Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-15 / 138. szám

SZERDA, 2005. JÚNIUS 15. • AKTUÁLIS" 3 A magyarországi üzemanyagárak növekedése miatt egyre több Csongrád megyei tankol a határ szerbiai oldalán. Az ottani kutak óriási forgalmat bonyolítanak le. Alkalmanként 3-4 ezer forintot, vagy még többet is megtakaríthat az a gépjárművezető, aki nem Magyarországon, hanem Szerbiában vásárol üzemanyagot. MUNKATÁRSUNKTÓL - Elfogyott a gázolaj, már benzin sincs sok - szólt be gépkocsink letekert ablakán a kutas a röszkei magyar-szerb határon, a szerb oldalon. Egy-két kilométerrel odébb, Horgoson már benzin sem volt. Az utolsó litereket a mi autónk tartályába csöpögtette a kútkezelő. így hát tegnap délután hiába akartuk megtölteni autónk nem túl nagy tankját, mindössze ezer dinárnyi benzint tudtunk venni. Várják a magyarokat A fiatal kutas, mintegy mentegetőzve, megjegyezte: folyamatosan jönnek a magyar rendszámú járművek, főleg a hét végén, péntek déltől vasárnap estig. A hét elejére a környező benzinkutakon elfogy az üzemanyag. £ BENZINÁRAK 1 2005 június Magyarország Szerbia 95-ös ólmozatlan 262,50 Ft/l 198,00 Ft/l 95-ös keverék 265,50 Ft/l 98-as ólmozatlan 271,50 Ft/l 198,00 Ft/l gázolaj 254,00 Ft/l 165,00 Ft/l Forras: DM-gyujtes DM-grafika - De csak jöjjenek, akár már éjjel, vagy holnap reggel, mert ma este ismét feltöltik az 50 ezer literes, földbe süllyesztett tartályokat. Nekem az a jó, ha maguk, magyarok, meg a külföldiek itt tankolnak - szólt utánunk Szabolcs. Újabb néhány kilométerrel odébb, Palicson, már a kútra sem engedték be az autókat, ugyanis éppen hatalmas tartálykocsikból töltötték fel a tartályokat, emiatt a bejáratokat lezárták. A helyzet „fokozódik" A szerb benzin és a gázolaj iránti kereslet érthető. A magyar-szerb határ túloldalán a benzin 66, a gázolaj 55 dinárba kerül. Azaz: 198 és 165 forintba! Magyarországon mától újabb 2 forinttal kell többet fizetni a benzin és 4 forinttal a gázolaj literjéért. A Mol Rt. legutóbb egy hete emelte az üzemanyagárakat, akkor a benzin 4, a gázolaj 6 forinttal drágult. Az olajtársaság az áremelést a kőolaj május közepe óta tartó drágulásával és a forint dollárhoz viszonyított gyengülésével indokolta. A különböző társaságok Szegeden és környékén általában ugyanannyiért kínálják a benzin és gázolaj literjét. A különbség nem számottevő, mindössze 1-2 forint. Szegeden egyetlen benzinkút adja 8-9 forinttal olcsóbban az üzemanyagot, de, mint a kút kezelői elmondták, náluk sincs nagy tolongás. - Egy tankoláson pár száz forintot lehetne megtakarítani, csak emiatt a város másik végéből nem jönnek el hozzánk - tette hozzá a szeplős alkalmazott, aki ezután megmakacsolta magát, egyetlen, forgalomra vonatkozó kérdésre sem válaszolt. Az iménti kijelentés egyébként meglepő, mivel a szegedi benzinkutak többségénél egybehangzóan azt mondták, hogy a 2-4-6 forintos áremelések előtt dupla akkora forgalmat bonyolítanak le, mint a korábbi napokon. Csurran-csöppen Tegnap Szeged és a határ között egyik benzinkútnál sem láttunk tankoló autót. A röszkei határátkelőhelytől 200 méterre, a Krizsán-Bau 2004. Kft. üzemanyagtöltő állomásán ennek ellenére mind a két kútkezelő, Sári Róbert és Szabó Lajos is azt mondta, nem panaszkodnak a forgalomra. - Ha a határ túloldalán elfogy a benzin és a gázolaj, az autósok, elsősorban a külföldiek, visszafordulnak és nálunk tankolnak. Annyit muszáj vásárolniuk - magyarázta Szabó Lajos -, hogy elérjenek addig a kútig, ahol tudnak tankolni. Mégiscsak gazdag polgárok élnek ebben az országban, gondolja az ember, amikor a reggeli csúcsforgalomban próbálja magát átverekedni a városon. Lám, telik nekik arra, hogy busz és bicikli helyett kényelmesen autóba üljenek, és a legkevesebb fáradsággal - igaz, néhány ősz hajszálat összegyűjtve - evickéljenek el a m unkahelyükre. Mégiscsak szegény ember ez a magyar, jut eszembe, amikor hallgatom a panaszokat, mi mindent kell befizetni a hónap elején. Az első a sorban az autó törlesztőrészlete, ugyanis egy darab elsüllyesztett számla után már lecsap a négykerekűre a bank. Aztán jönnek sorban a biztosítások, meg a biztonság, aminek érdekében drága gyerekülést, zimankó idejére téli gumit kell vásárolni. Amit jobban tologatni lehet, az az összes többi számla, díjfizetésikötelezettség, egészen a „kikötéssel" fenyegető értesítésig. Autózni ugyanis muszáj: a legtöbb munkahelyre még minimálbéren sem veszik fel a dolgozót, ha nem elég mobil, ha nem tud „A" pontból „B"-be eljutni, saját járgányát használva. Hiszen autóval sokkal termelékenyebb a munkaerő, nyolc óra alatt többet futhat ha ilyen a beosztása. Autózni azért is muszáj, mert az elviselhetőbb ingatlanárak miatt kertvárosokba, környező falvakba kitelepült szegedieknek valahogy elkeli jutniuk a munkahelyükre, miközben egynéhány gyereket is szét kell szórni a városban. Egy bizonyos kor alatt ugyanis nem praktikus hagyni, hogy a gyerek egymaga üljön tömegközlekedési járműre. Autózni még azért is nagyon fontos, mert az ember így tudja fél áron telepakolni a kamrát gazdaságos termékekkel a város peremére települt áruházakból, s így tudja elhozni a fél veteményest és a fél disznót is a nagyszülőktől. így hát autózunk, fogcsikorgatva, szitkozódva, az újabb és újabb benzináremelések idején pedig teljes elkeseredésben. Azt hisszük, van egy pont, aminél már nincs tovább, aztán kiderül, rosszul gondoltuk. Még mindig nem érte el a plafont - a benzinár. Mátyás, Napóleon és Szent István Szent István népszerűsége nőtt, Kossuthé csökkent a 2003-as felmérés óta, Mátyás király azonban továbbra is a legnépszerűbb a középiskolás diákok körében. MUNKATÁRSUNKTÓL A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) először 2003-ban, majd 2005 tavaszán kérdezte a 10., 11. és 12. osztályos tanulókat kedvenc történelmi személyiségeikről. Az országos középiskolai kutatásban 501 középiskola 27 ezer 729 diákja vett részt. A húsz legkedveltebb történelmi személy között előkelő helyen szerepel Széchenyi István, megtartva negyedik helyét a ranglistán, és Kossuth Lajos, aki a harmadikról a hatodik helyre csúszott vissza. Adolf Hitler az idén az ötödik helyen végzett. Julius Caesar, Deák Ferenc, Nagy Sándor, Erzsébet királyné, Zrínyi Miklós és Dobó István nevét szintén nagy gyakorisággal említették a diákok. 2005-ben Kleopátra, Augustus Caesar, Nagy Imre és a legkedveltebb költőként is jelölt Petőfi Sándor új befutóként került a toplistára. A kedvencek között a tanulók pályaválasztása szerint eltérések mutathatók ki. A katonai, rendvédelmi pályára készülők gyakrabban említettek háborús szereplőket, hadvezéreket. Az agrárterület iránt érdeklődőknél egyedülállóan jelenik meg Lenin és Kádár János, míg a művészeti beállítottságúaknál II. János Pál Pápa kapott szerepet. Természetesen nemek szerint is vannak eltérések. A lányok rangsorán Mária Terézia, Erzsébet királyné, Kleopátra és leanne d'Arc szerepel, míg a fiúk inkább a férfi hadvezéreket részesítették előnyben. A kutatás a diákok kedvenc íróit és költőit is firtatta. Dobogós lett Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila. Szegény autós FEKETE KLÁRA Szerbiában több ezer forintot spórolhatnak az üzemanyagon a magyarok Odaát szuperek az árak A horgosi benzinkútnál élvezet tankolni Fotó: Karnok Csaba A Mars téren kitartják a gyümölcs árát Luxusnak számít az eper és a cseresznye Szegeden Kevesebb eper és cseresznye termett idén, mint a korábbi években, de ez a kínálaton nem látszik. A jó minőségűért 850 forintot is elkérnek a Mars téren, a város más pontjain viszont nem ilyen magasak az árak. A szegedi nyugdíjas, Tóth József az orrom előtt vett tegnap fél kiló epret az árustól, és nem sokallotta az árát, 425 forintot fizetett. Szerinte „árában" adják: meg kell érteni a termelőket, mert nekik is van kiadásuk. Ugyanakkor elismerte, idén most vásárolt másodszorra epret, számára ugyanolyan luxusszámba megy, hogy kényezteti magát, mint az autózás. A tegnapi nyüzsgő Mars téri piacon egymást figyelték az asztalról árusítók, kinél mennyi az eper és a cseresznye. Mindenki a másikét fitymálta, természetesen nevük elhallgatásával. Az egyik férfi, akinél a cseresznye és az eper kilója egyaránt 850 forintba került, azt mondta, a minőségnek ára van. Nézzem csak meg, ahol 200-300 a cseresznye, vagy az eper, az csak dzsemnek való. A múlt heti hidegek előtt 750-ért adta a portékáját, most ráemelt egy százast, mivel már alig terem. Tavaly ugyanebben az időszakban 400-500 forintért árulta mindkét gyümölcsöt. Csányi Imre szegedi termelő és kereskedő viszonylag olcsón, 350-ért adta az epret, őt azonban hiába faggattam a felhozatalról, az árakról, a kereslet és a kínálat összefüggéseiről, mindig csak a Mars tér átépítésére tért vissza. Szándéknyilatkozatot ugyan aláírt, de még nem szerződött az új kiscsarnokra - várakozik, gondolkodik. Több, a kofasoron bódéval rendelkező vállalkozó is kénytelen néhány ládával a „főutcára" kipakolni, mivel itt a legnagyobb forgalom. Ezért mondják a kereskedők egymás között, hogy akik asztalról árulnak, azok a „majdnem őstermelők". Egyesek azt is megkockázatják, hogy az ősterNem a kínálattal, az árral van baj Fotó: Frank Yvette melói igazolványok 99,9 százaléka mögé kereskedők bújnak. A Mars tér közepe valóban a piac legforgalmasabb része, holott a kofasoron ugyanolyan szép, de jóval olcsóbb a zöldség és a gyümölcs. Szabó Lajosnál például a nagy szemű cseresznye kilója mindössze 450 forintba Az epernek és a cseresznyének ezekben a napokban nincs is konkurenciája. Nyári, vagyis magyar alma ilyenkor még nincs, a külföldi kilója a piacon és az üzletekben egyaránt 200-300 forint. A körtével hasonló a helyzet, egyik-másik fajta jóval drágább az almánál, kilója eléri a 400 forintos árat. A narancs lecseng mandarint látni imitt-amott 250-300 forintos áron, és van még banán is: szintén 200-300 forint kilója, attól függően, mennyire barnult meg Megjelent a görögdinnye, a nagybanin 100 forint kilója. kerül, kísértésbe is estem tőle. A Temesvári körúti élelmiszer-áruház melletti kispiacon 400 forint az eper kilója - és még szép tálcába is csomagolják. De olcsó és szép epret, cseresznyét Szeged más „kispiacain" is versenyképesebb árakon kínálnak, mint amilyeneket a Mars téri „őstermelők" kiírtak a táblájukra. F.K. ALMA, KÖRTE, BANÁN