Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-09 / 159. szám

Szombat, 2005. július 9. SZIESZTA 11 9 SZEMKÖZT Kevesebb produkció több előadásban Szerda esténként jelentkezik a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ezen a héten Bátyai Edinát, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. ügyvezető igazgatóját Márok Tamás, a VTV szerkesztő-riportere és Hollósi Zsolt újságíró kérdezte a fesztiválról. MUNKATÁRSUNKTÓL Kevesebb produkciót több előadásban - ezt a koncepciót hirdette meg a szabadtéri új vezérkara. Bátyai Edina szerint anyagilag megalapozta az idei évadot, hogy a legnagyobb előadásszámban műsorra tűzött darabra, a Rómeó és Júliára az összes belépőjegy hamar elfogyott. Nagy érdeklődésre számítanak a Csárdáskirálynő esetében is. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei költségvetését 485 millióra tervezték, valószínűleg végül 500 millió lesz. Ebből az önkormányzat 250 milliót biztosít támogatásként, a másik 250 milliót pedig a jegybevételből, a szponzori támogatásokból és egyéb saját bevételekből kell a kht.-nak előteremtenie. Bátyai Edina úgy véli, legalább két-három év kell ahhoz, hogy az Újszegedi Szabadtéri Színpadot „bejárassák", ismét megkedveltessék a közönséggel. Indulásképpen beruházásokra is szükség volt, színpadot is kellett építeni. Idén nem üzleti sikerre törekedtek Újszegeden, hanem arra, hogy művészi szempontból sikeres legyen saját produkciójuk, a János vitéz, amit Hegyi Árpád Jutocsa olyan kitűnő színészekkel állít színpadra, mint Agárdy Gábor és Székhelyi József, valamint a címszerepet alakító pályakezdő Szőcs Artúr. A rendező azt ígéri: visszatér a hagyományos daljátékstílushoz. A szabadtéri vezetése számára továbbra is vállalható a népszínházi arculat, az összes zenés műfajt szeretnék megtartani, és színvonalas produkciókkal életben tartani a Dóm téren. Újszegeden a jövőben rétegműfajok is szerepet kaphatnak. A szabadtéri eddigi látogatottsága az eladott jegyekből számítva - máris 65 százalék felett van, ami időarányosan nagyon jónak mondható. BODROGI GYULA JÁTSSZA MISKA PINCÉRT A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐBEN erzem magam A vadászat a szenvedélye Bodrogi Gyulának, aki majd negyven év múltán tér vissza a Dóm téri színpadra, ahol 1966-ban Napóleon volt a Háryban, most pedig Miska pincért alakítja a Csárdáskirálynőben. Nagy drámai szerepekkel kezdte színészi pályafutását Bodrogi Gyula, aki főiskolai osztályfőnöke, Várkonyi Zoltán biztatására fordult a humor felé. Évtizedekre eljegyezte magát a „könnyebb" műfajokkal. Játszott vígjátékot, bohózatot, kabaréjeleneteket. Sokszor mondták neki: többre hivatott. Ő azonban nem becsülte le a nevettetés mesterségét, ami pontosságra, gyors reagálásra szoktatta. - Az operetteket is szeretem, csuda műfaj, korábban a Mágnás Miskában és a Leányvásárban játszottam, meg rengeteg zenés vígjátékban. A Csárdáskirálynőben nem, ezért várom már a szegedi bemutatkozást. Ha elolvassa valaki a Csárdáskirálynő szövegkönyvét, akkor rájön, hogy ez egy jól megírt színdarab, talán még prózában is el lehetne játszani. A francia vígjátékokban jártas szerzők remek szituációkat teremtettek benne - véli Bodrogi Gyula, aki azt is hangsúlyozza: ne feledjük, a ma oly népszerű musical is az operettből fejlődött ki. - Szeretem Kálmán Imre remekművét, mert többnyire nem a direkt poénok, hanem a remek szituációk a humor forrásai benne. Annak idején láttam azt a legendás Csárdáskirálynő-előadást, amit Szinetár Miklós rendezett Honthy Hannával, FeBodrogi Gyula: Nem gondoltam volna, hogy a pályám kétszer is elkezdhetem leki Kamillal és Rátonyi Róberttel. A Dóm téren Miska pincért játszom, aki helyzeteket teremt, bonyolítja a szituációkat, és mivel régről ismeri Cecíliát, sokat segít a végkifejlethez. Az operett furcsasága, hogy nem elég jól énekelni, fontos az is, hogy a próza is érthetően legyen elmond- Legutóbb egy szép őzbakot lőttem, ami csodálatos trófeával Is megörvendeztetett - meséli Bodrogi Gyula, akinek régi szenvedélye a vadászat, és a zsákmányt maga szereti elkészíteni. A Bodrogi-féle bográcsos őzpörkölt receptjét olvasóinkkal is megosztja: - Olyan, mintha rendes pörköltet készítenénk. A bogrács aljára zsiradékot teszünk, rá egy sor húst, hagymát, paprikát, paradicsomot, sót, borsot, újabb sor húst, hagymát, paprikát, paradicsomot, sót, borsot és így tovább rétegezve. Ezután teszem csak a tűz fölé. A titok: vizet egy cseppet sem adok hozzá, magától elegendő levet ereszt. Csak akkor szabad beletenni a pirospaprikát, amikor már teljesen megpuhult a hús. Én egy kis erős pirospaprikát is szoktam adni hozzá, mert azt szeretem, ha kicsit csípős. va. Mert egy-egy szó is nagyon lényeges lehet. Bodrogi Szeged minden színpadán játszott már. Néhány éve Voith Ági és Garas Dezső partnereként a Szomorú vasárnapban Seress Rezsőt alakította a fürdőudvarban. Akkor is hallhattuk, milyen kitűnően énekel. Majd negyven éve, 1966-ban lépett fel először a Dóm téren: Napóleont alakította Szinetár Miklós rendezésében a Háry Jánosban. Nagyszerű csapat gyűlt akkor össze: Melis György volt Háry, Komlóssy Erzsébet Örzse, Dayka Margit a Császárné. Az idei szegedi szereplést szeretné összekötni egy kis nyaralással is, talán még egy kis vadászat is adódik majd... A Csárdáskirálynőt rendező Alföldi Róberttel többször is dolgozott már, Az ügynök halálát és a Kabarét is együtt FOTÓ: GYENES KÁLMÁN csinálták. Bodrogi Gyula élete az elmúlt években alaposan megváltozott. Két évtizeden át a Vidám Színpadot igazgatta, majd szinte újjászületve tért vissza a színészethez. Ma már nagy drámai szerepeket is játszik - óriási sikerrel. Néhány hónapja Kossuth-díjjal is kitüntették. - Nem gondoltam volna, hogy a színészi pályám kétszer is elkezdhetem. Egyszer a főiskola után, majd másodszor, amikor a színházigazgatást abbahagytam. Persze közben is játszottam, de sokkal kevesebbet. Nem számítottam rá, hogy egyszer még Az ügynök halálában Willy Lomant is eljátszhatom. Remek szerepet kaptam a Nyaralókban a Vígszínházban, a József Attila Színházban pedig a következő évadban A fösvényre készülök. Újra fiatal színésznek érzem magam. HOLLÓSI ZSOLT jeg/értékeí/«* L Szeged, Átrium Üzletház Kárász u. 9. 1:62/541-205, Fax: 62/541-206 Budapesti Operettszínház, Nagymező u. 17. Országszerte a fotózó - Lottózó üzletekben Konformitás és nevelés Mh 06-30/30-30-443 •-',*;'.,..'"':...''_.,.. . .. mms-Sdelmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! 11,^1,1,0^1 tMjsk.' • ftpriemiéfc varos rdfeerv :4a Németh Jenó. Kistelek I, Hüliamií S tániks a m déltmctaacxtszác bbmag A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T- - -Mobile« Part ner „Lépten-nyomon beleütközünk a konformitás problémájába. Nap mint nap halljuk, hogy mennyire konformista a közélet, kiváltképp a politika világa. Számos tudományos könyv, tanulmány is születik a konformitás kérdéséről, s nem kevés művészeti alkotás foglalkozik ezzel a témakörrel. Sokatmondó tény, hogy az Európai Unió tagországaiban 1993 óta új és egységes CE védjegyet írtak elő, amely kifejezésben a CE rövidítés a francia Conformité Europeénne szóösszetételből ered. Mára már ott tartunk, hogy a gyártóknak elő kell állítaniuk, és alá kell írniuk egy úgynevezett konformitás nyilatkozatot, mely által a cégek, a vállalatok, illetőleg a szállítók tanúbizonyságot adnak a minőségi követelmények betartására és átláthatóságára. Továbbá eurokonformitásról vitatkozunk. Ha pedig nem a konformitásról beszélünk, akkor a nonkonformitást állítjuk irigyelt mintául: nosztalgiával hivatkozunk az 1968-as 'nagy nemzedék' nonkonformista lázadására, vagy a hatalomnak ellenszegülő, bizonyos írókköltők - úgymond - nonkonformista műveire." Ezekkel a gondolatokkal hívja fel a figyelmet a konformitás kérdésére legújabb könyvében Karikó Sándor, a Szegedi Tudományegyetem tanárképző főiskolai karának főiskolai tanára. A konformitás és a nevelés címmel megjelent kötet a téma gyakorlati vonatkozásait igyekszik feltárni. A könyv a hazai alkalmazott filozófia és a pedagógia kísérlete arra, hogy felvázolja a konformitás és a nevelés viszonyának alapkérdéseit. Az eredményt pedig a szerző közel két évtizedes kutatómunkája hitelesíti.