Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-04 / 129. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA 2005. JÚNIUS 4. 125 ÉVE EGYESÜLT SZEGED ES ÚJSZEGED WWW.DELMAGYAR.HU mar egy varos Dömötör-díj Színházi díjátadó gála 2005. ;űnius 4. (szombat) 18 h Szegedi Nemzeti Színház I Pókos frizura Rózsa Pólót. Szeged i Janika 3 óvás Kedves Olvasói A megjelenés­hei a beküldő egyetértésén kívül a képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes kép­viselő) hozzájá­rulása szüksé­ges t Érdeklődő szemek Hadobás Tamara. Csanadpalota t JÉ l. r i Hópihe álma Boldog vagyok, szeretnek Bors Miklós. Kistelek 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I le^jnhliakai megjelentetjük! ma FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT tése után, idén épp hatvanegy éve pusztítottak el. Az átkelő elkészülte után nem sokkal el­indult Újszegedre a villamos, a külső területeken kertészetek létesültek, a belső fasorokon pedig polgári villákat építet­tek. Ekkor alakult ki mai for­májában az újszegedi liget is. Azóta Újszeged a város elvá­laszthatatlan részévé lett. Ide járnak úszni, majálisozni, strandolni, kézilabdameccset nézni a szegediek, itt áll a város legnagyobb szállodája, a város jövőjét meghatározó „biopolisz" alapját jelentő ku­tatóbázis és képzőhely, itt van Szeged csillagvizsgálója és bo­tanikus kertje. És nem mel­lékesen: Újszegeden élnek Szeged legtehetősebb polgá­rai. M. B. I. Négy helyszínen emlékeznek meg Újszeged és Szeged egyesí­téséről. Az önkormányzat, a Bá­lint Sándor Művelődési Ház és az Újszegedi Társaskör több he­lyütt is programot szervez „Új­szeged napja" néven. Szomba­ton 10 órától zenés ébresztő kezdődik a Fit World edzőinek közreműködésével a Hargita ABC-nél, a játszótéren. 12 órá­tól újszegedi utcai kosárlabda kupa kezdődik a ligetben. 14 órától családi programokra, pó­nilovaglásra, arcfestésre, asz­faltrajzolásra várják a látogató­kat a liget fősétányán. Szomba­ton déltuán 5 órától 125 éve egyesült Szeged és Újszeged címmel ünnepi megemlékezést tartanak, ahol köszöntőt mond Újhelyi István, Újszeged ország­gyűlési képviselője. Történeti bevezetőt mond: Kiss Ernő, az Újszegedi Társaskör elnöke. Az Eko-parkba várja a tisztelt újszögedieket vasárnap délután a körzet közgyűlési képviselője, a Szögedi Védegylet elnöke, Szabó László. Vasárnap 15 óra 10 perctói turulbemutató, 16 órától néptáncbemutató és -ta­nítás, 17 órától íjászati bemuta­tó és oktatás, 18 órától agárfut­tatás, 19 órától tárogató-hang­verseny várja az érdeklődőket. Ez utóbbi egyben segélykoncert is a Temes közi falvak javára. Szabó László egy havi tisztelet­díját ajánlotta föl az árvízi segély javára. A képviselő hangsúlyoz­ta: a 18-19. században Csong­rád, Torontál, Temes, Csanád, Békés, Arad megyékbe rajzott ki a szögedi nemzet, és újra bené­pesítette az elpusztított magyar földeket. Bácskában és Bán­ságban a szögedi „ö"-ző nyelv máig él. A szögedi kirajzások kö­zül hármat teljesen letarolt a víz: Magyarszentmárton, Ótelek és Torontálkeresztes hontalanná lett lakossága - tette hozzá-­alázatos hálával fogad minden adományt. DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG rn ir i »] DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T " "iVlUUllfcí' Szeged és Újszeged madártávlatból A városháza tornyán és a vár bástyáján zászlók, zenés ébresztő és taracklövések hirdették a nap ünnepélyes­ségét. A hivatalos átadás pillanatában 21 taracklövés dördült el, az újszegedi hídfőnél felállított magas fe­nyőszálra pedig fölhúzták Szeged szabad királyi város kék-sárga-fehér-piros lobogóját - írja Bálint Sándor. Sze ged és Újszeged egyesülése épp egy és egy negyed évszázaddal ezelőtt ment végbe. Újszeged és Szeged egyesítésé­nek százhuszonötödik évfor­dulóját ünneplik a hét végén. Könnyed, szórakoztató prog­ramokkal várják a Tisza két partján, ma már egy városban élő polgárokat. Sejthető azon­ban, hogy 125 éve nem min­denki ünnepelt: a két önálló város egyesítésének nem csak hívei, ellenzői is akadtak. Újszeged gazdagodó mező­városként élte független éle­tét Szegedtől. A folyószabá­lyozások nyomán egyre nö­vekedett a művelhető termő­földek mérete a település kö­rül, önálló piac- és vásártar­tási joggal bírt a szögedi ki­rajzásból létrejött település. Az öntudatos újszegedi pol­gárok egy része hallani sem akart a Szegeddel történő egyesülésről. Újszeged mezővárossá válá­sát Szeged is segítette annak idején, ám később már igen komoly érveket sorakoztattak föl amellett, hogy miért kellene Újszegednek Szegeddel egye­sülni. 1877-ben az árvíz telje­sen elpusztította Újszegedet, és ez végleg az egyesülés mel­lett szólt, amit ekkor már az új­szegediek is kezdeményeztek. Persze az „egyesülés" szó azt a látszatot kelti, mintha két egyenrangú félről lett volna szó. Érdemes inkább a korabe­li szóhasználatot alapul venni. Tisza Kálmán belügyminiszter 1879-ben törvényjavaslatot terjesztett be „Új-Szeged Sze­ged szabad királyi város által történő bekebeleztetéséről". Ekkor Szeged már romokban hevert, két évvel Újszeged után pusztította el a Tisza. Szeged újjáépítése soha sem látott léptékű városfejlesztési elképzelések megvalósulásá­val járt néhány évtized alatt. A nagyra törő, gazdag Szeged kérelmére, a kisebb város be­leegyezésével tehát Újszeged bekebeleztetett. 1880. június 5-én a két part, a két szomszédos város Szeged és Újszeged ünnepélyes ágyú­lövések kíséretében egyesült, felvonták a város zászlaját az újszegedi hídfőben. A túlsó parton, a vár bástyáján zászlók, az utcákon zenés ébresztő hir­dette a nap ünnepélyességét. Újszegedet átformálta az egyesülés után a város veze­tése. 1883-tól szolgálta a két part lakóit a gyönyörű híd, amelyet hatvanegy évvel épí­• Én és a macim

Next

/
Thumbnails
Contents