Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-27 / 148. szám

10 A PENZ BESZEL A GYÁRTÓK A KÖVETKEZETES MÁRKAÉPÍTÉS MELLETT TESZIK LE A VOKSUKAT Csökken a sörfogyasztás Sörfesztivál Szegeden. Hazánkban évente hetven liter az átlagfogyasztás FOTÓ: FRANK WETTE A sört már az ókorban is szí­vesen fogyasztották az embe­rek. Ők azonban napjaink sör­ivóival szemben nemcsak él­vezték ízét, hanem gyógyító ereje miatt is itták. Többféle betegség kúrálására használ­ták mértékkel. Hippokratész, majd Szent Hildegard és Pa­racelsus gyógyszerként alkal­mazták. Talán, ha ismét fel­fedezzük a gyöngyöző nedű „gyógyító" hatását, a fogyása is nőni fogy, miközben a tár­sadalom egészségesebb lesz. A statisztikák tanúsága szerint a magyar sörpiac nagyságát a 70 liter körüli átlagfogyasztás jellemzi évek óta. Az évtize­dekkel ezelőtti 100 litert is meghaladó egy főre jutó sör­fogyasztás újbóli megközelí­tése - a tendenciát elemezve ­a Magyar Sörgyártók Szövet­sége (MSSz) szerint nem tűnik reális célkitűzésnek, hiszen a piac már hosszabb ideje en­nek körülbelül csupán a két­harmada körül mozog. Igaz, 2003-ban kedvező fordulat következett be, mert megállt a fogyasztás két éve tartó csök­kenése, és mennyiségben ugyan stagnált, értékben azonban 11 százalékkal nőtt abban az évben a sörfogyasz­tás. A folytatás azonban el­maradt. A fogyasztók kedvében járnak A sörgyárak már a műit év közepén jelezték, hogy vár­hatóan kevesebb sör fogy majd, amit nem lehet csak az időjárásra kenni, bár a rossz időnek valóban van szerepe abban, hogy kevesebb sör fogy. A tapasztalatok szérint az egy év alatt elfogyasztott sör fele ugyanis május és au­gusztus között gördül le a torkunkon, és tavaly július közepén is csak nyomokban volt fellelhető a nyár. A foci Európa-bajnokság is csak korrigálni tudott az eredmé­nyeken. Ráadásul az olcsó német importsörök miatt a Magyarországon gyártott márkákból kevesebb fogyott. Az emberekben ugyanis nagy a német sör iránti bizalom. Nem nézik ezek alkoholtar­talmát. Elég, ha azt látják, hogy német, ráadásul olcsó, és máris tucatszámra vásá­rolják. Mindent egybevetve a ma­gyarországi gyárak a sörpiac csökkenésére számítottak. Az itthon gyártott sörök ese­tében 2004-re közel tíz szá­zalékos esést prognosztizál­tak, az előző évhez képest. A tipp bevált, bár valamivel kedvezőbb lett a valóság, 2004-ben 8 százalékkal csök­kent a hazai sörértékesítés. A folyamat ez évben sem ked­vezőbb. 2005 első öt hónap­jában az előző év hasonló időszakához képest 5,1 szá­zalékkal csökkent a sörérté­kesítés. Régi söröket űj köntösben jelenítenek meg, és a fogyasz­tói igényeket messzemenően figyelembe véve alakítják a kü­lönféle „kiszerelésben", cso­magolásban piacra kerülő ter­mékeik arányát. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az alumínium dobozokban for­galmazott sörök aránya. Van­nak gyártók, amelyek azonos mennyiségű italt, vagy eseten­ként lényegesen többet töl­tenek dobozba, mint például hordóba. A tapasztalatok sze­rint - és ezt bizonyítják a szá­mok is - a hordóban forgal­mazott sör arányainak válto­zatlan mértéke azt feltételezi, hogy a csapolt sört fogyasztók tábora Magyarországon vi­szonylag stabil, de a legtöbben még mindig az üveges söröket kedvelik. A dobozba töltött sör aránya azonban folyamatosan nő, ami a visszaváltható (ügy­nevezett többutas) csomago­lási eszközök - üveg és hordó ­használatának további csök­kenését eredményezi. Alkohol nélkül A fogyasztói szokások vál­tozását jelzi az is, hogy az alkoholmentes sörök értéke­sítése tovább nőtt. 2003-ban a 227,1 ezer hl értékesítés 20 százalékos növekedést mutat az előző évhez viszonyítva, és folyamat nem állt meg. Ez egy­ben azt is jelzi, hogy az al­koholmentes sörök kínálata a magyar sörgyárak portfoliójá­ban természetessé vált - aho­gyan fogyasztásuk is. Ebben minden bizonnyal szerepe van a reklámnak és a külön­böző akcióknak. Egyes sörgyá­rak alkoholmentes terméke­iket ingyen osztogatják a for­galmas, lámpás kereszteződé­sekben a zöldre váró autó­soknak. A sörpiacon is nő a verseny Komoly gondot okozott a gyártóknak a tavaly tavasszal az országba áramló nagy mennyiségű olcsó, ismeret­len márkájú német és oszt­rák dobozos sör. Szinte sok­kolta a hazai sörgyártókat, és növelte a szektor szereplői­nek pesszimizmusát, misze­rint nincs esélyük arra, hogy űjra lényegesen nőjön a ha­zai márkák aránya. Dr. Kiss Elemér, az MSSz űj elnöke már tavaly szót emelt a be­szivárgó olcsó sörök ellen, amelyek az európai uniós csatlakozás óta elárasztották a diszkontáruházakat. Ezek olyan német dobozos kisze­relésű sörszállítmányok, amelyeket a Magyarorszá­gon gyártott sörök árának mindössze feléért lehetett megkapni. Az MSSz elnöke szerint ezeknek az importsö­röknek a megjelenésével összefügg a magyarországi sörök értékesítésének vissza­esése és a keletkező csoma­golási hulladékok folyama­tos növekedése. 2004-ben az import sör mennyiségének gyarapodása Kiss Elemér szerint több oldalról is ked­vezőtlen hatású. Egyrészt a nemzetgazdaságot fosztja meg bevételektől, másrészt a rossz minőség kedvezőtlenül befolyásolja a sörfogyasz­tást, harmadrészt pedig kör­nyezetterheléshez vezet. Az elnök ügy látja, hogy a sűly­alapű termékdíj jövő év ja­nuár elsejével változó ter­mékdíj-szabályozás szerint darabalapűvá válik, ami már olyan terhet jelent majd az importőröknek, hogy jövőre megfékezheti a Németor­szágból érkező olcsó, dobo­zos termékek behozatalát. A sörgyárak persze nem adják fel. Fejlesztenek, kor­szerűsítenek, és a nehéz helyzetben is a következetes márkaépítés mellett teszik le voksukat, miközben az idei évtől az olcsó import termé­kek visszaszorulását, illetve a piac stabilizálódását vár­ják. HELLER LÁSZLÓ 2005. június 27., hétfő Terjednek a kémszoftverek BUDAPEST (MTI) Az informatikai vezetők nyolc­van százaléka számára a kém­szoftverek kiszűrése jelenti a legnagyobb kihívást 2005-ben - mondta Eugen Paul, a Trend Micro -kelet-európai értékesí­tési vezetője egy sajtótájékoz­tatón. Hozzátette: a piackutató IDC adatai szerint ma már a számítógépek 67 százalékán van valamilyen kémprogram (spyware), amelyek ellen egyre nehezebb védekezni. Éppen ezért a szakember azt java­solta, hogy a felhasználók többszintű védelmet nyújtó szoftvereket használjanak a spyware-k kiszűrésére. A kémprogramok ugyanis nemcsak a személyiségi jo­gokat sértik meg, hanem fon­tos adatokat is ellopnak és továbbítanak illetéktelenek­nek. A spyware-k ezen túl­menően Instabillá teszik az in­formatikai rendszert, illetve gyakori leállást okoznak. A kémprogramok nagymér­tékben hasonlítanak a számí­tógépes vírusokra, de külön­böznek is tőlük. A kémprogram a felhasználó tudta nélkül te­lepül a gépre és nem rep­rodukálja magát. A e-mailben terjedő vírusok fő célja a ter­jedés és a károkozás, míg a kémprogramé az adatgyűjtés. A vírusok a biztonságra keveset adókat használják ki, míg a kémprogramok egy csábító ajánlattal veszik rá a felhasz­nálókat a telepítésre. A legdrágább városok LONDON (MTI) Budapest a világ nagyvárosai­nak drágasági sorrendjében az idén a 24. helyet foglalja el, társ­bérletben Amszterdammal. Ta­valy a Mercer Humán Resource Consulting emberi erőforrá­sokkal foglalkozó cég listáján még a 34. helyen állt. A listát To­kió vezeti, Moszkva a 4. helyen áll, az etalonnak tekintett New Yorknál (a listán a 13.) mintegy 200 különböző áru és szolgálta­tás ára alapján drágább egye­bek mellett Szöul, Hongkong és Milánó is, más amerikai nagy­városokban olcsóbb az élet, mint New Yorkban. A világ legolcsóbb nagyvá­rosa a paraguayi főváros, Asuncion, a 144., azaz az utol­só helyen áll a vizsgált városok között. Kelet-európai nagyvá­ros nem előzi meg Budapes­tet, de például a kameruni főváros és Isztambul igen. M KAMARAI HÍREK Kamaránk a Temes Megyei Kereskedelmi és Iparkamara part­nerségével sikeresen pályázott a Phare CBC Magyar-Román Kisprojekt Alapra, így a „Határ menti üzleti kapcsolatépítés elektronikus támogatással" című projektünk megvalósításá­hoz az Európai Unió 90%-os támogatást biztosított. A projekt egyik fő célkitűzése a gazdasági információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, egy ún. elektro­nikus piactér kialakításával, melynek neve Link to Business. Ez az e-piactér lehetővé teszi különböző keres-kínál adatbá­zisokban való megjelenést és partnerkeresést, üzleti informá­ciókhoz való hozzájutást, elsősorban magyar és román vonat­kozásban. Ezúton tisztelettel meghívjuk az elkészült elektronikus piactér bemutató rendezvényére. Időpont: 2005. június 29., 11 óra. Helyszín: Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szék­háza, II. emeleti konferenciaterem (Szeged, Párizsi krt. 8-12.) Az e-piactérhez magyar-angol nyelvű promóciós CD készült, melyet a rendezvényen résztvevők kézhez kapnak. EGYRE TÖBBEN VESZIK FEL A DEVIZAHITELT A svájci frank a sláger Megkedvelték az ügyfelek a devizaalapú lakáshiteleket, illetve a jelzáloghiteleket. A Raiffeisen Bank termékfejlesztési ve­zetője, Bőczén Attila egy szegedi saj­tótájékoztatón elmondta: az árfolyam-vál­tozásokból adódó töriesztőrészlet-ingado­zások az elmúlt egy évben nem voltak jelentősek. A lakosság körében egyre nagyobb nép­szerűségnek örvendenek a devizaalapú lakás- és jelzáloghitelek. Ennek az az oka, hogy a kiszámíthatóságot kereső ügyfelek a stabilnak tűnő devizákban, és első he­lyen a svájci frankban látnak biztosítékot - mondta Bőczén Attila. A devizaalapú kölcsönök például a Raiffeisennél a piaci kamatozású lakáshitelek 98, míg a jel­záloghitelek 99 százalékát teszik ki. S hogy miért terjedt el az ingatlan­hitelezésben is a devizaalapú kölcsön? Banki szakértők szerint egyértelműen az okozta az áttörést, hogy ezeket a hiteleket közel olyan jó kondíciókkal kínálják, mint államilag támogatott társaikat. Amikor az államilag támogatott hitelek kondíciói rosszabbak lettek, visszaesett a lakosság hitelfelvételi hajlandósága: kevesebben tudtak megfelelni a szigorú feltételeknek. A csökkenő trend 2005-ben megfordult, ami csak részben tudható be a Fészek­rakó programnak, és sokkal inkább a bankok közötti versenynek köszönhető. Azzal kapcsolatban, mennyire adóso­dott el a magyar lakosság, a vezető ki­fejtette: kevésbé, mint Nyugat-Európá­ban. Nálunk az ingatlan hitelbiztosítási értékének 30-50 százalékáig adósodnak el a családok, míg külföldön ez a mérce 70-80 százalék. Meg kell azonban említeni, hogy - ha­sonlóan a többi banki ügylethez - a devizahitelnek is van kockázata. A forint és az érintett deviza egymáshoz való viszonya, valamint az árfolyamváltozá­sok miatt módosulhat a havi törlesz­tőrészlet összege. De ez a tapasztalatok szerint jellemzően csak néhány száz fo­rint. Előfordulhat azonban, hogy egy­szerre több tényező is közbeszól, és na­gyobb lehet a kilengés: például a forint le­és felértékelése, avagy az euró beveze­tésének folyton változó dátuma miatt. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents