Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-02 / 101. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL IBljlBBllffliMBflBBW SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. MÁJUS 2. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Nemzetközi oklevél Az európai gyakorlathoz iga­zítja a diákok gazdasági isme­reteit a szegedi Kőrösy közgaz­dasági szakközépiskolában indított új képzés, amellyel az európai országokban elismert oklevelet lehet szerezni. Aki megszerzi az Egységes Európai Gazdasági Oklevelet, számíthat rá, hogy a kontinens országaiban elismerik majd szakirányú tudását. A szegedi Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépis­kola éppen azért csatlakozott a németországi központtal műkö­dő képzéséhez, hogy végzős diákjai tudásukat külföldön is pénzre válthassák. Kiricsi Imréné igazgató el­mondta: az idegen rövidítéssel EBCL-oktatásnak nevezett program célja, hogy a külön­böző szintű gazdaságtudományi ismereteket az európai gyakor­latnak megfelelően egységesít­se. A képzés elmélyít és ki­egészíti a korábban megszerzett tudást, és Európában is ver­senyképes szakmai fölkészült­séget ad. A program német­országi székhelye Paderborn, a kuratórium budapesti képvise­letét a vizsgaközpontként is mű­ködő Pannus Kft. látja el. A Kőrösy a szakképzés színvo­nalának emelése céljából vágott bele az EBCL-képzésbe, s sze­rezte meg az akkreditációs jogot. Az oktatás és a vizsga nem in­gyenes: az első csoport tagjai fe­jenként 16 ezer forintot fizettek: az árban a tankönyv, a fölkészü­lést segítő CD, a vizsgadíj és 12 konzultációs óra ára foglaltatik benne. Ez a költség azonban a teljes díjnak kevesebb mint fele: a vizsga nettó 115 euróba, azaz mintegy 36 ezer forintba kerül. Vizsgázni helyben, feladatlapok kitöltésével lehet. Csak olyan tanárok taníthatják az európai szintű gazdasági is­mereteket, akik maguk is levizs­gáztak. A Kőrösyben négyen sze­rezték meg a képesítést. Egyikük Kocsis Ildikó, aki egyben kap­csolattartó a fővárosi vizsgaköz­pont és az iskola között. A Kő­rösy, a régióban megyében egy­előre egyedül, maga is vizsga­központ. Az első csoport 72 hall­gatója (a negyed- és ötödévesek közel fele) éppen ezekben a na­pokban vizsgázik: eddig hatvan­hét diákból hatvanhatan sikerrel vették az akadályt. Kiricsi Imréné reméli, hogy a diákokon kívül a Szegedi Tudományegyetem fel­sőfokú felnőttképzésében pénz­ügyet, számvitelt, könyvelést és más gazdasági tárgyakat tanu­lók, valamint munkavállalók is érdeklődnek majd az EBCL-prog­ram iránt. NY. P. MAGYARORSZAG EGYEVES EU-TAGSAGANAK MERLEGE A bővítéssel mindenki nyert Politikusok és diplomaták értékelése szerint a legutóbbi európai uniós tagfelvétel óta eltelt egy év azt mutatja, hogy a régi tizenöt és a 2004. május elsején csatlakozott tíz ország egyaránt nyertese az EU bővítésének. Az új tagállamok esetében ezt az is jelzi, hogy a közös kasz­szába tavaly befizetett közel 3,2 milliárd euróval szemben majdnem 6 milliárdot kaptak az uniótól. Ebből Magyar­országnak 694 millió euró jutott, miközben 534 millióval járult hozzá az EU költségvetéséhez. Egyévnyi teljes értékű közös munka után nincs már értel­me annak, hogy az Európai Uniót emlegetve különbséget tegyenek annak régi és új tag­jai között - hangsúlyozta a tavalyi EU-bővítés egyéves év­fordulója alkalmából kiadott közleményében az Európai Bizottság (EB) elnöke. Jósé Manuel Durao Barroso úgy látja, a bővítés máris segített megerősíteni Európában a politikai és gazdasági stabi­litást, a demokráciát és az em­beri jogokat. Zökkenőmentes­nek nevezte hazánk európai uniós beilleszkedését a Ma­gyarország EU mellett műkö­dő állandó brüsszeli képvise­letének vezetője. Kiss Tibor nagykövet szerint struktúrá­ban, létszámban, munkamód­szerekben az ország már most szinte pontosan úgy működik uniós ügyekben, mint bár­mely más tagállam, régi vagy új, és - hangsúlyozta - szó sincs arról, hogy Magyaror­szág másodosztályú tag lenne az EU-ban. Nettó haszonélvezők A politikusok és diplomaták szóbeli értékelésein túl az EB átfogó írásos áttekintést adott ki az egyéves tagság konkrét eredményeiről, és ebben meg­állapította, hogy jóllehet a régi és az új tagok még mindig komoly politikai és gazdasági kihívásokkal néznek szembe, a bővítés óta eltelt időszakban mutatkozó irányvonalak po­zitívak. Az új tagországok gaz­dasága a régiek átlagának több mint kétszeresével nö­vekszik, idén átlagosan több mint 4 százalékkal. Az agrár­kifizetésekkel kevesebb prob­léma volt, mint gondolták, ta­valy a tíz új országban át­lagosan 50 százalékkal emel­kedett a gazdák átlagjövedel­me. Valamennyi új tagország nettó haszonélvezője volt az EU-költségvetésnek tavaly: tí­zen összesen mintegy 3,2 mii­VARJUK liárd euróval járultak a közös büdzséhez, míg onnan közel 6 milliárd eurót kaptak vissza. Megugrott az idegenforgalom, nagyobb méretű lett a diákok, fiatalok, nyelvtanulók mozgá­sa az új tagországokból és oda. Közvélemény-kutatások sze- ­rint a kelet-európaiak pozi­tívabbnak érzik EU-tagságu­kat ma, mint egy évvel ezelőtt a csatlakozást. Nem bizonyul­tak igaznak a másodosztályú tagságról és a régebbi tagok kulturális dominanciájáról szóló jóslatok sem. Alaptalan félelmek A régi tagállamokat illetően a bizottság kiemelte az újakkal folytatott kereskedelem meg­ugrását, jelentősen nőtt a ko­rábbi 15 országból az újak felé tartó export is. A régebbi tagok a legnagyobb külföldi befekte­tők az új országokban, csak ta­valy 13,8 milliárd eurót invesz­táltak be ott - jóllehet ez még mindig csak töredéke a régi ta­gok egymás közti, 156 milliár­dos befektetéseinek. A régi tagországok bevételi többlete az újakkal szemben az elmúlt években egyre nőtt, tavaly 7,5 milliárd dolláros volt összesen. Tíz­éves idősíkon a ta­valyi bővítés 0,7 százalékos nemze­tijövedelem-növe­kedést (GNI) jelent a régi tagországok számára. Nem iga­zolódott az a féle­lem, hogy a keleti új tagokból munkaerő árasztja el a régi tagállamokat, de alaptalan lett a gyenge színvonalú árukkal, illetve az olcsó importtermé­kekkel kapcsolatos a dokumentum kifejezésével - „ka­tasztrófavárakozás" is. Egyetlen esetben sem kellett alkal­mazni a csatlakozá­si szerződésekben szerepeltetett há­rom védzáradékot gazdasági zavarok, a belső piac műkö­désének megingá­sa, vagy bel- és igaz­ságügyi problémák miatt. A bizottság azt is megállapította, hogy az új tagországok je­lentős fejlődést értek el az elmúlt évben az uniós pénzforrások felhasználásának te­kintetében. 2004-2006 között tízen összesen 24 milliárd euró­nyi felzárkózási segítséget kap­nak az e célt szolgáló kohéziós Tavaly május 4-én felvonták az újonnan csatlakozott tíz ország zászlaját az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt FOTÓ: MTI/AP/CEDRIC JOUBERT \ UNIOS BEFIZETESEK ES TÁMOGATÁSOK 2004-BEN a tavaly csatlakozott tagországoknál (millió euró) Ország kifizetés befizetés nettó egyensúly Csehország 797,9 562,8 235,0 Észtország 195,2 55,1 140,1 Ciprus 127,6 94,7 32,9 Lettország 259,6 67,1 192,5 Litvánia 478,9 118,7 360,2 Magyarország 694,4 534,4 160,0 Málta 69,5 32,9 36,7 Lengyelország 2712,7 1303,8 1409,0 Szlovénia 272,7 169,6 103,1 Szlovákia 378,8 218,9 159,9 EU-10 összesen 5987,2 3158,0 2829,2 Forrás: Európa Bízottság DM-grafika PpjWppjP^ 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! i irmukat ,«.<.*,7<<mm>«*.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedm Ohus! i ffltfjeMski i bekuldó tgytlirtés» liisi i téptrt Uthald síéinél) {kiskorúaknál a !or»ín»es képviselő) houájkuiasa snkscgcs. DELMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG es a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T - -Mobile Partner és strukturális alapokból, és eb­ből már tavaly 1,36 milliárdot ki is fizetett - és ennél jóval több­nek az átutalását ígérte oda - az Az új tagok uniós egyenlege Az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott tíz új tagország a befizetésénél 2,8 milliárd euróval több támo­gatáshozjutott 2004- ben. Az Európai Bizottság nem hiva­talos adatai szerint a tíz új tagország a tavalyi első nyolc hónapban 5,987 milliárd euró - egyebek mellett - mező­gazdasági és regionális tá­mogatást kapott. A tíz ország eközben 3,158 milliárd eurót fizetett be az EU közös kasz­szájába, így alakult ki a 2,829 milliárd euró nettó többlet. Az EU tavalyi teljes költségvetése mintegy 100 milliárd euró volt. PRF.SZTÍ/.S DÍJ 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év vállalkozása-díj Főszer-Elektroprofil Kft. Az év kisvállalkozása-díj Uszótanoda Bt. EU. Magyarországra a három­éves időtávon 3,2 milliárd euró jut (Lengyelország után a má­sodik legtöbb), és ebből tavaly 160 milliót fizetett ki ténylege­sen Brüsszel. Magyar hozzájárulás Arra a kérdésre pedig, hogy Magyarország mit tett hozzá az EU utóbbi egyéves műkö­déséhez, Kiss Tibor nagykö­vet kiemelte az unió alkot­mányos szerződéséhez adott pozitív magyar hozzájárulást (a kisebbségek említésének elérését, illetve a gyors ratifi­kálást). Ezenkívül hazánk ak­tívan részt vett olyan hosz­szabb távú terveknek a kiala­kításában, mint a bel- és igazságügyekre vonatkozó hágai program, a versenyké­pesség javítását célzó lissza­boni stratégia, illetve a hosz­szú távú költségvetési pers­pektíva. AZ MTI ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HEGEDÜS SZABOLCS Az év üzletembere-díj Dr. Oláh János Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs díj Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft. Az év környezetvédelmi díja Biopetrol Környezettechnikai Kft. Díj a munkaerő-fejlesztésért Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents