Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-07 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚLIUS 7. • AKTUÁLIS" 3 Î A gyakorlatias vágyálom \m : M SULYOK ERZSÉBET A francia-magyar'együttműködés a biotechnológiában Szegeden alighanem jól alapozódik: a miniszterek tegnap aláírt megállapo­dása szerint a Bay intézet „bázisán " létesül az új. közös fejlesztő intézet. Ez nem egyszerűen azért jó, mert a 12 éve itt működő Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány és Biotechnológiai Intézet - sikeres. Hanem azért, mert úgy sikeres, hogy a kuta­tás-fejlesztésre való pénz nagyobb hányadát nem állami támoga­tásból, s még csak nem is pályázatokkal nyeri, hanem a kifejlesz­tett ,.termék " eladásával. A piacon szerzi. Erről szól ez a mostani, tavaly óta már nagyon várt francia-ma­gyar megállapodás is. Olyannyira, hogy a közös munka minden bizonnyal a tudomány berkeiben errefelé még mindig szokatlan kutatásokkal veszi majd kezdetét: legelébb piacot fognak kutatni. Olyan gazdasági szereplőket, cégeket keresnek, akiknek - ame­lyeknek - nagy szellemi-hozzáadott értékkel bíró termékre van szükségük. Amelyeknek a saját szellemi kapacitása esetleg elég­telen a továbblépéshez, valamely termék modernizálásához-fej­lesztéséhez. Amelyek tehát - hogy a divatszavakat se hagyjuk ki ­innovatívak. Kooperatívak. Együttműködésre hajlanak a tudomá­nyok embereivel. Nemcsak mert a világtrendet érzékelik, mert természetes terepük az élet gyakorlata, hanem képzelőerővel is rendelkeznek. Szeretik az eredeti gondolatokat. Es nem utolsó sorban: kockáztatni is hajlandók, ráadásul van is nekik mit koc­káztatni, vagyis van tőkéjük. Ha „meglesz kutatva" a piac és megszületik az együttműködés rendje a tudományos és gazdasági szféra között - már „csak" dol­gozni kell. És előbb utóbb előáll a high-tech termék. És előáll a „normális" innovációs lánc, amelyben a gyakorlatias gazdasági szükséglet határozza meg a fejlesztési irányokat és egyszersmind betájolja a tudósokat: miféle kutatási tárgyat érdemes választani. Szép új világba érkezik a nagy élettudományi kutatási kapaci­tással rendelkező Szeged, mert végre árutermelő gazdasága is le­het, megint. Nem szövőgyár persze, hanem biotech cégek soka­sága, amelyeknek kapós lesz az árujuk a világ piacán. Mielőtt elhatalmasodna rajtunk a vágy a tudásalapú szegedi iparra: a lehető leggyorsabban kutatáshoz és bizniszhez egyaránt értő szakembereket kell képezni. Mert mi lesz, ha tényleg idejön a francia fejlett gazdaság meg a pénze - és nem lesz aki használ­ja? Kiszorította az ingatlanmaffiát az APEH Mozdíthatatlan pénzek Nincs orvos- vagy újság­író-kommandó az adóhatósá­gon belül - mondta Papp István, az APEH megyei igazgatója saj­tótájékoztatóján -, nem pécéz­nek ki csoportokat, hanem adót szednek be. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyre több olyan kérelem érkezik az adóhatósághoz, amelyben fi­zetéskönnyítést kérnek a hátra­lékok kifizetésére az adózók. Ez Papp István, az APEH Csongrád megyei igazgatóságának igazga­tója szerint annak köszönhető, hogy gyorsabban jut el az adóha­tóság a végrehajtási eljáráshoz. Míg korábban a nagyobb hátralé­kokat igyekeztek behajtani első­sorban, 2004-ben már nagy súlyt fektettek az 1 millió forint alatti tartozást felhalmozó adózókra is. Folyamatosan nőtt a megyében 2004-ben a felszámolási eljárá­sok száma és a hatálya alá tarto­zó adózók hátraléka. „Az adósál­lomány romlik a megyében - je­lentette ki az igazgató egyre több a mozdíthatatlan pénz." Az APEH működteti az elektroni­kus inkasszót a pénzforgalmi számláról - leegyszerűsítve a ko­rábbi időigényes végrehajtás alá vonást -, de nem igaz az, hogy családi pótlékhoz, minimái­nyugdíjhoz hozzányúlnának. A bírságolás területén sosem volt orvos- vagy újságíró-kom­mandó, az adóhatóság nem pécé­zett ki csoportokat, hanem adót szedett be. Aki késve, és hibásan teljesíti kötelezettségét, az fizet ­mondta Papp István. A végrehajtásból 2004-ben ki­ugróan magas, 6,6 milliárd forin­tos bevételhez jutott az APEH Csongrád megyében. A klasszi­kus végrehajtás területén az ár­verések és az árverés hatályával történő értékesítések száma több mint háromszorosára nőtt: 2002-ben 100, tavaly 400 zajlott le, az ebből származó bevétel el­érte a 70 millió forintot. Ugyan­akkor kevés ingatlanárverést tar­tottak, mivel az adós időben fize­tett. Az ingatlanmaffiát a nyilvá­nos pályázat módszerével szorí­totta ki az adóhatóság. Közös francia-magyar biotechnológiai ku­tató és fejlesztőközpontot hoznak létre Sze­geden. Az erről szóló megállapodást a fran­cia és a magyar szakminiszter tegnap írta alá Budapesten. Új nemzetközi kutatóközpontot alapítottak tegnap Budapesten - működni azonban Sze­geden fog. Az évekkel ezelőtt megálmodott biopolisznak egyik eleme lehet az a fran­cia-magyar kutatóközpont is, melynek létre­hozásáról tegnap állapodott meg a két szak­miniszter. Az előzmények facques Chirac francia el­nök tavalyi budapesti látogatásáig nyúlnak vissza. Akkor Medgyessy Péter magyar mi­niszterelnökkel szót ejtettek a közös biotech­nológiai kutatásokról is. Az érintettek azóta részletesen kidolgozták az együttműködés részleteit. A megállapodás aláírása előtt Magyar Bá­lint oktatási miniszter hangsúlyozta: a legru­galmasabb intézményi és pénzügyi formában szeretnék működtetni a közös intézetet. Fon­tos céljuk a kutatási eredmények piacra jut­tatása. Francois Goulard felsőoktatási és ku­tatási miniszter kifejtette: a megállapodtak egy hálózat létrehozásáról, amely a két or­szágban működő összes érintett kutatóhelyet bevonja a közös munkába. A magyarok és a franciák is elsősorban azt szeretnék, ha a ku­tatási eredmények hasznosulnának. Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Tech­nológiai Hivatal elnöke kiemelte: a nemzeti innovációs programban a biotechnológiára fókuszálnak. Nem a kutatóknak keresnek majd munkát, hanem először munkát keres­nek, azután a feladathoz a legjobb tudósokat választják ki. Az ünnepélyes aláírási ceremónia után a Szegedi Tudományegyetem rektora és kuta­tói, illetve a közös kezdeményezés bázisául szolgáló Bay Zoltán Biotechnológiai Kutató­intézet vezetői ismertették programjaikat, eredményeiket a francia miniszterrel. A sze­gedi központ célja az lesz, hogy a közös, ma­gyar-francia biotechnológiai projekteket megvalósítsa, és támogassa vegyesvállalatok létrehozását. Lapunk kérdésére Szabó Gábor rektor el­mondta: a koordináló intézmény a Bay Zol­tán kutatóintézet, de a tudományos hátteret részben az egyetem adja. Kiemelte a mobili­tás jelentőségét, hiszen az intézet úgy műkö­dik majd, hogy Szegedre számos francia ku­tató érkezik, a magyarok pedig eljuthatnak Franciaországba. Három fő területen folyik majd a kutatás-fejlesztés: növényi és állati genetika, környezetvédelem, megújuló ener­giaforrások. Az intézet működéséhez szükséges pénz je­lentős részét a megrendelő cégektől várják. M. B. I. Közös befolyásszerzéssel vádolták meg az üzletembereket Bírság a Pick főrészvényeseinek Százmillió forintos bírsággal sújtották a két főrészvényest - dön­tött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Pick Szeged Rt.-ben történt befolyásszerzések vizsgálata ügyében. Mint ismeretes, a felügyelet a vizsgálat miatt 30 napra felfüggesztette a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Délhús Rt.-nek a Pick részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatát. Felfüggesztette a PSZÁF június 21-én 30 napra a Délhús Rt. azon kérelmének elbírálását, hogy 1046 forintos árfolyamon megvásárolná a jelenleg 31,21 százalékban a tulajdonában lévő Pick Szeged Rt. többi, ezer forint névértékű törzsrészvényét is. A felügyelet arra hivatkozott, hogy már június 8-a előtt - amikor a Délhús kérte a PSZÁF engedé­lyét a felvásárláshoz - vizsgálni kezdte, nincs-e „közös befolyás­szerzést feltételező" kapcsolat a Délhús, valamint a mintegy 3,3 milliárd forintos alaptőkéjű Pickben áprilisban tulajdonrészt vásárolt két magánszemély, Bra­zsák József (31,88 százalék) és a magyar cégadatokban John 1. Charody néven szereplő Csdro­dai János ausztrál-magyar üzlet­ember (31,88 százalék) között. Sajtóértesülések szerint azonban a Délhúst közvetve tulajdonló Csányi Sándor OTP-vezér és Csarodai nemcsak jó barátok, hanem eddig már több vállalko­zásban is voltak kapcsolódási pontjaik. A határozatban a PSZÁF meg­állapította, hogy Csarodai János és Brazsák József mint a vonat­kozó jogszabályok értelmében egymással kapcsolatban nem ál­ló (független) személyek közös befolyásszerzést valósítottak meg azáltal, hogy a Pick Szeged Rt.-ben külön-külön, 2005. ápri­lis 11-én az Arago Rt.-tői vásá­rolt, egyenként közel 32 százalé­kos tulajdoni hányaddal meg­szerzett befolyásuk kapcsán ösz­szehangolták magatartásukat. A felügyelet Csarodai Jánost és Brazsák Józsefet a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabálya­inak megsértése miatt 50 millió forint bírság megfizetésére köte­lezte. Ez eddig a legmagasabb összegű bírság, amelyet ilyen ügyben a felügyelet kiszabott ­korábban egy 22,5 millió forin­tos elmarasztalás vezette a listát. Az összeget „felügyeleti bírság" megjelöléssel a határozat kéz­hezvételét követő 30 napon belül kell befizetni a PSZÁF bank­számlájára. A két érintett sze­mélyt kötelezték arra, hogy a ha­tározat meghozatalát követő hat­van napon belül az összes tulaj­donukban lévő Pick törzsrész­vényt elidegenítsék. Sem Csaro­dai, sem Brazsák nem gyakorol­hatja tagsági jogait. Megkérdeztük Kovács Lászlót, a Pick Szeged Rt. - valamint a Délhús Rt. - elnök-vezérigazga­tóját, aki nem kívánta kommen­tálni a határozatot, tekintettel arra, hogy szerinte a PSZÁF és két magánszemély közötti vitá­ról van szó. - Ez nem a Pick és nem is a Délhús ügye - tette hoz­zá a vezető. FEKETE KLÁRA Magyar-francia biotechnológiai kutatóközpont létesül Szegeden Biopolisz: egy lépés előre Francois Goulard (balra) és Magyar Bálint (jobbra) megbeszélésén részt vett Szabó Gábor rektor is (középen) Fotó: Rónai Gergely/Budapest Sun Az M5 építési terület, behajtani tilos! Kijátsszák a biztonsági őröket a sztráda „behatolói" Folytatás az 1. oldalról A környéken élők kérdéseinkre elmondták, ha nem akarnak na­gyot kerülni, bizony, rámennek a sztrádára. Ismerik azokat az „ös­vényeket", amelyeken el lehet osonni és időt, benzint lehet megtakarítani. Igaz, ezek száma egyre kevesebb, hiszen csaknem kész a sztráda, a legtöbb szaka­szon már egybefüggő az M 5-ős­sel párhuzamosan futó kerítés. Pozsgai Géza, aki a szatymazi ta­nyavilágban lakik, elmondta, tud fiatalokról, akik új motorjukat próbálták ki az M5-ösön. Nép­balladai szinten hallani olyanok­ról - ismerős ismerősének a ro­konáról van szó -, aki elment CSAKNEM KESZ A PALYA Garai Valéria, a beruházó AKA Rt. sajtószóvivője arról tájékoztatott, hogy az M5-ös Szegedtől Kiskunfélegyházáig tartó szakaszán a készültség mértéke kö­zel 97 százalékos. Jelenleg a kopóréteget viszik fel az úttestre. A hátralévő idő­szakban még „fel kell öltöztetni" a pályát: szalagkorlátot, vízelvezető árkokat, párhuzamos földutakat, pihenőhelyeket építenek, és befejezik a hidakat. egészen Félegyházáig, és a kutya sem ugatta meg. Nagy Istvánt akkor állítottuk meg Skodájával, amikor éppen az egyik felüljárón autózott át. Azt állította, pár napja megengedték az építők, hogy ráhajtsanak a hídra - noha az még nem készült el teljesen mivel alatta már nem lehet egyik oldalról a másikra átmenni. Radics Róbert százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője elmondta, a biztonsági őrök szabálysértési feljelentést tehetnek a rendőrsé­gen a KRESZ megsértése miatt, a vétkeseket 30 ezer forintig terje­dő pénzbírsággal sújthatják. F.K. A látogató nem tudhatja, ki közlekedik engedéllyel az épülő autópályán Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents