Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-24 / 146. szám

VENDÉGTOLL - NAGY BANDÓ ANDRÁS Élő rulett A DÉLMADÁR HETI ISMERKEDŐ DUMÁJA Tetszik a tested, úgyhogy ha nem akarod, nem kell beszélgetnünk... VÁRJUK 06-30/30-30-443 mffis g delmagyar.liu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! 1 li'^ji>()lnili{i megjeleli tétjük'. SZORAKOZTATAS, HUMOR, SZATÍRA MINDEN PENTEKEN NAPI MELLÉKLETEK DELMADAR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, LACZÓ BALÁZS • 2005. JÚNIUS 24. WWW.DELMAGYAR.EIU ZZÉTESSZÜK! DáMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DELMASYAR0R8ZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobtle Rt. Aki mer, az nyer Balladai homály Késpárbaj Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! Kedves Olvasd! i megjelenést*; a beküldő egyetértésen kívñi a képen lélhatd uemély (kiskorúaknál a ¡örvényes képviseld} taajimüje üiikséges. Talán még sokan emlékeznek rá, mekkora sikere volt hajdanán Garai Gábor Ar4 8 tisták című versének, sokan máig emleFl getjük, mely így kezdődött: „Élő csipesz lóg a trapézen / a férfi fejjel lefele, / fogai közt kettős tárcsa, mintha / mágneses nyelvet öltene." Igen, ez az élő csipesz, a két egymáshoz kötött, egymás életéért felelős artista jutott eszembe, ez a szép kép, amikor először hallottam az élő rulettről. Bárki azt mondhatná, ha úgy vesszük, az alábbi ötletben nincs semmi újdohság és érdekesség, a mindennapi életünk tele van hasonló dolgokkal, és talán még igazuk is lenne. Szóval arról van szó, hogy a fejlett Nyugat egyik országában már az élő rulettet Is kitalálták. Egy olyan országban, ahol kutyák ruháit versenyeztetik, a kutyák frizuráját vetik össze hatalmas versengés keretében, ahol sárban csúszás verseny is van gördeszkán, vagy akár különféle versenyzők halai mérik össze versmondó tudományukat, egy élő rulett márnem is igazi szenzáció. Persze ki tudja. Egy újszülöttnek minden játék és minden régi mesekönyv új, a viccekről nem Is szólva. Nemrégiben vettem újra a kezembe gyermekkorom egyik kedvenc olvasmányát, az Öreg néne őzikéjét, és alig akartam hinni a szememnek, amikor megláttam, hogy 1952-ben jelent meg először, amikor éppen ötéves voltam, tehát 53 éve olvassák föl újabb és újabb anyukák a gyermekeiknek, az akkori gyermekek, mint én is, ma már nagyszülőként mesélhetik el az unokáiknak a lábáttört őz kedves történetét. No de mi vándoroljunk vissza az erdőből az élő ruletthez, igaz, túl sokat nem kell ballagnunk, elég, ha a futballpályáig eljutunk. Hazai kitérőként engedtessék meg, mióta csak vergődik a magyar futball, és lassan már csak egy aranycsapatot s esetleg egy Albert, Farkas, Bene, Mészöly, Mátrai-féle ezüstcsapatot emlegethetünk a magyar fociról szólva, sokféle változat született a futballpályák hasznosításában gondolkodók agyában. Lehetne a pályákon kukoricatábla éppúgy, mint repceföld, játszótér vagy mondjuk egyszerű angolpark, de én egy teljesen új változatot ajánlanék, épp mert hallottam erről az élő rulettről. No de nézzük, miről is van szó. Az említett fejlett országban kijelölnek egy réten egy futballpályányi területet, melyet egyenlő nagyságú négyzetekre osztanak föl. Ott Is használhatnák a futballpályákat, igaz, agyon is ütnék őket, mert ott még ma is fociznak, a szó eredeti értelmében, technikásán és szívvel-lélekkel, ahogy azt anno a magyarok is tették. Futballpálya tehát nem kerülhet szóba, csak egy rét, ahol adott egy füves terület. Ezt a területet osztják föl azonos nagyságú négyzetekre, majd pedig minden négyzetet megszámoznak, és kezdődhet a fogadás. A ráérős és játékos kedvű fejlett nyugatiak megtehetnek egy akármekkora összeget bármely négyzetre, aztán pedig kezdődhet a játék: a területre behajtanak egy tehenet, amelyik ott kószálgat, a fogadók pedig várnak. Az nyer, aki eltalálja, hogy melyik négyzetre szarik a tehén. Nógatni, hajtani, ütögetni, megzavarni tilos, a fogadók tudják, s csak várnak. Én azt hiszem, Budapesten ugyanezt megcsinálhatnánk kutyákkal és kutyaszarral: aki eltalálja, hogy a kutya melyik sarkon pottyant, nyert. Aki azt is eltalálja, hogy zacskóba kapirgálja-e a gazdája, megduplázhatja a nyereményét. Aki pedig azt is eltrafálja, hogy ki lesz az első gyanútlan járókelő, aki belelép, négyszeres nyereményt zsebelhet be. Igen, lehet mondani, hogy ilyesmivel sem viccelni nem illik, sem nagy nyereményhez jutni, de ne felejtsük el: a pénznek nincsen szaga... Első randi A tizennyolc éves fiú randevúzik a tizennyolc éves lánnyal. A fiú öccse meg akarja tudni, mi megy a randevún. Belopódzik a csomagtartóba. A fiatal pár kihajt az erdőszélre. - Na, igen vagy nem? - így a fiú. - Hát nem! - így a lány. - Jól van, akkor én megyek vissza a városba a kocsimmal, te pedig menj vissza gyalog. A fiú hatéves öccse erre randevúra hívja kis szomszédját, a hatéves kislányt. Felülteti a bicikli csomagtartójára, és kihajtanak az erdőszélre: - Na, igen vagy nem? - így a fiú. - Hát ez meg mit jelent? Legyen igen! - feleli a kislány. - Tudtam, hogy pechem lesz! Itt a bicikli, menj viszsza, én meg megyek gyalog. Elunt házastársak és más családtagok tartós elhelyezésére is alkalmas a nemrégiben kifejlesztett üvegszálas beton - állítja a technológia kizárólagos jogát birtokló Kőműves Kelemen Rt. A cég befalazott feleségekkel, férjekkel stb. díszített, előre gyártott elemeket is piacra dobott FOTÓ: MTI A bérgyilkos Sparafucile szerepére készül Gregor József (balról) Verdi Rigoletto című operájában. A Dömötör-díjátadó gálán Botka László polgármester csipkelődésére (Jóska, nem is tudsz bánni a bicsakkal!") Gregor rövid bemutató céljából azonnal kést rántott, mire Botka a kezében tartott bronzplakettel és rövid pengéjű, tűhegyes jelvényével védte magát FOTÓ: FRANK YVETTE Bűvészmutatvány Álomország tengerpartján A szájukból pakli kártyákat és kendőket eregető bűvészeket követve, a szegedi sörfesztiválon sohasem látott mutatvánnyal fejelt rá a sörhabon lebegő publikum kábulatára egy ifjú illuzionista. Kerekre tátott ajkai közül egymás után potyogtatta (kezeinek segítsége nélkül!) a behűtött dobozos söröket. A nézők a dobozok, világrajöttének pillanatában, röptében kapták el a potyapiát FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Torgyán doktor: - Néha elábrándozom: pattintok egyet az ujjammal, s testem egy szempillantás alatt akkorára duzzad, mint géniuszom. Akkor mindenki láthatná, hogy ezek a parlamenti fiúk, szegény Jóskától a Viktorig, mind az én szellemi gyermekeim, s kobakjuk fölött jóságosan, messzire tekintve mutatom az irányt FOTÓ: FRANK YVETTE, SZÖVEG: ASER