Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-02 / 101. szám
SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL IBljlBBllffliMBflBBW SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. MÁJUS 2. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Nemzetközi oklevél Az európai gyakorlathoz igazítja a diákok gazdasági ismereteit a szegedi Kőrösy közgazdasági szakközépiskolában indított új képzés, amellyel az európai országokban elismert oklevelet lehet szerezni. Aki megszerzi az Egységes Európai Gazdasági Oklevelet, számíthat rá, hogy a kontinens országaiban elismerik majd szakirányú tudását. A szegedi Kőrösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola éppen azért csatlakozott a németországi központtal működő képzéséhez, hogy végzős diákjai tudásukat külföldön is pénzre válthassák. Kiricsi Imréné igazgató elmondta: az idegen rövidítéssel EBCL-oktatásnak nevezett program célja, hogy a különböző szintű gazdaságtudományi ismereteket az európai gyakorlatnak megfelelően egységesítse. A képzés elmélyít és kiegészíti a korábban megszerzett tudást, és Európában is versenyképes szakmai fölkészültséget ad. A program németországi székhelye Paderborn, a kuratórium budapesti képviseletét a vizsgaközpontként is működő Pannus Kft. látja el. A Kőrösy a szakképzés színvonalának emelése céljából vágott bele az EBCL-képzésbe, s szerezte meg az akkreditációs jogot. Az oktatás és a vizsga nem ingyenes: az első csoport tagjai fejenként 16 ezer forintot fizettek: az árban a tankönyv, a fölkészülést segítő CD, a vizsgadíj és 12 konzultációs óra ára foglaltatik benne. Ez a költség azonban a teljes díjnak kevesebb mint fele: a vizsga nettó 115 euróba, azaz mintegy 36 ezer forintba kerül. Vizsgázni helyben, feladatlapok kitöltésével lehet. Csak olyan tanárok taníthatják az európai szintű gazdasági ismereteket, akik maguk is levizsgáztak. A Kőrösyben négyen szerezték meg a képesítést. Egyikük Kocsis Ildikó, aki egyben kapcsolattartó a fővárosi vizsgaközpont és az iskola között. A Kőrösy, a régióban megyében egyelőre egyedül, maga is vizsgaközpont. Az első csoport 72 hallgatója (a negyed- és ötödévesek közel fele) éppen ezekben a napokban vizsgázik: eddig hatvanhét diákból hatvanhatan sikerrel vették az akadályt. Kiricsi Imréné reméli, hogy a diákokon kívül a Szegedi Tudományegyetem felsőfokú felnőttképzésében pénzügyet, számvitelt, könyvelést és más gazdasági tárgyakat tanulók, valamint munkavállalók is érdeklődnek majd az EBCL-program iránt. NY. P. MAGYARORSZAG EGYEVES EU-TAGSAGANAK MERLEGE A bővítéssel mindenki nyert Politikusok és diplomaták értékelése szerint a legutóbbi európai uniós tagfelvétel óta eltelt egy év azt mutatja, hogy a régi tizenöt és a 2004. május elsején csatlakozott tíz ország egyaránt nyertese az EU bővítésének. Az új tagállamok esetében ezt az is jelzi, hogy a közös kaszszába tavaly befizetett közel 3,2 milliárd euróval szemben majdnem 6 milliárdot kaptak az uniótól. Ebből Magyarországnak 694 millió euró jutott, miközben 534 millióval járult hozzá az EU költségvetéséhez. Egyévnyi teljes értékű közös munka után nincs már értelme annak, hogy az Európai Uniót emlegetve különbséget tegyenek annak régi és új tagjai között - hangsúlyozta a tavalyi EU-bővítés egyéves évfordulója alkalmából kiadott közleményében az Európai Bizottság (EB) elnöke. Jósé Manuel Durao Barroso úgy látja, a bővítés máris segített megerősíteni Európában a politikai és gazdasági stabilitást, a demokráciát és az emberi jogokat. Zökkenőmentesnek nevezte hazánk európai uniós beilleszkedését a Magyarország EU mellett működő állandó brüsszeli képviseletének vezetője. Kiss Tibor nagykövet szerint struktúrában, létszámban, munkamódszerekben az ország már most szinte pontosan úgy működik uniós ügyekben, mint bármely más tagállam, régi vagy új, és - hangsúlyozta - szó sincs arról, hogy Magyarország másodosztályú tag lenne az EU-ban. Nettó haszonélvezők A politikusok és diplomaták szóbeli értékelésein túl az EB átfogó írásos áttekintést adott ki az egyéves tagság konkrét eredményeiről, és ebben megállapította, hogy jóllehet a régi és az új tagok még mindig komoly politikai és gazdasági kihívásokkal néznek szembe, a bővítés óta eltelt időszakban mutatkozó irányvonalak pozitívak. Az új tagországok gazdasága a régiek átlagának több mint kétszeresével növekszik, idén átlagosan több mint 4 százalékkal. Az agrárkifizetésekkel kevesebb probléma volt, mint gondolták, tavaly a tíz új országban átlagosan 50 százalékkal emelkedett a gazdák átlagjövedelme. Valamennyi új tagország nettó haszonélvezője volt az EU-költségvetésnek tavaly: tízen összesen mintegy 3,2 miiVARJUK liárd euróval járultak a közös büdzséhez, míg onnan közel 6 milliárd eurót kaptak vissza. Megugrott az idegenforgalom, nagyobb méretű lett a diákok, fiatalok, nyelvtanulók mozgása az új tagországokból és oda. Közvélemény-kutatások sze- rint a kelet-európaiak pozitívabbnak érzik EU-tagságukat ma, mint egy évvel ezelőtt a csatlakozást. Nem bizonyultak igaznak a másodosztályú tagságról és a régebbi tagok kulturális dominanciájáról szóló jóslatok sem. Alaptalan félelmek A régi tagállamokat illetően a bizottság kiemelte az újakkal folytatott kereskedelem megugrását, jelentősen nőtt a korábbi 15 országból az újak felé tartó export is. A régebbi tagok a legnagyobb külföldi befektetők az új országokban, csak tavaly 13,8 milliárd eurót invesztáltak be ott - jóllehet ez még mindig csak töredéke a régi tagok egymás közti, 156 milliárdos befektetéseinek. A régi tagországok bevételi többlete az újakkal szemben az elmúlt években egyre nőtt, tavaly 7,5 milliárd dolláros volt összesen. Tízéves idősíkon a tavalyi bővítés 0,7 százalékos nemzetijövedelem-növekedést (GNI) jelent a régi tagországok számára. Nem igazolódott az a félelem, hogy a keleti új tagokból munkaerő árasztja el a régi tagállamokat, de alaptalan lett a gyenge színvonalú árukkal, illetve az olcsó importtermékekkel kapcsolatos a dokumentum kifejezésével - „katasztrófavárakozás" is. Egyetlen esetben sem kellett alkalmazni a csatlakozási szerződésekben szerepeltetett három védzáradékot gazdasági zavarok, a belső piac működésének megingása, vagy bel- és igazságügyi problémák miatt. A bizottság azt is megállapította, hogy az új tagországok jelentős fejlődést értek el az elmúlt évben az uniós pénzforrások felhasználásának tekintetében. 2004-2006 között tízen összesen 24 milliárd eurónyi felzárkózási segítséget kapnak az e célt szolgáló kohéziós Tavaly május 4-én felvonták az újonnan csatlakozott tíz ország zászlaját az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt FOTÓ: MTI/AP/CEDRIC JOUBERT \ UNIOS BEFIZETESEK ES TÁMOGATÁSOK 2004-BEN a tavaly csatlakozott tagországoknál (millió euró) Ország kifizetés befizetés nettó egyensúly Csehország 797,9 562,8 235,0 Észtország 195,2 55,1 140,1 Ciprus 127,6 94,7 32,9 Lettország 259,6 67,1 192,5 Litvánia 478,9 118,7 360,2 Magyarország 694,4 534,4 160,0 Málta 69,5 32,9 36,7 Lengyelország 2712,7 1303,8 1409,0 Szlovénia 272,7 169,6 103,1 Szlovákia 378,8 218,9 159,9 EU-10 összesen 5987,2 3158,0 2829,2 Forrás: Európa Bízottság DM-grafika PpjWppjP^ 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! i irmukat ,«.<.*,7<<mm>«*.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kedm Ohus! i ffltfjeMski i bekuldó tgytlirtés» liisi i téptrt Uthald síéinél) {kiskorúaknál a !or»ín»es képviselő) houájkuiasa snkscgcs. DELMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG es a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T - -Mobile Partner és strukturális alapokból, és ebből már tavaly 1,36 milliárdot ki is fizetett - és ennél jóval többnek az átutalását ígérte oda - az Az új tagok uniós egyenlege Az Európai Unióhoz tavaly májusban csatlakozott tíz új tagország a befizetésénél 2,8 milliárd euróval több támogatáshozjutott 2004- ben. Az Európai Bizottság nem hivatalos adatai szerint a tíz új tagország a tavalyi első nyolc hónapban 5,987 milliárd euró - egyebek mellett - mezőgazdasági és regionális támogatást kapott. A tíz ország eközben 3,158 milliárd eurót fizetett be az EU közös kaszszájába, így alakult ki a 2,829 milliárd euró nettó többlet. Az EU tavalyi teljes költségvetése mintegy 100 milliárd euró volt. PRF.SZTÍ/.S DÍJ 2004. DÉLMAGYARORSZÁG PRESZTÍZS DÍJ DÍJAZOTTJAI Az év vállalkozása-díj Főszer-Elektroprofil Kft. Az év kisvállalkozása-díj Uszótanoda Bt. EU. Magyarországra a hároméves időtávon 3,2 milliárd euró jut (Lengyelország után a második legtöbb), és ebből tavaly 160 milliót fizetett ki ténylegesen Brüsszel. Magyar hozzájárulás Arra a kérdésre pedig, hogy Magyarország mit tett hozzá az EU utóbbi egyéves működéséhez, Kiss Tibor nagykövet kiemelte az unió alkotmányos szerződéséhez adott pozitív magyar hozzájárulást (a kisebbségek említésének elérését, illetve a gyors ratifikálást). Ezenkívül hazánk aktívan részt vett olyan hoszszabb távú terveknek a kialakításában, mint a bel- és igazságügyekre vonatkozó hágai program, a versenyképesség javítását célzó lisszaboni stratégia, illetve a hoszszú távú költségvetési perspektíva. AZ MTI ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HEGEDÜS SZABOLCS Az év üzletembere-díj Dr. Oláh János Hanza-Kruger Záloghitelező és Árverező Rt. Üzleti innovációs díj Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft. Az év környezetvédelmi díja Biopetrol Környezettechnikai Kft. Díj a munkaerő-fejlesztésért Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt.