszán. A csongrádiak szerint lenne jelentős igény a járatsűrítésre. Többéves szünet után a hét végén ismét sétahajójárat indult Csongrádról. A Mahart 230 férőhelyes, Zebegényre keresztelt hajója Szegedről indult a reggeli órákban, s a délutáni visszaút előtt másfél órás körutat tett a csongrádi fahíd és a közúti Tisza-híd között. Mint azt Bíró Lászlótól, a Mahart szegedi kirendeltségének vezetőjétől megtudtuk, a társaság már tavaly előrukkolt egy Szeged-Csongrád-Szeged útvonalon közlekedő próbajárattal, de a vízállás nem kedvezett a kísérletezésnek. Idén viszont egy bárral, asztalokkal felszerelt, minden igényt kielégítő hajó áll a turisták rendelkezésére, amely augusztus 6-án közlekedik legközelebb a két város között. - Jövőre már sűríteni szeretnénk a járatokat, koncepciónk szerint hetente, tíznaponta lehetne sétahajókázni a Tisza megyei szakaszán - nyilatkozta Bíró László. A borús időjárás miatt csak félig telt meg a megyeszékhelyről indult járat, de az üzemeltetők számára az is jó hír volt, hogy az elővételben elfogyott jegyeket nem váltották vissza az utazók, inkább a következő, augusztusi alkalomra tartogatják. Bíró László érdeklődésünkre elmondta, utasaiknak nem szerveztek külön programot Csongrádon, mivel ha tehetik, úgyis strandolással, étkezéssel, és nem utolsósorban a belváros ódon utcáinak megtekintésével töltik idejüket. A csongrádiak is örömmel fogadták a sétahajókázás hagyományának felélesztését. Mivel— a hat éven aluli gyerekek ingyen utazhattak, rengeteg család kereste fel a kikötőt. - Jó ötlet volt újra beindítani ezt a programot, a kicsik nagyon élvezik az ilyen különleges kirándulásokat - mondta dr. Andrikó Ferencné, aki unokáját hozta el a tiszai körútra. A nagymama annyit hozzátett, hogy főszezonban igény lenne a heti egy alkalommal közlekedő járatra is. A mögötte ülő hölgy, aki a kisfiát kísérte el hajókázni, azt vetette föl, hogy nyáron akár a Csongrád-SzegedCsongrád út is vonzó lenne a családok számára. B. D. A csongrádiak örültek a sétahajójárat beindításának Fotó: Bíró Dániel A megye nem adja föl: gombafertőzöttséget méret a levéltárakban Felülvizsgálati kérelem Levéltáros, munka közben. A Legfelsőbb Bíróság dönti el, jogos-e az egészségkárosító munkahely miatt járó pótlék Fotó: Karnok Csaba A jeltolmács a színházban is szívesen dolgozna Vörös Krisztina egyik anyanyelve a jelnyelv A hallássérült emberek jelnyelven kommunikálnak egymással és másokkal. Akik ebben segítik őket, azok a jeltolmácsok. Kevesen vannak. - Ebben a szakmában nagyon fontos az elhivatottság, ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni magyarázta Vörös Krisztina, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának jeltolmácsa. - Ezen kívül elengedhetetlen a nyelvérzék, a türelem, az általános műveltség és a legkülönbözőbb szakterületek ismerete. Krisztina két éve dolgozik jeltolmácsként. Tanulmányait az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán végezte. Szülei siketek és két testvére közül az egyik bátyja is. így érthető, hogy Krisztina anyanyelvének tartja a jelnyelvet, hiszen ebben a közegben nőtt fel, előbb tudott jelekkel kommunikálni, mint szavakkal kiBÖRFIflTflLÍTflS VISSZÉRKEZELÉS és EPIU'liflS tartós szőrtelenítő módszer fejezni magát. Kiskorától fogva az volt az álma, hogy jeltolmácsként dolgozhasson, ha felnő. Az álom valóra vált. Krisztina a tévében a déli híreket jeleli, főállásban pedig a Siketek és Nagyothallök Országos Szövetsége Duna Melléki és Regionalis Jelnyelvi Tolmács Szolgálatában tolmácsol Szegeden és környékén. Az előírás szerint Csongrád megyében három főállású tolmácsnak kellene tevékenykedni, de eddig a feladatokat Krisztina egyedül látta el. Július elsejétől kezdett betanítani egy egyetemistát, akit mindenhova magával visz, igyekszik őt elfogadtatni a siketekkel. Krisztina azt tervezi, hogy felveszi a kapcsolatot a színházzal. Szerinte nagy szükség lenne rá, hogy az előadások alatt jelelhessen, mert a segítségre szorulók között igen sokan járnak színházba. LÉZERES TETOVÁLÁSELTÁVOLÍTÁS kozmetikai és testtetoválás BEVEZETŐ ÁRON! VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu JÍKérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjnhhrikitl iiieg/t'lenlcljiik.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJEK BE és Ml K0ZZETESSZUK! Kedw Ohuál A megjelenésbe! a beküldő egyetértésén kívül a bégen látható siemély Ikiskorúaknél a törvényes képviselő} huiéjiraléu síukséges. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobila Ri. • ae » \líf\ iviüöli Krisztina két éve dolgozik jeltolmácsként Fotó: Miskolczi Róbert Magyarországon az érdeklő- ják el a jelnyelvet. Ezek alap-, ildők tanfolyamokon sajátíthat- letve középszintű végzettséget nyújtanak. Ha valaki ennél mélyebb ismereteket akar szerezni, annak már egyetemre, tolmácsképzőbe kell jelentkezni, felsőfokú tanfolyamok ugyanis nincsenek. Alap-, illetve középfokú képzések Szegeden is találhatók, felsőfokú viszont csak a fővárosban. A tolmácsok az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán szerezhetnek szakképesítést, a kurzus kétéves. A képzésben előreláthatólag szeptembertől várhatók változások, amikor életbe lép az úgynevezett regisztrációs rendszer. Az új módszer szerint a tolmácsoknak szakmai bizottság előtt kell vizsgázni. A jeltolmácsokat az ott elért eredmény szerint fogják besorolni különböző kategóriákba. Az elmúlt tizenöt évben mintegy százötven-háromszázán végezték el a jeltolmács képzőt. Jelenleg összesen ötvenen-hatvanan dolgoznak aktívan, közülük harmincöten-negyvenen tartoznak főállásban a 2003-ban létrehozott, az egész országot lefedő, regionális jelnyelvi hálózathoz. A többiek szabadúszók. HORVÁTH NOÉMI A HÁLÓZAT Az illetékes minisztérium és a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány két évvel ezelőtt kezdeményezett programjában hét jeltolmács-központot hoztak létre: Debrecenben, Egerben, Győrött, Pécsett, Szekszárdon, valamint kettő Budapesten működik. A szegedi jeltolmácsok a szekszárdi központhoz tartoznak és onnan kérhet tolmácsot bárki, akinek Csongrád megyében segítségre van szüksége. FORRÁS MAGÁNKLINIKA PLASZTIKAI SEBÉSZET Tel.: 62/431-899 • www.plasztika.net