Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-08 / 132. szám

SZERDA, 2005. JÚNIUS 8. • AKTUÁLIS" 3 Megyei elnökök véleménye az államfőválasztásról Méltóság és méltatlanság, csap­da, fiaskó és sakkjátszma - ilyen szavakkal illette a négy parla­menti párt megyei elnöke az államfőválasztás körülményeit. Fidesz-MPSZ, Nógrádi Zol­tán megyei el­nök: - Nagyra­becsülésem Szili Kataliné, aki nagy méltó­sággal viselte kedden a nem mindennapi terheket. Nagyra tartom őt emiatt. Megható és fel­emelő pillanat volt a parlament­ben, amikor Sólyom László letet­te az elnöki esküt. A Fi­desz-MPSZ köztársaságiel­nök-jelöltekről szóló szimpátia­szavazásán az emberek támoga­tását élvezte és élvezi Sólyom László. Akinek személyében a függetlenség a legfontosabb ér­ték. Az új államfő reményt keltő­HÍREK OTELEKEN FERTŐTLENÍTETTEK Hazaérkezett Szegedre a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 11 fős csapata az árvíz sújtotta romániai Ótelekről és a vajdasági falvakból. Tánczos Ildikó hadnagy, a katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóreferense elmondta, a megyei önkormányzat, valamint a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós együttműködés keretén belül fertőtlenitőszereket és mentesítőanyagot vásároltak és szállítottak a víz által elárasztott településekre. A VAJDASÁGRÓL, NAPIREND ELŐTT Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő hétfőn Strasbourgban napirend előtti felszólalásában kijelentette: a vajdasági tényfeltáró bizottság fél évvel ezelőtti látogatása óta sem javult a helyzet Szerbiában. A magyarverés folytatódik, a vajdasági magyar vezetők ellen összehangolt politikai támadás folyik. „Mindennek oka, hogy a szerbiai igazságszolgáltatásban és a rendőrségben, de az állami szférában sincsenek a kisebbségek arányosan képviselve." A képviselő az Európai Parlament felelősségét is felvetette, szerinte az Interreg-tervekben a Vajdaság önálló státust érdemelne, mivel kielégíti a NUTS II. régió követelményeit. en igyekszik majd a pártok feletti nemzeti egységet megteremteni. Első parlamenti megszólalásakor is ezt emelte ki. MDF, Grezsa István megyei elnök: - Öröm­mel fogadtam az eredményt, mert a legalkal­masabb jelölt lett Magyaror­szág új köztár­sasági elnöke. Sólyom László el­kötelezett híve a demokratiku­san működő államrendnek. Az, ami a Parlamentben történt, nem a népképviseletből követke­ző politikai cselekvés, hanem olyan sakkjátszma, amibe sok alantas elem keveredett. Ismét bebizonyosodott: az SZDSZ sakkban tartja az MSZP-t. A kor­mánykoalíció vereséget szenve­dett. Felelős miniszterelnök eb­ben az esetben megszűntnek te­kinti a koalíciót és előrehozott választások kiírását javasolja az államfőnek. MSZR Bot­ka László me­gyei elnök: ­Méltó köztár­sasági elnöke van Magyaror­szágnak, akit ­sajnos - mél­tatlan körül­mények között választott meg az országgyűlés. A Magyar Szo­cialista Párton kívül a többi párt félt a saját képviselői véle­ményétől. Megsértették a tit­kos szavazás szabályait, ami méltatlan az alkotmányhoz és a parlamenthez. Sólyom Lász­lót illetően optimista és bizako­dó vagyok, mert személyében olyan államfője lehet az ország­nak, aki - mint ahogy azt parla­menti beszédében is mondta ­a nemzet egységének megőrzé­se mellett a nemzet sokszínű­ségét is meg kívánja őrizni. SZDSZ, Beregszászi Sándor me­gyei elnök: ­Gratulálok az új államfő­nek! Azt már hétfőn, a Fi­desz távolma­radását követően - ami felhábo­rító volt - lehetett tudni, mi fog történni kedden. Az MSZP be­lesétált a csapdába. Mi meg­mondtuk: ha a szocialisták nem állítanak új jelöltet, nem szavazzuk meg Szili Katalint. Ez az MSZP fiaskója, ők kormá­nyozták magukat ebbe a hely­zetbe. Nem tartom tragédiának azt, ami történt, hiszen van új, demokratikusan megválasztott államfője az országnak. A dön­tés nem jelenti a koalíció végét, hiszen mi nem az államfővá­lasztásra szerződtünk a szocia­listákkal. sz. c. sz. Az édesanya véleményére is kíváncsi volt a török újságíró Karcsikáról érdeklődött Karcsika édesanyja és a török Zaman című napilap újságírója, Ahmed Tönmez Fotó: MiskolcziRóbert Szegedre látogatott a török Zaman című napilap újságírója, hogy megismerje Tüysüz Mehmet Karcsika édesanyja, Bogosné Papp Edina állás­pontját is a tavaly elrabolt kisfiú ügyével kap­csolatban. Lapunkban korábban megírtuk, tavaly júliusban édesapja, Tüysüz Mehmet láthatásra vitte el az ak­kor hatéves gyereket, majd Törökországba csem­pészte a kisfiút. Azóta küzd Tüysüz Mehmet Kar­csika édesanyja, Bogosné Papp Edina azért, hogy visszakapja elveszett gyermekét. Az asszony ottho­nában saját szobája várja vissza a nyolcéves kisfiút. Korábban felröppent a hír, hogy Törökországban megtalálták az elrabolt kisgyermeket. A török ha­tóságok azonban nem erősítették meg az informá­ciót. A fiú édesanyja a török Zaman című lap cik­kére reagálva akkor azt mondta, nem hiszi, hogy megtalálták a fiát, viszont segítheti ügyüket, hogy az édesapa végre elismerte: nála van a gyermek. Tegnap Szegedre látogatott a Zaman című napilap újságírója, Ahmed Tönmez, aki azért érkezett a vá­rosba, hogy megismerje és a törökországi újságol­vasókkal megismertesse az édesanya álláspontját. Bogosné Papp Edina elmondta, a török újságíró írta a cikket az újságban fiáról, s ő az első olyan ember, aki látta az egy éve eltűnt kisfiút, sőt: fotókat is ké­szített róla, s élményeit elmesélte az anyának. - Kíváncsi volt az én véleményemre és az egész történetre is, ezért kilenc évre visszamenőleg min­denről beszéltünk, majd estig az ügyvédemnél tár­gyaltunk - mesélte az édesanya, aki hozzátette, Ah­med Tömnez azt mondta neki, Karcsika egészséges, jól érzi magát Törökországban, vannak barátai és ki­válóan beszéli a török nyelvet. Azt azonban nem érti az édesanya, hogy fia a török újságnak nyilatkozva miért mondott olyat, hogy nem akar hazajönni. A. T. J. Szezo a Se Takarítás után kátyúznak a szegedi rakparton Mindenütt apadnak az alföldi folyók Tbvább apadnak folyóink, az Al­só-Tiszán és a mellékfolyókon már napokkal ezelőtt megszűnt a védelmi készültség, s azóta további, gyors apadás követke­zett be. MUNKATÁRSUNKTÓL A Tisza Szegednél tegnap a reg­geli órákban 431 centi volt, és azóta jócskán apadt tovább a víz, Csongrádnál 368 centit mutatott a mérce. Tegnapelőtt egyébként, szintén Csongrád­nál, még 435 centi volt a víz­mélység, ez is érzékelteti az apadás mértékét. Mindszent­nél 437 centi volt a vízmagas­ság tegnap, s az azt megelőző napon még 501. Ez ugyancsak az apadás gyorsaságát érzékel­teti, tegnapi hírünk egy még ennél korábbi vízállásra vonat­kozott. A szegedi alsó rakpart takarí­tásának műszaki átadása vár­hatóan ma délután történik meg, az árvíz okozta kátyúk ki­javításának időpontjáról a vá­rosgondnokság dönt. A mellék­folyóknál a helyzet a követke­ző: a Hármas-Körös vízállása Szarvasnál tegnap 425 centi volt, a Maros Makónál 115 centi, az azt megelőző napon még 150 centis vízállást muta­tott a mérce. A belvízvédelmi készültség is megszűnt az igaz­gatóság területén. A helyes mérték PANEK SÁNDOR Megnyugtató véget ért az a már-már lehangoló parlamenti nap, amikor az országgyűlésben mindössze három szavazat többség­gel sikerült köztársasági elnököt választani. Sólyom Lászlóval olyan személyiség lett Magyarország államfője, aki már első be­szédében a felelősség egy olyan, minőségileg magasabb szintjére helyezte magát, mint amit bármelyik párt el tudott érni a több hónap óta bizalmatlan alkudozásokkal kísért jelölési és választási folyamatban. A köztársasági elnök feladata, hogy a helyes mértéket képviselje - tapintott rá Sólyom László arra a pontra, aminek értését a politi­kai pártok jó ideje elvesztették. A helyes mértékre pedig azért van szükség, hogy a velejéig pragmatikus politikában legyen valami, ami a bizalmat, e hétköznapi emberi erényt helyettesítheti, ha már nem számítanak politikai erénynek. Sólyom László mondandója, miszerint az alkotmány fölötti őr­ködéssel a közösség erkölcsi értékeinek őrzését is feladatának te­kinti, nem úgy hangzott a parlamentben, mint kötelező, ünnepé­lyes formaság. Inkább hatott tartózkodó, a helyes mértéket isme­rő feddésnek, egy olyan államférfitől, akinek rosszallása, ha addig nem volt köztudott, arcára volt írva a parlamenti csata alatt. Nem volt szép, sőt egyszer-egyszer kifejezetten csúnya válasz­tási ülés volt. Igaz, lényegében úgy zajlott minden, ahogyan szá­mítani lehetett. Az MSZP, hiába volt jelölési joga, csak olyan jelöl­tet tudott a parlament elé vinni, akit egyedül 6 támogatott, az SZDSZ pedig kihasználta helyzetét a koalícióban, és megakadá­lyozta Szili Katalin győzelmét, vagyis a kormánypártokban egy évvel 2006 előtt nem volt annyi képesség, hogy közös ügyük le­gyen, és azt sikerre vigyék. Nem azzal vallottak kudarcot, hogy Sólyom László lett az elnök, hiszen ö ahgha kedvez majd pártok­nak, hanem azzal, hogy az ellenzék a saját választói által kívánt jelöltet tudta megszavazni. A Fidesz azonban maga is súlyos hibát vétett. A végeredmény azt mutatja, hogy kevesebb taktikázással is elérhette volna Só­lyom László megválasztását. Nem valószínű, hogy három feltéte-. lezetten MDF-es átszavazó „leleplezése" megérte az első forduló­ban mutatott rosszízű távolmaradást, ráadásul nem kizárt, hogy a leleplezettek maguk is megtévesztésből szavaztak Szili Katalin­ra, ugyanazért, amiért a Fidesz a távolmaradást választotta. A másik hibát, a szavazólapok nyilvános bemutatását, amelyet hét­főn este a Fidesz még kilátásba helyezett, Sólyom László figyel­meztetése akadályozta meg, és ez alighanem első jele volt annak, hogy a politikába kívülről jött államfő nemcsak kiváló tudású em­ber, de autonóm személyisége is lesz a magyar közéletnek. Inkább a sorban állást választjuk, mint az átutalást A sárga csekk még mindig népszerű Itthon makacsul tartja magát a készpénzes befizetés, míg Nyu­gat-Európában már szinte sehol sem használják az úgynevezett sárga csekket. Tavaly 250 millió csekket adtunk fel postán 2500 milliárd forint értékben. Egyre több szolgáltató hajlandó átvállalni egy időre a banki át­utalás költségeit annak érdeké­ben, hogy az ügyfelek ne az ősho­nos sárga csekken, sorban állás­sal rendezzék tartozásaikat. A csekkes befizetés árát ugyanis a cégek fizetik. Az utalás költsége különben változó, mindig az adott bank feltételei szabják meg, de általában egy hónapban eléri az 1000-1500 forintot. A küzdelem egyelőre nem ho­zott látványos előrelépést. Kecse Nagy Sándor, a Démász Rt. kom­munikációs osztályvezetője el­mondta, a csekkes befizetés többe kerül az áramszolgáltatónak, mint a csoportos beszedési megbí­zás. Ügyfeleik 86 százaléka is in­kább a postán áll sorba, mintsem váltana, mivel nem bíznak a ban­kokban. Az osztályvezető úgy lát­ja, a készpénz nagy úr Magyaror­szágon, sokkal több időnek el kell telnie ahhoz, hogy ebben is felzár­kózzunk a nyugathoz. „Azt hiszik az emberek, hogy ők irányítanak, amikor csekken fizetnek" - tette hozzá Kecse Nagy Sándor. A Dégáz Rt. is tesz előrelépése­ket annak érdekében, hogy növelje a csoportos beszedési megbízást választók számát - válaszolt kér­déseinkre Asztalos Andrea, a mar­ketingosztály vezetőhelyettese. A gázszolgáltató 2004-ben kereske­delmi akciót hirdetett a csoportos beszedési megbízás ösztönzésére: a banki utalás költségeit a társaság az első fél évben átvállalta. Noha az akció sikerrel zárult, az ügyfelek közel 75 százaléka ma is a csekkes befizetést részesíti előnyben. KASZAL A POSTA A posta jól jár a sárga csek­kes befizetésekkel: tavaly 250 millió csekket adtunk fel a hi­vatalokban 2500 milliárd fo­rint értékben. Ennek köszön­hetően a Magyar Posta Rt.-nél nyereségként tisztán 18 milli­árd forint maradt. Idén az év első négy hónapjában 50 ezerrel több csekk fordult meg a postán, ami azt jelzi, hogy egyelőre nem kell a sárga csekk végnapjaitól tartani. A szegedi Takaréktár utcai tan­postán teszteltük a pillanatnyi helyzetet: kevés olyan ügyfél jött ki, aki ne a sárga csekkek szelvé­nyeit rendezgette volna a táská­jában. Bakos Gáborné vendéglős azt mondta, jobban be tudja osz­tani a pénzét, ha maga fizeti be a különböző díjakat. Általában összegyűjti a csekkeket, és egy hónapban egyszer megy el a pos­tára befizetni. Hermann Henrik informatikus azzal magyarázta vonzalmát a sárga csekkhez, hogy nincs pluszköltsége, vala­mint pontosan fejben tudja tar­tani, mikor mit fizetett be. A bankokban nem bízik. Az egyik hölgy, aki nem árulta el nevét, mivel ügynök, és sokan ismerik a városban, hozzátette: a csekkes módszerrel lehet tolo­gatni a befizetéseket, akkor adja föl postán a tartozását, amikor van pénze, és nem akkor, amikor a szolgáltatónak „tetszik". A Vaj­daságból érkezett Nagyabonyi Attila motorkerékpár-szerelő vi­szont szívesen fizetne folyó­számláról, de nem magyar ál­lampolgár, és így erre a módszer­re nincs lehetősége. F.K.

Next

/
Thumbnails
Contents