Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-11 / 160. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. július 11., hétfő Megállapodás az álláskeresővel BUDAPEST (MTI) Álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munka­nélkülinek az adott munka­ügyi kirendeltséggel a foglal­koztatási törvény a Magyar Közlönyben közzétett és no­vember l-jétől hatályos mó­dosítása szerint. Az álláske­resési megállapodásban sze­repelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli, akit ezentúl álláskeresőnek nevez­nek, milyen módon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi el­helyezkedése érdekében, en­nek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé, s milyen jel­lemzőket jelöl meg az általa keresett munkahelyre. KÖZVETÍTŐKÖN KERESZTÜLJUTNAK A CÉGEK ALKALMI MUNKAERŐHÖZ Aratási körkép Az őszi árpa aratása minden megyében megkezdődött és a betakarítandó terület mint­egy 50 százalékát már le­vágták a kombájnok. BUDAPEST (MTI) Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára el­mondta: az állam 300-400 ezer tonna kalászos gabonát, azaz búzát és árpát vásárol meg a következő hetekben a legrosszabb helyzetben lévő gazdálkodóktól, akiknek nincs raktározási lehetőségük. Ezek a gazdálkodók az állami közrak­tárakban - a TIG-nél és a Con­cordiánái - helyezhetik el az unió intervenciós követelmé­nyeinek megfelelő minőségű terményüket. Emellett az ál­lamtitkár szakértői vélemények alapján azt közölte, hogy mind az árpa, mind az őszi búza hek­táronkénti hozama az előzetes becslésnél valamivel kevesebb lesz. így ez is enyhíthet valame­lyest a raktározási gondokon. Az őszi árpa termésátlagai hektáronként 2-6 tonna között mozognak. A gyengébb talaj­adottságú területeken az alsó határ, míg a jobb adottságú föl­deken a felső határ körül ala­kultak a hozamok. E növénynél az országos termésátlag 4,1 tonna hektáronként, ez a végle­gesen becsült termésátlagnak felel meg. A betakarított össz­termés mennyisége jelenleg meghaladja a 360 ezer tonnát. Az őszi búza aratása orszá­gosan még nem kezdődött meg, csupán Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében történ­tek próbavágások. A betaka­ntott terület 245 hektár, a termésátlag pedig 4,5 tonna hektáronként. A tritikálé ese­tében is csak próbavágás tör­tént Bács-Kiskun megyében 12 hektáron, és 4 tonnás hek­táronkénti átlagot mértek. Bács-Kiskun megyében 25 hektáron a zabot is learatták, a termésátlag 2,5 tonna hek­táronként. A rozs és a tavaszi árpa betakarítása még nem kezdődött el. Az elkövetkező napok leg­fontosabb mezőgazdasági munkája a búza aratása lesz, amelyet 1,131 millió hektáron kell elvégezni. A szakemberek szerint a becsült termésátlag 4,6 tonna körül alakul majd hektáronként Az aratásra váró búza minősége a közepesnél jobb, azonban a következő he­tek időjárásától nagymérték­ben függ a minőség alakulása. Az e hónap végi határidőig a Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) a teljes felajánlott, az intervenciós mi­nőségnek megfelelő - mintegy 4,3 millió tonna - gabona­mennyiséget átveszi. Lassul az új EU-tagok gazdasági növekedése BÉCS (MTI) Az Európai Unió nyolc új közép-kelet-európai tagországában az idén átlagosan évi 4 százalék alá mérséklődik a gazdasági növekedés üteme, és jövőre sem várható látványos javulás ­állítja elemzésében a bécsi WIIW nemzetközi gazdasági ösz­szehasonlító tanulmányokat végző intézet. Ennek ellenére a következő néhány évben folytatódik az új tagországoknak a régiekhez való felzárkózása, az új tagállamok növekedése a jövőben is két százalékponttal haladja majd meg a régiekét. Az intézet megállapításai szerint a tavalyi év átlagosan 5,1 szá­zalékos gazdasági növekedése az idei év első hónapjaiban lelassult a nyolc új tagországban. Az ok az WIIW szakértői szerint a beruházások érzékelhető lassulása. Magyarországon és Szlovákiában is lassult a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme, míg Csehországban és Szlovéniában nagyjából vál­tozatlan maradt. Ritkán kölcsönöznek munkásokat a megyében A vártnál kevesebb gyümölcs terem A megyében ritkán adják köl­csön dolgozóikat a munkálta­tók más cégeknek, szemben az országos gyakorlattal. Arra hivatkoznak, hogy az úgyne­vezett más munkáltatónál tör­ténő munkavégzésnél túl sok a megkötés. Ehelyett inkább a munkaerő-kölcsönzésre ala­kult vállalkozásokat bízzák meg azzal, hogy számukra meghatározott feladatra em­bereket toborozzanak. Ebben az évben a magyar gyümölcsö­sökben kevesebb termést takaríthatnak be a gazdálkodók az átlagosnál - mondta Lux Róbert a Zöldség-Gyümölcs Szakma­közi Szervezet és Terméktanács főtitkára. A szakember arról tájékoztatott: a feb­ruár közepén kezdődött tél és a virág­záskori esős, hűvös időjárás okozta, hogy a legtöbb gyümölcsfajnál kisebb volt vagy kisebb lesz a termés a megszokottnál. BUDAPEST (MTI) A földiepernél általában 7-9 ezer tonna terem Magyarországon évente átlagosan, jelenleg a becslések 8 ezer tonna körülire teszik a várható mennyiséget. A hazai termelés általában fedezi a belföldi igé­nyek 80 százalékát. Ezért elsősorban a szezonkezdetkor az import szamóca is megjelenik a magyar piacon. Ám a ma­gyar vásárlók előnyben részesítik a ma­gyar fajtákat. Általában a magyar áru 100-150 forinttal többért adható el ki­lónként a külföldinél. Cseresznyéből átlagosan 18-20 ezer tonnát szednek'le évente a fákról a hazai termelők, ám az idén ennek a meny­nyiségnek várhatóan csak a felét taka­ríthatják be. Ennek oka elsősorban az esős időjárás miatti rosszabb termés­kötődés. Ugyanakkor a cseresznye a ta­pasztalatok szerint jól eladható, főként akkor, ha mérete meghaladja a 24 mil­limétert. Lux Róbert szerint Magyarország leg­értékesebb gyümölcse a meggy, amely­nek íz- és zamatanyagai, valamint an­mad a piros ribizli aránya. A ribizli Lux Róbert szerint teljes mértékben becső­dült. Ennek oka egyrészt, hogy Magyar­ország a fekete ribizli termesztésének déli határán fekszik. Nem versenyképes önköltségben az alacsony termésátlag miatt. A piac nem ismeri el a kézi sze­dés többletköltségét. Lengyelországban ugyanis a bogyós gyümölcsök termesz­tését, betakarítását már gépesítették, és a nagyobb mennyiség alacsonyabb áron, kis szállítási költséggel az odatele­pült feldolgozó üzemekben kelendőbb a magyar terméknél. A piros ribiszkénél is csak nyomott áron és leginkább a ko­rábbi, stabil vevőknek lehet eladni a termést. A Szakmaközi Szervezet főtit­kára úgy vélte, hogy ugyanúgy, mint a többi gyümölcsnél, e területen is a friss étkezési áru arányának növelése lehet a kitörési pont. Lux Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gyümölcsöket jobb piaci marketingmunkával, promócióval a je­lenleginél keresettebbé lehetne tenni a külföldi, elsősorban az EU 25-ök közül a 18, gyümölcsből nem önellátó ország­ban. Á magyar termelők ugyanis jelenleg általában csak 2-3 országgal állnak tény­legesen piaci kapcsolatban. Példaként említette, hogy Magyarország Németor­szággal és Lengyelországgal közösen uni­ós pénzekre pályázik a meggy fogyasztás­bővítése és népszerűsítése érdekében. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat ár­bevétele átlagosan áruértékben számítva mintegy 300-350 milliárd forint, aminek a 40 százaléka gyümölcs. Lux Róbert úgy véli, hogy a 70 ezer hektár termőterület idei árbevétele így is meghaladhatja vár­hatóan a 100 milliárd forintot. A Magyarországon foglalkoz­tatottak 1,4 százaléka olyan kölcsönmunkás, akit munkál­tatója hosszabb-rövidebb idő­re bérbe ad egy másik cégnek ­derül ki a Személyzeti Tanács­adók Magyarországi Szövetsé­ge (SZTMSZ) adataiból. Tavaly 52 ezer dolgozót adtak köl­csön, összesen 1700 munkál­tató foglalkoztatott bérmun­kást 2004-ben. A megye foglalkoztatói azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel, csak nagyon-na­gyon ritkán: az általunk meg­kérdezett cégek vezetői pár évvel ezelőtti példára tudtak csak hivatkozni. Ilyenkor két munkáltató kötött egy meg­állapodást, jellemzően abban az esetben, ha az egyik „nem tudta teljesíteni foglalkoztatá­si kötelezettségét", például végelszámolás alá került. A munkabért végül a bajba ju­Csak rendkívüli esetben adják kölcsön egymásnak a varrónőket tott cég fizette, erről az ösz­szegről számlát adott annak a vállalatnak, amelyik a dolgo­zókat alkalmazta. Engi Imre, a ruhagyárat mű­ködtető Trifex Kft. ügyvezető igazgatója is azt válaszolta megkeresésünkre: nem jel­lemző a munkaerő-kölcsön­zés, más szóval átengedés. Ók egy ízben segítettek ki egy má­sik céget, de annak nevét nem kívánta elárulni. Szerinte a bo­nyolult, túl nagy szervezéssel járó procedúra helyett inkább a kölcsönzésre szakosodott cégeket bízzák meg a szege­diek azzal, hogy számukra se­géderőt toborozzanak. Kiss Sándor, a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. vezérigaz­gatója is azt mondta, egy íz­ben, három évvel ezelőtt vet­tek kölcsön munkaerőt, de az csak kényszermegoldás volt. A szegedi munkaerőpiacról egyébként lehangoltan nyilat­kozott: nem érti, miért nem akarnak dolgozni az emberek. A Szefo 100 varrónőt vett vol­na fel nemrégiben azonnal, 100 ezer forintos bruttó fize­téssel. A hirdetésre 68-an je­lentkeztek, 34 vált alkalmassá. Csongrád megyében kilenc cég foglalkozik munka­erő-közvetítéssel - nekik a munkaügyi központhoz be kell jelentkezniük, hogy re­gisztráltassák magukat, és an­nak szigorú ellenőrzése alatt működhetnek. Egyikük a Win­ner-Work Kft., amelynek ügy­vezető igazgatója, Krátky Márk elmondta, általában szezonmunkákra, egy-két hó­napos időtartamra és főleg se­géd- és betanított munkáso­kat keresnek a megyei cégek. Amikor a kft.-hez fordul va­lamelyik munkáltató, hirde­FÖTÓ: MISKOLCZI RÓBERT tést adnak fel, és ezt követően válogatják ki a jelentkezők kö­zül a legalkalmasabbakat. Elő­fordul, hogy a megbízó is részt vesz a válogatáson. Természe­tesen rendelkeznek adatbázis­sal, de a hirdetés jobb meg­oldás, mivel a lista napról nap­ra változik: akinek tegnap még nem volt munkája, elképzel­hető, hogy mára talált ma­gának. A munkáltató a köl­csönző cégnek fizet egy ösz­szegben, az pedig megállapo­dás szerint utalja tovább a munkabért. F. K. tioxidáns tartalma különlegessé teszi a világban. Jelenleg az átlagos 55-65 ezer tonnás termés helyett csak a szokásos mennyiség felét, mintegy 30-35 ezer ton­nát lehet majd leszüretelni. E gyümölcs kezdeti 100 forintos kilónkénti ára felfelé mozdult, és most az ipari feldolgozók 110-115 forintot is adnak 1 kilogramm meggyért átlagosan. Az úgynevezett friss fogyasztásra szánt, ládázott meggyért pe­dig 170-180 forintot is kaphatnak ki­lónként a termelők. Ribiziiből Magyarországon évente mintegy 12 ezer tonnát termelnek, az idén viszont e mennyiség csak mintegy 7-9 ezer tonnára tehető a szakember szerint. A termésmennyiség arányait te­kintve egyharmad a fekete, és kettőhar­Egyik legértékesebb gyümölcsünkből, a meggyből a szokásos mennyiség fele termett FOTÓ: FRANK YVETTE

Next

/
Thumbnails
Contents