Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

HÉTFŐ, 2005. JÚNIUS 20. • AKTUÁLIS" 3 Európai önzés PANEK SÁNDOR Ahogyan várható volt, a nettó befizető gazdag országok nem tud­tak megegyezni az Európai Unió 2007-től 2013-ig követendő költségvetési sarokszámaiban, s a balsiker keserűsége uralja az alkotmányt leszavazó francia és holland referendum után amúgy sem bizakodó nyilatkozatokat. Magyar szempontból a kudarc eléggé kiábrándító, hiszen a bukott előirányzat szerint Magyaror­szág az egy főre jutó támogatás tekintetében az első öt ország kö­zött lett volna. Addig azonban el sem jutott a tárgyalás, hogy ezt vitassák: a költségvetés mindenestül fennakadt a francia-brit el­lentéten. Leegyszerűsítve, azon bukott el a megegyezés, hogy francia ja­vaslatra az unió megvonta, illetve befagyasztotta volna a Nagy-Britanniának 1984 óta járó több milliárd eurós visszatérí­tést. Erre válaszul Blair brit kormányfő az uniós pénzalapok el­osztásának logikáját vonta kétségbe, mondván: az Európai Unió túlzóan sokat költ mezőgazdasági támogatásokra hétszer többet, mint a kutatás és az oktatás fejlesztésére. Mivel a mezőgazdasági támogatásoknak Franciaország a legnagyobb haszonélvezője, így kialakult a kudarchoz vezető francia-brit ellentét, amelyet még tovább mélyített a britek mellé álló holland, svéd és finn állás­pont, amely ugyancsak a túlzott mezőgazdasági támogatásokban látja a versenyképesség akadályát. A vita fő vesztesei egyelőre azok az új tagállamok - köztük Ma­gyarország -, amelyeknek ebben a költségvetési időszakban nyíl­na lehetőségük uniós pénzekből elindítani felzárkóztatási prog­ramjaikat, shaa költségvetés zárolva marad, a következő hétéves időszakra a remélt uniós pénznek akár a felét is elveszíthetik. A befizető országok alkudozása erre egyáltalán nem volt tekintettel. A régi tagállamok a közvetlen nemzeti érdekek érvényesítésén vi­táztak, és nem szívesen áldoztak a tagfelvétel utáni Európa egysé­gesítésére. Egyszerre jelentkezett a versenyképesség növelésére szolgáló hsszaboni folyamat megtorpanásának problémája és az új tagok felzárkóztatási költségeinek vállalásáról szóló vita -se kettővel Európa első nekifutásra nem tudott megbirkózni. Bár a közös költségvetési stratégia elemi érdeke a gazdag országoknak is, és a kudarc nem jóvátehetetlen dráma, a nettó befizető tagállamok önzése az unió legcsúnyább arcát mutatta meg a brüsszeli csú­cson. Újabb tanú igazolná: az apa tényleg kegyetlenkedett Holnap viszik el Sebastiant Kedden délelőtt tíz órakor hajtják végre azt a jogerős bírósági ítéletet, amelynek ér-, telmében vissza kell adni Németországban élő apjának a tizenegy éves Zombori Se­bastiant. A család már a csodában sem bízik. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint korábban már megírtuk, a családnak megküldött végzés szerint holnap délelőtt tíz órakor jelentkezik a végrehajtó a nagyszülők Szegedi utcai házában azért, hogy - ha szüksé­ges, akár rendőri segítséggel, kényszerítő esz­közök alkalmazásával - érvényt szerezzen an­nak a bírósági ítéletnek, mely szerint Zombori Sebastiant vissza kell vinni az édesapjához, Németországba. A szülők válófélben vannak; az apa a tizenegy esztendős gyermek kiadatá­sát a Hágai Egyezmény alapján kérte, mivel a fiú szokásos tartózkodási helye Németország. Ennek a kérésnek a magyar bíróság annak elle­nére helyt adott, hogy Sebastian nem akar visszatérni az apjához: korábban többször kije­lentette, hogy az apja rendszeresen verte, ke­gyetlenkedett vele, ezért ha visszaviszik, meg­szökik vagy öngyilkos lesz. Az apa, aki a sajtó­nak nem nyilatkozik, és a tárgyalásokon sem jelent meg, tagadta a vádakat, és azt állította: a fiú Magyarországon jegyzőkönyvezett sérülé­sei nem tőle származnak. Sebastian tavaly húsvét óta van - édesanyjával együtt - a makói nagyszülőknél. A család közreműködésével időközben la­punk birtokába került egy védett tanú közjegy­ző előtt tett vallomása, aki megerősítette, hogy az apa napi rendszerességgel, katonai nadrág­szíjjal verte a gyereket, illetve más módon is gyakran terrorizálta. A nagymama, Báhnmé Lakatos Rózsa lapunknak elmondta: az illető nevét azért nem vállalta a vallomásban, mert halálfélelme van amiatt, hogy az apa bosszút áll rajta, ám kész az általa tudottakat megis­mételni a bíróság előtt annak érdekében, hogy Sebastian többször nyilatkozta: öngyilkos lesz, ha visszaviszik az apjához Fotó: Schmidt Andrea Sebastian megmeneküljön. A magyar hatósá­gok akár ennek alapján is elrendelhetnék az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Hozzá­tette ugyanakkor: már a csodában sem bíznak, nemhogy az igazságszolgáltatásban.'A történ­tek miatt az egész család tönkrement, és félő, hogy Sebastiant egy életre megviseli, ha a meg­hallgatása nélkül meghozott, a család szerint igazságtalan ítéletnek érvényt szereznek - tette hozzá. Sebastian a napokban azt mondta, bele­őrül, ha Németországba viszik. Nem 16 éves az anya Televíziós híradások nyomán téves információ jelent meg lapunk­ban is: nem tizenhat éves az az édesanya, akinek a kisfia csütörtö­kön este kiesett a szentesi Kertváros egyik emeletes házának abla­kán - hívta föl a figyelmet a lapunkhoz is eljuttatott közleményé­ben a rendőrség. Pénteken este - amikor a szerző már leadta a kéziratot - az esetről több televízió híradója is beszámolt, s a tudósításokban tizenhat évesként említették az édesanyát. Megkérdeztük erről a megyei rend­őr-főkapitányság sajtóreferensét, aki nem tudott információt adni ar­ra vonatkozóan, hogy milyen idős a hölgy. Más forrást is kerestünk késő este, amely megerősítette a híradókban elhangzott életkort. Tegnap - a közlemény tükrében - ismét megkérdeztük, hány éves az édesanya. M. Toronykőy Márta rendőr főhadnagy, sajtóreferens az eset kapcsán elmondta, vannak olyan információk, amelyeket ők nem adhatnak ki, és az édesanya életkora is ebbe a kategóriába tarto­zik. A téves információ megjelenését sajnáljuk. Ma,várhatóan kide­rül, mennyi idős az anyuka, akiről egyelőre csak annyit sikerült meg­tudni, hogy a húszas éveiben jár. A szentesi kisfiút továbbra is a szegedi klinikán ápolják, állapotáról - a szülők kérésére - nem adnak fölvilágosítást az orvosok. Virágzik a Tisza A napokban több helyütt már megkezdődött a tiszavirágzás. Ha semmi nem jön közbe, várhatóan nemsokára Szeged környékén is rajzik majd a kérész. A Maroson is újra elszaporodott az állomány. Általában június 10-20-a között rajzik a tiszavirág. Idén úgy tűnik, kissé késve indul a virágzás, de bi­zonyos szakaszokon, például Ti­szasas, Tiszakürt táján már a na­pokban is láttak kisebb rajzásokat - mondja Paulovics Péter, a Csongrád Megyei Természetvé­delmi Egyesület (Csemete) alelnö-' ke. Abban, hogy folyóink az előző évtizedekben szinte teljesen meg­szűntek a kérészélőhelynek lenni, nagy szerepük volt a gyárakból, üzemekből a vízbe juttatott szennyanyagoknak. Az egyik leg­nagyobb veszélyt a vízbe juttatott cukorgyári melasz jelentette a lár­vák számára: eltömítette a járato­kat, ahol éltek. Egyébként teljesen sosem tűnt el a kérésznépesség ­akkor nem tudott volna miből re­generálódni. - A cianidmérgezést föltehető­leg azért tudta átvészelni a tiszavi­rág, mert a szennyezés télen tör­tént, a kérészlárvák az agyagpart­falakban kialakított járataik mé­lyén szunnyadtak, ahová nem ju­tott el a méreg - mondja a Cseme­te alelnöke. Hozzáteszi: a Maro­son is ismét szép állománya van a kérésznek azóta, hogy alábbha­gyott a szennyezés. F.CS. Készleten lévő BMW 3-as modellek hatalmas árelőnnyel! C-Mobil Kft. Szeged, Napos u. 6. tr (62) 553-112 salesOcmobil.com A vezetés élménye. Kecsege, ponty és társaik Negyvenezer darab kecsegeiva­dékot telepített a napokban a folyóba a szegedi Tisza Halá­szati Szövetkezet. A különböző halak telepítése tavasztól őszig tart. A halászok nemcsak fogják a ha­lat, hanem állomány-utánpót­lásról is gondoskodnak. A szegedi Tisza Halászati Szö­vetkezet minden évben összesen mintegy húsz-huszonkét millió forint értékű halat telepít a halá­szati szempontból kezelésébe tartozó vizekbe - tudtuk meg Új­helyi Dezsőtől, a szövetkezet el­nökétől. Az idén is teljesítik ezt a mennyiséget a kora tavasztól ké­ső őszig tartó halkihelyezések so­rán. A napokban negyvenezer da­rab kecsegeivadékot raktak a Ti­szába a halászok kétmil­lió-nyolcszázezer forint érték­ben, az összeg felét pályázaton nyerte a szövetkezet, másik fele saját erő volt. A néhány centis apróságok - amelyek majd öt-hat év múltán érik el a kifog­ható nagyságot - a mindszenti és a csongrádi kompnál kerültek a vízbe. Kecsegét csak a Tiszába rak­tak, a többi halból részesül a Maros is, éppúgy, mint a szövet­kezeti kezelésű holtágak, a Kört­vélyestől a röszkeiig, s így to­vább. Néhány nap múlva kezdődik a pontytelepítés: két és fél mil­lió darab, tökmag méretű pontyivadék jut a vizekbe. Na­gyobb, kétnyaras pontyot ­amelyek hamar elérik a kifog­ható méretet - tavasztól őszig többször is kihelyez a szövetke­zet. Ezután jön a harcsatelepítés, az ivadékot részint vásárolta a szövetkezet, részint saját te­nyésztéssel állította elő; csuka-, süllőivadékot még március­ban-áprilisban kiraktak a halá­szok. FARKAS CSABA Szegeden gyalogos-, autópálya-, vasúti és közúti átkelőket is álmodtak Tizenegy hídnak lenne helye Folytatás az 1. oldalról Szeged előző polgármestere sze­rint a déli híd akkori számítás szerint kilencmilliárd forintból megvalósulhatna. Politikai el­lenfelei azonban arra figyelmez­tetnek, a föl- és levezető utak épí­tése óriási költséget jelent, így a város saját erejéből nem vállal­kozhat hídépítésre. Talán uniós pénzekben reménykedhetünk, kérdés, hogy a második nemzeti fejlesztési tervbe mi fér. A követ­kező uniós költségvetési idő­szakról minden szinten most zajlik a vita: az összegről Brüsz­szelben, az elköltéséről a tagál­lamokban. A többi, a megyében tervezett híd ügye még nem érte el az or­szágos politika szintjét. Rigó Mi­hály, a megyei közútkezelő fő­mérnöke szerint a Marost ke­resztező főút hídja (3-as) azon­ban nagyon fontos útvonal része, javaslatukra bekerült Szeged ren­dezési tervébe is. Ennek ügye áll legjobban, előzetes tervek ké­szültek, uniós forrásokra pályáz­nak az Interreg III. program kere­tében román és szerb partnerek­kel együtt. A deszki híd azért kellene, mert az M43-as szinte végig pár­huzamos a Marossal, amelyen csak Makónál vezet át híd. Hogy az autópálya ne legyen féloldalas, hanem nagy területet tárhasson föl, egy új főút építését javasol­A szegedi Belvárosi híd délutáni forgalma Fotó: Gyenes Kálmán ták. Ez a román-magyar-szerb hármas határtól indulva a deszki Maros-hídon át csatlakozna Ma­roslele és a Tisza között az M43-ashoz. így a híd segítségé­vel a kelet-szerbiai és észak-ro­mániai területet ráköthetnék az M43-ra. Ezt a főutat szeretnék egészen a 47-es útig kivinni, amelynek úgynevezett csárpate­leki csomópontját Algyő és Vá­sárhely között a négysávosítás során ennek megfelelően alakíta­nák ki. A főút azonban hiányzik az M43-as terveiből. Az Interreg HID VONATNAK, GYALOGOSNAK Szegeden további 3 híd tervét vetették eddig papírra. Bár az országos közlekedéspolitika nem ismeri el a jelentőségét, a régióban nagy az aka­rás, hogy a Szeged-Temesvár vasutat újjá kell építeni. Ehhez Szegeden vasúti hidat kell létesíteni, de nem az eredeti helyén, hanem a várostól délre, az újszegedi állomás kikerülésével, körülbelül a medencés kikötő környékén (az ábrán a 9-es). A Tisza Lajos körút két végénél pedig gyalogos-kerékpáros hidat ál­modtak a folyó fölé a mérnökök. Az egyik a klinikákat és az újszegedi pa­neltelepet kötné össze. Jójárt János hídmérnök pedig a Bertalan híd és a Belvárosi híd között javasolt összeköttetést, amelynek tervét az MSc mér­nöki iroda dolgozta ki: a belvárost Újszeged kikapcsolódást szolgáló ré­szeivel kötné össze. A látványos, könnyed szerkezetű gyalogos- és kerék­pároshidak sok városban a városkép díszének számítanak. III. keretében pályázik még a közútkezelő az őscsanádi önkor­mányzattal, mint román part­nerrel a csanádi híd újjáépítésére is (4.). A főmérnök ötödik új átkelő­ként az algyői Tisza-híd mellé tervezett új szerkezetet említi, amellyel négy sávossá szélesedne a főút a folyó fölött. Hatodikként Mindszentnél kellene hidat ver­ni a két part közé, hogy a Dél-Al­földet átszelő útvonal jöhessen létre. - A régiónak nincs olyan főút­ja, amely a régiót alkotó megyék súlypontjait kötné össze - hang­súlyozza Rigó Mihály. - Ezért Orosháza - Mindszent - Solt­vadkert között kell összekötte­tést létesíteni, amely erősíthetné a megyék együttműködését. De híd kívánkozik a Tiszára Csongrád és Csépa között is (7.). Ennek ügye azonban nagyon ösz­szetett, ráadásul kicsi is ott a for­galom, így az állandó átkelő szükségessége nehezebben véd­hető. A másik csongrádi híd (8.) a vízlépcső megépülés után, an­nak tetején vezethetne át - már ha valaha is megépül ott a gát. M. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents