Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-09 / 159. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON NAPI MELLEKLETEK Hétfő M '0 Hl A PÉNZ BESZÉL Kedd ÍYOG Szerda Csütörtök •* Péntek LMADAR SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA • 2005. JÚLIUS 9. WWW.DELMAGYAR.HU SZIESZTA HARMINCEZER AFRIKAI GYERMEK HAL MEG NAPONTA A NYOMOR MIATT Több segélyt kapnak a fejlődő országok Évente 50 milliárd euróval több fejlesztési segélyt nyújtanak a legfejlettebb ipari országok a szegény államoknak az évtized végéig. A skóciai Gleneaglesben a Nyolcak az exporttámogatások megszüntetésére is kötelezték magukat. A kereskedelmet torzító, a fejlődő országok termelőinek piacra jutását korlátozó helyzet felszámolását elsősorban az afrikai országok követelték. MUNKATÁRSUNKTÓL A legszegényebb országok megsegítésének kérdése már több alkalommal szerepelt a legfejlettebb államok harmincéves múltra visszatekintő találkozóján, ám az ott született döntések láthatóan nem hoztak lényegi változást. Míg 1998-ban még csupán kívánalmakat és ajánlásokat fogalmaztak meg az adósságválsággal kapcsolatban, egy évvel később, Kölnben úgy határoztak a csúcs résztvevői, hogy elengedik a fejlődő országok tartozásának 45 százalékát, összesen 70 milliárd dollárt. Három évvel ezelőtt ismét megelégedtek egy elvi állásfoglalással az afrikai nyomor enyhítéséről: a Nyolcak - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada, Japán, valamint Oroszország - megállapodást írtak alá a fekete kontinens vezetőivel arról, hogy a világ legfejlettebb hatalmai támogatást nyújtanak az egyre kétségbeejtőbb helyzetű földrész megsegítése, az ottani gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. A segélyek ellenére azonban a helyzet szinte semmit sem változott Afrikában, ahol a világ népességének 14 százaléka él. Az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) alapján rangsorolt legszegényebb húsz ország kettő kivételével ezen a földrészen található. Eladósodott országok A Nyolcak állam- és kormányfőinek az elmúlt három napon a skóciai Gleneaglesben megrendezett találkozója előtt felmerült, hogy elengedik 38 súlyosan eladósodott ország tartozását. Végül abban állapodtak meg, hogy néhány nagyon szegény országnak köztük több afrikai államnak - tesznek ilyen engedményt, összesen több mint 40 milliárd dollár értékben. A szóban forgó 38 országnak az IMF-fel, a Világbankkal és az Afrikai Fejlesztési Alappal szembeni tartozása 55 milliárd dollár. Ez azonban csak a multilaterális nemzetközi pénzügyi szervezetekkel szembeni adósság. Az afrikai országok 1970 és 2002 között - a kereskedelmi hitelekkel együtt - összesen 540 milliárd dollár hitelt vettek fel. Ebből eddig kamatokkal együtt 550 milliárdot fizettek vissza, de a további kamatterhek miatt még mindig 295 milliárd dollár a hátralékuk, ami ez évi 11 milliárd dollár adósságszolgálati terhet jelent. Számok a nyomorról A szegénység elleni cselekvésre a Nyolcak „népi felhatalmazást" is kaptak azzal, hogy a csúcs előtti hétvégén négy földrész tíz nagyvárosában példátlan méretű koncertsorozatot rendeztek azzal a kifejezett céllal, hogy emlékeztessék a leggazdagabb országok vezetőit a fejlődő világ és azon belül is Afrika nem szűnő, sőt növekvő nyomorára. A külön e figyelemfelhívó célra idén januárban alapított Make Poverty History - adjuk át a szegénységet a történelemnek nevű kampányszervezet tanulságosnak és elriasztónak szánt adatokkal támasztotta alá követelését. Összeállításában a szervezet egyebek mellett azt írta: a világ három leggazdagabb emberének vagyona meghaladja a 600 millió legszegényebb ember összvagyonát, és 800 millió ember folyamatosan éhezik, miközben a világ több élelmiszert termel, mint valaha. A jelenlegi ütem alapján az éhezés globális felszámolása 130 évet venne igénybe. Mindeközben a világon élő összes gyermek alapszintű oktatása 10 milliárd dollárból megoldható lenne, ami kevesebb az amerikaiak által évente fagylaltra költött összeg4 A VILÁG HUSZ ) LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGA az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) alapján (2003) (USA-dollár/év) Etiópia (Afrika) 90 Burundi (Afrika) 100 Kongó (Afrika 110 Bissau-Guinea (Afrika) 160 Libéria (Afrika) 170 Sierra Leone (Afrika) 170 Eritrea (Afrika) 180 Malawi (Afrika) 180 Tádzsikisztán (Ázsia) 180 Csád (Afrika) 210 Niger (Afrika) 210 Ruanda (Afrika) 210 Mozambik (Afrika) 230 Nepál (Ázsia) 240 Gambia (Afrika) 250 Uganda (Afrika) 260 Burkina Faso (Afrika) 270 Kambodzsa (Ázsia) 280 Mali (Afrika) 280 Tanzánia (Afrika) 280 Forrás H VG DMgrafika nél. Csak Afrikában naponta 30 ezer gyermek hal meg a szegénység közvetlen következményeként. Az egész világon, 1990 óta 270 millióan haltak meg a nyomor következtében, ami nagyjából megfelel az Egyesült Államok összlakosságának. A csoport kimutatása szerint az Európai Unió minden egyes szarvasmarha fenntartására évente 913 euró támogatást ad a gazdáknak, ugyanakkor a Szaharától délre fekvő afrikai országok egy-egy lakójára átlagosan évi 8 euró EU-segély jut. Az afrikai országok régóta panaszkodnak amiatt, hogy a fejlett, nyugati államok termelőinek nyújtott agrártámogatás világszerte lenyomja a mezőgazdasági termékek árát, így kizárja a szegény országok termelőit a piacokról. Háborúk Afrikában Az afrikai szegénységet tetézi, hogy a kontinens számos pontján háború dúl, és - az Amnesty International júniusban kiadott jelentése szerint évente több százezer embert ölnek meg, erőszakolnak meg, vetnek alá kínzásnak vagy űznek el otthonából a gazdag országokból exportált fegyverek felhasználásával. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete megkérdőjelezi, hogyan lehet komolyan venni a Nyolcaknak a szegénység és törvénytelenségek leküzdésére tett vállalásaikat, amikor ugyanezen országok némelyike maga engedélyezi a fegyverexportot elnyomó rezsimeknek, szélsőséges konfliktusok sújtotta térségeknek vagy olyan országoknak, amelyek aligha engedhetik meg maguknak e fegyverek importját. A jelentés szerint a nyolcak adják a világ fegyverexportjának 80 százalékát, és az általuk eladott fegyverek hozzájárulnak a világ legszegényebb, legsebezhetőbb népeinek elnyomatásához. A magyar lakosság számít szegénynek A szegények, pontosabban Afrika nyomorúságos helyzetére hívta föl a világ figyelmét a Live 8 koncertsorozat és a nyolc vezető hatalom, a G8 skóciai csúcstalálkozója. De szegények köztünk is élnek. József Attilával szólva: „Aki szegény, az a legszegényebb...", a statisztika szerint pedig a magyarok tizenöt százaléka az átlagjövedelem feléből-töredékéből tengeti napjait. Dolgozik, egy panellakásban egyedül lakik, mégis szegénynek tartja magát az az asszony, akivel a szegedi Tabán Családsegítő Közösségi Házban találkozunk. Röviden vázolja életét a szőke Vera, de hosszan küszködik a könnyeivel, ahogy végigpergeti sorsa főbb képeit. Szülei tisztes szegénységben nevelték őt és két testvérét, akkor a családi ház építése vitte el a fizetést. Ő, a középső gyerek két szakmát tanult, aztán korán férjhez ment, hamar elvált, egyedül nevelte és taníttatta két lányát, s most, innen az ötvenen egyedül él, legfőbb gondja a létfenntartás: a kilenc és fél órás napi munkával megszerzett minimálbérből képtelen fizetni az 52 négyzetméteres panel rezsijét. Nem kávézik, nem iszik, Van, aki a legszegényebbeknek üdülni és utazni sincs pénze, de leginkább az fáj neki, hogy az irreálisan magas távfűtési díj miatt segélyre szorul, a gyerekeit se tudja támogatni, így aztán azoknak is csak a küszködés marad. Megháromszorozódott azoknak a száma, akik Szegeden a szolgáltatóknál fölhalmozott adósságuk kezeléséhez segítséget kérve kerültek a Tabán családsegítő látókörébe - derül ki hajléktalanokat tartja az intézményvezető, Zomboriné Botás Mária által összehasonlított 2003. és 2004. évi adatokból. Évek óta folyamatosan magas a bajba került egyedül élők vagy gyereket egyedül nevelők aránya'. Az anyagi jellegű probléma gyakorisága pedig 20 százalékkal nőtt. Tavaly a Szeged családgondozó hálózatát alkotó három intézménytől közel nyolcezren kértek segítséget, úgy is mondhatnánk: kiálF0TÓ: KARN0K CSABA tottak az élet árnyékos oldaláról. Nehéz pontosan, számokkal, adatszerűen meghatározni, ki szegény. Mert a minősítés függ attól, ki hány esztendős, milyen településen, lakásban, mekkora családban él, milyen az egészségi állapota. A szegénységgel foglalkozó szakirodalomban kötelező szempont a munkaerőpiac, az iskolázottság, s újabA szegénységi küszöbön élők a jövedelmükből valamicskével többet vásárolhattak az ezredvégen, mint a kilencvenes évek derekán. A szegénységi ráta - azaz, hogy a népesség hány százaléka él a szegénységi küszöb alatt - az 1996-os értékhez képest két esztendeig csökkent, majd lassan ismét növekedni kezdett, jelenleg ingadozik. Ha a szegénységi rátát az átlagjövedelem (jelenleg havi 140 ezer 700 forint) feléhez mérjük, akkor.ma a lakosság 15 százaléka számítható szegénynek. ban a nemek szerinti különbségtétel is. Négy gyereket nevel élettársával Szekeres József, akit némiképp vigasztal, hogy nála rosszabbul élőket is ismer. A legszegényebbeknek a hajléktalanokat tartja. Saját helyzetét viszont kilátástalannak érzi, pedig az apja házában lakhatnak, de rendszeres munkája évek óta nincs, miközben sorra érkeznek a gyerekek: a legnagyobb szöszke kilenc éves, a legkisebb, a rózsaszín kalapos néhány hónapos. Nem néz a szemembe, inkább a fenyőt vizsgálgatja, mikor bevallja: „Mi megyünk tönkre, ha nincsenek gyerekeink." Ezt úgy érti, hogy most a gyerekek miatt részesülhetnek a segélyekben, később meg, ha azok jobban boldogulnak, talán támaszkodhatnak is rájuk. - Közel száz gyerek, az ellátottak körülbelül 10 százaléka él olyan szegénységben, hogy az már a testi, szellemi és lelki fejlődését veszélyezteti érzékelteti a nagyvárosi helyzetet a szegedi gyermekjóléti szolgálat vezetőhelyettese, Bubrják Ottó. A legtöbb szegény gyerek a főként romák lakta repülőtér melletti épületben, a Dorozsma határában és a Cserepes sori piac mellett kialakult telepen él. A segélyből élés művészei azok, akik 60-70 ezer forintot is összegyűjtenek, mert rendszeresen kiharcolják például az önkormányzati szociális hálózat, a Vöröskereszt, a Máltaisok nyújtotta lehetőségekkel hallom ismerősömtől, a kisváros szociális munkásától, mikor azt magyarázza, miért nem vállalnak nagyjából 45 ezer forint jövedelmet hozó közhasznú munkát sokan azok közül, akiknek ezt fölkínálja. A munkanélküliség, s az ebből következő vegetálás-semmittevés egyre több családnál elfogadott életforma. ÚJSZÁSZ1 ILONA