Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-28 / 149. szám

KEDD, 2005. JÚNIUS 28. • KAPCSOLATOK« 3 Bfrósághoz fordulnak a Repro-Tex dolgozói Szentesen - Újabb határidő Öt hónapja nincs fizetésük Hiába várták a cég vezetőit az iroda előtt az alkalmazottak Fotó: Vidovics Ferenc Öt hónapja nem kaptak fizetést a szentesi Repro-Tfex Kft. dolgozói: a cégvezetők újabb és újabb ígéretei ellenére elmaradt a bér. A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalat vezetői július 10-ét szabták meg újabb határidőnek. A kezdetekkor százan is dolgoztak a Repro-Texnél - állítják az alkalmazottak, ám a létszám alaposan lecsökkent az utóbbi időben. Húszan most aláírásukkal hitelesítették követelésüket, melyben megfogalmazták: igényt tartanak az elmaradt munkabérre. A szentesi Lugosi József né azt mondja, ígéretet nagyon sokszor kaptak a cégvezetőktől: mindig egy újabb és újabb időpontot arra vonatkozóan, mikor rendezik a tartozást. Ám az iroda előtt rendszerint hiába vártak a cégvezetőkre, szavai szerint legutóbb szinte lincshangulat alakult ki a Petőfi utca 5. szám alatt. A csökkent munkaképességűeknek eredetileg a minimálbérnek megfelelő összeget fizetett a cég, a teljesített idő arányában, a legkülönfélébb munkákért. Sokan szőttek, korábban varrtak, kacsanevelő telepen dolgoztak. A csongrádi Béni Lajos azt mondja, a minimális egészségügyi feltételeket sem biztosították a munkáltatók, hiszen mindössze egy kalyibát adtak a telep mellé, melyben semmi sem volt; víz sem. A férfi elkeseredetten úgy fogalmazott, a dél-amerikai rabszolgáknak legalább adtak enni: ők még az élelmüket sem tudják megvásárolni. A bérkövetelők közül sokan lehetetlen helyzetbe kerültek, otthonaikban kikapcsolás előtt áll a gázóra és a villanyóra, az alig húszezer forintos nyugdíjukat nem tudják kiegészíteni. Sok családban felnőtt gyermekek vannak, akiket taníttatni kellene. A szülők munkavállalása ilyen helyzetben sokat lendítene anyagi helyzetükön. Szerintük vajmi keveset enyhített a helyzeten, hogy kacsákat kaptak a vállalattól, azért, hogy otthon azokat fogyasszák el. A járandóságra egyelőre hiába várnak, ezért úgy döntöttek, bírósághoz fordulnak. Egyikük megjegyezte: ha nem érik el a munkáltatójukat, még felmondani sem tudnak. B. G. A CÉGVEZETÉS ÍGÉR Július 10-éig rendezi a cég az elmaradt béreket - közölte Szabics Kálmán. A területi igazgató a vállalat ügyvezetőjének, Horváth Zoltánnak az üzenetét továbbította. Mint mondta, a rehabilitációs vállalkozások állami támogatása jelentősen csökkent az év eleje óta, ezért az új tulajdonos kénytelen magántőkét bevonni a tevékenység folytatása érdekében. Szabics azt is elmondta, hogy néhány dolgozónak előleget fizettek, igyekeztek enyhíteni a problémát, de úgy látja, sokan jobban tudják, mik a jogaik, mint a kötelességeik. A Repro-Tex Kft. ellen több feljelentés született az APEH-nél, a folyamatos ellenőrzések mellett nehéz a termelésre koncentrálni - mondta. Kumbor-ügy Változás lehet a nagyobbik ellenzéki párt szegedi és megyei szervezete élén Helyben is tisztújításra készül a Fidesz-MPSZ m T 1 Xiil fGp . í a k J ^ 1MIS Ük. J Megyei elnökjelöltek lehetnek: Bartha László, Bodó Imre, Farkas Sándor, Lázár János és Nógrádi Zoltán Tisztújításra készül a Fidesz-MPSZ szegedi csoportja és megyei szervezete. Szegeden a kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatok jelzik a váltást. Szegeden a Fidesz népszerűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, ami előrevetíti, hogy váltás lehet a helyi csoport élén. Szegeden az önkormányzati és európai parlamenti választások után is megújították a vezetőséget. A jelenlegi elnököt és elnökséget - a korábbi gyakorlattól eltérően nem a két évvel ezelőtti tisztújító kongresszus után választották meg, hanem tavaly októberben. Ennek az volt az oka, hogy váratlanul lemondott a korábbi elnök, Rákos Tibor és a teljes elnökség. A Rákos Tibort nyolc hónapja, október 18-án váltó Gyimesi László elnökké választása napján lépett be a Fideszbe, mint ahogy az új elnökségi tagok közül Balogh Elemér jogászprofesszor, aki a 2002-es önkormányzati választáson a jobboldal közös polgármesterjelöltje volt, Búcsúházi József vállalkozó, Oláh János közgazdász is. Mellesleg Kővári Árpád, a Pick Szeged akkori, a Tisza Volán SC jelenlegi elnöke is azóta tagja a nagyobbik ellenzéki pártnak. Információink szerint a jelenlegi elnök helyére sokan pályáznak. Vannak, akik ezt nyíltan vállalják, és vannak, akik még kivárnak, az utolsó pillanatig a háttérben akarnak maradni. A jelenlegi elnök Gyimesi László még nem döntött, hogy újra indul-e a tisztségért, Tárkány-Szűcs István, a Fidesz országos választmányának tagja, korábbi MIEP-es országgyűlési képviselőjelölt pedig nem akarta kommentálni a vele kapcsolatos felvetéseket. Két nappal a választás előtt Oláh János tűnik a legesélyesebb elnökjelöltnek, de tegnap még korainak tartotta, hogy esetleges jelöléséről beszéljen. A jövő héten a megyei szervezet is dönt a vezetőségről. Nógrádi Zoltán azt mondta, még nem tudja, hogy elindul-e az elnökválasztáson. Éhnek, hangsúlyozta az elnök, az a magyarázata, hogy a Fidesz-MPSZ a választások megnyerésére, azaz kormányzásra készül, és még folynak az egyeztetések, hogy kire milyen feladatok várnak a választásokig és az utána következő időszakban. Lesznek, akik helyben, lesznek, akik országos szinten tesznek meg mindent a Fidesz sikereiért. A Fidesz helyi szervezeteiben esélyes megyei elnökjelöltnek tartják Lázár Jánost, Hódmezővásárhely és Bodó Imrét, Tiszasziget polgármesterét. Még egyikük sem döntötte el, hogy indul-e az elnöki tisztségért. Lázár János azt mondta, nagy legitimációval rendelkező, konszenzuskereső és konszenzusra képes elnököt tudna elképzelni a megyei szervezet élén. Bodó Imre megtisztelőnek nevezte, hogy neve egyáltalán esélyes elnökjelöltként felmerült. Az elnökválasztással kapcsolatban Farkas Sándor korábbi megyei elnök és Bartha László volt szegedi polgármester neve is visszatérően elhangzik. Farkas Sándor hangsúlyozta, előbb meg kell várni, hogy a helyi szervezetekben végbemenjenek a tisztújítások, és csak az azokat követő egyeztetések után dönti el, indul-e az elnöki tisztségért.- Bartha László is korainak nevezte, hogy nyilatkozzon, elvállalja-e a jelölést vagy sem. Az viszont meggyőződése, hogy a párton belül Szeged pozícióit erősíteni kell, véleménye szerint ugyanis ráférne a helyi Fidesz-csoportra a megújulás. o.z. SZABÁLYSZERINT • Csütörtökön tartja tisztújító ™ közgyűlését a Fidesz-MPSZ szegedi csoportja. A Fidesz alapszabálya ugyanis előírja, hogy a párt tisztújító kongresszusa után, ami két és fél hete lezajlott, harminc napon belül a helyi és a megyei szervezetekben is (új) elnököt és (új) elnökséget kell választani. A megyei szervezet küldöttgyűlése a szegedi csoport tisztújrtása után ül össze. Ismét Szegeden tárgyalják a zsarolással vádolt egykori nyomozó, Kumbor Tibor és társai ügyét. MUNKATÁRSUNKTÓL Ismét Szegeden folytatódott a Kumbor-ügy tárgyalása. Lapunkban megírtuk, Kumbor Tibort, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóosztályának volt vezetőjét bűnszövetségben és hivatalos személyként, folytatólagosan, társtettesként elkövetett zsarolással vádolják. Az ügyészség szerint az alezredes öt társával három vállalkozótól - B. Ottótól, a budapesti M. Csabától és az ugyancsak szegedi Cs. Lászlótól - fenyegetéssel mintegy 130-160 millió forintot zsarolt ki. A volt rendőrtisztet és két arab bűntársát - az egyiptomi T. H.-t és a szír M. R.-t - 2003 nyarán tartóztatták le. Mindannyian ártatlannak vallották magukat. Barna György, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája tegnap újabb tanúkat hallgatott meg az ügyben Szegeden. Előbb Vdgó Attila labdarúgóedzőt kérdezte Nagylaki Kálmánnal való kapcsolatáról. (A vádirat szerint a korábban csalás miatt elítélt Nagylaki sérelmére is követtek el bűncselekményeket a külföldi férfiak.) Vágó elmondta, nem tudott arról, hogy Nagylaki araboknak tartozott volna. Szintén tanúként idézték Molnár Imre ezredest, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesét. - Jó viszonyban voltunk, az utasításokat maradéktalanul végrehajtotta. Az utolsó egy évben akadtak problémák, ezért javaslatot tettem a főkapitánynál az indoklás nélküli felmentésére - jelentette ki a főkapitány-helyettes. Az ezredes a felmentés pontos okáról nem beszélt. A Kumbor-ügy tárgyalása kedden és szerdán Szegeden folytatódik, majd jövő héten valószínűleg ítéletet hoz a bíróság. Ne kérdezze gyógyszerészét! OLÁH ZOLTÁN Merész kijelentésre ragadtatta magát a gyógyszerészkamara elnöke. Szávaiból az derűit ki, nem jó az, ha az emberek olcsóbban, felár nélkül, a nap 24 órájában, bizonyos feltételek mellett bárhol vehetnének gyógyszert. A rendszerváltás utáni privatizációs törvény számos kiváltságot adott a patikák tulajdonosainak, míg másoknak, például a cukrászoknak, a boltosoknak, a cipészeknek, nem. Az előbbiek ragaszkodnak ahhoz, hogy - más országoktól eltérően - nálunk ne legyen több gyógyszertár, ne legyenek olyan üzletek, bevásárlóközpontok, benzinkutak, ahol a vény nélküh gyógyszerek megvásárolhatóak. Az utóbbiaknak viszont tűrni kell, hogy cukrászdájuk, boltjuk, susztermúheJyük mellett egymás után nyílnak újabb cukrászdák, (kínai)boltok, bevásárlóközpontok - bennük gyorstalpalókkal. Tűrik is, hogy a gazdaság hberalizációjára és a lakosság érdekeire hivatkozva növekszik a konkurencia. Ők mégsem fenyegetőztek sztrájkkal, mint a gyógyszertár-tulajdonosok. A törvény - a piacgazdaság szabályait felrúgva - maximálta a patikák számát. Szegeden például harmincöt gyógyszertár található. Ebben a városban ennyi lehet, több nem. A gyógyszerészkamara elnöke azt mondta, aki ezen változtatni akar, az a betegek érdekeit szolgáló, jól bevált rendszeren akar változtatni. A nem vényköteles szerekre a szabad árak, a szabad patikaalapítás 24 órás nyitva tartással csak kárt okozna. Szerinte az is betegflakosságjellenes, ha törvénymódosítással arra köteleznék a patikákat, hogy a gyógyszergyártóktól kapott kedvezményeket az árakban adják tovább a betegeknek, azaz kevesebbe kerüljenek a patikaszerek. A gyógyszerészek, pontosabban a patikatulajdonosok garanciát követelnek a jelenlegi törvény változatlan fönntartására. Hát persze, hisz a kivételezettség nekik nem csak nagy hasznot jelent, hanem a csillagos egekig emelte gyógyszertáraik árát is. Szegeden, a fővárosban és az ország más nagyvárosaiban százmiUiókat ér egy-egy jobb helyen lévő gyógyszertár. A cukrász, a boltos, a cipész pedig örülhet, ha a folyamatos árverseny miatt megcsappant forgalmú üzletéért valaki kifizet neki néhány forintot, s magasra szökő vérnyomására kap egy elfogadható árú gyógyszert és talál egy nyitva tartó patikát. A gyógyszerészek dörzsölhetik a tenyerüket Mégsem lesz nálunk patikaliberalizáció Nem lesznek szabadárasak a vény nélkül kapható gyógyszerek, és továbbra sem nyithat bárki patikát. A liberalizálást célzó törvénymódosító javaslatokat ugyanis elvetette a kormány. A döntésnek a patikusok örülnek, mert szerintük a jelenlegi rendszer biztonságos, etikus és igazságos. Mégsem liberalizálják a patikaalapítást, az erre vonatkozó módosító javaslatokat ugyanis viszszavonták. A döntést a gyógyszerészek nagygyűlésén jelentette be Rácz Jenő egészségügyi miniszter. így továbbra sem nyithat bárki szabadon patikát, hiába vállalná, hogy öt évig napi 24 órában szolgálja ki a betegeket. Tehát vény nélküli készítményeket ezután sem vásárolhatunk például a hipermarketekben és a benzinkutaknál. Lapunkban korábban megírtuk, a változtatásokat a gyógyszerészek tudta nélkül terjesztették a parlament elé, arról az érintettek csupán véletlenül, az internetről értesültek. A beadványban szó volt arról is, hogy az ártámogatásban nem részesülő gyógyszereket szabadárassá teszik, vagyis minden patika anynyiért adja ezeket a készítményéket, amennyiért gondolja. Ez ellen a gyógyszerészek mellett a lakosok is tiltakoztak: a gyógyszerészkamara által megkezdett aláírásgyűjtésen alig három nap alatt 123 ezer támogató nyilatkozat gyűlt össze. A kormány ezt az elképzelését is visszavonja, és azt javasolja, hogy a patikusoknak adott gyártói, nagykereskedői árengedményt „adják tovább" a lakosságnak - jelentették be a gyógyszerészek fővárosi nagygyűlésén. A patikusok tehát - az egy évvel ezelőtti esethez hasonlóan visszaverték a piac liberalizálására irányuló törekvéseket: továbbra sem lesz szabad verseny. - Ha ezen a területen is beindulna az árverseny, a kis patikák tönkremennének - magyarázta Domokosné Vágó Zsuzsa, a szegedi Széchenyi patika vezetője. Nem tudnának ugyanis kedvezményeket adni, hiszen maguk is a csőd szélén állnak. Jelenleg 600 gyógyszertár kap állami támogatást, hogy fenn tudjon maradni. Ha pedig patikák szűnnének meg, az a betegeknek lenne rossz, hiszen bizonyos területek ellátatlanok maradnának, és az érintetteknek - például kis falvak esetében - akár kilométereket is kellene utazni ahhoz, hogy kiválthassák gyógyszereiket. - A mostani rendszer jól működő és biztonságos - mondta a patikavezető. - A liberalizációval viszont ellenőrizetlenné válna a gyógyszerfogyasztás is, hiszen a benzinkutas vagy a bolti eladó nem tudna segíteni abban, melyik készítményt válassza a beteg, illetve az egyáltalán jó-e az ő problémájára. És ne felejtsük el: a gyógyszer - kikerülve a szakemberek kezéből - méreg lehet, mely akár a beteg halálát is okozhatja. Tiltakozásunkkor tehát elsősorban a betegek érdekeit néztük. TÍMÁR KRISZTA Illusztráció: Tésik Attila