Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚNIUS 16. «MEGYEI TÜKÖR* 7 ból, amelyre a tárolókra alapozó vállalkozók pályázhattak. Az idei márciusi beadásnál ugyanis csak régiós „térkép" készült: a Dél-Alföld 520 ezer tonnás tárolókapacitás felépítésére, illetve felújítására vállalkozott. |Ennek egyharmada - ha feltételezzük, hogy a három déli megye egyenlő arányban pályázott - mintegy 170 ezer tonna, vagyis még több is, mint amennyire jelenleg éppen szükség lenne.) Gécziné szerint, ha el is kezdték a beruházásokat a vállalkozók, azok már nem készülnek el erre a szezonra. Az MVH, mint az intervenciós búzakészlet „tulajdonosa", rendelkezik azokkal az adatokkal is, hány tonna gabona vár még kiszállításra. A hivatalvezető elmondta, tavaly 230 ezer tonna gabonát ajánlottak fel a megyéből intervencióra, abból 138-at már elvittek a raktárakból, további 160-ra szerződést kötöttek, s 60-70 ezer tonna sorsa „a levegőben lóg". A vásárhelyi Véka Kft. ügyvezető igazgatója, Nyilasi Endre is megerősítette, az intervenciós búza tárolása mellett jelentős saját készleteket őriznek. Most a malom raktára félig van tele. Az intervenciós búza kiszállítása is elindult a napokban, reggeltől estig pakolják a teherautókat a silónál, amelyekről a bajai kikötőben uszályokra rakják az árut, hogy onnan Bangladesbe szállítsák. A Véka Kft. kész az új búza fogadására, amelyet majd szeptemberig a friss terméssel kevernek. ek. IDÉN GYENGÉBB TERMÉS Cserjési Lajos szerint idén Csongrád megyében a belvíz okozta károk miatt csak jó közepes termés várható gabonából. A múlt esztendő a rekordok éve volt, a 2004-es 5,5 tonnás hektáronkénti átlagtermés helyett most mindössze 4,3-4,5 tonna per hektár búza betakarítására van esély. Piroska néni szovjet „szerkentyűvel" is dolgozott Címerek készülnek Székkutason Példa nélküli szegedi radnótis siker az innovációs versenyen Tudósjelöltek a gimiben Vásárhelyről Bangladesbe viszik az óbúzát Péter-Pálra nem ürülnek ki a raktárak a megyében Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mekkora raktárkapacitás szabadul fel az aratásig Csongrád megyében, most még a silók fele foglalt. Elindult ugyanakkor az intervenciós gabona kiszállítása, a Véka Kft.-nél Vásárhelyen tárolt búzára például Bangladesben találtak vevőt. Aggódó hangokat hallani azzal kapcsolatban, hogy két hét múlva itt van Péter-Pál, de a raktárak még mindig tele vannak óbúzával. Szakértők attól tartanak, nem lesz hová szállítani az új termést, mivel nem épültek meg a tervezett tárolók sem. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 'megyei hivatala a falugazdászokkal felmérette, mekkora a tárolókapacitás Csongrád megyében. Cserjési Lajos növényvédelmi szakreferens elmondta, pontos számokat így sem kaptak, mivel több tulajdonos nem közölte az adatokat. A raktárkapacitást tehát csak becsülni lehet: az mintegy 700 ezer tonnára tehető. Ennek a fele, 350 ezer tonnányi szaA hetvenes évek óta éget fába különféle mintákat Borsi Sándorné. A 81 esztendős székkutasi asszony többek között a helyi civil szervezeteknek készített már címereket, de több magyar településnek is. Eleinte forrasztópákával dolgozott, de a volt Szovjetunióban, majd később Romániában is vásárolt egy-egy égetőberendezést. bad, ami azt jelenti, hogy „szűkösen" indulhatunk neki a két hét múlva kezdődő aratásnak. Még ha sikerül is eladni jelentősebb mennyiséget a betárolt óbúzából, legalább 100 ezer tonnányi termést - árpát, búzát, majd napraforgót, kukoricát - befogadó raktár hiányzik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vezetője, Géczi Lajosné nem tudta megmondani, Csongrád megyében mekkora raktárak felépítését tervezték abból a 40 milliárd forintA Véka Kft. gabonasilójából a bajai kikötőig vezet a teherautók útja Fotó: Karnok Csaba A tudós diákok, Csizmadia Tamás, Deák Ildikó és Fábián Gábor (elöl), valamint tanáraik, Daru János és Bán Sándor az innovációs verseny díjaival Fotó: Schmidt Andrea Arattak a szegedi Radnóti gimnázium tanulói a XTV országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyen. Példa nélküli sikert elérve tizenhét díjból négyet elhoztak. A tudósjelöltek - Deák Ildikó, Daru János, Fábián Gábor és Csizmadia Tamás - Bán Sándor önképzőkörébe járnak. Az országos ifjúsági tudományos és innovációs verseny elmúlt tizenhárom éves történetében egy iskolából kettőnél több diák soha nem kapott díjat. Idén viszont a szegedi Radnóti Miklós gimnázium tanulói közül Deák Ildikó és Daru János második, Fábián Gábor harmadik, míg Csizmadia Tamás különdíjat vehetett át. A zsűri a 162 pályázat közül tizenhetet részesített elismerésben. A siker titka az önképzőköri munkában rejlik A radnótis fölény nem meglepetés, hiszen a szegedi intézmény a kutató diákokkal foglalkozó 110 magyar középiskola között az élen áll. A siker titka a három éve megalakított természettudományi önképzőkör munkájában rejlik, amit Bán Sándor vezet - tudtuk meg Mike Csaba igazgatótól. A délutáni foglalkozást hetente egyszer tartják, a diákok ismertetik egyórás előadásban, hogy hol tartanak a kutatásukban. Ezután megvitatják egymás projektjét. Gyakran neves szaktekintélyeket hívnak, vagy ellátogatnak olyan intézménybe, ahol világszínvonalú, nagyon drága és ritka gépekkel ismerkedhet meg a tizenhét önképzőkörös. - Olyan kommunikációs készségeket is elsajátítanak a foglalkozásokon, amelyek a későbbi tudományos karrierjük szempontjából lényegesek. Megtanulják, hogyan kell bemutatni magyarul és idegen nyelven a kutató munkájukat írásban, szóban és plakáton mondta Bán Sándor biológia-kémia szakos tanár a szertárban, tizenegyedikes tanítványai körében. Deák Ildikó tavaly szeptemberben abból indult ki, hogy súlyos gondot jelent a születéskor előforduló oxigénhiányos helyzet, ami évente világszerte négymillió újszülöttet érint. Idegrendszeri károsodást szenvednek és az agyszövetük is sérül. - Bebizonyítottam, más kutatók eredményeivel ellentétben, hogy az elváltozásért nem az enzimrendszer a felelős, mint azt eddig hitték - mondta Ildikó. - A kutatást tovább folytatom Bari Ferenc professzor és az SZTE élettani intézetből Domoki Ferenc irányításával, mert szeretnék segíteni a probléma megoldásában. Daru János a szerves kémia területén végzi kísérleteit. Az innovációs versenyre beadott pályázatát másfél év alatt dolgozta ki. Szárazságtűrő haszonnövényeket kísérleteznek ki - Tudni kell, hogy az alkének fontos kiindulási vegyületek a szerves nagyiparban rögzítette álláspontját János. - Nagyon fontos, hogy a keletkező termék mellett kevés legyen a hulladék, mert hatástalanítása költséges. Leegyszerűsítve, a katalizátorok befolyásolják a keletkező termékek arányát. Az SZTE szerves kémiai tanszékéről Felföldi Károly és a gimnáziumból Hancsák Károly vezetésével ezen a területen sikerült jó eredményeket elérnem. Fábián Gábor, a Szegedi Biológiai Központban Dudits Dénesnek a szárazságtűrő haszonnövények kikísérletezésével foglalkozó kutatócsoportja munkájába szeptemberben kapcsolódott be. A diákok mindannyian kutatópályára készülnek - Györgyey ]ános útmutatásai alapján különböző búzafajtákat vetettem alá kezelésnek - vázolta a kiindulópontját Gábor. - A kapott klónokban 120 különböző gént találtam. Az egyik gént tovább vizsgáltam és az a feltevésem, ha ezt jobban megismerjük, hosszú évek óta fennálló problémát sikerül megoldani. Csizmadia Tamás Hopp Béla, az SZTE optikai- és kvantumelektronikai tanszékének tudományos főmunkatársa segítségével fizikai kísérleteket végzett. Azt vizsgálta, hogy nagy energiájú lézer besugárzásának hatására milyen változások mennek végbe a különböző anyagokban. - A folyamat paramétereit meghatároztam és összefüggéseket állapítottam meg - magyarázta Tamás. - Ez a gyakorlati alkalmazásban nagyon fontos, hiszen például a műtéteknél az alapvető beállításokat hasonló számítások alapján végzik. A tudósjelölt radnótis diákok mindannyian kutató pályán képzelik el jövőjüket. Hiányolják viszont, hogy a magyar szellemi tőkének nincs védelme, és szerintük a tudósok nem kapnak megfelelő támogatást hazánkban. CS. G. L. Van, aki konkrét elképzeléssel keresi fel, de olyan is akad, aki teljesen Piroska nénire bízza, mi legyen a fából készülő címeren. Ugyanis a 81 esztendős székkutasi asszony, Borsi Sándorné fába égeti többek között az egyesületek, civil szervezetek, települések jelképét. - Mindig is szerettem rajzolni. A hetvenes években viszont kitaláltam, mi lenne, ha a mintákat fatányérokba vagy más fákba égetném bele. Hát valahogy így kezdődött az egész - mondta mosolyogva Piroska néni. Az asszony 1924-ben Algyőn született. Fiatalon Vásárhelyre került, ahol 1946-ig lakott. Ezt követően Vásárhely-Kutasra, vagyis a mai Székkutasra költözött. Férjhez ment, s született két lánya. Ma már négy unokája és négy dédunokája keresi fel az idős kutasi házaspárt. A moszkvai olimpia évében, 1980-ban a kutasi termelőszövetkezet tagjai egy hétre a Szovjetunióba utaztak. Mivel maradt két hely, így Piroska néni és szomszédasszonya is kiment velük. Kijevben ők voltak annak a 19 emeletes szállodának az első vendégei, melyet a játékok tiszteletére építettek. - Az egyik boltban megláttam egy szerkentyűt. Csak annyit tudtam róla, hogy égetni lehet vele, így megvettem - mesélte. A szovjet csoda előtt ugyanis egyszerű forrasztópákát használt, de attól hamar megfájdult a keze. A gép sokáig bírta, ez év elején romlott el. Most egy román masinát használ. Míg fiatalabb volt, sokat járt külföldön. Kocsival szinte valamennyi szomszédos országba eljutott. Autóbusszal pedig Törökországban is megfordult. Mindenhol mintákat lesett el, amiket később munkájában felhasznált. Erdélyben megismerkedett egy fafaragóval, akitől sokáig hordta haza a félkész tányérokat. Ezekbe égette bele a különféle virágokat, leveleket, kacskaringókat. Székkutason tizenhét civil szervezet működik. Piroska néni már szinte valamennyinek elkészítette a címerét. Jelenleg a nyugdíjasklubnak dolgozik. A címerre egy öregedő fát gondol, melyről hullanak a levelek. Köjülötte pedig idősek sétálnak. K.T. Piroska néni most épp a nyugdíjasklubnak dolgozik Fotó: Tésik Attila