Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 7. Ruházati kiállítás lesz a szegedi Fekete Házban Az erkölcstelen száras bugyogó Növeny­ellenőrök a határokon "TJIri-'í bCU/roM Bellarom de Luxe Tej­csokoládé • Egész mandulával • 200g Nyitva tartas flKwwwwwwwmwwvy.— július 7. ­csütörtöktől \ úi akció* WWW Vi vil Töltöli rágócukorlca • Többféle izben • 200g Taft Hajhab • Uftra erős • 200ml Chira Natór szárnyaskröm • Tépőzáras • 160g Frizzantino Habzóbor • Félédes • Olaszország­Mikada Paprika • Csemege/ csemege- < csípős • 100g W5 cipőkrém • Fekete/barna/ ; színtelen .-Jk tumt Cien Haircare Hajzselé • Wet/Slyling gél • Extra erős tartás • 1 50ml Fűzők a szegedi múzeum gyűjteményéből DM/DV-fotó Az egyetlen szülinapos táj: az Alföld A tér kultúrája; a kultúra tere Az Alföld az egyetlen régió vagy táj, amelynek a születésnapját iS ismerjük: 1844. október 15., amikor Petőfi a Honderűben publikálta Alföld című költe­ményét - mondta Szabó Zoltán Szerelmes földrajzában, a 4()-es években. De létezik-e ez a térség kulturális egységként is? A teret elképzelni - Einstein sze­rint - térbeli tapasztalataink ösz­szességeként lehet. Kétféle tér lé­tezik - jelenti ki Csatári Bálint geográfus, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tu­dományos Intézete igazgatója. Dél-alföldiek nincsenek? Az egyik az igazgatási típusú tér, ami az államszervezet, a köz­igazgatás, a bürokrácia, a bankok és minden más szervezeti élet te­rületi egységét jelenti. De ott egy másik, az emberek fejében leké­peződő tér, amit mentális térnek is hívnak. Ez az, amelyet az egyes ember belát, amelyről és ame­lyen belül másokkal együtt, kö­zösen gondolkodik. A lakás, az utca, a település, de még a kistérség is a mindenna­pok mozgástere. A megye már egy következő, a társadalmi munkamegosztásban szerepet játszó szint. A régió pedig még ennél is nehezebben megragad­ható és megélhető tér. Egy régió akkor régió, ha kellően homo­gén, ha vannak funkciói, létezik identitása - vallja Csatári Bálint. Azt hallhattuk már, hogy valaki „szögedi", esetleg „homokháti", vagy éppen „alföldi embernek" vallja magát, de azt nem szoktuk mondani senkire, hogy „dél-al­földi", holott a tér e régiós szele­tének településeként ismerik a brüsszeli bürokraták Szegedet, Kecskemétet vagy Békéscsabát. A fejlesztés célpontja A régió mint tér kialakítása az európai fejlesztési rendszerek és gondolatmenet adaptációja mi­att szükséges. A szakember sze­rint hatékony, jól szervezett, fej­lesztési régiók kellenének, ame­lyek tudásban, tervezésben, programozásban, együttgondol­kodásban kiemelik az olyan kö­zös ügyeket, mint például a Ho­mokhátság, a Tisza-Körös-Ma­ros völgy fejlesztése. E problémá­kat nem lehet kistérségi vagy megyei szinten megoldani, csak régióban. OSSZMUVESZETI FESZTIVÁL A régiós kulturális kínálat gazdagságát igazolja a Gyu­lai Várszínház összművészeti fesztiváljának újdonsága, a július S—17. közötti Shakes­peare-napok, illetve a Szász Endre életművét bemutató tárlat. Kecskemét saját ud­varszínházába. Szeged pedig a Dóm téren kívül például a várban, az újszegedi színpa­don és más helyszíneken is változatos programokkal várja a vendégeket. A kultúra is közös ügy - vallja Gedeon József, a Gyulai Várszín­ház igazgatója. Felmérése szerint a Gyulai Várszínház látogatói­nak 30 százaléka a régióból, azaz Békésen kívül Csongrád és Bács-Kiskun megyéből érkezik. A vendégek a jegyár tízszeresét költik szolgáltatásokra, vagyis a kultúra támogatása a helyi gaz­daságot élénkíti. A szegediekkel különösen jó a kapcsolatuk: ta­valy nyáron például a Tisza-parti várjátékok programját gazdagí­totta a gyulaiak Márai-bemuta­tója. A régiós kultúra A kecskeméti Erdei Ferenc Mű­velődési Központ igazgatóhelyet­tese, Bárdos Ferenc arra emlé­keztet, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok a térség kiemelt nyári programja, ezért arra különbu­szokat igényelve szerveznek né­zőket. Az esti szabadtéri színházi előadás a környék turisztikai és egyéb értékeivel együtt kínálha­tó, ezért jövőre ilyen program­csomagban árulják a jegyeket ­tervezi Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető igazgatója. Vagyis a Dél-AJföld Régió meg­születése kulturális kérdés is. A politikai vezetőknek, a szakad­minisztrációnak, az értelmiség­nek is meg kell tanulnia régióban gondolkodni, a térben, mely Eu­rópában mindenhol működőké­pes - hangsúlyozza Csatári Bá­lint. Ugyanakkor amíg a helyi társadalom súlyos belső problé­mákkal küzd, amelyek megoldá­sa időt igényel, addig nehéz nagytérségi, európai léptékben gondolkodunk, pedig mindkettő­re egyformán szükségünk van. ÚfSZÁSZI ILONA Medvebőrfogás Nagylakon Egy örvös medve kikészített bőrét találták meg a vámosok egy román személygépkocsi csomagtartójában a nagylaki határátkelőn. A kirendelt szakértő megállapította, hogy a bór nemzetközileg védett. A nagylaki vámhivatal az 50 ezer forint értékű trófeát lefoglalta, és természetkáro­sítás miatt feljelentést tett a Makói Rendőrkapitányságon. Trisan Sertés tarja • Szeletolt • 700g u|ság terjesztés) területen. Hódióu * Heti akció - érvényes: 07.07-07.13-ig Szeged MotkosHáz. Lrt.Malcó Szegedi út, C MVM=maximalison vásorolHoto mennyiség Az akciós termét esetében etófofdutHcrt, hogy a bőseges tesztet ellenére már az első oéciós napon elfogy üzletünkből. Kérjüt megértését Nyomtatási hibátért. beleértve az árral kapcsok*» tévedéseket is, nem vá&atent felelősséget Araint tartalmozzák az áfát és forintbon értendők A terméket más kiszerelésben is előfordulhatnak. Az árat a dekorációt nem tartalmazzák Kártyás fizetés áruházainkban nem tehetséges. Kiszolgéáás csak 4táztartásbon szokásos mennyiségben. Ué Magyarország Kereskedelmi Bt 1027 Budapest, Tölgyfa u 1-3 [székhelyi, Tél :(1|34¿Ó5I0 Száras bugyogókat, pöndölöket, bugyikombiné­kat, vagyis a ruházkodás, azon belül is a fe­hérnemű-viselet történetét kutatja Katkóné Bagi Éva, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa, aki könyvet is ír a témáról. MUNKATÁRSUNKTÓL Az emberek ruházata régen pontosan megmutatta viselőjének társadalomban elfoglalt helyzetét. A szövet minősége, tisztasága, színe és szabása utalt viselője anyagi helyzetére is. Az alacsonyabb sor­ban élők mindig igyekeztek utánozni a mintaadó elit stílusát. A középkorban a nemesség ruházatá­nak követését ruharendeletekkel szorították visz­sza. Egyes társadalmi csoportok csak egy bizonyos alapanyagú és fazonú ruhát hordhattak - mondja Katkóné Bagi Éva, a Móra Ferenc Múzeum munka­társa, aki a viseleti gyűjteményre támaszkodva di­vattörténeti kutatásokat is végez. A szegcdi közgyűjteménybe az első leltárba vett ruhadarab 1905-ben került. Az egyik leggazdagabb a fehérneműk kollekciója. Dédanyáink még pön­dölt használtak, ami térden alul ért és a derekát pöndölmadzaggal kötötték meg. Ezek az alsóruhák a mezőgazdasági munkák idején is kényelmes vise­letet biztosítottak. A bugyikombinék a 20. század­ra váltak általánossá. A száras bugyogó pedig már a 1800-as évek végén népszerű alsónemű volt. Érde­kesség, hogy a száras bugyogót a térd alatt fodrozó, kacéran kivillanó, habos csipkék miatt kezdetben erkölcstelen viseletnek tartották. Talán éppen ezért a parasztpolgári Szegeden nem terjedt annyira el, így a múzeumi gyűjteményben is csak néhány da­rab található. A Móra Ferenc Múzeum divattörténeti gyűjte­ményével nemcsak Katkóné Bagi Éva készülő könyvén keresztül ismerkedhetnek majd meg az érdeklődők, hanem a tervek szerint ruházati kiállí­tást is rendeznek a Fekete Házban. A megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomástól a vásárhelyi Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgá­lathoz került át a három megyei zöldség-, gyümölcs- és dísznö­vényellenőr. Feladatuk meg­egyezik az eddigiekkel, ellenőr­zik az országból kimenő és a ha­táron bejövő zöldség-, gyü­mölcs- és dísznövényszállítmá­nyokat, és független hatóság­ként bizonyítvánnyal igazolják a termények minőségi osztályo­zását. Egy-egy ellenőr dolgozik to­vábbra is a nagylaki és a röszkei határátkelőnél, a harmadik szak­ember a megye területén látja el feladatát.

Next

/
Thumbnails
Contents