Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

10 SZIESZTA 2005. június 18., szombat A SZEGEDI UFOKUTATÓ SZERINT HITELESEK A MOBILTELEFONNAL KÉSZÜLT FELVÉTELEK Különös fény a tó fölött Mobittelefonjával kapott lencsevég­re egy különös, hangtalanul mozgó fényjelenséget két horgász május végén egy Eger melletti tó partján. A helyszínre utazott Sós Tibor szegedi ufókutató, aki a hat felvétel meg­vizsgálása után kijelentette, hogy a fotókon nincs nyoma utólagos ma­nipulációnak. Egyelőre azonban még több kérdés tisztázásra vár. A Magyar Ufószövetség elnökeként Sós Tibor sok trükkfelvételt és ter­mészeti jelenséget ábrázoló képet kap, az éjszaka készített fotókkal pedig különösen óvatos, mert azok nem túl meggyőzőek. Ezúttal vi­szont hitelesnek tűnnek azok a fel­vételek, amelyeket két horgász, H. Tibor és J. Ferenc május 23-án éjjel tíz óra körül készített mobiltele­fonnal egy Egerhez közeli tó part­ján. Az esetet azóta rekonstruálták a helyszínen. A két férfi elmondta, hogy fél tízkor indultak sétálni a tó melletti töltésen. Beszélgettek, majd Tibor telefonálni próbált. Közben Ferenc a korlátnak támasz­kodva gyönyörködött a telihold ál­tal megvilágított víztükörben. Ku­tyája is elkísérte, de a szokásához híven az erdőbe előrerohanó rott­A fényjelenségről készült fotók időrendi sorrendben weiler - amely gazdája szerint „még a betont is szétszedi - nyüszítve visszaszaladt a két férfihoz. Arra gondoltak, talán vaddisznó ijesz­tette meg. Feltűnt azonban nekik, hogy az éjszaka tíz óra körül máskor élén vadvilágból most egyetlen de­Sós Tibor a helyszínen készít felvételeket a két horgásszal, Tiborral és Ferenccel nevér, őz vagy vaddisznó sem mu­tatkozott - teljes volt a csend. Tibor eközben a családját pró­bálta hívni, de hiába. S amikor meg­szakította a hívást, kelet felől egy diszkosz alakű fény jelent meg az égbolton, és feléjük közeledett. A közelben lévő repülőtér miatt Tibor arra gondolt, hogy bajba jutott re­pülőgép érkezik, és pillanatokon belül a tóban fog landolni. Előkapta a mobilját, és többször is lefény­képezte vele a fényt, amely mégsem zuhant a vízbe, hanem hol lassab­ban, hol gyorsabban a tó előtti völgykatlanban manőverezni kez­dett. S mindezt teljesen hangta­lanul tette. Ferenc ezt furcsállja, mert még a vitorlázógépeknek is ­amelyek a házuk felett szoktak rá­fordulni a leszállópályára - erős suhogó hangjuk van. Az is szokatlan volt, hogy miközben a saját becs­lésük szerint öt-tíz méter átmérőjű fényt figyelték, Tibor adóvevője szinte folyamatosan sípolt. Amikor a fény „távozott", a sípolás gyengült, majd megszűnt. A két férfi saját elmondása szerint négy-öt percig látta az állandóan mozgó fényt, illetve azt a feltételez­hető tárgyat, amely eléggé erős, egyenletes fehér fényt bocsátott ki magából. Ennek ellentmond, hogy az amúgy utólagos manipulációtól mentes hat felvétel közül az elsőt és az utolsót - a mobiltelefon memó­riája szerint - tizenöt perc időelté­réssel készítették. Ez egyúttal kizár­ja a gömbvillám lehetőségét, hiszen dr. Egely György kutatófizikus sze­rint ezek a jelenségek legtöbbször csupán néhány másodpercig látha­tók. Ugyanakkor - mint Sós Tibor elmondta - az ufóészlelések köré­ben is ritka, hogy valaki ilyen hosz­szű ideig közvetlen közelről megfi­gyelhessen egy repülő objektumot. Az ufókutató persze nem zárja ki, hogy ilyen helyzetben az órák és az elektromos berendezések pontat­lanná válhatnak, nem is beszélve az ufós körökben jól ismert időkiesés­ről. Ahhoz, hogy végül kiderüljön, mi okozta a különös fényjelenséget, további információkra és vizsgála­tokra van szükség. HEGEDŰS SZABOLCS 9 SZEMKÖZT Keresik a gyálaréti gyilkost Szerda esténként jelentkezik a szegedi Vá­rosi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. Ezen a héten Márton Istvánt, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetőjét Ba­log József szerkesztő-riporter és Oláh Zol­tán újságíró kérdezte a gyálaréti gyilkos­ság nyomozásának fejleményeiről. MUNKATÁRSUNKTÓL Április 24-én, vasárnap, dél körül, gyá­laréti házában holtan találták az egyedül élő 74 éves Palya Gábornét. A rendőrség egymillió forintot ajánlott fel a nyom­ravezetőnek. - Számos bejelentés érkezett, de sajnos egyelőre még nincs meg a tettes - jelentette ki Márton István alezredes. A Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztá­lyának vezetője elmondta, az orvos szakér­tő megállapította, hogy a gyilkosságot az előző nap, az esti órákban követték el. A nyomok arra utaltak, hogy a későbbi áldo­zat a házba belépve meglephette az értékek után kutató tettest. Az eddigi adatok szerint a gyilkos semmit nem vitt magával. Márton István nem zárta ki, hogy a tettes azért végzett az idős asszonnyal, mert nem akarta, hogy később felismerje. A bűnügyi osztály vezetője azt sem vetette el, hogy Pa­lya Gáborné és támadója ismerte egymást. Nehezíti a nyomozást, hogy a gyilkosság eszközét a rendőrség nem találta meg. Az alezredes a nyomozás érdekeire tekin­tettel számos körülményről nem beszélhe­tett. Annyit elárult, hogy a helyszínen a bűnügyi technikusok számos nyomot rög­zítettek, amelyeket jelenleg értékelnek. Ki­szűrik azokét, például a családtagokét, is­merősökét, akiknek semmi közük nem le­hetett a brutális bűncselekményhez. Az el­múlt napokban tíz személytől vettek ujjle­nyomatot, DNS-mintát, és fotók is készül­tek róluk, de még ezeknek az értékelése sem fejeződött be. A rendőrség továbbra is várja azok jelent­kezését, akik információval segíteni tudják a nyomozást. A 107-es segélyhívó, valamint a Telefontanú 06/80-555-11 l-es száma éj­jel-nappal ingyen hívható. Munkaidőben a bűnügyi osztály munkatársai a 62/562­400-as telefonszámon, a 1856-os és a 1340-es melléken fogadják a bejelentéseket. Detektívek és magánnyomozók Sherlock Holmes, a borotvaeszű angol nyomozó példának okáért heroinista volt. Holmes fölötte áll a világnak, amelyben az őt körülvevő emberek rosszak ostobák és esendőek, és a jó Watson doktor sem más, mint a krimiirodalom Sancho Panzája, kissé értetlen, ügyetlen és lassú eszű ember. Az első igazán komoly és modern, valamint irodalomtörténetileg nagyra értékelendő detektívfigura Chandler Philip Marlowe-ja. Tegyük hozzá gyorsan, Marlowe magándetektív, s mint ilyen, ha nem is törvényen, de rendszeren kívüli alak. Nem véletlen, hogy a kor egyik legtekintélyesebb magyar esztétája, Radnóti Sándor Chandler-regényt ajánlott a Nagy Könyv játékában. Chandler irigyelte Hemingwayt, ám manapság valószínűleg már többen olvassák őt, mint Az öreg halász és a tenger íróját, akinek nyilván nem véletlenül sült el a fegyvere. Philip Marlowe kemény és bátor férfi, gyakran másnapos, viszont szinte mindig whiskytől az. Chandler például az olyan kijelentéseiért is nagyra becsülhető, miszerint csak a jellemtelen emberek isznak gint. Philip Marlowe a leírás szerint rendkívül férfias, vonzó jelenség, ám emlékezetünk szerint az öt nagy - sajnos csak ennyi - Chandler regényben elvétve csókolózott, jó, egy kislány egyszer a szájára tapadt, miközben azt suttogta neki, gyűlölöm, gyűlölöm, illetve egy, és nem több hölggyel bújt ágyba, s került ily módon komolyabb testi kapcsolatba. Marlowe tiszteli a nőket, csak a hisztisekkel és a hazugokkal bánik durván, kivételesen becsületes, nem korrum­pálható, és gyakran leütik. Később Ed McBain nagyszerű krimijeiben kedvelhetjük meg Carella nyomozót, akinek süketnéma a felesége, viszont nagyon szép nő, és ikrei vannak. Emlékeink szerint Carella feleségének egyik vállára pillangó van tetoválva. Carella kollégáját Mayer Mayernek hívják, kopasz és zsidó férfiú, és rém dühös a nevére, szerinte az apja szórakozott vele, amikor keresztnévnek is a Mayert választotta. Columbo felügyelót nem szokták leütni. Columbo általában nincs közvetett vagy közvetlen életveszélyben, mert míg Marlowe, ha a fenti tízezer napfényes világában kezdi is a szaglálást, rendre pokoli mélységekig ereszkedik, addig Columbo rendre megmarad ebben a napfényes, gazdag és úri világban. Gyilkosai többnyire nagymenők, sztárok, sikeres emberek, akik mindig abban az illúzióban követik el a bűntettet, hogy az övék lesz a tökéletes gyilkosság műremeke. A Columbo-epizódok üzenete az, hogy tökéletes gyilkosság nincsen. Az elsősorban gondolkodó felügyelők alakját mindig átmossa valami rejtett - vagy kevésbé rejtett - perverzitás. így Holmes figurájában, de még a humánus Poirot felügyelőben is érezhetjük ezt a különös, de nem föltétlenül zavaró jellemvonást. Holmes néha úgy mosolyog, mint egy szikés sorozatgyilkos, aki éppen egy kikötözött gyereklány nyakát készül elnyiszálni. Holmes megveti a világot, és depressziós. Columbo boldognak és kiegyensúlyozottnak tűnik. A felügyelő rendre naivnak, figyelmetlennek és slendriánnak mutatja magát. Furcsa tárgyakra és különös használati eszközökre csodálkozik rá, akár egy gyermek. Kabátja gyűrött, mozdulatai szélesek és elnagyoltak, roppant szó­rakozott, és furcsákat kérdez. Biztosak lehetünk benne, ha kimegy egy ajtón, pillanatokon belül visszalép, és kérdez még valami lé­nyegtelennek tetszőt. Módszerel a pókéhoz hasonlatosak. Alakjának állandó kellékei a vajszínű, gyűrött kabát, a félig szívott, büdös szivar, és a rozoga autó, amely gyakran lerobban. Ám többnyire a gyanúsított is tudja, hogy a szórakozottság és az ügyetlenség színjátéka, az ügyefogyott felügyelő álarca mögött egy vérprofi gondolkodó figyeli a legapróbb rezdüléseket, a legártatlanabbnak tetsző nyomokat. Co­lumbo felügyelő igazi szellemi ragadozó a legveszélyesebb fajtából. Columbo egyik nagy titka a felesége. Kivételesen nagy és termékeny dramaturgiai fogás ez, egy ember, akiről szinte minden epizódban szó esik, ám soha nem tűnik fel. Jelenléte, illetve nemléte voltaképpen isteni attribútum. A nyomozó feleségének véleménye és határozott ízlése van, sokat tud a világról, és nyilván bölcs asszony. De miért nem vasalja ki egyszer is a nyomozó kabátját? Rejtély, amelyet soha nem engednek kinyomozni nekünk. Egy epizódban állítólag mutattak egy tömeget, és Columbo azt mondta, na, ott van a feleségem. Jozef Skvorecky az egyik legnagyobb mai cseh író, bár ő sem él a hazájában, akárcsak Milán Kundéra. Skvorecky regénye, a Csoda az egyik legfontosabb és legnagyszerűbb közép-kelet-európai kulcs­regény, amit valaha is írtak a mi sokszor vert és sokszor meggyalázott tájékunkon. Hanem ám neki is van egy felügyelője, mégpedig a szomorú, kissé melankolikus Boruvka felügyelő, aki mindig bánatos lesz, ha rájön a megoldásra. Maigret felügyelő alakját két filmsorozatban is láthattuk. A régi, a gyufaszálat a falon meggyújtó francia arc tán szimpatikusabb ne­künk, de az angol változat némileg pikírt felügyelője sem volt ked­vünk ellenére. A Maigret-regényeket kedvelő - vagyis igencsak jó ízlé­sű - olvasók némi figyelem után rájöhetnek arra, hogy Maigret fel­ügyelő sokat iszik. Sört, bort, grogot, pálinkát vagy vermutot, ami ép­pen jön. Ha délidőben sörrel kínálják valamelyik párizsi kisvendéglő­ben, ő csak azért is bort rendel, természetesen vöröset. S ilyenkor fél liter a legkisebb kiszerelés. Maigret felügyelő tulajdonképpen függő, ha úgy tetszik, egy enyhébb változatú alkoholista. Magiret történetei­ben nagyon fontos elem az időjárás és az öltözködés. Milyen felöltő van rajta, vitt-e mellényt, pulóvert, nála van-e a sálja? Életében egy­szer vásárolt sárga cipót, de soha nem hordta. Maigret gyakran be­teg. Fáj valamije, fáradékony, megfázott, baj van a vérnyomásával, óvatosabban kellene élnie. És hát, ugye a pipázás szokása. S ha a felesége olykor haragszik is az ivásra, a pipázásra semmiképpen sem. Kettejüket furcsa, bensőséges, bizalmi viszony köti össze. Olya­nok, mint két édestestvér. Maigret, ha csak teheti, otthon ebédel. Gyakran viszi feleségét moziba, színházba, étterembe. Nem szoktak veszekedni. Gyermekük nincsen. Jó, ha tudjuk, miért nincsen. Házas­ságuk kezdetén az asszonynak halott kislánya született, s azóta való­színűleg nem is lehetett gyerekük. Maigret nem erőszakos, bár néha megver egy-két gyanúsítottat, ha feldühítik. Ő a kisemberek, a nem látványos, ám annál líraibb, olykor nagyon keserű sorsok nyomozója. Nem tud nyelveket, sem angolul, sem pedig németül nem beszél. Empatikus, szolidáris, becsületes, és ő is melankolikus. Vagy de­pressziós, ha úgy tetszik. Módszereit egyesek látványosnak ítélik. Ám egyszer egy valaha volt évfolyamtársa, akiből főügyész lett, megláto­gatja. Az ügyész kíváncsi Maigret, úgymond, módszerére. Napokon át figyeli a felügyelöt, hogyan nyomoz, következtet, hogyan járja az utcákat és lebujokat, hogyan dolgozik az íróasztalánál, a kollégáival, majd rájön: Maigret felügyelőnek egyáltalán nincsenek módszerei. Egyébként eddig egy, a tökéletes bűntény eszméjéhez nagyon közel álló krimivel találkoztunk. Ez a film a Hetedik címet viseli, és a nagy Kevin Spacey alakítja benne az emberi főbűnökre apelláló gonosz sorozatgyilkos alakját. Elképesztő krimi leendő sorozatgyilkosoknak, felügyelőknek és műkedvelőknek kötelező „olvasmány". SZÍV ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents