Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

"MEGYEI TUKÓR" CSÜTÖRTÖK, 2005. JUNIUS 2. A lelei A szegedi fodrász az első fordulóban kiesett, így kellemes emlékkel távozott Buenos Airesből asszonyról Seller Dóra a Rettegés fokán A lovári cigányság közösségi szokásairól, a seprűkészítésről és egy falusi „imádkozó aszszonyról" is írtak tanulmányt az idei néprajzi pályázat résztvevői. A győztes pályamű a Makó melletti Bökény épületeiről szól. MUNKATÁRSUNKTÓL Háromnapos Zöld-ülés Szegeden Zöld-ülés címmel háromnapos zöld hétvégét tartanak Szegeden környezet- és természetvédő szervezetek péntek reggeltől vasárnap estig a környezetvédelmi világnap kapcsán. Pénteken reggel a 7-től 9-ig tartandó Reggeli idővágta című megközelítési versennyel kezdődik a programsorozat, amely arra hívják föl a figyelmet, miképp érdemes közlekedni a városban a kora reggeli órákban. Délután kerékpáros fölvonulás mutat rá, mekkora szükség van Szegeden kerékpárutakra. Szombaton délután 3-tól a |ATE-klubban Zengőpárti Zengö-party-t rendeznek, de előadást is tartanak Verespatak veszélyeiről és a Dél-Alföld természeti szépségeiről. Vasárnap délelőtt 11-től szemétszedés rendeznek a Bertalan híd újszegedi oldalán, a résztvevők végül bográcsost kapnak. Fél 4-től naplementéig az újszegedi ligetben, s a Játékok kertjében (a volt vidámparkban) gyermek-, illetve kézműves-foglalkozás, extrémsport-bemutató lesz. A közreműködő szervezetek: a Civilek a Zengőért, a Csemete Természetés Környezetvédelmi Egyesület, a Greenpeace, a Lehet Más a Világ-hálózat, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Szub-Art Egyesület és a Védegylet. Tizenhárom dolgozat érkezett a Móra Ferenc Múzeum idei néprajzi gyűjtőpályázatára. Medgyesi Konstantin sajtóreferens emlékeztetett rá, hogy a múzeum 1962 óta minden évben kiírja a néprajzi gyűjtőmunkában igen értékes forrásokkal szolgáló pályázatot. A résztvevók ebben az évben is érdekes témákat dolgoztak föl. A népi vallásgyakorlás „szent" vagy „imádkozó" asszonyoknak nevezte a különösen elmélyült hitéletet éló személyeket. Az egyik pályázó egy maroslelei asszony hétköznapi, és jeles napokhoz köthető vallásos cselekedeteiről, hitének a mindennapokban megnyilatkozó erejéről írt. Egy másik tanulmány arról szól, miképpen történt régen a szolgák fölfogadása. Az egyik legérdekesebb pályázatban a lovári cigányok ruházkodásáról, étkezési kultúrájáról olvashatunk. A tanulmányban megjelennek még a cigány asszonyi sors nehézségei, a szerelmi élet sajátos felfogása. A „Rúzsi ángyó élete, avagy jobb hiába dolgozni, mint feküdni" című pályamunka egy 1916-ban született, és ma is élő idős asszony életének fordulatait dolgozza föl. Rúzsi ángyó történetéből Tápé, Szentmihály és Kiskundorozsma parasztságának közelmúltbeli élete rajzolódik ki. A győztes pályázat készítője Rúcz Sándor, aki több évtizedes gyűjtőmunkával a „Maroshoz simuló gyöngyszemfalu", vagyis a Makóhoz közel fekvő Bökény házairól írt tanulmányt. A dolgozat külön érdeme, hogy olyan, negyedszázaddal ezelőtti állapotot mutat be, melynek ma már szinte a nyomát sem lehet találni. A régebbi épületek ugyanis nagyrészt megsemmisültek, a lakók elköltöztek. Ma már alig több mint 20 ember lakja a települést. A Rettegés foka című műsor legutóbbi adásának csapata, jobb szélen a szegedi Seller Dóra * Fotó: Karnok Csaba Legyőzte legnagyobb félelmét, mégis már az első fordulóban kiesett a Rettegés fokából a szegedi Seller Dóra. Utólag azonban már nem is bánja, így ugyanis nem kellett kitennie magát a műsor történetének leggyomorforgatóbb feladatának. Az RTL Klub Rettegés foka című műsorának legutóbbi, hétfői adásában egy fiatal szegedi nő is próbára tette magát. A 28 éves Seller Dóra ugyan már az első feladat után kiesett a játékból, utólag azonban ezt már egyáltalán nem bánja, így ugyanis csak jó emlékei vannak az egyhetes Buenos Aires-i forgatásról. - Fogalmam sem volt arról, mire vállalkozók, amikor jelentkeztem a műsorba kezdte történetét a szegedi fodrász. - Anynyit mondtak csak róla, hogy egy olyan valóságshow, ahol a félelmeinkkel kell szembenézni. Én pedig úgy gondoltam, miért ne vágjak bele. Mindössze egy hétről van szó, ennyi idő alatt pedig akár ötmillió forintot is kereshetek. Dóra később talált a-műsorról egy külföldi honlapot. Akkor szembesült azzal, milyen feladatokat kell végrehajtaniuk a Rettegés foka játékosainak. Akkor azonban még nem is sejthette, hogy a játék történetének legemberpróbálóbb feladatát kell végrehajtania annak, aki csapatából el akarja vinni a nyereményt. - Egyetlen dologtól tartottam: hogy magasan kell majd mászni valahol, ugyanis tériszonyom van. A harmadikon lakunk, és még ott is szédülök az ablak közelében. Persze, hogy nem örültem, amikor az első próbatétel rögtön egy ilyen feladat volt. A játékosoknak 20 méter magasan, labilis hintákból álló hídon kellett átkelniük. - Érdekes, akkor meg sem fordult a fejemben, hogy leeshetek, mégis nagyon féltem - idézte fel a próbatételt Dóra. - De a tériszonyom ellenére megcsináltam a feladatot, vagyis leküzdöttem a legnagyobb félelmemet. Ezért voltam nagyon elkeseredve, hogy ennek ellenére mégis kiestem, mert én értem át a másik oldalra a leglassabban. Amikor viszont megtudtam, milyen feladatot úsztam így meg, már egy cseppet sem bántam. A fiatal szegedi nő számára tehát egy nap alatt véget ért a játék, így a hét hátralévő részét kirándulással töltötte. Az első szabad napján meglátogatta például a Boca Juniors stadionját, valamint az indiánnegyedet. Este tudta csak meg, hogy társainak milyen gyomorforgató feladatot kellett teljesíteniük: több mint fél liternyi turmixot kellett meginniuk, amelyben többek között halbelsőség, marhaagy, epelé és szemfolyadék is volt. - Tudom, hogy most azt kellene mondanom, hogy megpróbáltam volna meginni ezt a gusztustalan löttyöt, de ez nem lenne igaz - mondta Dóra. - Ilyen áron nem kellene az ötmillió forint. Pókok, patkányok vagy csúszómászók nem jelentettek volna problémát, de szerintem ez a feladat túlment minden határon. Lehet, hogy ha eljut eddig a próbatételig, másként emlékezne a játékra, így azonban Dóra csupa kellemes emlékkel hagyta el Buenos Airest. - Életemben elóször repülőre ülhettem, és tulajdonképpen egy hétig nyaralhattam ingyen, szuper környezetben, teljes ellátással. Ráadásul legyőztem a tériszonytól való félelmemet. Igaz, csak arra a néhány percre, a lakásunk ablakának közelébe ugyanis azóta sem merek menni. TÍMÁR KRISZTA A sándorfalvi bizottság nem dolgozott ki tervet Forró hangulatú vita az orvosi ügyeletről A helyi sürgősségi ellátásról vitatkoztak a napokban közmeghallgatáson a sándorfalviak. Az önkormányzat vezetése nem mutatott egyértelmű szándékot, a következő ülésre új javaslattal áll elő egy új bizottság. Több ember életét látták veszélyeztetve az utóbbi hónapokban Sándorfalva lakói. Ezért a jelenlegi ügyeleti rendszert nem tartják elég megbízhatónak és gyorsnak, így helyben hoznák létre saját sürgősségit. A korábbi aláírásgyűjtések ellenére sem foglalkozott az önkormányzat az ügyükkel, ezért márciusban felkérték a testület vezetését, dolgozza ki, milyen feltételekkel, mennyi pénzből lehetne megoldani a nyolcezer lakosú, a városi rangot elnyerő nagyközség hétvégi és munkaidő utáni orvosi ellátását. Erről tartottak közmeghallgatást a napokban. - A benyújtott tervezetet a felelős bizottság nem tartotta elbírálásra alkalmasnak, mert konkrét számokkal nem rendelkezett összegezte a grémiumban helyet foglaló Kurucsai Béla képviselő. Szavai hallatán a képviselő-testületen belül és az ötvenfős hallKONKRÉT SZAMOK ^ Egyszeri 10 milliós beruházást igényelne az ügyelet szervezése, és havi, közel 1 millió 400 ezer forintjába kerülne a sándorfalvi helyhatéságnak - áll Tarké Éva és Téth Csilla, a két önkormányzati képviselő javaslatában. Összevont ügyeletet, azaz gyermek- és felnőttellátást együtt vállalna fel az új helyi sürgősségi állomás. Négy embert foglalkoztatnának hét végén és munka idő után: két orvost, szakápolót és egy gépkocsivezetőt az előírásoknak megfelelően. gatóság soraiban is forrósodni kezdett a hangulat. - A továbblépés érdekében önszorgalomból kidolgoztunk egy tervet - vetette ellen Tarkó Éva és Tóth Csilla, a két egészségügyben dolgozó képviselő, adataikkal megvalósíthatósági tanulmány készíthető, viszont őket meg sem hívták a szakértői bizottságba. A felindult hozzászólók ezután indítványozták, hogy a képviselők nyilvánítsanak név szerint véleményt, mert a városi rangra pályázó község alapvetően fontos problémájával állnak szemben: akarnak ügyeletet vagy sem. Ám szavazásra az egész estig tartó parázs vita után sem került sor. 99 A továbblépés érdekében önszorgalomból kidolgoztunk egy tervet Tarkó Éva és Tóth Csilla képviselő - Az ügyelet alapos megfontolást igényel - érvelt Darázs Sándor polgármester, majd a ruzsaiak hasonlóan eredménytelen próbálkozására hivatkozott. Többször figyelmeztetett, csak pontos tervezet ismeretében lehet dönteni ilyen súlyú kérdésben. Megközelítőleg hetven sürgős hívás fordul elő egy hét végén erősítette meg Nagymihály Sándor háziorvos. Az ülés végén a képviselő-testület javaslatot fogadott el egy augusztusi ülésről, melyen új bizottság - a képviselőnők bevonásával megvalósíthatósági tanulmányt tesz le az asztalra, melyről az elöljáróság felelősséggel dönthet. DOMBAI TÜNDE Gyárfás Gábor II. János Pál emlékére is készített privát posztert A jó plakátnak az utcán a helye Privát plakátok címmel sajátos kiállítás látható június 12-éig Szegeden, a Kass Galériában. Gyárfás Gábor grafikus munkái nem megrendelésre, köztéri felhasználás céljából, hanem egyedi műalkotásként készültek. MUNKATÁRSUNKTÓL Anyám az ablakokból integetni szokott, in meMÓRiam, SOhA - holokauszt 1944-2004 - többek között ilyen címekkel láthatók különleges plakátok a Kass Galériában. A 2001. szeptemberi tragédiára az ikertornyokat idéző, hatalmas 11 -es szám emlékeztet. - Privát posztereimet nem megrendelésre, hanem kiállításokra, plakátbiennálékra készítem, csakis azért, mert mindig is szerettem plakátban gondolkodni, és ha megbízásra várnék, sohasem készültek volna el a tervek - vallja Kass lános egykori tanítványa, Gyárfás Gábor grafikusművész. - Felesleges időtöltésnek is tűnhet ez a pótcselekvés, hiszen ez a műfaj már-már végérvényesen eltűnt az utcák faláról, és nyugodtan mondhatnám magamnak Karinthyval szólva: „De ki kérdezett?" Én még abból a grafikus generációból származom, akiknek kötelező volt gondolkodni az adott témán, s az sem volt baj, ha rajzolni, fotózni is tudtunk. De hát több mint három évtized telt már el a diplomázásunk óta. Megöregedtünk volna? Nem hiszem. Csak az történt, hogy a tévé és az óriásplakátok reklámözönében, az internet kommunikációs berobbanásával, a mobiltelefónia csodáival vitathatatlanul megváltozott a kommunikáció. Varsótól Toyamáig ragyogó biennálék és két művészeti egyetem is hirdeti, hogy a plakáttervezés ma is tud élő és korszerű lenni. Én ma is hiszem, hogy a jó plakátnak az utcán van a helye, s nem a galériákban, kiállításokon, vagy évkönyvekben. A magyar plakátnak óriási hagyományai vannak, európai rangú, világhíres képviselői. A Ferenczy Noémi-díjas grafikus legutóbbi alkotása, a II. János Pál emlékére született plakát is látható a tárlaton. A művész a néhai pápa jellegzetes pásztorbotos, áldásosztó mozdulatát örökítette meg a Biblia szövegét is felhasználva. Gyárfás Gábor privát plakátjai a Kass Galériában Fotó: Frank Yvette