Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

HÉTFŐ, 2005. JÚNIUS 20. • AKTUÁLIS" 3 Európai önzés PANEK SÁNDOR Ahogyan várható volt, a nettó befizető gazdag országok nem tudtak megegyezni az Európai Unió 2007-től 2013-ig követendő költségvetési sarokszámaiban, s a balsiker keserűsége uralja az alkotmányt leszavazó francia és holland referendum után amúgy sem bizakodó nyilatkozatokat. Magyar szempontból a kudarc eléggé kiábrándító, hiszen a bukott előirányzat szerint Magyarország az egy főre jutó támogatás tekintetében az első öt ország között lett volna. Addig azonban el sem jutott a tárgyalás, hogy ezt vitassák: a költségvetés mindenestül fennakadt a francia-brit ellentéten. Leegyszerűsítve, azon bukott el a megegyezés, hogy francia javaslatra az unió megvonta, illetve befagyasztotta volna a Nagy-Britanniának 1984 óta járó több milliárd eurós visszatérítést. Erre válaszul Blair brit kormányfő az uniós pénzalapok elosztásának logikáját vonta kétségbe, mondván: az Európai Unió túlzóan sokat költ mezőgazdasági támogatásokra hétszer többet, mint a kutatás és az oktatás fejlesztésére. Mivel a mezőgazdasági támogatásoknak Franciaország a legnagyobb haszonélvezője, így kialakult a kudarchoz vezető francia-brit ellentét, amelyet még tovább mélyített a britek mellé álló holland, svéd és finn álláspont, amely ugyancsak a túlzott mezőgazdasági támogatásokban látja a versenyképesség akadályát. A vita fő vesztesei egyelőre azok az új tagállamok - köztük Magyarország -, amelyeknek ebben a költségvetési időszakban nyílna lehetőségük uniós pénzekből elindítani felzárkóztatási programjaikat, shaa költségvetés zárolva marad, a következő hétéves időszakra a remélt uniós pénznek akár a felét is elveszíthetik. A befizető országok alkudozása erre egyáltalán nem volt tekintettel. A régi tagállamok a közvetlen nemzeti érdekek érvényesítésén vitáztak, és nem szívesen áldoztak a tagfelvétel utáni Európa egységesítésére. Egyszerre jelentkezett a versenyképesség növelésére szolgáló hsszaboni folyamat megtorpanásának problémája és az új tagok felzárkóztatási költségeinek vállalásáról szóló vita -se kettővel Európa első nekifutásra nem tudott megbirkózni. Bár a közös költségvetési stratégia elemi érdeke a gazdag országoknak is, és a kudarc nem jóvátehetetlen dráma, a nettó befizető tagállamok önzése az unió legcsúnyább arcát mutatta meg a brüsszeli csúcson. Újabb tanú igazolná: az apa tényleg kegyetlenkedett Holnap viszik el Sebastiant Kedden délelőtt tíz órakor hajtják végre azt a jogerős bírósági ítéletet, amelynek ér-, telmében vissza kell adni Németországban élő apjának a tizenegy éves Zombori Sebastiant. A család már a csodában sem bízik. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint korábban már megírtuk, a családnak megküldött végzés szerint holnap délelőtt tíz órakor jelentkezik a végrehajtó a nagyszülők Szegedi utcai házában azért, hogy - ha szükséges, akár rendőri segítséggel, kényszerítő eszközök alkalmazásával - érvényt szerezzen annak a bírósági ítéletnek, mely szerint Zombori Sebastiant vissza kell vinni az édesapjához, Németországba. A szülők válófélben vannak; az apa a tizenegy esztendős gyermek kiadatását a Hágai Egyezmény alapján kérte, mivel a fiú szokásos tartózkodási helye Németország. Ennek a kérésnek a magyar bíróság annak ellenére helyt adott, hogy Sebastian nem akar visszatérni az apjához: korábban többször kijelentette, hogy az apja rendszeresen verte, kegyetlenkedett vele, ezért ha visszaviszik, megszökik vagy öngyilkos lesz. Az apa, aki a sajtónak nem nyilatkozik, és a tárgyalásokon sem jelent meg, tagadta a vádakat, és azt állította: a fiú Magyarországon jegyzőkönyvezett sérülései nem tőle származnak. Sebastian tavaly húsvét óta van - édesanyjával együtt - a makói nagyszülőknél. A család közreműködésével időközben lapunk birtokába került egy védett tanú közjegyző előtt tett vallomása, aki megerősítette, hogy az apa napi rendszerességgel, katonai nadrágszíjjal verte a gyereket, illetve más módon is gyakran terrorizálta. A nagymama, Báhnmé Lakatos Rózsa lapunknak elmondta: az illető nevét azért nem vállalta a vallomásban, mert halálfélelme van amiatt, hogy az apa bosszút áll rajta, ám kész az általa tudottakat megismételni a bíróság előtt annak érdekében, hogy Sebastian többször nyilatkozta: öngyilkos lesz, ha visszaviszik az apjához Fotó: Schmidt Andrea Sebastian megmeneküljön. A magyar hatóságok akár ennek alapján is elrendelhetnék az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Hozzátette ugyanakkor: már a csodában sem bíznak, nemhogy az igazságszolgáltatásban.'A történtek miatt az egész család tönkrement, és félő, hogy Sebastiant egy életre megviseli, ha a meghallgatása nélkül meghozott, a család szerint igazságtalan ítéletnek érvényt szereznek - tette hozzá. Sebastian a napokban azt mondta, beleőrül, ha Németországba viszik. Nem 16 éves az anya Televíziós híradások nyomán téves információ jelent meg lapunkban is: nem tizenhat éves az az édesanya, akinek a kisfia csütörtökön este kiesett a szentesi Kertváros egyik emeletes házának ablakán - hívta föl a figyelmet a lapunkhoz is eljuttatott közleményében a rendőrség. Pénteken este - amikor a szerző már leadta a kéziratot - az esetről több televízió híradója is beszámolt, s a tudósításokban tizenhat évesként említették az édesanyát. Megkérdeztük erről a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferensét, aki nem tudott információt adni arra vonatkozóan, hogy milyen idős a hölgy. Más forrást is kerestünk késő este, amely megerősítette a híradókban elhangzott életkort. Tegnap - a közlemény tükrében - ismét megkérdeztük, hány éves az édesanya. M. Toronykőy Márta rendőr főhadnagy, sajtóreferens az eset kapcsán elmondta, vannak olyan információk, amelyeket ők nem adhatnak ki, és az édesanya életkora is ebbe a kategóriába tartozik. A téves információ megjelenését sajnáljuk. Ma,várhatóan kiderül, mennyi idős az anyuka, akiről egyelőre csak annyit sikerült megtudni, hogy a húszas éveiben jár. A szentesi kisfiút továbbra is a szegedi klinikán ápolják, állapotáról - a szülők kérésére - nem adnak fölvilágosítást az orvosok. Virágzik a Tisza A napokban több helyütt már megkezdődött a tiszavirágzás. Ha semmi nem jön közbe, várhatóan nemsokára Szeged környékén is rajzik majd a kérész. A Maroson is újra elszaporodott az állomány. Általában június 10-20-a között rajzik a tiszavirág. Idén úgy tűnik, kissé késve indul a virágzás, de bizonyos szakaszokon, például Tiszasas, Tiszakürt táján már a napokban is láttak kisebb rajzásokat - mondja Paulovics Péter, a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) alelnö-' ke. Abban, hogy folyóink az előző évtizedekben szinte teljesen megszűntek a kérészélőhelynek lenni, nagy szerepük volt a gyárakból, üzemekből a vízbe juttatott szennyanyagoknak. Az egyik legnagyobb veszélyt a vízbe juttatott cukorgyári melasz jelentette a lárvák számára: eltömítette a járatokat, ahol éltek. Egyébként teljesen sosem tűnt el a kérésznépesség akkor nem tudott volna miből regenerálódni. - A cianidmérgezést föltehetőleg azért tudta átvészelni a tiszavirág, mert a szennyezés télen történt, a kérészlárvák az agyagpartfalakban kialakított járataik mélyén szunnyadtak, ahová nem jutott el a méreg - mondja a Csemete alelnöke. Hozzáteszi: a Maroson is ismét szép állománya van a kérésznek azóta, hogy alábbhagyott a szennyezés. F.CS. Készleten lévő BMW 3-as modellek hatalmas árelőnnyel! C-Mobil Kft. Szeged, Napos u. 6. tr (62) 553-112 salesOcmobil.com A vezetés élménye. Kecsege, ponty és társaik Negyvenezer darab kecsegeivadékot telepített a napokban a folyóba a szegedi Tisza Halászati Szövetkezet. A különböző halak telepítése tavasztól őszig tart. A halászok nemcsak fogják a halat, hanem állomány-utánpótlásról is gondoskodnak. A szegedi Tisza Halászati Szövetkezet minden évben összesen mintegy húsz-huszonkét millió forint értékű halat telepít a halászati szempontból kezelésébe tartozó vizekbe - tudtuk meg Újhelyi Dezsőtől, a szövetkezet elnökétől. Az idén is teljesítik ezt a mennyiséget a kora tavasztól késő őszig tartó halkihelyezések során. A napokban negyvenezer darab kecsegeivadékot raktak a Tiszába a halászok kétmillió-nyolcszázezer forint értékben, az összeg felét pályázaton nyerte a szövetkezet, másik fele saját erő volt. A néhány centis apróságok - amelyek majd öt-hat év múltán érik el a kifogható nagyságot - a mindszenti és a csongrádi kompnál kerültek a vízbe. Kecsegét csak a Tiszába raktak, a többi halból részesül a Maros is, éppúgy, mint a szövetkezeti kezelésű holtágak, a Körtvélyestől a röszkeiig, s így tovább. Néhány nap múlva kezdődik a pontytelepítés: két és fél millió darab, tökmag méretű pontyivadék jut a vizekbe. Nagyobb, kétnyaras pontyot amelyek hamar elérik a kifogható méretet - tavasztól őszig többször is kihelyez a szövetkezet. Ezután jön a harcsatelepítés, az ivadékot részint vásárolta a szövetkezet, részint saját tenyésztéssel állította elő; csuka-, süllőivadékot még márciusban-áprilisban kiraktak a halászok. FARKAS CSABA Szegeden gyalogos-, autópálya-, vasúti és közúti átkelőket is álmodtak Tizenegy hídnak lenne helye Folytatás az 1. oldalról Szeged előző polgármestere szerint a déli híd akkori számítás szerint kilencmilliárd forintból megvalósulhatna. Politikai ellenfelei azonban arra figyelmeztetnek, a föl- és levezető utak építése óriási költséget jelent, így a város saját erejéből nem vállalkozhat hídépítésre. Talán uniós pénzekben reménykedhetünk, kérdés, hogy a második nemzeti fejlesztési tervbe mi fér. A következő uniós költségvetési időszakról minden szinten most zajlik a vita: az összegről Brüszszelben, az elköltéséről a tagállamokban. A többi, a megyében tervezett híd ügye még nem érte el az országos politika szintjét. Rigó Mihály, a megyei közútkezelő főmérnöke szerint a Marost keresztező főút hídja (3-as) azonban nagyon fontos útvonal része, javaslatukra bekerült Szeged rendezési tervébe is. Ennek ügye áll legjobban, előzetes tervek készültek, uniós forrásokra pályáznak az Interreg III. program keretében román és szerb partnerekkel együtt. A deszki híd azért kellene, mert az M43-as szinte végig párhuzamos a Marossal, amelyen csak Makónál vezet át híd. Hogy az autópálya ne legyen féloldalas, hanem nagy területet tárhasson föl, egy új főút építését javasolA szegedi Belvárosi híd délutáni forgalma Fotó: Gyenes Kálmán ták. Ez a román-magyar-szerb hármas határtól indulva a deszki Maros-hídon át csatlakozna Maroslele és a Tisza között az M43-ashoz. így a híd segítségével a kelet-szerbiai és észak-romániai területet ráköthetnék az M43-ra. Ezt a főutat szeretnék egészen a 47-es útig kivinni, amelynek úgynevezett csárpateleki csomópontját Algyő és Vásárhely között a négysávosítás során ennek megfelelően alakítanák ki. A főút azonban hiányzik az M43-as terveiből. Az Interreg HID VONATNAK, GYALOGOSNAK Szegeden további 3 híd tervét vetették eddig papírra. Bár az országos közlekedéspolitika nem ismeri el a jelentőségét, a régióban nagy az akarás, hogy a Szeged-Temesvár vasutat újjá kell építeni. Ehhez Szegeden vasúti hidat kell létesíteni, de nem az eredeti helyén, hanem a várostól délre, az újszegedi állomás kikerülésével, körülbelül a medencés kikötő környékén (az ábrán a 9-es). A Tisza Lajos körút két végénél pedig gyalogos-kerékpáros hidat álmodtak a folyó fölé a mérnökök. Az egyik a klinikákat és az újszegedi paneltelepet kötné össze. Jójárt János hídmérnök pedig a Bertalan híd és a Belvárosi híd között javasolt összeköttetést, amelynek tervét az MSc mérnöki iroda dolgozta ki: a belvárost Újszeged kikapcsolódást szolgáló részeivel kötné össze. A látványos, könnyed szerkezetű gyalogos- és kerékpároshidak sok városban a városkép díszének számítanak. III. keretében pályázik még a közútkezelő az őscsanádi önkormányzattal, mint román partnerrel a csanádi híd újjáépítésére is (4.). A főmérnök ötödik új átkelőként az algyői Tisza-híd mellé tervezett új szerkezetet említi, amellyel négy sávossá szélesedne a főút a folyó fölött. Hatodikként Mindszentnél kellene hidat verni a két part közé, hogy a Dél-Alföldet átszelő útvonal jöhessen létre. - A régiónak nincs olyan főútja, amely a régiót alkotó megyék súlypontjait kötné össze - hangsúlyozza Rigó Mihály. - Ezért Orosháza - Mindszent - Soltvadkert között kell összeköttetést létesíteni, amely erősíthetné a megyék együttműködését. De híd kívánkozik a Tiszára Csongrád és Csépa között is (7.). Ennek ügye azonban nagyon öszszetett, ráadásul kicsi is ott a forgalom, így az állandó átkelő szükségessége nehezebben védhető. A másik csongrádi híd (8.) a vízlépcső megépülés után, annak tetején vezethetne át - már ha valaha is megépül ott a gát. M. B. I.