Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-28 / 149. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR« KEDD, 2005. JÚNIUS 28. • Kül- és beltéri székek, asztalok > Függönykarnis • Fogas, szobainas, virágtartó »Hintaágy, napozóágy Bútorszövet és műbőr forgalmazása J Fémvilág Kft. LÉÉ8ÉI Szeged, Dorozsmai út 30. Tel.: 552323 Nyitva: h.-p.: 8-16, szo.: 8—12-ig Minden hónap első J mbatján 10% ngedményt, FORRÁS MflQÁNKLirtIKfi PLASZTIKAI SEBESZET Tel.: 62/431-899 • www.plasztika.net Valóságos vízi város éli min­dennapjait a tápéi jachtkikö­tőben. Hajók, mólók, ponto­nok; egymást érik a ki-bejövő csónakok. Egy csónaktulajdo­nos mondja: eddig az Adrián nyaralt, ezután a Tiszán teszi ezt. A horgászélet szintén élénk - a kikötőt a horgászegyesület is telepíti hallal, meg a Tisza is. Kanyargunk a motorcsónakkal a vízi város utcái között Magyar László kikötövczetövel, aki an­nak idején vitorlásoktató volt az Adrián, úgyhogy mindent tud a hajókról. Magát a kikötőt a ftipo­vits József ügyvezető igazgató irá­nyította Mahart Tiszayacht Kft. üzemelteti. Hajó- és pontonépí­tést éppúgy végez a cég, mint javí­tást, fölújítást. Körülöttünk ki-bejüvö csónakok, bent, a kikö­tőben a valóságos vízi város: úszó- s csónakházakból, mólók­ból. Százhúsz csónak veszi igény­be a tápéi kikötőt jelenleg, és két­száz férne el; a tulajdonosok - fő­leg horgászok - fölszereléseiket bérelt kabinokban tartják. Fris­sen festett, fölújított lakóhajóhoz közeledünk. Csak úgy csillog-vil­log, de még mindig akad rajta mit újítani. Tulajdonosa, Tánczos Zsolt, legalábbis a gépházból bú­jik elő, nyakig olajosan. - Ősszel vettem a hajót, a szükséges javításokat végzem ­beszéli. - Száz négyzetmétert fes­tettünk le rajta a feleségemmel. Most már mihamar minden kész, és csak úgy szeli a habokat a hajónk, a fedélzeten a család. Arrébb éppen horgászútra ké­szül egy láthatólag vadonatúj, a legjobb motorral fölszerelt csó­nak. liilajdonosa nem árulja el a nevét, mondja, túl sokan irigylik a hajótulajdonosokat ahhoz, hogy ö névvel nyilatkozzék. Saját kezűleg építette a hatméteres, hófehér hajót, internetről levett adatok alapján. Háromszáz munkaórájába telt, mire elké­szült a vízi jármű - alaposnak kellett a készítőnek lennie, elég csak egy félreolvasott számadat, s a csónak elsüllyed a nyílt Ti­szán. Erről azonban - mint meg­bizonyosodunk róla - szó sincs. - Tíz éve járok nyaralni az Ad­riára. Most azonban, hogy elké­szült a hajó, komolyan gondol­kozom azon: tenger helyett a Ti­szára járok. A folyó itt van hely­ben, napi két liter benzinből megoldható a nyaralás - mondja a tulajdonos. Csak gondolatban tesszük hozzá: ehhez azért arra a háromszáz munkaórára is szük­ségvolt... A jachtkikötőben pihen a Sző­ke Tisza is. Az egykor a belvárosi Tisza-szakaszon horgonyzott ha­jót sok pénzből még meg lehetne menteni az enyészettől - hívja föl a figyelmet a kikötővezető. Je­len állapotában is impozáns a va­lahai, oldallapátos gőzhajó; fe­délzetén, amikor a belvárosi parthoz kötve, vendéglátóegység­ként üzemelt, még pár éve is élénk diszkóélet folyt. Sokszínű­en csillogtak, ritmusra fölvillan­tak-kialudtak a fények, a diszkó­zene hangjait kilométerekre is elvitte, halkulva-erősödve a szél. Vakítófehér tanyahajó a Szőke Tisza előtt. - Hajójavító műhelyünk mun­káját dicséri - mondja a kikötő­vezető. A másik oldalra nézünk: ponton, hozzákötött csónakház­zal, a csónakházban kajakok­kal-kenukkal. Hatalmas csobba­nás, közvetlenül csónakunk mel­lett többkilós bálin, ezüstös raga­dozó hal kergeti a kishalakat. Motorcsónak duruzsol ki a kikö­tőből, lépésben. Számunkra szu­pernek tűnik, tulajdonosa - szin­tén név nélkül - így mutatja be: ó, ez csak egy öreg hajó. Most már végképp nem tudni, ebből mennyi az ellenség megtéveszté­se. Sodródunk lassan a kikötőbe­járat felé, a kikötővezető és a ha­jótulajdonos megbeszéli a napi ügyeket, a partról horgász dobja be kishallal csalizott készségét, az előbbi csobbanás - „rablás" ­irányába. A kikötőben van hal, nem kevés: a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület is telepí­ti, meg a Tisza is. Persze, amit a horgászok telepítenek, annak egy része kimegy a Tiszára - ám ami eredendően tiszai, az pedig bejön. Jut is - marad is. ECS. RÉGEN ÉS MOST Hogy a Mahart Tiszayacht Kft. mennyit fejlesztett a kikötőn, csak az tudja kel­•i lóképpen értékelni, aki emlékszik arra is, mi volt itt régen. Egykor csak öreg horgászladikok sorakoztak a partra merőlegesen; a túloldalt, a kikötő vége fe­lé rozsdavörös, mattfekete uszályok, régi géphajók. A partokon méteres, föl­magzott gazok, gyalogakác. Most gondozott, nyírt füves, bekerített, őrzött, éj­jel kivilágított a terület, s a hal épp annyi, ha nem több, mint egykor. A kikötő áprilistól októberig nonstop nyitva, és éjszakai horgászat is lehetséges. ILÉZERESI BÖRFIFFTFLÜTÁS VISSZÉRKEZELÉS EPILéláS tartós szőrtelenítő módszer ES TETOVÁLÁS­ELTÁVOLÍTÁS kozmetikai és testtetoválás BEVEZETŐ ÁRON! Másodszor sem talált legyőzőre a szegedi tenyérjós Erika kétszeresen főboszorkány Másodszor is bizonyítania kellett képességeit a nemrégiben or­szágos főboszorkányi címet szerző Szegedi Erikának. A ketté­szakadt hazai boszorkányszövetség ellenoldalán sem talált le­győzőre: Békéscsabáról még a közönségdíjat is elhozta. Július elsején 2000 adag ingyengulyás Homokháton Mórahalmi sokadalom Idén második alkalommal rendezik meg Mórahalmon a Ho­mokháti sokadalmat. A fesztiválon családi programokkal, kon­certekkel várják az érdeklődőket. MUNKATÁRSUNKTÓL - Mindennapjainkban nagyobb szükségünk van a családi és közössé­gi ünnepekre, mint bármikor - fogalmazott Nógrádi Zoltán, Móraha­lom polgármestere. - Rohanó világunkban az ünnepek a megállást, a találkozást, a lélek megmártózását jelentik számunkra. Mórahalom júliusi nagy ünnepe, fesztiválprogramja számtalan lehetőséget kínál az önfeledt szórakozásra, a baráti, családi találkozásokra. A város első embere a július elsején, pénteken kezdődő Homokháti sokadalom elnevezésű programsorozatról beszélt. A fesztivált tavaly rendezték meg először, amit a nagy sikerre való tekintettel idén ismét megtartanak. A július első és második hétvégéjére szervezett színes rendezvények, koncertek között fürdőprogramok várják az érdeklő­dőket. Július elsején, a városnapon a köztisztviselőket köszönti a vá­ros, majd este 2000 adag ingyen bográcsgulyásra várják a látogatókat. A sokadalmi rendezvénysorozat keretein belül ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Mórakert szövetkezet. Tisza-imádók paradicsoma Tápén Nyár a jachtkikötőben A tápéi jachtkikötő a szegedi vízi élet egyik központja Fotó: Schmidt Andrea A magyar főboszorkánynak járó korona május végén került Sze­gedi Erika fejére. A nem csupán neve, de lakhelye szerint is sze­gedi tcnyérelemző (a meghatáro­zás tőle magától származik) a budapesti döntőben minden ve­télytársát maga mögé utasítva szerezte meg az egy évre szóló cí­met. A közönségből találomra kiválasztott néző tenyeréből ol­vasott, a kérdéses pontokat kár­tyavetéssel tisztázta. A múltról és jelenről mondottakat maga a páciens ellenőrizte, aki közbe­szólhatott, ha a tenyérelemző té­ved. Csak gratulálni tudott: Eri­ka hibátlanul teljesített. A jósokat, kártyavetőket, te­nyérolvasókat tömörítő magyar­országi boszorkányszövetség ket­tészakadása miatt azonban az el­lenoldal nem ismerte el Erika el­sőségét, ezért újabb döntőt ren­deztek a hét végén. Erika vállalta a kihívást. A békéscsabai Békés Centerben az első döntőhöz ha­sonló körülmények között, kö­zönség előtt, véletlenszerűen ki­jelölt partner tenyeréből kellett olvasnia - kártyavetésre ezúttal nem hagytak időt. A szakmában rangos ellenfe­leknek számító boszorkányok ezúttal is fejet (vagy inkább: söp­rűt) hajtottak Erika képességei előtt. Az immár kétszeres ma­gyarországi főboszorkány nem csupán első koronáját tarthatta meg, de újabb győzelméért ba­bérkoszorút is kapott. Sőt: még a közönségdíjat is elhozta, a nézők egybehangzó döntése alapján. Szegedi Erika hamarosan nem­zetközi porondon is bemutatko­zik: augusztusban Amszterdam­ban, egy európai szintű megmé­rettetésen képviseli a magyaro­kat. NY. P. a 1 A veszélyeztetett állatfaj példányai Magyarországon eddig még sosem szaporodtak A párducbébik mától látogathatók Szegedi Erika a budapesti után a békéscsabai boszorkányversenyt is megnyerte Fotó: Gyenes Kálmán Kasmír és Szecsuán, a májusban született két hópárduc bébi mától látogatható a Sze­gedi Vfedasparkban. A gyönyörű ragadozók nem maradnak örökre Szegeden, más ál­latkertbe kerülnek, hogy ott szülessenek utódaik. Mától látogatható a Szegedi Vadaspark új büszkesége, a májusban született két kicsi hópárduc: Kasmír és Szecsuán. A két hí­mecske nevét két olyan tartományról kapta, ahol szabadon él az előkelő ragadozó. Ma­gyarországon eddig még sosem születtek hópárducok, és Szegeden kívül hazánkban csupán a nyíregyházi állatkertben láthatók ezek a gyönyörű, fehér alapon fekete pöttyös bundájú nagymacskák. Gandhinak és Gonggának, a három évvel ezelőtt Szegedre került párducpárnak eredeti­leg három kölyke született, ám egyikük el­pusztult. - Kettőnél több utódot nem szoktak fölne­velni a hópárducok a természetes élőhelyü­kön rendelkezésre álló kevés élelem miatt ­magyarázta Veprik Róbert, a vadaspark gyűj­teményfelügyelője. Gonggá, annak ellenére, hogy először szü­lettek kicsinyei, az első pillanattól kezdve gondoskodó anyának bizonyult. Az apa vi­szont egyelőre csak kerítésen át nézegetheti családját, a hópárduc hímek ugyanis veszé­lyesek a kölykökre, mert könnyen táplálék­nak nézhetik a kiscicákat. - Gandhi érdeklődik a kicsinyek iránt, és nem agresszív. Ennek ellenére, a biztonság kedvéért, 4-5 hónapos korukig nem engedjük össze őket - mondta Gősi Gábor, a vadaspark vezetője. A hópárducok stresszérzékeny állatok, ezért a születés után még a vadaspark mun­katársai sem, csupán a ragadozók gondozói mehettek az anya és a kicsik közelébe. Ott­j áriunkkor csupán az egyik párducbébi mu­tatta meg magát, de Gonggá azt sem nézte jó szemmel, hogy őt megbámultuk. Az állatok mától az árnyékos, fás kifutójukba kerülnek, ahol - ha akarnak - könnyebben elrejtőzhet­nek. A két, egyelőre szeretnivalóan kedves sze­gedi párduc nem marad mindig a Tisza-par­ton. Mivel úgynevezett tenyészprogramos ál­latok, más állatkertbe kerülnek, hogy ott to­vább szaporodjanak. GONDA ZSUZSANNA Fotó: Schmidt Andrea VESZÉLYEZTETETT ALLAT A ritka állatfaj, a hópárduc szabadon élő példá­nyait prémjiikért vadásszák vagy legeltető kecs­kepásztorok lövik agyon őket. Fogságban a vilá­gon csupán 600 példányt tartanak. Szabó Gizella és Varga Katalin a kis párducokkal

Next

/
Thumbnails
Contents