Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-13 / 136. szám

PÉNTEK, 2005. JÚNIUS 10. • MEGYEI TÜKÖR­7 KILO- ÉS KÖBMÉTEREK Hány kilométer csatorna biztosítja az öntözővizet a megyében? A csatornák legtöbbje kettős hasznosítású, belvíz és öntözővíz-vezetésre egyaránt al­kalmas. Az Atikövizig-csatornák összhosszúsága 250 kilométer, vízgazdál­kodási társulatokhoz további 30 kilométer tartozik. Kizárólag öntözővíz-ve­zetésre 67 kilométernyi Atikövizig-csatorna szolgál, vízgazdálkodási társu­latok kezelésében van további 75 kilométernyi. Szegeden és környékén évente átlag 10-12 millió köbméter öntözővizet vesznek igénybe - halas­tavi hasznosítással együtt -, Szentes térségében 15-20 milliót, Vásárhely határában mintegy kétmillió köbméter fogy el. Mindebből egyébként nem jut az összes a földekre, mert elég sok elpárolog, illetve beszivárog a csa­tornát határoló talajba. A fejlett, csöpögtető öntözést, mely fokozott víz­megtakarítással jár, még kevéssé alkalmazzák - főleg Szentes környékén jelentek meg. De a jövőben, ha egyre többet kell öntözni, e technológiák to­vábbi terjedése várható. Megvan rá az esély, hogy az idei, kiterjedt belvizet nagy­mértékű aszály követi - ha­sonlóan, mint 2000-ben. Ak­kor1 a belvíz visszavonulása után úgyszólván napokon-he­teken belül kialakult az aszály. A szárazságot a csator­narendszer bővítésével ellen­súlyozni aligha lehet - sok gazdálkodó szervezetnek így sincs pénze öntözésre. Ezért a csatornarendszer részben ki­használatlan. Aszály kialakulására az idén is számítani lehet - mondja Tri­polszky Imre, az Alsó-Tisza-Vi­déki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság osztályvezető­je. A belvízborítottságot képes gyorsan fölváltani az aszály. Kétezerben egyébként az idei­nek mintegy kétszeresét borí­totta belvíz: az igazgatóság mű­ködési területén - amely több, mint Csongrád megye - száz­nyolcezer hektár került víz alá, az idén pedig ötvenezer. A bel­vízborítottság mára szinte je­lentéktelenné zsugorodott, a megye nyugati-északnyugati peremén javában öntöznek ­egyébként ott semmilyen mér­tékű belvíz nem alakult ki az idén. Sőt: az Atikövizig már március közepén lezárta az ot­tani csatornák zsilipéit, hogy ne folyjék el a területről a víz. Szentes környékén szintén megkezdték az előkészületeket az öntözésre. Az Atikövizig és a termelők jelenleg kötik a víz­szolgáltatási szerződéseket. - Hároméves szerződéseket köt a vízügyi igazgatóság a part­nerekkel, ez mindkét fél számára biztonságot jelent - mondja a szakember. Ha csapadékos idő­szak köszöntene be, és a gazdál­kodó mégsem veszi igénybe az adott évre meghatározott víz­mennyiséget, a következő évben is fölhasználhatja. Az öntözhető terület nagysá­ga a hatvanas-hetvenes évek­ben volt a legnagyobb a megyé­ben: negyvenezer hektárnyi, s nagy részén öntöztek is. E mennyiség a rendszerváltozás óta lecsökkent, jelenleg 26 ezer hektáron lehetséges a vízután­pótlás, tavaly 21 ezer hektáron öntöztek. Miért ez a vissza­esés? Az öntözőrendszert igénybevevő nagygazdaságok helyén kialakult kisbirtokok sok esetben olyan távol esnek minden csatornától, hogy kép­telenség oda vizet juttatni - a végtelenségig nem lehet ágaz­tatni a csatornákat. Akik pedig vízközeiben vannak, sokszor nem tudják fizetni a vízdíjat ­így aztán a csatornarendszer jócskán kihasználatlan. Mi kerül a vízben pénzbe - ho­lott a víz ingyen jut a hegyekből a folyókba? A víz állami tulajdon, nem is ezt veszi meg a fölhaszná­ló, hanem azt a szolgáltatássort, mely lehetővé teszi, hogy a vizet fölhasználhassa. A vízkivételi művek, melyek a folyóból a csa­tornába juttatják a vizet, elektro­mos árammal működnek. A víz­ügy „leköt" bizonyos időre bizo­nyos mennyiségű energiát, mely garantálja a szivattyútelep mű­ködtetéséhez szükséges elektro­mos áramot. A lekötés pénzbe ke­rül, és ezen túlmenően számolni kell a ténylegesen fölhasznált energia árával is. Az úgynevezett vízkormányzás - a víznek zsili­pekkel való eljuttatása a rendelte­tési helyére - szintén pénzt igé­nyel, az adminisztráció, illetve bi­zonyos esetekben a bérköltség is, ha alapellátáson felüli tevékeny­séghez kapcsolódik. Az is pénzes ügy, ha az Atikövizignek éj­jel-nappali őrző-védő szolgálatot kell igénybe vennie, az illegális vízkivétel megakadályozására. Mindezekből tevődik össze a víz­díjösszeg. Az igénybevevők egyéb­ként magasnak tartják a vízdíjat, a vízügy pedig azt mondja: az utóbbi évek vízdíjemelése még az infláció mértékét sem követi. F.CS. Dankó Pistára emlékeznek Dankó Pista születésének 147. évfordulóján ma este 6 órakor meg­emlékezést tartanak a szegedi Dankó-szobornál, a Kass Szálló előtt. Beszédet mond: Czutor Zsoltné, a Dankó Pista Oktatási, Kulturális és Érdekvédelmi Egyesület főmunkatársa. Közreműködik az egyesü­let összevont zenekara. Az iskolaszövetkezet állítja: tájékoztatást adott A diákok úgy érzik, becsapták őket Csalódtak a diákmunkára je­lentkező egyetemisták, de nem a feladat ellen volt kifo­gásuk, hanem a túl gyorsan változó feltételeket nem tud­ták elfogadni. A szövetkezet elnöke elmondta, a diákokat szóban mindenről értesítet­ték. - Dolgozni akartunk, de úgy érezzük, hogy becsaptak minket - kereste fel szerkesztőségünket néhány egyetemista. - A mun­kával nem volt gond - tették hozzá - szerettük is, de a feltéte­lek szinte folyamatosan változ­tak. A fiatalok elmondták, a Mind­Diák Iskolaszövetkezet hirdeté­sére jelentkeztek a következő fel­tételekkel: 65 ezer forintos fize­tés, december 31-éig heti 5 nap számítógépes munka, egy hét be­tanítás. - Az rögtön kiderült,_ hogy a 65 ezer forint valójában 56, de még ilyen feltételekkel is vállal­tuk a munkát - mesélte Marthy Annamária. - A betanulás és a sikeres vizsga után kaptuk meg a szerződést és a beosztásun­kat. Megtudtuk: csak heti 2-3 napot kell dolgozni. A szerző­dést elolvasva pedig kiderült, hogy a munkabér feletti Célpré­miumból a szövetkezet vissza­tart óránként 20 forintot, me­lyet csak akkor kapunk meg, ha heti 35 órát, illetve december 31-éig minimum 500 órát dol­gozunk. - Amikor elmondtuk, hogy így nem értünk egyet a feltételek­kel, azt a választ kaptuk, hogy vagy aláírjuk a szerződést azon­nal, vagy holnap már ne is jöj­jünk - vette át a szót Szikszai Ágnes. A Mind-Diák cégvezetője, Dénes Rajmund Roland vála­szul elmondta: a szövetkezet komoly kötbért kényszerül fi­zetni a megrendelő cégnek, ha nem áll mindennap 21 ember munkába. Ezért 6-7 tartalék­embert is betanítottak, hogy a kért létszámot még abban az esetben is biztosítani tudják, ha a diákok közül valaki vizs­gázik, nyaral, lebetegszik vagy egyszerűen úgy dönt: nincs kedve dolgozni. - A diákoknak garantálni tudjuk a heti 3-4 napos mun­kát, így december 31 -éig az 500 óra teljesíthető, a visszatartott prémiumot tehát megkapják. A diákok a szerződés kézhezvéte­le előtt szóban mindenről kap­tak tájékoztatást, ők mégis egy­mást hergelték és közölték: nem írnak alá semmit és nem veszik fel másnap a munkát. Azt valóban kértük, hogy a szerződést még azon a napon szignózzák, mivel másnap már munkába kellett állniuk. A cégvezető az álláshirdetéssel kapcsolatban elmondta, nem voltak még konkrét információik a munkáról, illetve úgy tudták, hogy 8 órában keres dolgozókat a vállalat. Később pontosították a feltételeket. A szövetkezettel szemben a megrendelő vállalat érvényesíti a kikötött kötbért, ennek elle­nére úgy döntöttek, hogy azok a diákok, akik megfeleltek a vizsgán, de a szerződést nem írták alá, az oktatási időszakra megkapják a fizetésüket. Vi­szont velük a szövetkezet a jö­vőben nem kíván együttmű­ködni. G. ZS. FIZETÉS |H A szövetkezetek - így a Mind-Diak is - a vállalkozási díj 65-80 szá­zalékát fizetik ki a diákoknak. Ez azt jelenti, hogy 100 forintból az iskolások 65-80 forintot kapnak, a többit a szövetkezet irodafenntar­tásra, a csoportvezető munkabé­rének kiegyenlítésére fordítja. A szülők a június végi közgyűlésen adnak hangot ellenvéleményüknek Négy szegedi óvoda nem kap kiegészítő támogatást Megismétlődhet a „2000-es szindróma" Belvíz után aszály jöhet A Sóhordó utcai református óvodába járó gyermekek szülei tiltakoznak Fotó: Frank Yvette Szeptembertől nem fizet kiegészítő támogatást a szegedi önkormányzat négy óvodának. Az egyházi és alapítványi intézmények gazdálkodását ér­zékenyen érinti a lépés - a református óvodába járó gyermekek szülei tiltakoznak, a Karolina és az alapítványi igyekszik pótolni a hiányt. - Decemberben az önkormányzat oktatási bizott­sága szóban tájékoztatta a nem önkormányzati, vagyis egyházi és alapítványi óvodák vezetőit, hogy az év végéig érvényes közoktatási megállapodáso­kat ezentúl a város nem öt, hanem már csak egy-egy évre kívánja megkötni - tájékoztatott Sza­bó Zoltán, a Clarisseum református óvoda vezető­je. - Augusztus 31-éig aláírták a szerződést, majd az oktatási iroda közölte: nem hosszabbítanak, csak ha más önkormányzati oktatási feladatot is átvállalunk. További egyeztetéseket ígértek, de nem történt semmi. Annak ellenére sem, hogy a Kálvin téri Református Egyházközség jelezte a hi­vatalnak, szeretne integrált óvodai nevelést végez­ni. Hiába kértük, hogy a város adja írásba a megál­lapodás megszüntetését. Ezért tájékoztattuk a szü­lőket és a közvéleményt, hogy a város lehetetlenné teszi az egyházi oktatást. Szabó Zoltán úgy tudja, hogy a kieső összeg havi kétezer forintot jelent gyermekenként. Ennyi pénz hiányzik a költségve­tésükből. A még érvényes szerződésük szerint erre az évre járó támogatást az önkormányzat január óta nem fizette ki. Értesüléseink szerint a szülők az intézkedés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és a június végi közgyűlés előtt a városházán is hangot adnak véle­ményüknek. A Vasút a gyermekekért alapítványi óvoda és a Karolina sem kapott még pénzt az idén. Jövőre pá­lyázatokon igyekeznek pótolni a kieső összeget. - Az önkormányzati óvodákon kívül Szegeden ti­zenkét nem önkormányzati fenntartású óvoda mű­ködik, közülük négyet érint a változás, hiszen a többi eddig sem kapott támogatást a várostól - ma­gyarázta Kardos János, az önkormányzat oktatási irodavezetője. - Tíz éve az önkormányzat és az in­tézmények fenntartói közötti megállapodás volt a feltétele annak, hogy az óvodák állami normatívát kérhessenek. Erre az utóbbi években már nincs szükség, sőt az egyházak a minden fenntartónak egységesen járó állami normatíva mellett kiegészí­tő normatívában is részesülnek, amelynek összege idén gyermekenként 128 ezer forint. A korábbi megállapodások tavaly decemberig szóltak, de - te­kintettel a nevelési évre, - azokat 2005 augusztus végéig meghosszabbította a közgyűlés. A támoga­tás óvodánként éves szinten egy- és hárommillió forint közötti összeget jelentett 2004-ben. A gye­reklétszám öt év alatt több mint hatszázzal csök­kent a városban, intézményeink tehát maradékta­lanul eleget tudnak tenni alapfeladataiknak. Ezért kértük a négy óvodát, vállaljanak speciális feladato­kat (például autistagondozást), mert ezek ellátásá­ra továbbra is lehetőséget látunk. Ilyen ajánlatot vi­szont egyik óvodától sem kaptunk. A támogatás kiutalásáról az irodavezető elmond­ta, hogy még májusban is folyt adategyeztetés az intézményekkel, de most már minden adat ismert, így hamarosan utalnak - természetesen visszame­nőlegesen is. DOMBAI TÜNDE Fotó: Tésik Attila Az, hogy a vizet a csatornákon át a földekre juttassák vagy elvezessék, pénzbe kerül

Next

/
Thumbnails
Contents