Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

Szombat, 2005. június 18. SZIESZTA 13 A NÉPSZERŰ SZÍNÉSZNŐ A KERTÉSZ KUTYÁJÁT RENDEZI A PRÁGAI NARODNI DIVADLÓBAN Eszenyi Enikő Stuart Mária lesz Kézről kézre adták a nézők Eszenyi Enikőt a múlt szombaton, amikor a Vígszínház társulata egy Osztrovszkij-komédiát játszott a Szegedi Nemzeti Színházban. Többen csak egy puszit kértek vagy megköszönték a nagy élményt, mások autogramra vadásztak vagy az emlékkönyvükbe írattak valamit. A népszerű színész-rendező angyali türelemmel állta az ostromot, sőt láthatóan lubickolt a publikum szeretetében. Különleges egyénisége színházi életünknek Eszenyi Enikő, akit az utóbbi években ritkábban láthatott színpadon a közönség, hiszen egyre többet rendez - nemcsak idehaza, hanem Prágában és Amerikában is. - Mostanában sok időt töltöttem Oroszországban is: végül ugyan nem jött össze, hogy rendezzek a híres Tagankán, de sok remek előadást láttam Moszkvában. Ezért is nyúltam épp egy orosz szerző komédiájához - magyarázza a mindig vibráló, impulzív színésznő, amikor a két szegedi előadásuk szünetében épp csak egy szusszanásnyi időre leülünk a színház büféjében beszélgetni. - Ezt megelőzően Prágában Shakespeare-t rendeztem, Washingtonban pedig Brecht Egy fő az egy fő című darabját. Osztrovszkij komédiája, A négy lába van a lónak, mégis megbotlik úgy kezdődik, mint Shakespeare III. Richárdja: Glumov, a főhős eldönti, hogy gazember lesz. Úgy folytatódik, mint egy orosz komédia, közben pedig a főszereplő kiszól belőle, mint Brecht színműveiben. Szerettem volna ebben a proutoljára. Szerencsém, hogy A vágy villamosa, a Macska a forró bádogtetőn és a Nóra is repertoáron maradtak, így azokban teljes energiával tudtam részt venni. Nem lépek fel gyakran, így sohasem teher számomra a játék, minden előadás öröm. Bevallom, most, hogy Alföldi Robi rendezésében Schiller Stuart Máriájára készülök, kicsit szorongok. Izgulok, mert ezt a hivatást is gyakorolni kell, különben elfelejti az ember mondja nevetve. Jó volt látni, mennyire tudott örülni kollégái sikerének, őszintén szurkolt nekik előadás közben a világosító pult mögül. Egy olyan rendezőben, aki nem színész, nem él a vágy, hogy milyen jó lenne bemenni a színpadra, ő viszont szinte együtt mondta a kollégáival a szöveget, együtt lélegzett velük. Külföldi munkák - Legközelebb Prágában, a Narodni Divadlóban rendezek, ami körülbelül olyan nagy színház, mint a mi Operaházunk. Lope de Vega darabját, A kertész kutyáját állítom színpadra meglehetősen nagy költségvetéssel, ami egyben óriási felelősség is. Decemberben tartjuk a bemutatót. Néha furcsa érzés külföldön dolgozni. Amikor Amerikából hazajöttem, és néhány hét múlva két napra újra ki tudtam ugrani Washingtonba, figyeltem, hogy hogyan gyülekeznek a nézők az Aréna Stage előtt az előadásomra. Arra gondoltam: hiheteüen, hogy itt állok Amerika leghíresebb művészszínháza előtt, és várom, hogy beüljön a közönség az én produkciómra... - mesélné még tovább is, de felpattan, elnézést kér, rohannia kell, hívja az ügyelő, kezdődik az esti előadás. houósi zsolt Az utóbbi években ritkábban szerepelt színpadon, hiszen egyre többet rendez FOTÓ: MTI/SÁNDOR KATALIN dukcióban kedves szerzőimet, Shakespeare-t, Osztrovszkijt és Brechtet valamiféle hármas egységben összekapcsolni. Több generáció játszik együtt Eszenyi Enikő tehetségét az is mutatja: szokatlanul fiatalon kapta meg a Kossuth-díjat. Most úgy véli, a felfokozott érdeklődés nem elsősorban neki volt köszönhető, hanem inkább annak, hogy nagy színészek szerepelnek a darabban. A szatirikus komédiát előbemutatóként láthatta a szegedi közönség, a hivatalos premiert októberben tartják a Pesti Színházban. - Ebben a produkcióban több generáció játszik együtt: a nagyon kezdő, de roppant tehetséges Szőcs Artúrtól a középnemzedék olyan kiválóságain át, mint Pap Vera, Börcsök Enikő és Epres Attila, egészen a Vígszínház társulatának régi nagyjaiig, Szegedi Erikáig, Tordy Gézáig, Rajhona Ádámig, sőt Bárdy Györgyig. Nagy szerencse, ha egy előadásban szinte az összes generáció képviselteti magát, mert remekül tudják egymást segíteni a színészek. A fiatalok az energiájukkal, lelkesedésükkel inspirálják az idősebbeket, akik viszont átadhatják tapasztalatukat, szakmai tudásukat. Dühös vagyok, ha szidják a magyar színházi életet. Egyáltalán nincs okunk panaszra! Estéről estére telt házakkal játszunk. A szegedi közönség képes volt szombaton délután fél 3-kor is megtölteni a nézőteret. Nem a telekre mentek, pedig kisütött a nap. Az emberek nem láthatnak bennünket a televízióban, ezért még inkább kíváncsiak ránk. Mikor találkozhatott a szegedi néző legutóbb Pap Verával, Tordy Gézával vagy Börcsök Enikővel? Legfeljebb néha nyilatkozni látják őket, mert színházi előadásokat már nem közvetít a tévé. A fiatal tehetségekről már ne is beszéljünk! Ők szinte ismeretlenek maradnak. Néhánynak talán sikerül bemutatkoznia, ha főszerepet kap egy olyan filmben, mint például a Kontroll. De ez csak keveseknek adatik meg. A többség szorgalmasan naponta bejár a színházába, ahol a kicsi szerepektől a nagyokig mindent játszik, rengeteget dolgozik mondja Eszenyi, aki a címszereplőt alakító Szőcs Artúrra külön is felhívja a figyelmet. Egy kisebb szerepben a János vitézben látta először Pesten, és rögtön felfedezte, hogy nagy tehetség. A Tévedések vígjátékában bízott rá először szerepet saját rendezésében. Az alapján úgy ítélte meg: alkalmas nagyobb feladatokra is. Boldogan figyelte, hogy a közönség itt is jól fogadta, megérdemelten aratott sikert. Ez jó jel, különösen akkor, ha tudjuk, júliusban Kukorica Jancsit játssza majd az újszegedi szabadtéri színpadon. Színész és rendező - Sokat rendeztem, így színészként két és fél éve nem volt bemutatóm. Az Egy csók és más semmiben játszottam SZEGEDEN 130-150 TAGÚ MORMON KÖZÖSSÉG ÉL - A SOKSZOR EMLEGETETT TÖBBNEJŰSÉG MÁR TILOS A misszió önkéntes, de erősen ajánlott Brown Elder és Loveless Elder szerint a szegediek elfogadók FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Szeretik Szegedet, mégis elhagyják: így rendelkezett az egyház. A mormon vallású Loveless Elder és Brown Elder kétéves misszióját tölti Magyarországon. A mormonok szigorú szabályok szerint élnek és a velük kapcsolatban sokszor emlegetett többnejűség már nem megengedett. Három, illetve öt hónapja él Szegeden és máris költözik a két amerikai mormon misszionárius, Loveless Elder és Brown Elder. A két fiatalember nem azért hagyja el a várost, mert nem szereti - két évig tartó missziójuk újabb állomásán kell ezentúl szolgálatot teljesíteniük. Szegedi helyüket két másik önkéntes veszi át. A hittérítők azért váltják egymást - van, hogy hathetente is -,* hogy a közösség tagjai ne kötődjenek hozzájuk túlságosan. A két év leteltével ugyanis visszatérnek az Egyesült Államokba - a mormon vallás szülőföldjére - és polgári életükhöz: Loveless autót szerel, Brown pedig tanítani szeretne. Missziót nem kötelező - bár ajánlott - vállalni, és ők azt mondják, sokat tanultak belőle: kitartást, türelmet, kemény munkát és elfogadást. A külföldön teljesített szolgálatért fizetség nem jár, Loveless kifejezetten spórolt arra, hogy jöhessen. Ha valaki missziót vállalna, de nem tudja fedezni az ezzel járó költségeket, az egyház segít neki. Az egyházat pedig a mormonok támogatják: tizedet fizetnek. A húszesztendős Loveless járt már Magyarországon gyermekkorában, de Brownnak - ahogy fogalmazott „gőze nem volt" arról, hová küldik. Szegedet mindketten megkedvelték, mert azt tapasztalták, hogy elfogadók, nyitottak az emberek, bár sokan még ma is megbámulják vagy kinevetik őket. Más városokban azonban durvasággal is találkoztak. A mormonokról a legtöbb ember annyit tud - tévesen -, hogy megengedett a többnejűség. Loveless és Brown csak mosolyognak ezen, több feleséget ugyanis 1890 óta a mormonok sem tarthatnak, legfeljebb ahogy azért néhányan teszik - illegálisan. A többnejűséget a harmadik mormon elnök törölte el, Az Utolsó Napok Szeptjeinek Jézus Krisztus Egyházának élén ugyanis elnök áll, akinek mandátuma életfogytig érvényes. A jelenlegit Gordon B. Hinckley-nek hívják, ő volt a tizenkét apostol közül a legidősebb, ezért következett ő a szigorú hierarchiában. Magyarországon négyezer, Szegeden 130-150 követője van a vallásnak, ők vasárnaponként találkoznak a Kossuth Lajos sugárúti közösségi házban. Itt három gyűlést tartanak: úrvacsorát, vasárnapi iskolát, ahol Mormon könyvét tanulmányozzák, majd a férfiak és nők külön termekbe vonulnak. A hívek nem ihatnak kávét, teát, alkoholt, és nem dohányozhatnak. - A kávéról nehéz volt lemondani, de ez is egy parancsolat, ezért be kell tartani. Ugyanúgy, ahogy a tízparancsolatot is - magyarázta Loveless. A közösség tagjai szigorú napirend szerint élnek: fél 7-kor kelnek, tanulnak 10-ig, majd este 9-ig a várost járják és térítenek. A két fiatalember a szegedi hónapok alatt bemutatkozó levelet dobott az itt élők postaládájába, hogy a személyes találkozást megkönnyítsék. De nemcsak térítenek, hanem a szolgálat részeként ingyen angol nyelvet tanítanak. Ezeken az órákon szó sem esik a vallásról. GONDA ZSUZSANNA