Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

16 •KAPCSOLATOK» CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚNIUS 2. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL J^rjj °r' J"hész Györ9r Tibm A tulajdoni lap olvasása Tisztelt Olvasók! Az elmúlt hónapokban többen konkrétan kérdezték, mit lehet megtudni a tulajdoni lapokból. Mások leveleiből az derül ki, hogy a ingatlan-nyilvántartási adatokat sokan nem igazán tudják értelmezni. Gyakran tévesen és ellentmondásosan használják a „széljegyzett tulajdonos" kifejezést. A következükben néhány gyakorlati támpontot szeretnék adni, hogyan is olvassunk a tulajdoni lap sorai között. Az ingatlanokat a földhivatalok helyrajzi szám alapján tartják nyilván. A tulajdoni lapon feltüntetett utca és házszám sokszor eltér a tényleges faliszámtól, postai címtől. Egy ingatlant a helyrajzi szám és a földhivatali térkép összevetésével tudunk biztonsággal beazonosítani. Társasházak esetén ehhez az alapító okiratot is tanulmányoznunk kell. A tulajdoni lap fejlécén szerepel az illetékes földhivatal neve és címe (néha telefonszáma), ez azért lényeges, mert itt találhatjuk meg a térképet, és itt őrzik a vele kapcsolatos ügyiratokat. Az ingatlan helyrajzi száma és címe után három, római számmal jelölt részt találunk a tulajdoni lapon. Az első rész tartalmazza az ingatlan adatait, így különösen: - a művelési ágat (például szántó, legelő, erdő) vagy a „művelés alól kivett terület" elnevezést - mezőgazdasági célú ingatlanok esetén a minőségi osztályt, kataszteri tisztajövedelmet (aranykoronát) - az épület fő rendeltetés szerinti jellegét (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.) - és az ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb lényeges adatokat. A második részben tüntetik fel a tulajdonosokat. Az egyes tulajdonosoknál szerepel a tulajdoni hányad mértéke, a tulajdonosok személyi adatai, a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat iktatási száma és földhivatalba érkezésének napja, a tulajdonszerzés jogcíme (adásvétel, csere, öröklés) illetve az a tény, ha esetleg kiskorú vagy gondnokság alatt áll. Az egyes tulajdonosok külön sorszámot kapnak (II/l., II/2. stb.). Ne ijedjünk meg, ha a számozás nem egytől kezdődik vagy lyukak vannak benne, hiszen ha változás történik, például adásvételnél, akkor az eladó, mint korábbi tulajdonos kiesik, sorszáma megszűnik, és a vevő új sorszámot kap. A harmadik részben találhatjuk az ingatlant terhelő jogokat és azok jogosultjait. Ezek a jogok a teljesség igénye nélkül: haszonélvezeti, szolgalmi, elővásárlási, vételi, tartási, jelzálog- és végrehajtási jog. Az egyes jogok ugyancsak önálló sorszámot kapnak. Abban az esetben, ha egy jog nem az egész ingatlanra vonatkozik, hanem csak az egyik tulajdonos hányadára, akkor az adott jog bejegyzésénél azt láthatjuk: „utalás: II/7". Ez esetben az adott, mondjuk jelzálogjog, csak a hetes sorszámú tulajdonos hányadát terheli. Ugyancsak a IIt. részben szerepelnek az ingatlannal kapcsolatos tények. Példaként említhető az építési korlátozás, az elidegenítési és terhelési tilalom, bírósági perfeljegyzés, végrehajtási árverés tűzése vagy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye. E tényéknél is feltüntetik a jogosultat és ezeknél is lehetséges utalás akár a II., akár a III. rész valamely bejegyzésére. Itt most a végére kerültek, de a tulajdoni lapon elől szerepelnek a széljegyek. Ezek az ingatlannal kapcsolatos, még el nem bírált beadványokat jelölik, beérkezésük sorrendjében. Az, hogy egy ingatlanon valakinek a tulajdonjoga „széljegyként" szerepel, nem jelenti azt, hogy ténylegesen tulajdont is fog szerezni, csak akkor, ha kérelme és mellékletei formailag és tartalmilag is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Némi túlzással élve, ha ön most ír egy tetszőleges ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet, és azt a kezében tartott újsággal együtt postázza a földhivatalnak, akkor is széljegyzik kérelmét. Az más kérdés, hogy villámgyorsan el is utasítják. Egy konkrét széljegy tehát csak akkor minősíthető, ha a kérelem teljes tartalmát és a mellékelt okiratokat is ismerjük. Ezekbe azonban csak az érdekelteknek van joga betekinteni. A tulajdoni lap adatai viszont bárki számára nyilvánosak, azokba ingyenesen betekinthet vagy megfelelő térítés ellenében másolatot kérhet, ma már a világháló segítségével akár az ország bármely ingatlanjáról. A szolgáltatások díjáról inkább nem ejtenék szót, mivel az - az elmúlt időszak tendenciáját alapul véve - akár a cikk megjelenéséig előttem álló néhány napban is változhat. A vásárlóknak is vannak érdekeik a Mars téri piacon Nem kell majd lemondani a napi friss zöldségről, gyümölcsről a piac felújítása után sem Fotó: Káinok Csaba Tisztelt Mars téri kereskedők! Megértem aggodalmaikat, megértem dühüket, tanácstalanságukat, tiltakozásukat. Megértem, hiszen én is dühös vagyok, tanácstalan, és én is tiltakozom. Tiltakozom, amikor egységfrontba tömörülve tiltakoznak azért, hogy kultúrált és rendezett legyen Szeged frekventált helye, illetve tiltakoznak azért, hogy ez önöknek pénzbe ne kerüljön. Tisztelt kereskedő urak! A Mars téri piac nem menhely, nem szociális intézmény. Egy üzleti vállalkozás platformja, ahol önök helyet válthatnak és bérelhetnek, hogy ott vállalkozást üzemeltessenek, és minél biztosabb és minél nagyobb anyagi haszonhoz juthassanak. Ha megnézem, mennyit kér ezért a város, és emellé még látom az önök tiltakozását, hát dühöt is érzek! Romos bódéik helyett, ha önöknek kellene újat építeni, olyat, ami kultúrált és illeszkedik a kialakítandó piac terveibe, akkor sem úsznák meg olcsóbban! Azért is dühös vagyok, mert gyönyörűen megfogalmazott olvasói levelükben elfelejtették megírni azt a tényt, hogy a 12 milliós bérletijog-megváltást hány évre is kapnák! 20 évre, igaz? Elfelejtették feltüntetni, hogy a havi bérleti díjban benne foglaltatik a parkoló- és rakodóhelyük? Hogy őrzött lesz a piac, hogy takarítják? Elfelejtették feltüntetni, hogy a jelenlegi piacon működő kereskedők közül nem a termelőket, nem az asztalon árulóknak nyújtottak ilyen ajánlatot, hanem a bódékban nem kis haszonkulccsal tevékenykedő kereskedőknek, viszonteladóknak, butikosoknak. Amennyiben a kereskedők nem akarnak, nem szeretnének élni az ajánlattal, ideje a bebetonozottnak vélt bérleményükből eltávozni és dupla ennyiért a belváros más részén megváltani egy üzlet bérleti jogát és vállalni annak havi bérleti díját, átengedve a lehetőséget más kereskedőknek, akik eddig képtelenek voltak betörni a Mars tér piacára! Kedves Olvasók! Nem a napi friss zöldségről kellene lemondanunk. Nem is a friss gyümölcsről, a friss tojásról, nem is az asztalokon árult tavaszi palántákról, amelyek mellett alkudhatunk kedvünkre, elcsevegve az időjárásról és az unokákról. Csupán néhány divatúzletről, néhány olyan zöldségkereskedőről, akik nem maguk termelnek, hanem viszonteladnak, nem kis haszonnal téve mindezt. Azokról kell lemondanunk, akik bár a vevőkörükhöz ragaszkodnak, de annyira mégsem, hogy a vásárlás kultúrált környezetéért, feltételeiért anyagi áldozatot is hozzanak. Ugye, hogy nem azt jelenti a város ajánlata, hogy veszélyben az „olcsó piac"? SZABÓ JÁNOS ÉS TOVÁBBI HÉT ALÁÍRÁS A SZERKESZTŐSÉGBEN Olvasókon vetélkedő József Attila emlékére A lózsef Attila-emlékest folytatásaként az Olvasókörök Országos Szövetsége és az Osváth Béla Kht. vetélkedőt szervezett a vásárhelyi olvasókörök között. A vetélkedő témája: József Attila élete és költészete, különös tekintettel a vásárhelyi évekre. A rendezvényen, amely az ifjúsági parkban zajlott néhány nappal ezelőtt, 5 csapat mérte össze tudását. A Kertvárosi, a Visszhang utcai, a Kútvölgyi, a Csomorkányi, és a Béketelepi Olvasókör csapata. Első helyezett a Kertvárosi Olvasókör csapata lett, melynek tagjai Balogh Ernőné, Erdei Endréné, Gémes Sándorné és Varga Tóth Bálint voltak. Nagy öröm érte a győztes csapat tagjait, mert fejenként 3000 forint értékű könyvutalványt kaptak. A második a Béketelepi Olvasókör csapata, a harmadik pedig a Csomorkányi Olvasókör lett. Őket színházjeggyel és mozijeggyel jutalmazták. Örömmel vettünk részt ezen a színvonalasan megrendezett vetélkedőn. ERDEI ENDRÉNÉ NY. PEDAGÓGUS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Amelyik kutya ugat, az harap l A népi mondás szerint, amelyik kutya ugat, az nem harap. Ez a valóságban nem így van, hiszen a kutyák az esetek többségében félelemből ugatnak, és támadják meg áldozataikat. Mitől függ, hogy melyik kutya harap, és melyik nem? Honnan tudhatjuk, hogy melyik kutya lehet veszélyes? Milyen emberi reakciók váltanak ki agressziót az állatokból? Mit tehetünk a kutyatámadások kiküszöbölése érdekében? Hogyan, mivel kezeljük a kutyaharapást? Ha már megtörtént a baj, és a bőr sérülésével járó sebeket szereztünk, azokat mindig mutassuk meg orvosnak! A következmények megfelelő sebellátással megelőzhetők. Ha súlyosabb sérülés jön létre, például erőteljes vérzéssel, ne hezitáljunk, hívjunk mentőt, menjünk kórházba! A nyílt seb fertőzésveszélye mellett a veszett állat harapása halált is okozhat! A szocializált állattartás egyik alapvető eleme, hogy a gazdák a háziasított állatot emberi környezetbe szoktatják. Amelyik kutya emberi (racionális! környezetbe szokik, az kirívóbb esetekben produkál tragédiát okozó kutyaharapást. Vannak szélsőséges időszakok, amikor a kutyák agresszívabhak, támadásra hajlamosabbak, mint általában. A kutya nem élt az idők kezdetétől az emberrel. Az időszámításunk előtti. A bánásmódtól is függ az állatok agresszivitása 12 ezer évvel ezelőtti (középső kőkori) ember többek között a jobb vadászat érdekében a tarkasból kezdte Hieg.háziállattá~aevelni a mai kutyát. A farkastörvény a piramisszerű hierarchiára épül, erre alapszik a kutyák ősi ösztönvilága is. Míg a farkasok falkákban éltek, és falkavezérük a „vezérhím" egyed volt, addig a hosszú évezredek alatt háziállattá vált kutya „falkavezére" az ember lett. A házikutya cselekedetei az őt tartó emberi magatartásból (az állat neveléséből, tartásából, szocializációjából, a pillanatnyi helyzetből! adódik. A legtöbb kutyaharapásból keletkezett tragédiának az ember az okozója. Sokan szabadjára engedik kedvenceiket, és az utcán kerülnek emberekkel kapcsolatba. Mások az állatokat láncra kikötve, kis élettérben (ketrecben-boxban), embertelen környezetben tartják, így nagy az esélye annak, hogy az állat antiszociálissá válik, és alkalom adtán (emberi félelem vagy irracionális viselkedés miatt) támadást „produkál". A kutyák ivarzási időszakában (tavasszal és ősszel) is több a kutyaharapás, mert ebben az időszakban is agresszívebbek az állatok. Több az állatok által okozott baleset a szünidőben is, mert a céltalanul lézengő fiatalok nem ritkán - botok és kövek segédletével - állatokkal próbálnak meg „játszani". Az állatok felelősebb tartása által a tragédia megelőzhető lenne. SERES ZOLTÁN, . ORPHEUS ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET Nem a diákokban van a baj Érthető-e a tankönyvek szövege? Véleményem szerint nem a lényegről szól a kérdés, és nem a lényegről folyik évtizedek óta a magas szintű szakmapolitikai vita. Miről van szó? Egy példát említek tapasztalataimból. Egy hatodikos gyerek földrajztankönyvéből idézek fel egy leckét. A Föld bolygó. 6,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett az ősködből... Hegységképződés 130 millió évvel ezelőtt a Jura-korszakban... Tessék mondani, honnan lenne egy hatodikos, 12 éves alföldi gyereknek relativisztikus tudatfelfogás-képessége ilyen adatok értelemszerű rögzítéséhez? Élettapasztalatából talán tudja, mit jelent a tizenkettő év, de a többi biflázandó adattal mit kezdjen? Sajnáltam szegény gyereket, amikor az anyja kikérdezte a leckét, de egyúttal sajnáltam az anyját is. Folytathatom a sort az alapszintű matematikai, logikai feladatok terjengőssé válásával az alsószintű oktatásban. Aligha volt olyan középkori kínzóalkalmatosság, amely értelmi és érzelmi Itatásában meghaladta a mai gyakorlatot. Szülő és nagyszülő adta meg magát a végelláthatatlan „hasonlítsd, arányosítsd, miért nagyobb, kisebb, melyikhez képest... stb." számcsavaros matematikai rejtvénynek harmadikos gyereke házi feladatában segítve, ahelyett, hogy a hangos felolvasást, fogalmazást gyakorolnák. Nem érti, nem akarja érteni senki a gyermek helyzetét, a környezetéből a tudatára zúduló globalizációs információáradat hatását, továbbá a médiából őt megérintő virtuális, tudatát formáló szemétözön következményét. Gyerekkoromban (ötven évvel ezelőttj, másodikos koromban kellett bemagolnunk a százas szorzótáblát, két tanóra elég volt megismerni a tört mibenlétét, két tanóra elég volt a területarányok megértéséhez. A mai gyerek agyát oly sok és szerteágazó információ éri naponta, mint 80 évvel ezelőtt a világ valamennyi Nobel-díjasa életében összességében tudhatott. Kritikus tényező, hogy a társadalom mennyire tud szervezetten, a feladatot megosztva értelmes eszközökkel beavatkozni a mindennapi hatások szűrésébe és eljutásába a fogékony gyermeki agyhoz való. A gyermek agya minden elképzelhetőnél jobban építi fel saját racionális világképét. Ebből a szempontból bénító többletteher számára a lexikális adatok idő előtti sulykolása. Később, majd a középiskolában lesz ideje geofizikát tanulni, amikor már lesz objektív vizuális ismerete a Naprendszerről, a Föld kinézetéről, kontinenseiről, tengereiről, stb. Pedagógusokkal beszélve hallom tőlük, hogy rohamosan romlik a tanulmányi átlag, minden osztályban már tucatszám vannak lemaradók. Nem csodálkozom rajta. A mai kor gyermekére ható információözön mint tudatformáló és környezetbe kényszerítő lélektani stressz idegrendszeri gátat emel az irracionális deduktív módszerek érvényesítése törekvéssel szemben. Semmi baj a gyermekek logikai képességével, ellenkezőleg. Gondoljunk csak az ő számítógép-használatban való fölényükre az idősebb korosztállyal szemben. A pedagógusok pszichológiát is tanulnak az adott felsőfokú képzésben. Elvileg képesnek kellene lenniük érzékelni a baj lényegét, és megoldást találni a kivezető útra. Kritikus, lehangoló véleményem van a szükséges lépések megtételét illetően. Félretéve politikai érzésemet, támogatom az Oktatási Minisztérium el irányú törekvését. Sajnálatosan nagy a szakmai közegellenállás. Mint az élet más területein. No, de ez már más discipline. VÖRÖS IMRE FLÓRIÁN, SZEGED