Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-03 / 128. szám

PÉNTEK, 2005. JÚNIUS 3. • KAPCSOLATOK" 3 Ifjúsági napok: a 3. Harmadik alkalommal búcsúztatják zenebarátok a nyarat a szegedi Partfürdőn. A Szegedi Ifjúsági Napok augusztus 24-28. között kínál számos programot. Az idei sztárvendég az Alphaville és a Cure. Mintegy 100 koncerttel és számos kiegészítő programmal várják az idei nyárzáró fesztiválon a fiatalokat a Partfürdőn. A Szegedi Ifjúsági Napokat 1967-ben rendezték meg először, s három éve a Szegedi Ifjúsági Ház a gazdája a mára országosan is ismert és elismert rendezvénynek. Az ötnapos SZIN-en fellép a 80-as évek második felének egyik legsikeresebb zenekara, a Boys, don't cry-t és a Friday I'm in love-ot prezentáló Cure, és a Forever Young slágerrel világhírnévre szert tett szintipopot játszó Alphaville. A hazaiak közül zenél a Hooligans, a Kispál és a Borz, a Quimby, a Kowalsky meg a Wega, az Anima Sound System, a Belga, a Nyers, a Neo, a Hipercarma, a Kistehén Tánczenekar, és színpadra lép az ország több megyéjéből benevezett SZIN tehetségkutató verseny élmezőnye is. A kísérő rendzevényeken a SZINformatika Stage, Civil St®and, Horror Park, Esélyegyenlőségi Bázis, Xtreme Övezet, filmvetítés és sok egyéb program gazdagítja a SZIN műsorát. Az eredeti, a levéltárban őrzött tervek alapján újítják föl a szegedi nagyállomást. A hatalmas épület aonban belülről sokat változik. A pénztárak az első emeletre költöznek, a resti örökre bezár. Liftet és mozgólépcsőt használhat majd az utazóközönség. A szegedi nagyállomás felújítása közel egymilliárd forintba kerül. Először a pénztárakat és a várótermet, a második ütemben pedig a vasútüzemi részeket újítják fel. A beruházás előreláthatólag 2007 elején fejeződik be. Hajós Tibor építész, a rekonstrukció tervezője elmondta: a levéltárban hiánytalanul megőrizték Pfaff Ferenc múlt század elején született terveit. Ezek alapján állítják helyre az épület homlokzatát: az elszürkült téglákat vegyszeres tisztítással sárgítják majd. A homlokzat egységes látványát elcsúfító, a hetvenes években készült üzemi étkezdét például teljesen az épülethez „szelídítik". Erre még egy torony is kerül, amely az eredeti tervekben megtalálható. Az indulási oldal jelentősen átalakul. A mostani csarnokban - ahol a pénztárak vannak - üzletek lesznek. Hátul, a poggyászmegőrző helyén egy utazási centrum - „tágyalószigetekkel" berendezett ügyfélszolgálati iroda kap helyet. Az utasok az első emeleten válthatják meg a jegyüket. A korábban jobbára üresen tátongó nemdohányzó váróterem helyén lesz a pénztárcsarnok. A külföldi tendenciáktól eltérően a MAV az utazók és a vasutasok látványos szétválasztását választotta. Az új pénztárcsarnok így nem egy bank ügyfélterére emlékeztető pultokat jelent, hanem biztonsági üveg mögé ültetett pénztárosokat. Az egykori resti megszűnik. Szegeden nem kíván a Resti Rt. nevet viselő cég a továbbiakban csak egy büfét üzemeltetni. Hajós szerint azért döntöttek így, mert Szeged vasúti végállomás, nincs akkora forgalom, ami egy éttermet eltartana. Az egykor dohányzó váróteremként működő térben üzletek kapnak helyet. Az építész szóhasználatával „bevásárló peron" alakul ki. A helyiségeket ugyanis a peron építészeti megvalósításához hasonló módon alakították ki. Az érkezési oldalon a lefelé vezető, korábban L alakban megtörő lépcsőt kiegyenesítik, mellette mozgólépcső is közlekedik majd. Az indulási oldalon pedig egy 12 személyes lift segít áthidalni az utca és a vágányok szintje közötti szintkülönbséget. A telken belül parkolót építenek a „kőluk" mellett, az épület oldalán. A felújítási munka a posta épületét is érinti. Annyi biztos: a homlokzat ott is megújul. Hajós Tibor hangsúlyozta: a teljes, ötezer négyzetméteres állomásépület megújul a pincétől a padlásig. A vasúttársaság elvárása pedig az volt, hogy az állomást az eredeti hangulatot megőrizve kell felújítani. M. B. I. Önkormányzatok és civil szervezetek pályázhatnak Figyelni az idősekre MUNKATÁRSUNKTÓL Az idősbarát önkormányzat díj tavalyi nyertese, a Bács megyei Móricgát község jutalmazott munkatervét ismerhették meg az érdeklődők a tegnapi szegedi konferencián. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára, Korózs Lajos a díj jelentőségéről beszélt, az idősügyi titkárság vezetője, Szabó Judit Ágnes pedig az idei kiírásról tájékoztatott. A szegedi szervezetek és az önkormányzat közös kezdeményezéseiről, például az idősek olimpiájáról Ambrózy László nyugdíjasreferens szólt. A napokban ismét meghirdetett pályázaton a helyhatóságok és a velük együttműködő civil szervezetek vehetnek részt közös feladatokkal és programtervekkel. Csak hatszáz méteren áll az építés - Négy helyszínen kutatnak Tizenkétóráznak a régészek az M5-ösön Ragaszkodnak az eredeti tervekhez - Szeged indóháza hamarosan megsárgul Szebb lesz, mint száz éve Az állomás épületét már körbeállványozták Fotó: Miskolczi Róbert Könyvhét Váratlan reneszánsza következett be utóbbi időkben a könyvnek - állapíthatjuk meg az ünnepi könyvhét kapcsán. Holott előzőleg komoly tanulmányok láttak napvilágot, állítva: a képi kultúra terjedésével az olvasásnak befellegzett - ennyi volt, kész, hatszáz. Más elemzők, ha nem is ennyire borúlátóan, de úgy fogalmaztak: szubkultúrává lett az olvasás, grafikusan ábrázolva nem tölti ki az egész kört - csupán egy cikkely mindössze a körön belül, a különféle időtöltési lehetőségek cikkelyei közt. Aztán jött a Nagy Könyv, vele a Nagy Könyv-boom, és úgy tűnik: az idei könyvhét nagyságrendekkel sikeresebb lesz, mint amilyenek lenni szoktak, amúgy általában, a könyvhetek. A jelenség kapcsán két dologra kell fölhívni a figyelmet. 1. A könyv, „mint olyan", önmagában aligha lett volna képes ily mértékben fölfokozni az önmagával kapcsolatos érdeklődést, nem tudta volna - kvázi - saját hajánál fogva magasba emelni magát. (Vagy saját fülszövegénél.) A tévé és az internet segítsége kellett ahhoz, hogy a könyvek iránti érdeklődés, nagy hirtelen, megnőjön. 2. Viszont biztató: az említettek alkalmasnak látták a könyvet nézettség- s internethasználat-fokozásra - és az előzetes igényeknek sikeresen eleget is tett a könyv. Érdektelen dolgokkal lehetetlen nézettséget-használatot fokozni, viszont a könyv, pontosabban a könyvtéma, mint hallani, érdekesnek bizonyult. Ilyen előzmények után jött el a könyvhét. Melynek kapcsán csak egy dologról kell még szólni: olyan, hogy „a könyv", nos, nincsen, ahogyan nincs „az olvasó" sem. Különféle könyvek vannak, különféle olvasók, s mindegyik könyv megleli a maga olvasóját, és viszont. Miképpen is mondták egykor? Virágozzék minden virág1 Vagy száz? Vagy ezer? Bármennyi legyen - csak ne pusztán egyetlenegy. Olyan ugyanis már volt. Négy helyszínen, közel 600 métert elfoglalva dolgoznak a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei az M5-ÖS Szegedtől az országhatárig tartó szakaszán. Június 20-áig végezniük kell a leletmentéssel. A régészek 30 napra vehették át a terepet az M5-ös tavasszal elkezdett, Szegedtől Röszkéig tartó közel 15 kilométeres szakaszán. A törvény értelmében ennyi időre kérhetik az építkezés leállítását a leletek mentése érdekében. Ennek - mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk - június 20-án jár le a határideje. Ilyenkor csak azokon a métereken áll le a sztrádaépítés, ahol a régészek dolgoznak. Szalontai Csaba régész, a múzeum M5-össel kapcsolatos ásatásainak főkoordinátora elmondta, az új szakaszon négy helyen bukkantak lelőhelyekre: Kiskundorozsma térségében egy bronzkori települést és egy szarmata falut, Domaszék mellett egy szintén szarmata falut, egy késő bronzkori települést és egy temetőt rejt a föld mélye. A költségeket, mintegy 160 millió forintot, a Nemzeti Autópálya Rt. fedezi. A Domaszék melletti késő bronzkori temető első leletei a napokban kerültek csak a felszínre. A helyszínen Palluch Tibor egyetlen régészként irányítja a munkát - mivel a határidő szorításában meg kellett osztani az erőket. Elmesélte, napi tizenkét órát dolgoznak, hogy végezzenek a Dél-Alföld várhatóan legnagyobb ilyen típusú lelőhelyének feltárásával. Ha nem hajtaná őket ennyire az idő, akkor három-négy hónapra is szükségük lenne ahhoz, hogy mindennek aprólékosan utána járjanak. Szegedről haladva az 55-ös úton a rúzsai elágazás előtt kell balra fordulnunk, hogy alig pár száz méterre a főúttól a széles nyomvonalon rábukkanjunk a földön görnyedő szakemberekre és a segédmunkásokra. A laikus számára érthetetlen jelek mutatják, bizonyos négyzetmétereken mit rejt a föld mélye, másutt rejtélyes gödrök áruiHarminc napra vették át a terepet a múzeum szakemberei Fotó: Schmidt Andrea kodnak arról, hogy onnan már leleteket mentettek ki. Ami a kívülállónak szinte semmit sem mond, az a régészek számára napnál világosabb: árkok, házak, tárolók, gödrök és kemencék látványa bontakozik ki előttük - a cserepek, a foltok, a hamu, a föld összetétele alapján. Azt mondja Palluch Tibor, hogy ez itt az orrom előtt egy birituális temetkezés lelőhelye, vagyis csontvázas és hamvasztásos sírokat egyaránt rejt a föld mélye. A tíz közül az egyik urnasír előtt magam is megilletődötten állok, és látok egy kerek peremet, amely egy edény volt valaha - az őrizte a hamvakat. Látok talajvízzel teli gödröket is - a legnagyobb éppen ezt a felesleges vízmennyiséget hivatott összegyűjteni. Annak mélysége meghaladja á három métert, ajánlatos elkerülni. Igaz, éjszaka őrzik a területet. F. K. FARKAS CSABA